PlayStation.Community

2019.01.17. 16:42 PlayStation Network
6 hozzászólás
Szerző: martin
Értékeld a cikket!
Posztmodern számítástechnikai műalkotás.

Nagyjából számtalan (plusz egy) alkalommal pedzegettem már különböző írásaimban, mennyire sokat jelentett nekem a Commodore 64 korszak, annak különleges, szabadelvű játékfelhozatala, majd az azt követő amigás és korai PC-s éra fantasztikus, csodálatos, felejthetetlen kalandprogramjaival.
Olyan időszaka volt ez a videojátékozásnak, mely mára sajnos teljesen elolvadt, mint hóember a hirtelen beköszöntő tavaszban. A klasszikus szöveges-barangolós-fejtörős adventue-ök gyakorlatilag eltűntek a palettáról, vagy teljes mértékben átalakultak valami mássá; leginkább önismétlő és lélektelen, gatyamadzag módjára elhúzott open world szörnyszülöttekké, melyekkel én annyira nagyon nem szeretek játszani.
Magyarán szólva nagyon régóta ki voltam már éhezve valami olyan kalandjátékra, amihez hasonlót évtizedek óta nem kaptam.

Az Ackk Studios áltat fejlesztett, a mai napon debütált YIIK: A Postmodern RPG-vel decemberben találkoztam, a Kinda Funny Games Showcase műsorában, ahol több más izgalmasnak tűnő indie alkotás mellett ezt a szoftvert is villantották, méghozzá a "szürreális" jelzővel párosítva, így gondolkodás nélkül nyújtottam be tesztelési szándékomat a programelosztásért felelős főszerkesztő-helyettes kolléga felé.
Mint később némi utánajárás révén megtudtam, a YIIK-t gyakorlatilag egy kéttagú ministúdió készítette, Andrew és Brian Allanson, akik csupán néhány ismerősük segítségét vették igénybe a játék tető alá hozásához, például a grafikai munkálatokhoz és a szinkronhangokhoz. Brian felelős magáért a játékért, Andrew pedig a zenei anyagért, és amit ez a két zseniális srác letett az asztalra, arra a "nem mindennapi" jelző talán kevés is!
A szoftverből már kvázi két héttel a megjelenés előtt megkaptuk a tesztverziót. Miután egy kisebb problémával felkerestem a készítőket, gyakorlatilag 2 órán belül máris választ kaptam kérdésemre Andrew-tól, aki a továbbiakban meglepő profizmussal, kedvességgel és intenzitással állt rendelkezésemre a tesztelési időszakban. Elmondta, hogy game "nyers" alapállapotában több ponton is adjusztálásra szorul, így a tesztelői visszajelzések alapján Day1 patchet hegesztenek hozzá, hogy a felhasználói élmény a lehető legkellemesebb legyen.
A YIIK összetételét tekintve két meghatározó szegmensből áll. Egyfelől van egy régi vágású, rengeteg szövegeléssel illusztrált kalandjáték része, mely már az első óra után heveny zsongást generált az agyamban és a gyomromban, ugyanis valami fura és körülírhatatlan módon egyik örök kedvencemet, a Zak McKracken and the Alien Mindbenders-t juttatta eszembe. Másfelől a game (címéhez méltóan) kapott egy erős szerepjátékos felhangot is, ami karakterfejlődésben és egy "körönkénti" harci rendszerben teljesedik ki.
Maniac Mansion

