PlayStation.Community

2019.02.19. 12:13 Játékteszt
6 hozzászólás
Szerző: ColdHand
Értékeld a cikket!
Kolonizáló klónok kínlódása.

Az űrben jártunk már párszor. Utaztunk a planéták között, a fénnyel versenyeztünk míg elértünk az egyik csillagtól a másikig, landoltunk ismeretlen világokon, valamint darabjaikra szedtük az agresszorokat a vákuum végtelen birodalmában. De hányszor menedzselhettük űrbárkánkat, valamint a legénységet, és irányíthattunk egy teljes missziót, aminek a célja, hogy egy új otthont fedezzünk fel az emberiség számára?
A Radiation Blue játéka ezt az űrt kívánta kitölteni a Genesis Alpha One-nal. (Jelen cikk mellé tartozik még egy videobemutató is, amit lejjebb találtok.)

A történet szerint a XXII. századra beütött az a jóslat, amit már a ‘90-es évek óta (ha nem korábban) szajkóznak egyesek. A Föld nyersanyagkészletei kimerültek, a túlnépesedett emberiség ellátásának problémája pedig sosem látott méreteket öltött. A megoldást a szomszédos bolygók kolonizálásában látták, de adódott két gond. Naprendszerünk bolygói alkalmatlanok a Földhöz hasonló élettér biztosítására a homosapiens számára, technológiailag pedig nem lehetséges a távolabbi csillagok, és azok bolygóinak elérése. Ez egy marsi felfedezés után gyökeresen megváltozik, ugyanis az újonnan meglelt technológiával elérhetővé váltak a hiperhajtóművek megépítése, amikkel az emberiség lehetőséget kapott, hogy elhagyja otthonát (de ismerős). Illetve a csúcsra járatott klónozó eljárásokkal már a felnőtt egyedek létrehozása is megvalósult, így gyakorlatilag a legénység folyamatosan pótolható veszteség esetén. Innentől felfedezőexpedíciók sokasága indult meg, hogy bejárják a szomszédos csillagokat, galaxisokat. Mi az Alfa 1-es kvadránsban fogunk vitézkedni.
Kezdetkor választanunk kell egy céget, akinek a támogatásával, technológiáival útnak indíthatjuk a küldetést. Majd összeverbuváljuk a legénységet, és a – korábban megszerzett – spéci technológiákból kiválasztjuk a nekünk tetszőt. Ezután a hajót kell megépítenünk, hogy az alkalmas legyen a legénység életben tartására, azután pedig azt csinálunk, amit csak akarunk, illetve amit a lehetőségeink megengednek. A vonósugár segítségével farmolhatunk nyersanyagot a rendszerben keringő roncsokból, a hangárban expedíciót indíthatunk, hogy egy bolygón landolva begyűjtsünk némi ércet, új növényeket, vagy értékes információkat, új technológiákat a lezuhant hajókból. Feldolgozhatjuk a bányászott érceket, valamint elültethetjük az új flórát, hogy az éltető levegőt biztosítson legénységünk számára. De a felkutatott tervrajzok alapján meg is építhetjük a fejlettebb létesítményeket, eszközöket. Mindezek mellett még a hajót is menedzselnünk, építenünk kell. Új részlegeket húzhatunk fel a birtokunkban lévő anyagokból, illetve a legénységnek munkát adhatunk, hogy ne unatkozzanak.

