PlayStation.Community

2019.02.20. 14:38 Játékteszt
67 hozzászólás
Szerző: Sanada
Értékeld a cikket!
Újra jár a 3-as metró!

A Metro könyvek szerzője, Dmitry Glukhovsky kétség kívül egy jó arc. Na persze mondom ezt úgy, hogy személyesen ugyan még sosem volt szerencsém találkozni vele, valamint a könyveit sem olvastam (bár ami késik, nem múlik - főleg, hogy a kötetek elég régóta elérhetőek idehaza is magyar fordításban), ám vannak olyan szempontok, amik ezen állításomat megerősíteni látszanak.
Rögtön az első dicséret magának a Metro világának a megalkotásáért jár neki: egy olyan világban és időben, amikor a posztapokaliptikus világban játszódó, ugyanarra a klisés megoldásokkal dolgozó zombis fércmunkákkal a Dunát lehetett rekeszteni, ő felkavarva az állóvizet valami igazán egyedit tett le e témában az asztalra. Merthogy a Metro világa minden izében különleges: kicsit sci-fi, kicsit horror, kicsit szovjetes-oroszos, kicsit fantasy-realista, továbbá nem áll távol tőle a szociológiai és filozófiai témák feszegetése sem.
Adott egy kitalált alternatív univerzum, benne egy nukleáris háború borzalmait elszenvedett Oroszország, aminek túlélői a felszíni radioaktív sugárzás és az az nyomán létrejött szörnyűséges mutánsok elől Moszkva zegzugos metró-alagútjaiba menekültek vissza, hogy aztán az azóta eltelt 20 évben különböző, hol egymással együttműködő, hol egymással ellenséges viszonyban lévő kisebb-nagyobb kommunák jöjjenek létre. Ebben a világban cseperedik fel a könyvek és játékok főszereplője, Artyom, akinek csak homályos emlékei vannak a nagy világégést megelőző állapotokról, manapság figyelmét inkább leköti a folyamatos harc a túlélésért, amit nap mint nap a rivális frakciók, mutáns szörnyek, és természetfeletti entitások ellen folytat.
Talán így visszaolvasva ez sem hangzik túl eredetinek, de hidd el, mégis az, s ez már a játékadaptációkon keresztül is bőven átjön. Elég, ha csak példaként azt hozom fel, milyen rutinosan reagál mind a könyv, mind annak digitális adaptációja olyan aktuálpolitikai kérdésekre, mint oroszként kritikusan szembenézni a kommunista múlttal és eszmékkel, valamint a szélsőjobb megerősödéséről, ami manapság nem kis fejtörést okoz Oroszországban (Glukhovsky műveiben konkrétan felbukkan a náci frakció is, így, ezzel a névvel).
De játékosként persze leginkább azért lehetek hálás a most 39 éves írónak, hogy a művei által milyen remek kis játékokat pakolt le az ukrán 4A csapata. És tették ezt úgy, hogy néha milyen lehetetlen körülmények közt kellett dolgozniuk, s aminek ismertetése szintén megérne egy külön misét, de sajnos hely hiányában nem tenném meg (akit érdekel, az rengeteg helyen utána tud olvasni ennek a neten). A mi szempontunkból a lényeg csupán az, hogy egyedi körítése és megoldásai okán egyik kedvenc RPG szériámmá nőtte ki magát (a két előzmény, a Metro 2033 Redux, valamint a Last Light Redux elérhető mind PS3-ra és PS4-re is)
Szerencsére - és ez a harmadik ok, amiért az írót kedvelem - Glukhovsky sosem felejtette el honnan jött, mennyire sokat köszönhet a játékoknak abban, hogy művei Kelet-Európán túl is ismertek és sikeresek legyenek. A mai napig aktívan részt vesz például a játékok létrejöttében akár tanácsokkal, akár más közvetett módon segítve a fejlesztőket, olyannyira, hogy amikor csak a helyzet úgy kívánja, inkább ő változtat a regényei cselekményén, hogy azok így koherensebb egészt alkossanak az adaptációkkal. Ilyen szempontból teljes ellentéte például a Witcher könyvek írójának, Andrzej Sapkovskynek, akit csak a jogdíjakból eredő bevétel érdekel, lenézi úgy a játékokat, mind a játékosokat, és nem átallja az állítani, hogy a játékok sikerét az ő könyvei hozták meg, és nem fordítva (emiatt egyébként Glukhovsky nem is volt rest a lengyel szerzőt a, khm, nem túl cizellált "arrogáns mádörfákör" jelzővel illetni...)
No, egy ilyen hosszúra nyúlt bevezető után azt hiszem, ideje lenne cikkünk fő tárgyával, a Metro Exodusszal is foglalkoznunk immár.
Ami a cselekményt illeti, sajnos nehéz róla úgy bármit is mondani, hogy legalább minimális mértékben ne spoilerezzek azoknak akik az előző részekkel nem játszottak – így azok akik előbb pótolnák az előzményeket, most ugorjanak inkább a következő bekezdésre. Szóval, ahogy azt már a játék kezdeti szituációjából sejteni lehet, világmegváltó dolgokra az előző részekben azért nem került sor.
