.

PlayStation.Community

2018.09.16. 10:22 Játékteszt
18 hozzászólás
Szerző: DrZaius
Értékeld a cikket!
Egy életre szóló kaland.

XCOM 2, Skyrim, Diablo III, és a Dungeons & Dragons társas/tábla-játék. Az a közös az imént felsorolt címekben, hogy egytől-egyig élenjárói (ha nem a legjobbjai) zsánerüknek. Mind kiemelkedik társai közül, legyen az olyan szerepjáték, ami taktikai, körökre osztott, esetleg rengeteg és ráadásul mind megszólítható NPC-t felvonultató, vagy a loot-mennyországba elkalauzoló hack and slash, valamint klasszikus, asztalnál, táblán, kockákkal és ismerősökkel játszandó. Nem azt mondom, hogy valamennyien úttörők, de egy jól ismert, járt utat követve és azt közel tökélyre fejlesztve váltak a játékipar csúcsragadozóivá.
De miért is soroltam fel őket? Mert született egy olyan program a belga Larian Studios jóvoltából, ami, bár hibátlanul idézi fel eme címek egyvelegét, mégis egy olyan darabról van szó, ami azon stílus előtt tiszteleg, amiből ezek a játékok fejlődtek és tökéletesedtek ki. És hadd rugózzak még egy kicsit ezen: ez már a második rész, tehát még tökéletesíteni is tudtak a klasszikus szerepjáték formulán, felhasználva saját tapasztalataikat. (Abba már belegondolni sem merek, hogy ez a PS4-es port "Definitive Edition".)
Tehát egy ízig-vérig CRPG-ről ("Classical" Role Playing Game) van szó, ami felett már azt is hihetnénk, hogy eljárt az idő, de időnként mindig jön egy-egy csoda (KOTOR, Dragon Age, Pillars of Eternity), hogy kiszolgálja a keményvonalas szerepjáték függőket. Csapjunk is a lovak közé!
Rivellon fantáziavilágban ébredünk, azon belül is egy hajón, toprongyosan, egy mágikus nyakörvvel a nyakunkon. Varázslók vagyunk, akik jártasak a Source használatában, ami a mágiák non plus ultrája. Sajnálatos módon az utóbbi időben ezen tudások alkalmazása elkezdett vonzani idegen, nem éppen barátságos lényeket, így a jelenlegi góré - veszélyesnek minősítve fajunkat - egy gátló-nyakörvvel felszerelve egy börtönszigetre küld minket. Persze nem lenne játék, ha mi szépen hagynánk is ezt.

Már a karakterválasztónál kijön a maximalizmus és profizmus. A cicomázásra fogékonyak akár órákat(!) is eltölthetnek itt, hiszen a hat, előre legyártott figurán kívül sajátokat is létrehozhatunk. Mire végigrágjuk magunkat mindenkin, megnézzük bemutatkozóikat, elolvassuk bioikat és feltérképezzük valamennyi attribútumukat, majd nekilátunk a kozmetikázásuknak, addigra már kellőképpen felfokozott állapotba kerülünk, és ugranánk is fejest a sűrűjébe. Érdemes egyébként a saját történettel rendelkező hősök közül választanunk (legalábbis elsőre), mert sztorijukat szépen lassan ki is bontakoztathatjuk a játék folyamán, plusz küldetések segítségével, és mélyebb személyiségekkel is bírnak, így élethűbbek és élvezetesebbek megnyilvánulásaik, jobban belesimulnak a cselekménybe. És bár elsőre némelyik klisésnek tűnhet (törp, elf, élőholt, gyíkember és két fajtársunk), mégis végtelenül egyediek, egymástól messzemenőkig különbözőek (nemcsak kívülről), és ami talán a legfontosabb, érdekesek.
Az élőholt (Fane) a koponyáját takarván kénytelen letépett arcokból gazdálkodni, átvéve azok jobb létre szenderült gazdáinak képességeit is, de a csontos ujjával még zártörésre is képes. Az elf (Sebille) lakmározhat bizonyos elhunytakból, ezzel kinyervén többek között emlékeiket, az ember Loshe pedig kénytelen osztozni egy lénnyel az elméjén, aki néha akár felül is kerekedhet rajta. Már ebből a kis ízelítőből is érezni, hogy itt bizony unalomnak semmi nyoma nem lesz, ráadásul ennél azért jóval összetettebbek harcosaink.

