PlayStation.Community

2019.05.18. 15:42 Játékteszt
3 hozzászólás
Szerző: Onimushaman
Értékeld a cikket!
Úgy futol', alig érlek utol.

2019 legfontosabb kartja előtt kis késéssel befutott Sonic harmadik versenyzős címe, ami ezúttal a csapatos csapatásra lett kihegyezve. Az előző két alkotást nagyon szerettem, ezek közül a Transformed pedig a PS3-as korszak legösszetettebb és élvezetesebb játéka volt a műfajon belül. Most pedig a Sega többi szereplőjét nélkülözve kizárólag a címszereplőre és kompániájára korlátozódó szoftver próbálja betölteni az űrt, ami a jelen generációban tátong - mert valljuk be, az eddig megjelent kisebb alkotások a témában kritikán aluliak voltak.

Lássuk, miből élünk

A Team Sonic Racing történetes módja egy hét fejezetre osztott versenysorozat lesz, ahol a kék süni és barátai, riválisai, valamint nemezisei csapnak össze négy keréken száguldva. Elsőként csak Sonic, kis szárnysegédje Tails, és a kiugrott emeráld őrző, Knuckles választható. (Apró megjegyzés, hogy a káoszkövek semmilyen formában nem szerepelnek, így a figurák Super alakja sem érhető tetten.) Ők hárman egy csapatként viaskodnak másik három társasággal vállvetve és picit egymással is torzsalkodva, Dr. Eggman ármánykodása ellen.
Ebben a módban 6-12 fő állhat rajthoz és szelhet szélsebesen a Sonic játékokból ismerős tájakon. A tengerparti helyszínek az ugráló gyilkos bálnákkal már egy ideje összenőttek a sorozattal, de ugyanúgy megtalálható Eggman légi erődje és gyártósora is. Ezen kívül inkább szélsőséges terepeken lehet csatározni, mint például sivatagos szakaszokon futóhomokkal csapdázva, zord tundrán jégből álló utakon, vulkanikus barlangban mitikus gólemek között, vagy a természetfelettivel megáldva egy szellemtanyán.
Ami nagyon tetszett, hogy a beautózható szakaszok kialakítása átgondolt, és bár kevés levágást tartalmaznak, mindig többfelé ágaznak az utak. Emellett kellően szélesek is, így nem fogunk nyomorogni, szépen elférünk mindannyian.
A kartos műfaj egyik legfontosabb pontja a kezelhetőség, amibe itt nem tudok belekötni. A fékezés utáni keresztbevágódás (driftelés), ahogy ügyesen lehet csúsztatni a kocsikat, olajozottan működik. Akár egy percig is végigfarolhatunk a jármű fenekét áthelyezgetve, ami amellett, hogy látványos még turbólökést is ad (maximum hármas szintre izzítható).
Minden játszma után pontokat kapunk, amik zsetonokká konvertálódnak. Ezeket tízesével dobálhatjuk a kapszulás gépbe, majd onnan feloldhatjuk a karakterenkénti 18 autóalkatrészt, festéseket, dudákat, vagy egyszer használatos segítségeket. Ezek lehetnek egy fix fegyverrel való kezdés, vagy több kredit bezsákolása a kör végén.
Egységben az erő, avagy bemutatkozik a Team-system