Főhősünk még mindig Artyom, aki a metrójáratokban töltött megannyi kaland után mindössze magánéletében ért el előrelépést, elvette ugyanis szíve választottját, Annát, de amúgy a saját és a világ helyzetét tekintve ugyanott toporog szinte ahonnan elindult, csupán csak a megoldandó kérdések és problémák száma sokasodott meg. A földalatti élet még mindig ugyanazon az egyik napról a másikra létező nyomorúságot nyögi; a túlélés kérdése nemhogy nem oldódott meg, de el sem indult a civilizált élethez való visszatérés útján (habár Artyom állítása szerint sikerült rádiójeleket fognia az élhetetlennek hitt felszínről - mondjuk ezt szinte senki nem hiszi el neki, annyira lehetetlennek hangzik). Továbbá azt sem tudni kik vagy mik azok a "feketék", azok a földönkívüli-szerű természetfeletti entitások, akik újra meg újra keresztezik Artyom útját, és akikről azt sem lehet eldönteni barátok vagy ellenségek.
Az áttörést az események menetében végül egy szerencsés, a felszínen véghezvitt sokadik idegen rádiójelek utáni kutatás hozza meg, amit hősünk titokban végez feleségével: immáron teljes bizonyossággal kiderül, hogy élnek még emberek a metró világán túl is. Nem sokáig örülhetnek azonban a felfedezésnek, mert ahogyan azt gyorsan tapasztalják is, valakiknek érdekében állt ennek az igazságnak az eltussolása. Innentől felgyorsulnak az események: némi emberrablást, szökést és szabotázsakciót sem mellőző bevezető küldetések után hirtelen adja magát a lehetőség, hogy egy jól felszerelt vonattal és pár maroknyi bajtárssal megtámogatva személyesen is utánajárjanak, mi zajlik most valójában Oroszország anyácska halottnak hitt romjai között.
Kik és mik élnek a korábban élhetetlennek hitt felszínen? Ha valóban léteznek még itt emberek, milyen körülmények közt élnek idefent? Milyen lesz velük a találkozás, új barátokra vagy ellenségekre számíthatunk majd bennük? Vissza lehet-e vezetni a föld alatt rekedt közösséget egy élhetőbb világba, vissza lehet-e még táncolni a világvége pereméről? Megannyi kérdés, amit kedves játékos, Oroszországon átutazva neked kell majd kiderítened...

Szóval a Metro Exodus papíron egy FPS... ám én mégsem nevezném teljes egészében annak. Vagyis inkább úgy fogalmaznék, hogy ez inkább egy NAGYON erősen történet-orientált túlélő-kalandjáték FPS köntösben. Köze nincs ugyanis az olyan lövöldékhez, amiket ma klasszikus belsőnézetes shooterek alatt értünk: ez nem egy CoD,egy Far Cry, vagy egy Battlefield, ahol szinte kifogyhatatlan lőszerutánpótlás mellett Rambo módjára irtjuk a tömegeket a leghatékonyabb robbanószerekkel, hi-tech kütyükkel és brutális fegyverarzenállal megtámogatva; vagy ahol bekapott találatok esetén magunktól gyógyulunk a fedezékben, aztán mehet tovább a buli.
Nem, az Exodus, az előzményekhez hasonlatosan az a játék ahol minden egyes lövedék kincs (és mint ilyen, minden mellélőtt golyó súlyos pazarlás); és ahol az esetek többségében fegyvereink kimerülnek meghibásodásra sűrűn hajlamos kezdetleges tákolmányokban. Továbbá az a játék, ahol pillanatok alatt végez velünk pár lövés; és ahol a permanens sérülések gyógyítása csak és kizárólag meghatározott számú gyógyszereken keresztül lehetséges - már amennyiben találtunk utóbbiakhoz elegendő nyersanyagot és vettük a fáradtságot és időt korábban ezek előállítására! Merthogy, bár alapvető emberi életfunkciók (evés, alvás, stb.) ugyan nem kell törődjünk, de a felszerelésünk karbantartása elengedhetetlen.
A fegyverek hatékonysága jelentősen csökken, ha valami piszkos felülettel - pld. sár - érintkeznek (nem éri tehát meg a kúszás-mászás a szabadban); zseblámpánk csak akkor világit igazán, ha a hordozható aksival időről-időre áramot pumpálunk belé; felvehető gázmaszkunk lencséje a különböző környezeti hatásokra - eső, hócseppek - elhomályosodik, emiatt folyamatos kézi törölgetésre szorul ítéletidőben, és így tovább. Kicsit talán a legutóbbi Fallout játékokhoz tudnám hasonlítani az egészet, bár talán ez a hasonlat kicsit sántít, tekintve, hogy amíg a Bethesda üdvöskéje szinte minden téren abszolút szabadságot nyújt, legalábbis a történet végkifejletét érintő döntések területén, addig a Metro cselekménye meglehetősen kötött. Szinte az egész játékot, de különösen az elejét végigkísérik a scriptelt események; az adott ponton kötelezően aktiválódó átvezetők (tegyük hozzá, ezek abszolút simán folynak át a játékból, majd adja ezekből vissza nekünk újra a program az irányítást); nem ritkák a 10-20 perces(!) dialógusok sem - de mielőtt azt hinnéd, hogy most kritizálom ezzel a játékot, nem, nem azt teszem, ez a fajta súlyos narrációra való kihegyezettség a játék egy tulajdonsága, ismertetőjegye, nem pedig negatívuma.