Az, hogy a YIIK valóban egy szürreális játék lesz, azonnal a kezdés után kiderül, ugyanis egy kedves, beszélő holló meglehetősen fura, cseppet intim, szokatlan tartalmú kérdéseket tesz fel a playernek, melyekre elvárja a korrekt válaszokat, majd megjegyzi, tegyünk úgy, mintha ez a beszélgetés soha nem történt volna meg. Úgy a negyedik kérdés után azt hittem, hogy itt most a játék áttör egy bizonyos falat és megkérdezi nemi szervem méretét is, de ez nem történt meg
Úgyhogy meg is ismertem a főszereplő Alexet, a vörös, húszas évei elején járó, egyetemről frissen kikerült srácot, aki 1999-ben tér haza a kollégiumból a szülői házba - ahol aztán élete legkülönlegesebb kalandjába keveredik bele.
Alex-szel való ismerkedésem során jött a második szürreális élmény, ugyanis a srác egész konkrétan kiköpött mása MolonLave FSZH kollégámnak, leszámítva a vörös haj- és szakállszínt. Hogy mindez még szürreálisabb legyen, Alex nem csak külsőségeiben (és életkorában, no meg életmenetében), de viselkedésében is tökugyanazt nyomja, mint MolonLave: amikor például túlpörgeti magát és felajzott hangulatba kerül (a játékban ilyenkor full Caps-Lockban beszél, emelt hangon), az ijesztően megegyezik kollégám habitusával, szóval a game elején percekig azon röhögtem, hogy most MolonLave életének egy alternatív verzióját fogom lejátszani.
A zenerajongó Alex tehát hazatér a sulis évek után Franktownba, egy kisvárosba, ahol a környék felfedezése során egy megmagyarázhatatlan, erősen x-aktás szituációba keveredik. Szemtanúja lesz egy fiatal lány bizarr interdimenzionális eltűnésének, mely esetről a saját maga által létrehozott, ONISM nevű webközösségben persze meg is megemlékezik egy hot topic formájában.
Ez a mókásan kezdetleges, DOS-os, betárcsázós-modemes felület - ne felejtsük el, 1999-ben vagyunk, az internetes közösségek kialakulásának hajnalán! - egyébként olyan elvont figurák gyűjtőhelye, akik nagyon szeretnek hinni a különböző, megmagyarázhatatlan jelenségekben, így az ügynek gyorsan híre is megy, sőt a sztori futótűzszerűen eszkalálódik, rövidesen pedig kiderül, hogy szerte Franktown környékén egyre többen találkoznak - hogy mondjuk úgy - parajelenségekkel.
Alex természetesen nyakig merül a néha fura, néha meglepő, néha bizarr, gyakran szürreális eseményekbe, melyek nemhogy szépen kitisztulnának, de egyre nagyobb örvényt kavarva szippantják be a főhőst, és vele együtt persze magát a playert is, a fej fölé kerülő ?-ek száma pedig egyre sokasodik...

Space Quest

Amit kalandszinten a játék kínál, az nemes egyszerűséggel maga a mennyország lehet bárki számára, aki kedveli a régimódi adventure-öket! Van benne egy nagy adag ide-oda (majd ismét oda és ide) mászkálás, rengeteg felfedezés, beszélgetés, és egy halom fantasztikusan kitalált fejtörő, no meg logikai feladat. (A történet minden pontján igénybe vehető egyébként a "Hint" funkció, mely mindig egy kis segítséget ad, merre is kéne továbbmennünk, vagy milyen problémát kéne elhárítanunk.) A logikai fejtörők - melyeket kellemesen színes és mindvégig változatos, üdítően intelligens, fantasztikusan szórakoztató formában prezentáltak - egyáltalán nem könnyűek, abszolút a '80-as, '90-es éveket idézik, ugyanakkor elmondható róluk, hogy egyetlen egy olyan nincs köztük, melynek megoldására valahol valamikor valamilyen formában a játék ne adott volna valamilyen egyértelmű, vagy esetleg kissé bújtatott segítséget.
A történet haladtával Alex bejárja Franktown városát, megismerkedik a lakosokkal, a vendéglátóipari és szolgáltató egységekkel, majd egyre távolabb merészkedve a környékbeli településeket is, s közben természetesen barátokat szerez, akiknek - néha igen kacifántos, sőt egyenesen drámai - sorsa mind-mind kapcsolódik valahogy a Nagy Globális Igazsághoz. A fő sztori mellett pár kisebb XP-vel és pénzzel kecsegtető mellékküldetés is került a programba, melyek megoldását egy pici odafigyeléssel és logikázással simán ki lehet okoskodni.
Kalandjáték lévén a sztorit még csak véletlenül sem szeretném spoilerezni, de annyit talán elárulhatok, hogy a YIIK mondanivalóját és témáit egyáltalán itt most nem valami vicces kis hülyeségről van szó: szó lesz életről, halálról, testen kívüli élményekről, lélekvándorlásról, és egy halom igen nehéz témáról, ráadásul mindez brutális mennyiségű angol szöveggel van illusztrálva, úgyhogy a játék élvezetéhez az angol nyelv minimum középfokú élvezete gyakorlatilag elengedhetetlen!
(A YIIK egyébként szerintem az a játék, amihez két héten belül sok-sok help-videó jön majd a YouTube-ra. Szerintem, ha tényleg meg akarod magad ajándékozni egy felejthetetlen élménnyel, ezeket mindenképpen kerüld el - ha én végig tudtam vinni a cuccot, neked is sikerülni fog. Hidd el, megéri!)
Full Throttle