A versenyzők lényegében három csoportba sorolandók: sebességi, izomerő, valamint technika. Így, ha bejön Sonic járgánya, aki a speed osztályba tartozik, akkor később Shadow, Silver, vagy Metal Sonic verdájába pattanva ugyanazt a teljesítményt fogod kapni, nincs zsákbamacska. A csoportok eltérnek még a különböző attribútumok mellett a felvehető tárgyaknál, valamint különféle előnyt élveznek: például az izomautó sérülés nélkül törheti át a blokádokat.
Ahogy haladunk előre a sztori mód fejezeteiben, úgy oldódik fel a többi figura, akiket akár osztott képernyőn hárman is győzelemre juttathatunk, de magányos farkasként indulva társainkat a gép fogja irányítani. Az elől haladó tag egyfajta sárga csíkot húz maga után, amit követve turbó löketet nyerhetnek a többiek. Ilyenkor az úgynevezett "csúzli manővert" végrehajtva kilövik magukat a sereghajtók, ez által értékes pontokat juttatva a közös "mérőedénybe" (a team ultimate elsütéséhez kell). Abban az esetben, ha egyiküket találat éri és kipördül, a többiek elhaladva az áldozat mellett adhatnak neki egy lökést, aminek a jutalma szintén megy a közösbe.
A pályákon elszórt aranygyűrűk mellett a felszedhető dobozokból támadó és védekező eszközök, valamint gyorsítók érhetőek el. Ezeket néhány gyűrű beáldozásával (alapból a gyűrűk szedegetése a maximális sebességet növeli) felajánlható a nem kívánt tárgy pajtásainknak, akik ha elfogadják, szintén növeli a csapaterő mércéjét (így olyan tárgyat is kaphatunk, amit máskülönben a kocsiosztályunk miatt sosem sorsolna nekünk a doboz). Ez azért jó, mert megéri csapatjátékosnak lenni és kísérletezgetni. Fullra töltve ellőhetjük a mindent elsöprő technikát és arany pompában autózhatunk gyorsabb tempóban egy rövid ideig (ha egyszerre mindhárman aktiváljuk ez az idő növelhető). Ebben az állapotban - bár sebezhetetlenek vagyunk és nem lassít le az útról való letérés - szakadékba esve az áldás azonnal megszűnik. Mivel az ellenség is előszeretettel alkalmazza a Team Ultimate-et, ezért érdemes kivárni a megfelelő alkalmat a használatára (ha ügyesek vagyunk 2-3 alkalommal is bevethetjük). A gépi társak valamennyire a közelünkben lesznek, így ha 10. helyen kullogunk, ne nagyon számítsunk rá, hogy megnyerik helyettünk az adott futamot, de akkor sincs ok az örömre, ha toronymagasan vezetünk, mert gépi segítőink véletlenszerűen fognak helyezkedni. Általában egyik a fenekünkben, a másik középmezőnyben vagy hátul végez (ritkán leszünk együtt dobogósok), és mivel a helyezések kőkemény pontokra váltódnak be, így simán kikaphatunk az összesítésben. Ez egy szem versenynél csak simán kellemetlen, de egy négy pályát számláló bajnokságnál erős fogfájásként élhetjük meg, hogy az egész munkánk megy el a mesterséges értelem bénázásán.
A béna család, avagy amikor megtréfál a handicap

Ha hozzám hasonlóan veterán kart játékosként (esetleg az előző két Sonic verseny stuff szerelmeseként) többedmagaddal szállnál be a küzdelembe, van egy rossz hírem. Nem csak a betanításról maradsz le (hiányozni fog az összes alap és haladó információ gamelés közben a képernyőről!), hanem a nagyon rosszul is érezheted magad a nagy driftelések közben. Ugyanis a program csupán normal és hard nehézségi szintet ismer (majd később egy még nehezebbet ;) és mindkettő eléggé unfair módon lett súlyozva. Az első nehézségi szint pár óra után túl könnyű lesz, a második pedig indokolatlanul csal, ennek az egyik módját fentebb taglaltam az összesítéses helyezéseknél. A másik irgalmatlan kicseszés, hogy az egész mezőny rágyógyul a legügyesebb játékosra és ráhúzza az ellenfeleket, így a másik két emberi játékos nagy százalékban hiába izzad akár vért, nem fogja tudni lassacskán előzgetni a delikvenseket, nem fogja őket utolérni még turbóval sem. Nem egy játszótársam fakadt sírva és érezte magát bénának, holott egyértelműen szembetűnő, hogy láthatatlan kötélen húzzák a gépet előre jófajta Ridge Racer stílusban. Ha pedig nem verseny van, hanem valami különszámot próbáltok ki együtt (például kapukerülgetés, gyűrűharácsolás, lövöldözés), akkor a követelmény is a játékosok számától függően növekszik. Gyakorlatban ez úgy írható le, hogy két profi és egy átlagos egyén munkájával talán még az arany medál sem érhető el (és akkor a gyémántról nem is beszéltem). A legtöbb feladaton kapunk másodlagos célokat is, de ezt is maximum egyedül játszva, vagy baromi nagy szerencsével szerezhetjük meg. A hard nehézség a harmadik világ után szinte élhetetlen, el sem merem képzelni az expertet.
További nehezítés, hogy a szoftver máshogy játszható egy, kettő, és többjátékos módban, mert a képfrissítés merőben eltér. Míg egyedül tolva minden patent és ritkán fordul elő bármilyen anomália, addig háromfelé osztva a képet a képfrissítés jóval a felére csökken. Ezek után ketten próbálva azt se tudtuk, hol vagyunk, mert élethalál harcot vív a program a taglalt két állapot között, amihez bár hozzá lehet szokni, ugyanakkor kellemetlen. Olyan az egész, mintha nem tudtak volna kompromisszumot kötni, butítani a díszleten, hogy egy folyamatosabb játékot kapjunk. Az előző rész kooperatív módja egy hatalmas élmény volt, ebben a formában (képfrissítési gondok, az átlagosnál csalóbb, balansz nélküli MI) inkább family killer kategória. Pár óra után így inkább egyedül folytattam és nyomtam le a kampányt.