Már csak azért sem, mert az Exodus az a játék ahol minden a nagybetűs ATMOSZFÉRÁRÓL szól. Ez az a program, amit nem pusztán játszani érdemes, hanem teljes egészében megélni azt. A legnagyobb merényletet a játék és a saját szórakozásod ellen ugyanis azzal követed el, ha ezt a játékot megpróbálod darálva, sietve, kapkodva letolni - nem erre tervezték, és nem is áll jól neki, ha ezt akarod ráerőltetni. Próbálj meg inkább a játékban Artyom fejével gondolkozni, és úgy átélni a szitut mintha te lennél ott az ő helyében (ami egyébként valószínűleg tényleg a készítők célja volt - Artyom játék közben például hasonlatosan a Half-Life Gordon Freemanjéhez hasonlatosan soha nem szólal meg, nehogy megtörjön az illúzió, mármint, hogy ő valójában mi vagyunk). Ha így teszel, rájössz majd, hogy a játék felszínen lassúnak tűnő menete valójában micsoda egzotikus élményt nyújt majd számodra.
Ami ezt illeti, erre valójában szükség is van, hiszen az Exodus egyáltalán nem fogja a kezed: itt nincs GPS, crosshair, kijelölés, minden olyan anyámkínja, ami a mai játékok zömére jellemző.
Nem, merthogy itt kérlek a te legnagyobb és egyetlen igazi fegyvered nem más, mint a józan paraszti eszed. A cucc erősen megköveteli a logikát, ha életben akarsz maradni, izomból itt semmi nem megy, de hadd érzékeltessem ezt pár példán keresztül.
Tegyük fel, szükséged van nyersanyagra, honnan tudsz beszerezni? Valószínűleg olyan helyről, ahol azt egy ilyen posztapokaliptikus világban a valóságban is találnál. Nem a tóparton, nem a susnyásban, nem random szétdobálva a világban, hanem mindent onnan, ahol feltehetőleg ilyet találni lehet - fölhasználható szövetanyagokat példának okáért elhagyatott házakból és gyárakból. Ugyanígy mondjuk lőszert katonai létesítményekből és felfegyverzett ellenfelektől; benzint járművekből vagy azok közeléből, és így tovább. Van, amikor a logika nem megoldást, hanem csupán választást kínál: át kell vágnod mondjuk egy kietlen pusztaságon, ami tele van szörnyekkel és ellenséges banditákkal. Éjszaka az emberek többsége ugyan alszik, és emiatt könnyebb rajtuk ütni, de ugyanakkor a szörnyetegek ilyenkor aktívabbak, és vica versa - mérlegelj, és döntsd el melyik veszélyt vállalod be inkább.

De nem csupán játékmenet szempontjából fontos, hogy érezd a környeztet. Ahogyan említettem volt pár sorral fentebb, élvezet szempontjából ugyanolyan fontos, hogy átéld és belesüppedj a téged körülölelő világba. Inhalálni azt a tömény ruszkis hangulatot, amit a játék bőséggel permetez magából - a megkopott cirill írásjelek, az asztalokon ottfelejtett szamovárok, a falakra függesztett ortodox ikonográfia remekei és a csíkos orosz matrózfelsők világa ez. Bizony, amikor kiválót adok a játék grafikájára, akkor azt nem pusztán azért teszem, mert "szép a vízeffekt","pengeéles a 4K", vagy "tök jók a karaktermodellek kidolgozottsága" (ami amúgy mind igaz is), hanem mert a készítők maradéktalanul vissza tudták hozni látványban azt a hangulatot, amit a képernyőre álmodtak, és közvetíteni szerettek volna a játékos irányába.
Mindezt figyelembe véve azt mondom a játékot leginkább egy elsötétített szobában, vagy ami még jobb, eleve éjszaka érdemes játszani, már csak azért is, mert az Exodus, hasonlóan a többi korábbi Metro programhoz bizony kőkemény horror. Hadd meséljem el ennek bizonyítására az egyik legparább kalandomat, amiben eddig a játék során részem volt: sétálok a játékban éjszaka a pusztában a semmi közepén, egyszer csak felsejlik előttem egy lakatlan ház képe. Gondoltam csak benézek már fellelhető cuccok reményében, ám ahogy beugrottam az üveg nélküli ablakon, egyből egy olyan nappali közepén találtam magam, ahol a hajdan itt élt család holttestei még mindig ott voltak elterülve a bútorok között. A túlélés érdekében a kegyeletre és a tisztességre fittyet hányva persze jó túlélőként kiforgattam a zsebeiket (mérsékelt sikerrel), majd átnéztem a szomszédos dolgozószobába, ahol az íróasztalon egy nyitott napló várt. Beleolvasva aztán gyorsan kiderült, hogy a családdal anno valamilyen halálos betegség végzett, majd ahogy letettem a könyvet, a nappaliból köhögés és halk sírás hangja szűrődött ki. Visszanéztem, mire legnagyobb borzalmamra a teljes család ott állt fehér, ragyogó áttetsző alakok formájában kísértetként a nappali közepén.
...
...
...
...te hallod, úgy húztam ki onnan, hogy szegény Artyum már a fél tüdejét köpködte ki mire megálltam. Naggggyon komoly élmény volt!