A szerepjátékos vonal értelemszerűen karakterfejlődésen és felszerelésen, fegyver- és tárgy-menedzsmenten keresztül jelentkezik a játék során. Figuráink végig a game által diktált tempó szerint kapják az XP-t, ahogy a történet adja a csatákat. Valami minimális zugfejlődésre lehetőség van egyébként "kint" a világban, összességében azonban a program az összecsapások számának limitálásával gátolja meg, hogy túlfejlődjünk. Igazából nincs is erre szükség.
Maga a fejlődés egy speciális dungeonben folyik, ahol ajtók nyitogatásával tudod az attribútumokat tuningolni. Az újabb szintek elérése mindig 100 XP-be kerül. A fejleszthető tulajdonságok mindegyike szerintem tökre egyértelmű, kivéve a Luck: ennek boostolásával a karakterek critical strike értékét növelheted.
A "világban" több boltot is találhatsz. Ezekben a fegyverek és felszerelések (ruhák) mellett különböző "visszatöltő" élelmiszereket vásárolhatsz, meg néhány key itemet, bár előbbiekre meglátásom szerint nem érdemes költeni, a kalandozás során ugyanis minden egyes cucc megszerezhető a felkutatott kincses ládákból.
A friss motyókat könnyedén felaggathatod karaktereidre. Ha nem akarsz ezzel vesződni, a menüben a Háromszög megnyomásával a program rápakolja a lehető legjobb setupot az adott figurára.
Fontos még megemlíteni pár "általános" megszerezhető képességet is. Ezek mindegyike bizonyos helyeken a továbbjutás kulcsát jelenti, legyenek azok a történet fordulópontjai, vagy például titkos helyek megoldásnak, azaz a be- vagy odajutásnak kulcsai.
Igazából nem is tudom, hogy miért írom ezt le, he hátha: a program nem ment automatikusan, úgyhogy ahol Save lehetőséget látsz, vagy ha valamit megoldottál, vagy ha valamin átjutottál, vagy egy nagyobb harcon túlverekedted magad, MINDIG MENTS ÁLLÁST! (Segítséget elakadás esetén ITT találsz.)

