.
 

PlayStation.Community

2018.12.10. 09:32 PlayStation Network
3 hozzászólás
Szerző: Andras_01
Értékeld a cikket!
Szívatás Level 1000.

Jaj, nagyon akartam szeretni ezt a játékot, de már akkor éreztem, hogy gond lesz, amikor a nulladik pályán a bossfightnál legalább hatszor elvéreztem - pedig elvileg ezt simán teljesítenem kellett volna, nem okozhatna gondot a játék nyolcadik perce, annyira nem rozsdásodhattam be az elmúlt évek alatt. Gondoltam én... de ez csak felvezetése volt a véget érni nem akaró kínszenvedésnek.
De ne fussunk ennyire előre, mert nem az a cél, hogy senki ne olvassa el a cikket; hanem, hogy képet kapj Ekron védelmezőinek, Eneasnak és mechájának Anakimnak megpróbáltatásairól.

Jelen cikkem tárgya, a Defenders of Ekron: Definitive Edition egy erősen történet-orientált game, ami elég fura számomra egy shoot'em up játéknál. (Talán egy kicsit túlzásba is estek.) Én például nem várok el mély mondanivalót egy agyat kikapcsoló, szórakoztató lövöldénél.
Eneas első küldetése balul sül el, így kénytelen egy kísérleti programban rész venni, ami lehetővé teszi számára, hogy az elpusztított ellenség után maradt Oxus pontokat fel tudja használni a saját mechájának fejlesztésére, ami által egyre nagyobb esélyünk lesz a Renegátok legyőzésére. Miután a bevezető pályát teljesítettük, mechánk tudata három kristályra szakad: a tutorial ennek a három kristálynak a megszerzéséről és egyesítéséről szól, s ami bevezet minket abba, milyen akadályokat kell majd leküzdenünk a végigjátszás során.
Legutóbbi tesztemben, a Riftstar Raiders-ben nyüszögtem, hogy milyen nehéz a program, és a gyakorlópályát kellett többször újrajátszanom, hogy erős hajóm legyen a továbbjutáshoz. Itt olyan jól sikerült a chilei programozóknak belőni a nehézséget, hogy a tutorialt sem tudtam végigvinni. Két napomba és egy újrakezdésembe került a gyakorló rész teljesítése, mert addig nem lehet folytatni a játékot, amíg ezen túl nem jutunk.

Miután ezen átszenvedtem magam, bekerültem a főmenübe, ahol négy szobában lehet ténykedni. A saját szobánkban lehet menteni, megnézni az adatbankot, innen érhetőek el a beállítások. A hangárban lehet ápgrédelni mechánkat, a főhadiszállásnál lehet jelentkezni a küldetésekre, továbbá elérhető egy szimulátor, ahol gyakorolni lehet az ellenfelek által bevetett praktikákat, hogy azokat miként lehet sikeresen teljesíteni.
Végre kinyílt a világ, boldogan akartam indítani egy küldetést, de a parancsnok sajnálattal közölte, mechánk még szerelés alatt van, addig gyakoroljak a szimulátorban. Szuper. Épphogy túl vagyok a tutorialon, de ülhetek be a szimulátorba, mert a programozók azt álmodták meg chilei otthonukban, hogy az egyszeri usernek milyen jó is lesz így; ne engedjük játszani, hanem gyakoroljon a 10-20-30 másodperces pályákon, csakis az Oxus pontok gyűjtése miatt.
A szimulátor három értéket figyel az adott szoba teljesítésekor: jellemzően van benne időkorlát, összegyűjthető kristály, limitált lövedékfelhasználás, összes ellenség egyszerre való likvidálása, és így tovább. Minél többet szerzünk meg a feladatokból, annál több Oxus pontot kapunk, továbbá vannak olyan pályák, amelyek az előző szobáknál elért pontoktól függően lesznek elérhetőek. Nem tudunk tehát végigrohanni az 53 szobán, először teljesítenünk kell bizonyos számú feladatot, ami azért elég nehéz tud lenni, és nem biztos, hogy a drága időnket erre akarjuk elpazarolni a Renegátok irtása helyett.
Az Oxus pontokat öt tulajdonságra tudjuk felhasználni mechánk fejlesztésekor: gyorsaság, életerő, a pajzs visszatöltésének gyorsasága, illetve a lövedékraktár bővítése. Minden ápgréd egyre több pontba kerül, megfontoltan kell tehát döntenünk, melyik irányba indulunk el fejlesztésben. Ahogy haladunk előre a játékban, egyre erősebbnek kell legyünk, különben hamar véget ér a küzdelem.
Érdekes lehetőség az ellenség szkennelése, ami által fontos információkat tudunk meg az adott egységről. Ez addig jó is lenne, ha közben megállna a játék, de nem, ugyanúgy lőnek ránk, mi viszont nem tudjuk viszonozni a tüzet. Tiszta szerencsétlenkedésbe megy át az egész; amilyen hasznos opció lenne, annyira rossz a megvalósítása.
Kénytelenek vagyunk tehát a szimulátorban eltölteni az amúgy játékra szánt értékes időnket, hátha vagyunk olyan szerencsések, és minél több Oxus pontot össze tudunk szedni... amíg a játék egyszer csak le nem fagy, és mi újraindítva jövünk rá, hogy az autosave nem terjed ki a szimulátorra, csakis a fő küldetésekre, így ha nem mentünk magunktól, kezdhetjük elölről a szintek teljesítését, ami elég frusztráló.
A fő küldetések során társaink pont annyit segítenek, hogy valahogy elevickéljünk a bossfightig. Ott azért szépen magunkra maradunk, és ha nem spóroltunk az életerőnkkel, valamint Anakim kevésbé fejlett, akkor borítékolható a szint elbukása, és a mentett állás visszatöltése, ami egyenes út vezet vissza a szimulátorba. Én ezt valahogy kevésbé tudom elfogadni, hogy csak azért szenvedjek a szimulátorral, hogy meg tudjak nyitni egy következő küldetést, ami visszaküld a szimulátorba, mert rá kell jöjjek, ahhoz a szinthez is csutka vagyok.
Itt jó lett volna egy kooperatív multi, pont illett volna a stílushoz, illetve könnyebbé vált volna a játék.