Aztán itt a nagy atmoszféra ecsetelés közben alig ejtettem szót a tényleges játékmenetbeli újdonságokról, oppárdon. Ezekből az első és talán legfontosabb, hogy újdonságként a régebbi részekhez képest, amik szinte csak és kizárólag lineáris pályadesignnal rendelkeztek, most megjelentek a nyílt világú terepek is. Bevallom, ettől előzetesen nagyon féltem, hiszen tartottam attól, hogy a emiatt a játék történet-orientált jellege szenved csorbát, de mint utólag kiderült, alaptalanul. A játék ettől még nem ment át teljes open-worldbe, ezek a részek eleve csak a játék egy részét teszik ki, nem az egészet, másfelől a kiterjedésük sem túl nagy: alig pár négyzetkilométeres "homokozókról" beszélünk, szóval ez inkább amolyan fél open-world. Megjelenésük pedig valóban új ízt hoz a sorozatba: egészen újszerű élmény az előző részek sötét alagútjai után szabad égbolt alatt kóricálni, roppant élvezetes felfedezni, titkos helyek után átfésülni minden kis zugot, amit csak a program kínálni képes. És ha már lúd, legyen kövér alapon a fejlesztők nem érték be ennyivel: anélkül, hogy túl sokat elárulnék, csak a változatosság illusztrálva gyorsan megemlítem, hogy a kezdeti és a korábbi részekből is már ismerős havas-latyakos tájat idővel váltja majd sivatag, tundra, változatosságra tehát abszolút nem lehet panasz.
Fentebb már valahol szót ejtettem arról, hogy mennyire erőteljesek a különböző napszakok és időjárási elemek. Vannak évszakok, hó, eső, vihar, melyek közül nem egy a játékmenetre is kihatással van, és van éj-nappal ciklikusság. Utóbbira mi magunk is hatással lehetünk, ha a pályákon itt-ott elhelyezett menedékhelyek bármelyikében álomra hajtjuk a fejünket- mi határozhatjuk meg ugyanis Artyom melyik napszak kezdetéig pihenjen. Az ilyen óvóhelyek ezen felül már csak arra is jók, hogy felszerelésünket és fegyvereinket az itt található és pontosan erre a célra szánt dolgozóasztalokon javítsuk, fejlesszük, illetve kusztomizáljuk. Apropó, ha már kusztomizáció: fegyvereink szinte bármelyik része levehető, cserélhető, fejleszthető külön-külön, így ha magát Artyomot nem is, de gyilkolóeszközeink esetében teljesen egyéni, személyre szabott buildek készítésére van lehetőség. Azt nem állítom, hogy a kaland végére lézertechnológiás cuccokat fogunk tudni építeni - a játék azért ennyire nem rugaszkodik el a saját világától és annak szabályaitól -, mindössze azt, hogy a lehetőségekhez képest igen hatékonyan fogjuk majd azt tenni, amit tenni szeretnénk.
Néha lehetőség adódik különböző közlekedést elősegítő eszközök -csónak, vasút - használatára is, túl nagy jelentőségük ugyan nincs, de kellemes változatosságot képesek nyújtani az egyes szakaszokon belül.
Ellenfeleink zöme nagyobbrészt mutánsokból és ellenséges humanoidokból - katonák, banditák - kerülnek ki, és jellemző rájuk, hogy mindegyikük másfajta taktikát követel meg. Az embereket lopakodva, csendben, észrevétlenül lopakodva akár le is lehet ütni, esetleg gyilkolni, netalántán hangtompítóssal távolról fejbe lőni őket. A szörnyek ennél már kicsivel bonyolultabbak. A repülni képes démonokkal eleve kár harcba szállni (minek, még ha meg is ölöd, tapasztalati pontot, vagy lootot akkor sem kapsz érte), de a páncélos testű óriásgarnélákat is csak akkor lehet hatékonyan sebezni, ha a szinte teljes felületüket fedő kemény réteg mellett megmutatják a hasukon található lágy részt.

Kellemetlen kötelességem, de be kell számolnom így a teszt vége felé közeledve a hibákról is, merthogy vannak sajnos. Ebből is a legrosszabb és legfájóbb pont a mesterséges intelligencia, pontosabban annak hiánya: ellenfeleink egyszerűen segghülyék, és ez azoknál a legszembetűnőbb, akiknek a legtöbb kellene legyen szürkeállományból, azaz az embereknél. Elbújnak például egy olyan szögben előlem, ahol a fél testük kilátszik, amit persze ki is használok, erre mit csinálnak? Semmit, állnak tovább a szerencsétlenek, nem mozdulnak, míg találataim hatására meg nem döglendenek őkelmék. Ugyanez a szörnyeknél: az oké, hogy a természet, pontosabban a sugárzás és a mutáció túl sok ésszel nem áldotta meg őket, de semmiféle taktikusságot nem képesek szinte felmutatni, szinte csoportban sem. Csak ész nélkül rohamoznak felénk, magasról lesajnálva azt, hogy éppen most engedtem egybe vagy többe a fél tárat, ezek is csak kalimpálnak amíg ki nem lehelik nem evilági lelküket. (Az viszont tetszett, hogy egyes emberek, ha érzik, hogy vesztes szituban vannak, inkább feltartott kézzel megadják magukat.) Hatványozottan bántó ez az észnélküliség, ha az programhibával kombinálódik, merthogy az is van. Na, nem túl sűrűn és nem túl nagy méretekben, de van - itt egy lehetetlen helyzetben összecsuklott holttest, amott egy gombnyomásra elsőre nem nyíló ajtó, ilyenek, igazából semmi komoly, de a teljesség kedvéért említésre érdemes.