Future Wars

Alex és kis csapata a kaland során gyakran keveredik csatákba, melyeket az Allanson-tesók a klasszikus japán RPG-khez hasonlóan körönkénti rendszerrel, ugyanakkor egy jelentős csavarral működtetnek. A harc ugyanis teljes mértékben QTE-k és ritmusalapú minijátékokon keresztül folyik!
Karaktereink mindegyike rendelkezik egy saját alaptámadással és többféle dedikált speciális képességgel. Minden egyes támadás különbözik egymástól, azaz nagyjából harmincféle minijátékot kell készségszinten elsajátítanunk, ami adott gombok vagy analóg-irányok tizedmásodpercre pontos lenyomásából, vagy többszöri "nyomkodásból" áll. A kaland során jó idő eltelik majd, mire mindegyik minijátékot biztonsággal tudjuk majd alkalmazni (kezelni), és esetleg az is előfordulhat, hogy egyes szekvenciákkal nem igazán boldogulunk sehogy sem, de szerencsére mindig rajtunk áll, hogy kinél mely támadásformákat választjuk és mikor. Amikor a sztori engedi, lehetőség van egyébként a karaktereket lecserélni harc közben a Swap funkcióval, szóval szuper-kellemesen tudjuk menedzselni a csapat összeállítását.
Fontos részét képezi a harcnak a védekezés is, mely ugyanolyan QTE játékokkal üzemel, mint a támadás. Amikor az ellenfél minket pofoz, minden esetben kell valamilyen formában védekeznünk, minek köszönhetően egy-egy harc (pl. 4 ellenségnél) elég sokáig is eltarthat időben - cserébe a game egészét nézve egyáltalán nincsen túltolva a harcok száma.
A harc nagyon fontos része az időlassítás funkció, mely alapállapotban csak nagyon limitált mennyiségben áll rendelkezésre és kizárólag akkor töltődik vissza, ha mi találatot kapunk. Éppen ezért eléggé csínján kell bánni vele. A Day1 patch egyébként hozzátesz a szoftverhez egy könnyítő lehetőséget, mellyel "örök" lassítás állítható be, ez az opció azonban oly mértékben megkönnyíti a játékot, hogy jelentősen elvész a kihívás, így ennek használatát én személy szerint nem ajánlom.
Összességében elmondható, hogy a tökéletes ritmusban és mennyiségben adagolt harcok a kaland során mindvégig kiváló kihívást biztosítanak. A game se nem könnyű, se nem nehéz; igazából annyi a dolog nyitja, hogy nyugodtan és odafigyeléssel kell kezelni a csatákat, és ha elég életerő-csomaggal vágsz neki a harcoknak, plusz van egy kis ritmusérzéked, a győzelem nem maradhat el.
Leisure Suit Larry

A játék látványvilágát tekintve kissé olyan, mintha egy régi oldalnézetes Sierra vagy LucasArts címet helyeztek volna át poligonos 3D-be. Technikailag a grafika nem egy olyan nagy tűz, de a game mégis jól néz ki, köszönhetően a... szürreális környezetnek és effekteknek. Az átvezető beszélgetések során rajzfilmes portrékat és karakterszinkront is kapunk.
A YIIK nagyjából 20 órán át szegezi a képernyő elé a kalandra éhes játékosokat. Ha mindent ki akarsz maxolni, ez az érték valahová a 25 óra közelébe kúszik. Meglátásom szerint némi körültekintéssel a game egy menetből ki is platinázható, ám ha ez nem sikerül, a New Game+ során be lehet pótolni az elmaradt dolgokat.
Kezelését tekintve egy igen egyértelmű, egyszerű és kellemes játékról van szó. Én egy icipici lagot a gombnyomásoknál NÉHA mondjuk tapasztaltam, amit meg is említettem Andrew-nak, azonban ő ilyet nem vett észre, szóval ebben a kérdésben nem jutottam előrébb...
Amiről viszont eddig nem beszéltem, az a YIIK zenei anyaga. Minden túlzás nélkül állíthatom, hogy a valaha készült egyik LEGTÖKÉLETESEBB dalfelhozatal került a játék alá, olyannyira, hogy minden egyes szám, az elsőtől az utolsóig egy igazi mestermunka! Andrew Allanson egy kib@szott géniusz: a 8-bites prüntyögéstől kezdve a modern chiptune szólamokon és a nagyzenekari, néha egyenesen komolyzenei műveken át egészen a filmzenékig minden stílus képviselteti magát. Mindez olyan gyönyörűséges, elképesztő, zseniális, bombasztikus, végig fülbemászó dallamokkal édesítve, hogy a gyanútlan player egyszer a mennyben, egyszer pedig a pokolban érzi magát, néha zokogva, néha nevetve. Garantálom, hogy ezt a soundtracket soha nem felejted majd el!