A szoftver grafikája PS2 szinten van; nem szép, de legalább ronda, ám ez pont pariban van a zenével, ami semennyire sem kiemelkedő, olyannyira, hogy le is vettem, ne is halljam, úgysem ad hozzá semmit a game élvezetéhez. Szívesen vettem volna viszont egy vészjelzés hangeffektet, abban az esetben, ha vészesen kevés a felhasználható energia mennyisége, ami a pajzshoz szükséges, és hogy vonuljak fedezékbe. Ennek hiányában viszont mindig a jobb alsó sarokba kellett pillantanom, ami megosztotta a figyelmemet, ezáltal nagyobb volt az esélye annak, hogy eltalálnak, és ugye tudjuk minden találat számít.

Egy éve jelent meg PC-re a game, a PS4 portra egy évet kellett várni. Anno az első visszajelzések is arról szóltak, milyen piszok nehéz a játék, instabil a kód, de ezt valahogy nem sikerült megérteniük a fejlesztőknek. Továbbra is túl nehéz a játék, bármikor belefuthatunk egy fagyásba, és ami külön érdekes, egy kanyi trófea sincs a PS4 portban!
Lényegesen jobb játékok vannak a shoot' em up stílusban, még a Riftstar Raiders is jobb ennél (ez amúgy egy hatalmas dicséret az RR felé tőlem). Olyan érzésem van, mintha készítői saját maguknak csinálták volna a játékot nem pedig a nagyérdeműnek. Csak azt felejtik el közben, hogy a nagyérdemű fizet is érte - ezért nem baj, ha néha meghallgatják azt, aki pénzt hajlandó adni a termékükért.
Minden esély megvolt arra, jó játék legyen a Defenders of Ekron, de a bosszantó fagyások és az irreális nehézség a felejthető szintre vetették vissza a programot. Igazán sajnálom pedig volt benne potenciál, mégsem tudtak élni a lehetőséggel, kár érte.
Nem tudom, kinek tudnám teljes szívemből ajánlani Eneas kalandját a Renegátok ellen...

(A játékot a kiadó biztosította tesztelésre. Köszönjük!)

Kiadó: eastasiasoft
Fejlesztő: In Vitro
Megjelenés: 2018.08.07.
Ár: 4590 Ft
Játékosok száma: 1
Kép: 1080p
Demo: Nincs
Méret: 846.82MB
Web: https://www.defendersofekron.com/
PSN feltöltőkártya: Platinum Shop
Képgaléria
Olvasói vélemények
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
3. Onimushaman  Szerkesztő
2018.12.14. 16:56:21
LV24
Válasz 1. B_Renato97 üzenetére:
Kotelezo pedig beletenni.
señor
2. snike  PlayStation.Community tag
2018.12.10. 19:30:21
LV1
Semmi 2 személyes móka nincsen mostanában?
(fejlesztések, sok pálya?)
1. B_Renato97  Szerkesztő
2018.12.10. 13:47:37
LV4
Trófea nélküli játék? Ősi ellenség igaz Oni? :D
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
Defenders of Ekron
eastasiasoft
CSAK ÓVATOSAN