Kissé nehéz helyzetben vagyok, amikor értékelnem kell az Exodust. Na, nem mintha lenne bármilyen kétségem afelől, hogyan viszonyulok a programhoz, azt ugyanis imádom, minden porcikáját, élvezet szinte minden perc benne, még a hibái ellenére is. A baj pont azzal van, hogy most objektívnak kéne lennem - adott egy FPS, ami nem igazán FPS, klasszikus értelemben nem is jó annak, mert nehézkes a gunplay, az ellenfelek buták, mint a föld, és mégis, mint játék, egészében véve, egyszerűen frenetikus. A felfedezés, a kusztomizálás, a tartalékokkal való takarékos kiszámított bánásmód, az óvatosság, az izgalom, a félelem. Tudod mit? Kap tőlem egy nyolcast. De ez nem egy Far Cry New Dawn-féle "jó élmény volt, kellemes, de 2 hét múlva már arra sem emlékszem, hogy ez a játék létezett" nyolcas (és itt most nem a New Dawn nyolcasát vitatom el, mert amúgy nagyon szeretem a Far Cry-t is, csupán jelentőség szempontjából hasonlítom össze a két programot). Ez egy bivalyerős, keményen odab*szós nyolcas, ami akár simán lehetne egy kilences is. Szívem szerint dobnám is rá, csak az a fránya objektivitásra való törekvés ne lenne. De ez ne befolyásoljon téged semmiben: eddig valahány ismerősömmel beszéltem azok közül, akiknek megvan, mind bele volt pistulva. A szerelem pedig már csak ilyen: lehet Marika orra egy kicsit nagy, lehet nem áll neki jól, hogy minden pohár kóla után hangosan böfög, vagy, hogy néha felidegesít okkal vagy ok nélkül - mert szereted, minden hibájával együtt. A szerelmet nem kell magyarázni, érezni kell, itt pedig a lelkesedés őszinte és szívből jövő.
Mert hát mi az Exodus? Az év egyik legkomolyabb játékos élménye rögtön már itt az elején, aminek jelentősebb momentumaira jó eséllyel évek múltán is emlékezni fogsz, ha megvan köztetek a kellő kémia. Ha kicsit is vonz a téma, ezt a randit ne hagyd ki.

(A játékot a Cenega Hungary biztosította tesztelésre. Köszönjük! Megvásárolható támogatónk, a Platinum Shop budapesti boltjaiban, vagy webshopjából a linkre bökve meg is rendelhető.)
Képgaléria
Olvasói vélemények
1 / 2 oldal
‹‹  ‹  1  2    ››
67. ColdHand  Szerkesztő
2019.02.27. 08:17:38
LV22
Válasz 66. wooltur üzenetére:
Ettől függetlenül az események (főleg az izgalmasabbak) ábrázolása lehetett volna pontosabb. Bár ez csak azért zavar, mert előbb volt meg a könyv, mint a játék.
...a többit képzeld hozzá.
66. wooltur  PlayStation.Community tag
2019.02.23. 08:29:35
LV16
Válasz 33. ColdHand üzenetére:
Azért valjuk be, az első köny első felében a világépítésen, és karakterábrázoláson kívül nem sok minden történik. Artyom megy egyik állomásról a másikra, közben az olvasó megismeri a metro világát, frakcióit stb. Ez játékban marha unalmas lett volna, legalább is sztem. :-)
R.I.P. Brúnó :-(
65. wooltur  PlayStation.Community tag
2019.02.23. 08:19:03
LV16
+1
Válasz 17. kurogane üzenetére:
Oroszország kelet területein, jakutföld és társai, az ottani törzsek nagyja már vágottszemű. Emellett az ázsiai országokból pl. Mongólia vagy Kína, sokan költöznek Oroszországba. Nagyon is gyakori látvány náluk a ferdeszemű orosz.
R.I.P. Brúnó :-(
64. Greg  PlayStation.Community tag
2019.02.22. 23:25:08
LV25
Válasz 58. Lucsy üzenetére:
Már csak a Mr Hair-ből van... Code Veronica-val összecsomagolva. ;)
LV426
63. mentoloshypo  Az indie fóbiás
2019.02.22. 20:49:32
LV28
+1
Válasz 62. ralphcliff75 üzenetére:
Szóval téged is molesztált óvodás korodban a körökre osztott harcrendszer? Meg tudlak érteni haver, nekem se egyszerű.
62. ralphcliff75  PlayStation.Community tag
2019.02.22. 20:39:03
LV3
Válasz 61. mentoloshypo üzenetére:
Világos. Én a körökre osztott harcrendszerrel vagyok így. Azt is utálom aki szereti...
61. mentoloshypo  Az indie fóbiás
2019.02.22. 20:11:51
LV28
Válasz 60. ralphcliff75 üzenetére:
Gyermek kori trauma, nem szeretnék róla többet beszélni.
60. ralphcliff75  PlayStation.Community tag
2019.02.22. 19:47:54
LV3
Válasz 57. Lucsy üzenetére:
Áh nem vagyok én kuriózum, csak nem mindenre figyelek. :) Például azt sem vágom pontosan, hogy a Mentol miért utál minden indie címet. Te esetleg vágod?
59. ralphcliff75  PlayStation.Community tag
2019.02.22. 19:46:03
LV3
+1
Válasz 56. Greg üzenetére:
Ezt meg tudom érteni. Legalább adtál neki egy esélyt.