A YIIK: A Postmodern RPG a maga nemében egy közel tökéletes játék! Ez gyerekek egy nagyon komoly old-school csemege, amihez foghatót indie kaliberben nem mindennap talál az ember. Megdöbbentő, meglepő, kiismerhetetlen, tele váratlan helyzetekkel és történésekkel. Süt róla, hogy szeretettel és odafigyeléssel készült, ami mindvégig átjön a kaland során. Egyszerre komoly és vicces, okos, intelligens, szórakoztató, jól belőtt kihívással megrakott, kiváló ritmusú, és nem mellesleg elgondolkodtató történet. Árkategóriája mindemellett maximálisan baráti.
Tudom, nem sokan vagyunk már, akik ezt a fajta klasszikus szórakozást keresik videojátékokban. Amennyiben te közénk tartozol, ne habozz egy percig sem: ennél fainabb kalandjáték régóta nem volt a PlayStation 4 kínálatban!

(A játékot a kiadó biztosította tesztelésre. Köszönjük! A teszt a PlayStation 4-es verzió alapján készült.)

Kiadó: Ysbryd Games
Fejlesztő: Ackk Studios
Megjelenés: 2019.01.17.
Ár: 5590 Ft
Játékosok száma: 1
Kép: 1080p
Demo: Nincs
Méret: 1.53 GB
Web: http://yiikrpg.com/
PSN feltöltőkártya: Platinum Shop
Képgaléria
Olvasói vélemények
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
6. MRenton1985  PlayStation.Community tag
2019.01.18. 18:43:15
LV4
Meg voltam róla győződve, hogy ezt eszgé behúzza tesztelésre, de így se rossz:) a menő cover meggyőzött, hogy ez lemezesen kell, de egyelőre még ebayen sincs belőle:/
5. Greg  PlayStation.Community tag
2019.01.18. 13:57:36
LV25
Ez nem semmi. :) Ha valami akkor ez egyedi játék a javából. És mindezt két srác hozta össze ?! Le a kalappal.
LV426
4. Zsolt  PlayStation.Community tag
2019.01.18. 12:39:38
LV11
Válasz 3. martin üzenetére:
No problem, köszönjük, hogy ennek a 3 embernek is letoltad a game-et és megírtad a tesztet. :)

Zodiac-kal már alapíthatnánk valami klubot, mindig megjelenünk az ilyen alternatív/retro csodáknál.

A psnprofiles szerint 13 embernek van meg eddig a játék, persze ez nem reprezentatív, de elszomorító.
3. martin  Főszerkesztő
2019.01.18. 11:15:07
LV27
+2
Imádom, amikor előre tudom, ki lesz az a 3 ember az egész PSC-n, akit egy ilyen game érdekel. Még egy kommentet várok eszgétől, és körbe is ért a dolog. :D
Ezt most kimondtam, vagy csak gondoltam?
2. Zsolt  PlayStation.Community tag
2019.01.17. 19:07:42
LV11
+2
Alig várom, hogy játszhassam! Nagyon szimpatikus a játék, a készítők, ahogy keletkezett, stb. A playstation eu blogon ma olvastam egy interjút velük, nem semmit dolgot vittek véghez! Vakon megbízok Martin ajánlásában - de igazából már akkor eldöntöttem, hogy kell, amikor csak a csetfalon tease-elte a game-et.
Most viszont nincs b*ziskodás, kívánságlista, meg leárazásra várás: most megveszem a játékot, így támogatom a készítőket!
1. zodiac55  PlayStation.Community tag
2019.01.17. 17:49:05
LV11
+1
Hát kéremszépen, ez nem is kérdés, kell! Azok az alcímek, Istenem, mennyi emlék! Köszönöm, Martin a tesztet, mondanom sem kell, hogy meggyőzött! :)
"Si vis pacem, para bellum."
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
YIIK: A Postmodern RPG
Ackk Studios / Ysbryd Games
SZÍNARANY