Eddig jó unalmasnak hangzik minden, de itt jönnek a képbe az idegen életformák, amik igen csak megkeseríthetik kapitányi teendőinket. Ugyanis mind az űrben keringő roncsok begyűjtésével, mind pedig egy bolygóról visszatérve meg van arra az esély, hogy valami idegen létforma érkezik szeretett űrbárkánkra. Azonnali eliminálásuk erősen ajánlott, de előfordulhat, hogy egy egyed sikeresen eléri a szervizjáratokat és ott megtelepszik, majd elszaporodik, mint egy parazita. Emellett különféle űrgombát is összeszedhetünk, ami képes elburjánzani és végigfertőzni a hajónkat, miközben megbetegíti a legénység tagjait. Ezért érdemes folyamatosan ellenőrizni a folyosókat és a járatokat. A A Nyolcadik Utas: a Halálból megvan a szellőzőrendszerben kóválygós jelenet? Vagy A Bolygó Neve: Halálból az a rész, amikor a folyosókat automata ágyúkkal védik be? Itt is valami hasonlót kell elképzelni.
Mindemellett a planéták felszínén is hullámokban, valamint nem túl barátságos szándékkal érkezik a fogadóbizottság, ezért mindig érdemes csőre töltött lézerkarabéllyal kilépni az idegen planétákra. Illúziói senkinek se legyenek, a bolygók teljes felszínét nem járhatjuk be, mint a No Man’s Sky-ban, mindössze egy pár száz méter átmérőjű kör alakú terület áll rendelkezésünkre, hogy kibányásszuk az érceket, begyűjtsük az új növényeket, vagy ha van a közelben, akkor a spéci tárgyakat.
A fentieken túl veszélyt fognak még jelenteni az aszteroidamezők, napkitörések, amik képesek rendesen szétcincálni a hajónkat, vagy a nagyobb, agresszívabb életformák, valamint a fejlettebb civilizációk, akik nem restek bejutni a hajónkba, hogy szitává lőjék a betolakodókat, azaz minket.
Ha feljebb már szóba kerültek a létformák, akkor térjünk kicsit rá a klónozásra. Az eljárás igen egyszerű, ha van üres hely, elég levegő, valamint megfelelő mennyiségű biomassza, akkor a faj és nem kiválasztása után már indul is a klónozás. A folyamat eltart egy ideig, de – mint a hajón minden tevékenységnél – a terminálnál klimpírozva leredukálhatjuk a végzésig szükséges idő mennyiségét. Viszont ki is adhatjuk feladatnak, ha van szabad ember. Ha nincs, akkor átirányíthatjuk a munkaerőt más részlegektől. Szóval a folyamat végeztével friss klónunk már masírozik is a szállásra és türelmesen várja, hogy munkába álljon.
A legénységnek szabad helyet bármikor építhetünk, a szükséges levegőmennyiséget növények ültetésével biztosíthatjuk, biomasszát pedig az ártalmatlanított lények teteméből nyerhetünk. De nem csak az említett biomasszához juthatunk így hozzá, hanem a lények génállományához is. Egy adott faj megfelelő mennyiségű DNS-ét begyűjtve elindíthatjuk a kutatást, hogy a későbbiekben hibrideket is létrehozhassunk, akik majd az emberekétől eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek. Ha a kutatás végbement, akkor a hibrid már elő is állítható, csupán arra kell figyelni, hogy a szükséges levegő biztosítva legyen számára, mivel nem minden létforma működik oxigénnel. Ergo: a hibrid létrehozása előtt be kell gyűjteni, és fel kell nevelni azt a növényfajt, ami a megfelelő gázkeveréket előállítja számára. Ellenkező esetben a klónozás folyamatát nem indíthatjuk el. Klónjaink száma voltaképpen az életeink száma is egyben, ugyanis ha egy bolygón tövig nyelnénk a kaktuszt, akkor egyik másolatunk bőrébe bújhatunk és ott folytatjuk a tevékenységeinket, ahol abbahagytuk.

Meg kell még említeni a program roguelike mivoltát. Szinte biztosra vehető, hogy az első elkezdett játék kudarccal fog záródni. A fent említett veszélyekből jön valami, ami annyira szétbarmolja előrehaladásunkat, hogy feladni kényszerülünk a vert helyzetet, és inkább új játékot kezdünk. Állás visszatöltésről ne álmodozzunk, mivel egyetlen egy mentést használ a rendszer, és az is automatikus. Viszont a kifejlesztett hibrideket, vagy a behozott technológiákat továbbvihetjük az újonnan indított játékokba, így nagyobb eséllyel indulhatunk útnak. Valamint menet közben új szponzorokat is behozhatunk, akik újabb technológiákat, és még több kezdő nyersanyaggal látják el vállalkozásunkat.