58. Lucsy  PlayStation.Community tag
2019.02.22. 19:35:37
LV12
Válasz 56. Greg üzenetére:
a hajszeszedbol tudsz adni egy kicsit?
nagy volt a pofam, elnezest kerek
57. Lucsy  PlayStation.Community tag
2019.02.22. 19:32:28
LV12
Válasz 55. ralphcliff75 üzenetére:
te egy kuriozum lehetsz errefele. ilyet sem basztam meg, hogy valaki ne tudja a psc-n, hogy a greg miert nem szereti a doom-ot. :D
nagy volt a pofam, elnezest kerek
56. Greg  PlayStation.Community tag
2019.02.22. 19:29:34
LV25
Válasz 55. ralphcliff75 üzenetére:
Számomra hamar unalomba fulladt a folyamatos darálás miatt.
LV426
55. ralphcliff75  PlayStation.Community tag
2019.02.22. 17:24:52
LV3
Válasz 47. Greg üzenetére:
Miért nem tetszett a Doom? Ez engem is érdekelne. A "gondolom szar" nem elfogadható válasz. :)
54. NAGYMESTER666  PlayStation.Community tag
2019.02.22. 16:12:38
LV1
Válasz 50. Re-tech üzenetére:
A craftolás tényleg patika!viszont mire jobbnál jobb cuccokat fabrikálhatnál vége a játéknak.benyomhattak volna még 4-5 akkora pályát mint a Volga.Egyre erősödik az érzés bennem hogy hamarosan a marketplace en végzi az enyém...
53. Lucsy  PlayStation.Community tag
2019.02.22. 15:42:50
LV12
Válasz 52. mentoloshypo üzenetére:
Konyorgom ne... allj, stoj, stop, halt!
nagy volt a pofam, elnezest kerek
52. mentoloshypo  Az indie fóbiás
2019.02.22. 15:17:19
LV28
+1
Válasz 47. Greg üzenetére:
Tényleg nem tetszett a DOOM? Fejtsd ki kérlek miért.
51. Lucsy  PlayStation.Community tag
2019.02.22. 15:12:56
LV12
+1
Válasz 47. Greg üzenetére:
Persze, ez total rendben is van. Meg szerencse, hogy ennyifele jatek van, mindenki megtalalja a szamitasat. En nagyon orulnek, ha tudnam kedvelni ezt a sorozatot, de sajnos nem igy van. Nem tud/tudott megfogni. Igy sajnos egy elmennyel kevesebb.

De bazmeg, ha meg egyszer leirod, hogy a kibaszott DOOM nem tetszett, akkor en is Banfy hajszeszre fogok szorulni. :D
nagy volt a pofam, elnezest kerek
50. Re-tech  PlayStation.Community tag
2019.02.22. 14:56:13
LV7
Válasz 49. Greg üzenetére:
Nekem sincs bajom vele.Ezekkel a beragadás/beakadás helyzetekkel annál inkább.Kicsit nyögvenyelős az egész haladás a játékban.Mondjuk ha belegondolok lápos mocsaras terepen nem igazán szökken az ember a valóságban sem.
Viszont a craftolást nagyon eltalálták,élvezetes szétszedni alapjaira egy revolvert,majd távcsöves puskát készíteni belőle válltámasszal,csőhosszabbítással stb.
Nem forradalmi a dolog,de mégis nagyon ott van.
Forza Bianconero!
49. Greg  PlayStation.Community tag
2019.02.22. 13:15:40
LV25
Válasz 48. NAGYMESTER666 üzenetére:
Mondjuk ebben igazad van. Nekem jó volt az alapfelállás nem nyúltam hozzá.
LV426
48. NAGYMESTER666  PlayStation.Community tag
2019.02.22. 12:47:53
LV1
Nem azért vettem meg hogy aztán rögtön az elején feladjam.Másrészt úgy gondolom ha átállítok valamit akkor legalább az átálított gombok adják azokat a funkciókat amiket az alapnak kell.
47. Greg  PlayStation.Community tag
2019.02.22. 10:27:21
LV25
Válasz 45. Lucsy üzenetére:
Kinek mi tetszik. Nekem meg pont a Doom-tól hullott ki úgy a hajam hogy azóta is Bánfy hajszesszel és Mr Hair-el kenegetem a fejem tetejét. ;) Meg százszor inkább egy új Metro mint a huszonötezredik COD Black Ops.
LV426
46. Re-tech  PlayStation.Community tag
2019.02.22. 06:09:57
LV7
Válasz 44. NAGYMESTER666 üzenetére:
A hibák nagy része nálam is jelen van,de az3rt mert te elállítottad a gombkiosztást,azért talán nem a játék a hibás. :)
Ha a Fifában felcserélem a lövés/ívelés gombot és utána szopok,az nem azért van,mert "elromlott" a játék.De ha nagyon nem jött be,akkor itt abba is hagyhattad volna.
Forza Bianconero!