Aztán vannak kisebb dolgok, amik lehet csak engem zavarnak, de azért megemlítem őket. Személyes véleményem szerint a fegyverek gyengusra sikerültek, hiába van tizenötféle belőlük. Ennek a legfőbb oka, hogy szinte minddel manuálisan szemre kell céloznunk, vagy a szerencsére bízva a falba lőni, hátha gellerrel érünk el találatot. Aztán mivel ez egy inkább csapatos viaskodás, így a barátainkban kárt nem tudunk tenni, a hozzájuk közeledő lövegeket fekete lyukként szippantják be. Ez szép és jó, de ha a tömegbe haladnak és feléjük lövünk, nagy eséllyel semlegesítik a találatot a kis aurájukkal. Aztán ott van az úttorlaszként funkcionáló nagy kék kocka: nincs megkülönböztetve, hogy ki rakta le, holott a program színkódokat használ a csapatokra. Ha valakit kilövünk, habtestén nem tudunk áthatolni, egyfajta bosszantó akadályt képez, amit sokszor már nem lehet kikerülni.
A pontbeváltásnál is akadnak gondok: ha többen játszunk 90 százalék az esélye, hogy az 1-es játékos figurájának esik valami. Ezek a kapszulák sok-sok óra után szépen elfogynak, ha valami konkrét dologra vágyunk a rendszert átverve mehetünk egy alibi kört a kívánt figurával, így tuti neki fognak potyogni a cicomák. Az említett kiegészítők közül nagyon kevés használható, a másik pedig, hogy a felük az eredeti cucc arany verziója. Magyarul nem nagyon éri meg értük tekerni, de a festések és a matricák babán lettek kivitelezve (akár ötfajta munkánkat is letárolhatjuk a garázsban versenyzőnként).
Összegzés

A Sonic Team Racing messze nem tökéletes játék, de még így is kategóriáján belül kimagaslik. Átlagos képi világ és dallamok jellemzik, ha pedig egyéni versenyeket nyomunk barátainkkal vagy online a gép nélkül még hangulatos is (kis létszámmal reszt vettem néhány netes futamon, de a nem ember által vezérelt racerek rakéta cunamijában fuldoklott mindenki). Magányos farkasoknak az Adventure mód kicsontozása eltarthat egy darabig, a folyamatosan termelődő kreditekért pedig mindig be lehet váltani valami jutalmat. Személy szerint többet vártam a programtól, és bár az újítási jók és működnek, az elődjéhez nem tudott felérni.

(Ezt a játékot a Cenega Hungary biztosította tesztelésre. Köszönjük! Megvásárolható támogatónk, a Platinum Shop budapesti boltjaiban, vagy a linkre bökve webshopjából meg is rendelhető.)
Képgaléria
Olvasói vélemények
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
3. talos86  PlayStation.Community tag
2019.05.20. 16:40:35
LV3
Válasz 2. eandre üzenetére:
Már várom, hogy rá tudjak kattani a multira és rommá veressem magam... vagy én másokat. :D
2. eandre  PlayStation.Community tag
2019.05.19. 06:58:05
LV11
+3
Maradok a CTR-nél. Az mellett nem lenne értelme.
1. Janinja82  Mérges Sárkány
2019.05.18. 16:41:12
LV3
Alap, hogy kell
A cikket már olvasom is :)
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
Team Sonic Racing
SEGA
Látványosság:
Átlagos
Játszhatóság:
Kiemelkedő
Szavatosság:
Zene / Hang:
Átlagos
Hangulat:
7/10
Pozitívum
Kiváló irányítás; a csapatos rendszer miatt remek taktikai lehetőségek
Negatívum
Felületes kivitelezés; bénácska megvalósítások