A megjelenítés stílusa a ‘70-es, ‘80-as évek sci-fi világát igyekezett megeleveníteni, így képcsöves monitorokon keresztül érhetjük el az információkat, amik C64-es stílusban kerülnek szemünk elé. Sehol a mai divatos atom-steril megjelenés, meg a hologramos bohóckodás. A fények játéka elég jóra sikerült, mondhatni remekül fest az összkép, de sajnos ugyanakkor hibák is becsúsznak rendesen. Egymáson áthaladó objektumok és félrecsúszott, nem túl részletes animációk kavarnak be a képbe. Kezelésileg elsőre furcsán viselkedik az FPS nézetből operáló játék, túl gyors a fordulás sebessége (állítható), valamint súlytalan a karakter mozgása, így irreálisan gyorsan siklik a talajon. Hangulatilag ugyan remekül hozza a science-fictiont, ugyanakkor képes beuntatni az önismétlésével, ha sokáig csak egyetlen egy dolgot csinálunk. Erre még rátesz egy lapáttal az, hogy a játékidő kb. 70-80%-a a hajón fog játszódni, így változatosságot csak a bolygókon landolva tapasztalhatunk. Szerencsére a véletlenszerűen bekövetkező események ebből képesek kimozdítani egy rövid időre. A menedzselés rendszere csak első nekifutásra tűnik bonyolultnak, kellő ismerettel (amit nem feltétlenül a tutorial alatt fogunk megszerezni) letisztul a kép. A hangok, és a zenék pedig tökéletesen szinkronban vannak a megjelenítés stílusával, mondhatni kéz a kézben tálalják nekünk a régi idők sci-fi éráját.
A Genesis Alpha One minden hibája ellenére egy szórakoztató játék lett, de túl sokat nem szabad várni tőle. Lehet, hogy egy idő múlva csöppet monotonná, önismétlővé válik, és apró megjelenítési, illetve irányításbéli problémával küszködik, de a sci-fi stílusában egy új, eddig nem nagyon látott szemszögből mutatja be az űrutazást, és a galaxis felfedezését. Ha vonzanak a csillagok, menedzselnél egy legénységet, megépítenéd saját űrbárkádat, és szívesen lövöldöznél mindenféle idegen entitásra, akkor bátran tehetsz vele egy próbát!

(Az űrutazást a kiadó biztosította számunkra tesztelésre: Köszönjük! Megvásárolható támogatónktól, a Platinum Shoptól 7.990 Ft-ért , vagy a PSN Store-ból 8.990 Ft-ért.)
Képgaléria
Olvasói vélemények
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
6. ColdHand  Szerkesztő
2019.02.20. 04:07:02
LV22
Válasz 4. jime üzenetére:
Pedig híreztünk róla párszor.
...a többit képzeld hozzá.
5. VictorVance  Szerkesztő
2019.02.20. 01:36:04
LV17
+1
Mivel eléggé bele vagyok buzulva a '80-as évekbe, így ezt se hagyhatom ki.
Örülünk?
4. jime  non-alcoholic
2019.02.19. 21:46:39
LV29
erről a játékról még hírből se hallottam eddig :D
"wake up, you're dead!"
3. ALF22  Son of Liberty
2019.02.19. 20:56:08
LV26
+1
Válasz 2. ColdHand üzenetére:
Hasznos, egyszerű videó bemutató. Még inkabb kedvet kaptam. Sőt. Az alien isolation helyett ez jobban atadja sztem a 80-as evek sci fi hangulatát. Nekem legalábbis
2. ColdHand  Szerkesztő
2019.02.19. 17:48:28
LV22
Válasz 1. ALF22 üzenetére:
Négy ember tette le az alapokat, majd a Team 17 besegített egy népes csapattal. Ha a trailerek tetszettek, akkor csekkold a videónkat (legalul) is!
...a többit képzeld hozzá.
1. ALF22  Son of Liberty
2019.02.19. 13:46:25
LV26
Ha jól rémlik mindössze 3ember készítette. Mindenképp érdekel és adok neki esélyt. A '80as évekbeli megjelenítés (kijelző,menurendszer) nagyon bejött a gameplay trailereken.
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
GENESIS ALPHA ONE
Team 17
Látványosság:
Átlagos
Játszhatóság:
Átlagos
Szavatosság:
Átlagos
Zene / Hang:
Hangulat:
6/10
Pozitívum
Igazi sci-fi hangulat; összetett, mégis átlátható rendszer
Negatívum
Idő után monotonná válhat; sínen futó, súlytalan karakter; grafikai, és animációs bakik

MARTIN BELESZÓL
A zene tényleg nagyon '80-as évek sci-fi feeling.