45. Lucsy  PlayStation.Community tag
2019.02.22. 03:33:58
LV12
Válasz 39. martin üzenetére:
Ugyanez. Amikor anno platinumban megvettem a PS4-et, akkor Bloodborne + DOOM + Metro Redux triplat akartam. Metro nem volt igy ugy voltam vele, hogy jo lesz kezdesnek ez a ketto, de kicsit azert el voltam keseredve. MICSODA KIBASZOTT SZERENCSE, HOGY NEM VOLT, jottem ra utolag! Letoltottem a demot, ami megsporolta nekem a jatek arat.
nagy volt a pofam, elnezest kerek
44. NAGYMESTER666  PlayStation.Community tag
2019.02.22. 03:26:58
LV1
Én most pörgettem ki pàr napja de nagyon nem jött be.A Volgànàl voltam és egyszerüen képtelen voltam elindìtani a csónakot.Pròbàlkoztam mindennel és nem.Vègül ràjöttem hogy azèrt nem megy mert a menüben àtàllìtottam a joy t a sajàt beàllìtàsomra illetve felcseréltem a cèlzò és lövő gombokat.Alap beàllìtàssal szeltem a habokat.Néhàny helyen ahol kùszni kell,ha abbahagytam a kúszàst nem akart tovàbbmenni.Egyszer kètszer beakadtam ùgy hogy se előre se hàtra.Egy bizonyos főellenséget pedig ùgy pròbàltam kinyìrni hogy leugrottam a sziklàròl és àlltam a levegőben a semmiben._._Nagyon szèp,làtvànyos de ha nem követed a törtènetet hanem csak barangolsz ès utàna àllsz neki a story nak szàmìts rà hogy a nagyobb helyeken az ellenfelek ùjra ott lesznek.Nekem nagyon rövid lett.
43. gabe82_  PlayStation.Community tag
2019.02.21. 21:53:58
LV15
+1
Válasz 38. zodiac55 üzenetére:
Én mondjuk a Bioshock-kal voltam így, pedig jó állítólag. Nekem nem feküdt, nem ment, nem bírtam belerázódni. Megvan a gyűjteményben, szeretném is majd letudni egyszer, de így a folytatások is kimaradtak.
Mi a tököm az a Battle Royale?
42. ColdHand  Szerkesztő
2019.02.21. 21:53:41
LV22
Válasz 35. Greg üzenetére:
Irreleváns. Ha anno megjelent volna PS3-ra, akkor se lett volna jobb játék.
...a többit képzeld hozzá.
41. gabe82_  PlayStation.Community tag
2019.02.21. 21:50:14
LV15
Válasz 35. Greg üzenetére:
Igen, ezért maradt ki nekem anno. Mondjuk, atóta se pótoltam.
Mi a tököm az a Battle Royale?
40. Re-tech  PlayStation.Community tag
2019.02.21. 21:16:22
LV7
Válasz 36. martin üzenetére:
Ez biztosan így van,de én személy szerint sem a Witchert,sem a Metro-kat nem kimondottan ez miatt játszottam végig.
Forza Bianconero!
39. martin  Főszerkesztő
2019.02.21. 20:10:53
LV27
+3
Válasz 38. zodiac55 üzenetére:
Detto. Szerintem egy szar.
Ezt most kimondtam, vagy csak gondoltam?
38. zodiac55  PlayStation.Community tag
2019.02.21. 19:42:49
LV11
+2
Isten lássa lelkem, tettem próbát az első résszel régen is, most is. Egyszerűen nem megy, nem tetszik, szenvedek vele, és nem a nehézség miatt. Örülök, hogy másnak tetszik, jó szórakozást hozzá!
"Si vis pacem, para bellum."
37. ralphcliff75  PlayStation.Community tag
2019.02.21. 19:42:38
LV3
Válasz 36. martin üzenetére:
Az lehet, de a Witcher 3 szinte mindenhol sikeres volt, leszámítva Ázsiát gondolom. Szóval nem csak mi magyarok szeretjük az európai settinget látszólag.
Meg a Metro exodus is kedvelt világ szerte szerintem.
36. martin  Főszerkesztő
2019.02.21. 19:34:18
LV27
Válasz 34. Re-tech üzenetére:
Szerintem ugyanez volt a Witcher 3-mal is, az európai setting miatt sok magyar közelebbinek érezte.
Ezt most kimondtam, vagy csak gondoltam?
35. Greg  PlayStation.Community tag
2019.02.21. 18:43:19
LV25
Válasz 33. ColdHand üzenetére:
Meg ha jól emlékszem a Metro 2033 egy jó darabig csak Xbox 360-on volt elérhető (meg PC-n).
LV426
34. Re-tech  PlayStation.Community tag
2019.02.21. 17:38:03
LV7
Válasz 28. martin üzenetére:
Lehet,van benne valami. :)
Forza Bianconero!
33. ColdHand  Szerkesztő
2019.02.21. 17:27:35
LV22
Válasz 30. Greg üzenetére:
Nálam pl. úgy maradtak ki az előző részek (amik egyébként megvannak), hogy belekezdtem az elsőbe, de eltántoritott, hogy mennyire összecsapva, kapkodva követi a könyvet. Így a "majd egyszer" tárolóba került, ahol már több tucat cím várakozik a sorára.
...a többit képzeld hozzá.
32. gabe82_  PlayStation.Community tag
2019.02.21. 14:00:29
LV15
Vártam a tesztet, ami csak megerősített abban, hogy ez legyen a következő játék, amit megveszek. És valahogy megjött a kedvem a könyv folytatásaihoz (csak az első részt olvastam), valamint a játék első részének pótlásához is.
Mi a tököm az a Battle Royale?
31. VictorVance  Szerkesztő
2019.02.21. 11:04:25
LV18
Válasz 30. Greg üzenetére:
Sok új cím jött, más játékokat pótolni kellett, ezekre meg már nem maradt elég idő.
Örülünk?
30. Greg  PlayStation.Community tag
2019.02.21. 11:01:15
LV25
Válasz 22. VictorVance üzenetére:
Mondjuk ezt nem is értem hogyha a könyveket imádod hogy hogy nem játszottál még egyikkel sem. Egyre játszhatóbbak ahogy követik egymást az adott részek. Pl emlékszem az elsőben nagyon ki voltak számolva a légzőmaszk szűrők. A Last Light-ban már nem éreztem ezt.
LV426
29. Greg  PlayStation.Community tag
2019.02.21. 10:54:13
LV25
+1
Válasz 17. kurogane üzenetére:
"Japán szinkron" ?! Igen az valóban teljesen passzolna egy orosz emberhez. :D
LV426
28. martin  Főszerkesztő
2019.02.21. 10:26:22
LV27
+1
Válasz 27. Re-tech üzenetére:
Ebben a kommentben nagy rejtett igazság van: sokan azért kedvelik kis hazánkban ezt az egész Metro-világot, mert az orosz vonal miatt sokkal inkább közel áll hozzánk, mint egy amerikai vagy japán környezet.
Ezt most kimondtam, vagy csak gondoltam?
27. Re-tech  PlayStation.Community tag
2019.02.21. 10:13:24
LV7
Az első nyílt terepen,a kis mocsárban a félig befagyott tónál majdnem egy órát eltöltöttem,screenshotoltam a billencses ZIL-t stb. :)
Forza Bianconero!
26. Re-tech  PlayStation.Community tag
2019.02.21. 10:12:05
LV7
Kicsit darabos az irányítás és nekem a képfrissítés is annak tűnik(főleg ha mindennap blackoutozik az ember,bár grafikailag nem is hasonlítható össze a kettő)
Ami még megnevettetett,az a lépések hangja,mintha folyamatosan csoszogva totyorogna Artyom,az üteme alapján meg mintha indiánszökdelésben közlekedne. :)
Kár ezekért a gyerekbetegségekért,de a hangulat és az összkép mellett ezek tényleg eltünnek.
Forza Bianconero!
25. Re-tech  PlayStation.Community tag
2019.02.21. 10:07:26
LV7
Válasz 24. Sanada üzenetére:
Jó döntés volt a nyolcas és jó a teszt is.
Forza Bianconero!
24. Sanada  Szerkesztő
2019.02.21. 00:48:00
LV4
+2
Bevallom, magam is rengeteget vacilláltam azon, hogy a végső értékelésben nyolcas vagy kilences szerepeljen, és már majdnem el is csábultam az utóbbi irányába, pont a cikkben is említett érzelmi töltet okán. Aztán eszembe jutott, hogy bármelyik más FPS nálam ilyen gyatra mesterséges intelligenciával soha nem lehetne 6 vagy 7 pontnál több, itt azonban a stuff egyéb erényei annyira kompenzálják -mi több, szinte elhalványítják- a játék eme hiányosságát, hogy ennek eredménye lett végül ez a kompromisszumokban fogant nyolcas.

(köszönöm egyébként a kedves szavakat -mindig jó olvasni a visszajelzéseket, bár persze azért gyarló ember lévén a pozitív kritika csak jobban esik :D)
23. Sanada  Szerkesztő
2019.02.21. 00:32:33
LV4
+3
Válasz 17. kurogane üzenetére:
Oroszországon belül mindig is rengeteg különböző etnikum élt, ezekből sok az ázsiai rasszhoz tartozik. Többen teljesítettek ezek közül kiemelkedő katonai szolgálatot orosz színekben, a második világháborúban a legjobb szovjet mesterlövészek közül nem egy volt "ferdeszemű". Érdemes például Fyodor Okhlopkov, Semyon Nomokonov, vagy Rad Ayushayev neveire rákeresni, Nomokonov például a maga 367 igazolt gyilkosságával a valaha élt egyik legeredményesebb szovjet katona.
22. VictorVance  Szerkesztő
2019.02.21. 00:32:32
LV18
Még az első két részt sem kezdtem el (nemrég vettem meg őket egy Store-leárazás keretein belül), viszont a könyveket imádom, nemsokára újra is olvasom őket.
Örülünk?
21. Sanada  Szerkesztő
2019.02.21. 00:19:09
LV4
Válasz 12. wooltur üzenetére:
A grafika nem kifejezetten a minősége miatt kapott kiválót (bár én azzal is meg vagyok elégedve), hanem inkább a látványosság miatt; amit, és ahogyan megjelenít.
20. martin  Főszerkesztő
2019.02.20. 23:52:38
LV27
Válasz 18. Re-tech üzenetére:
Nem tudom, gondolom.
Ezt most kimondtam, vagy csak gondoltam?
19. Re-tech  PlayStation.Community tag
2019.02.20. 23:44:27
LV7
Válasz 17. kurogane üzenetére:
Ott ha már lett volna nálam fegyver,pofán lőttem volna a vén g*cit!!! :D
Forza Bianconero!
18. Re-tech  PlayStation.Community tag
2019.02.20. 23:42:28
LV7
Válasz 16. martin üzenetére:
De akkor honnan tudod,hogy jobb a teszt?
Forza Bianconero!
1 / 2 oldal
‹‹  ‹  1  2    ››
METRO EXODUS
Deep Silver
Látványosság:
Kiemelkedő
Játszhatóság:
Szavatosság:
Zene / Hang:
Hangulat:
Kiemelkedő
8/10
Pozitívum
Érdekes, egyedi ötletek és megoldások sokasága mind témájában mind játékmenetében; élvezetes és a figyelmet maximálisan leköti; brutálisan erős atmoszféra
Negatívum
Faék egyszerűségű mesterséges intelligencia; apróbb bugok