Az első pár órában, ami a tutorialnak felel meg, kapunk is minden jóból, fel tudjuk térképezni a Divinity: Original Sin II - Definitive Edition (mostantól DOSIIDE) felépítését, persze nem kicsit lecsupaszítva. Ami egyből szembe tűnik és a továbbiakban csak hatványozódik, az az, hogy a megjelenítés egyszerűen parádés! Az egy dolog, hogy gyönyörű a kép és a szín, de piszok részletgazdag. Annyira zsúfolt és valóságosan berendezett, hogy a játék első órájától a végéig rá lehet csodálkozni. Minden annyira fájóan precízen elrendezett, legyen az akár egy káoszos, romos, feldúlt helyszín, egy dungeon, vagy egy kastély, hogy az szinte hihetetlen és mégis realisztikus. A játékteret végig izometrikus nézetből látjuk, a kamerát forgathatjuk és zoom-olhatunk is. Szinte mindennel interakcióba léphetünk, akár feleslegesnek tűnő dolgokkal is (ágyba fekvés, gyertya gyújtogatás, stb).
Elkezdhetjük a kalandot egyedül is, de még plusz három bajtárssal is. Mi úgy játszottunk hárman vállvetve, hogy Anyu és Öcsém osztott képernyőn, én pedig negyven kilométerrel arrébb tőlük. (Igen, ők is gamerek a Nejemmel és Fiammal egyetemben. A borbélyom legutóbb ki is tért rá, hogy mennyire szerencsés vagyok emiatt. Én csak sajnálni tudtam őt, mert elvakult X-Box-os ;)) A negyedik karakter ilyenkor követ minket, de egy gombnyomással át is vehető felette az irányítás, a harcoknál pedig a körökre osztottságuk lévén a hozzárendelt játékos vezérli.
A harcok tehát a jó öreg társasjátékok és szerepjátékok bejáratott metódusát követve körökre osztottak, teret adva a mélyebb taktikázás lehetőségének. Ezekből van bőven, hiszen a több mint kétszáz skill/varázslat mellett még a környezeti hatásokra is ügyelnünk kell. Mondjuk az Elf megharapja magát, hogy bár energiát vesztve is, de nőjön a sebzési értéke és a cselekvésre használatos akciópontja, így vértócsát teremtve maga alá. Az ellenfél a vért és annak áramvezetési képességét kihasználva egy varázslattal akár feszültséggel teli csapdává is alakíthatja, de a nekromanta életenergiát is kinyerhet belőle. A kiömlött olajoshordó lassíthat, de könnyen ki is gyulladhat, amit vízzel, eső-varázslattal el is tüntethetünk, de akkor meg a gőztől csökken a látóterünk. Tehát minden hatással van mindenre. Egy lazábbnak tűnő csetepaté is látványosan átrendezhet mindent körülöttünk és megfordíthatják az erőviszonyokat is, de az élelmesebbek a maguk javára is fordíthatják az elemi erőket.
A végletekig ötletes, logikus és változatos a harcrendszer. Fel kell térképezni a játszóteret, az ellenségeinket. Melyik védelmük a gyengébb (fizikai vagy mágia) és azok ellen mi a hatásosabb.

A harc és a szokásos RPG-elemek mellett (lootolás, craftolás, fejlesztés, felfedezés, dungeon tisztítás, adok/veszek, stb.) amit gyakran fogunk még művelni, az a beszélgetés. Gigászi mennyiségű szöveget "csempésztek" a DOSIIDE-be. Bárkit megszólíthatunk és ajánlott is, mert jó néhány titok nyitjára csak az NPC-ken keresztül vezet az út. A bújócskát játszó gyerekek éppúgy gyanúsak, mint a jól láthatóan beteg egyén, vagy a lándzsáját markolászó őr. De nem csak egyszerű tippeket adnak, hanem rendesen el lehet beszélgetni velük. Az sem mindegy, ki szólítja meg a kiszemeltet, hiszen eltérő fajunk és előítéletek, hírnevünk végett sok esetben máshogy reagálnak, és akkor ott vannak még a jártasságaink okán felugró kommunikációs lehetőségek is.
Azt gondolom mondanom sem kell, hogy nem csak a levegőbe beszélünk, hanem bizony következményekkel járnak döntéseink. Klasszikus értelemben vett átvezetők sincsenek, ha kell a narrátor beugrik mesélni, de alapjában mi írjuk a történetet, nem egy CGI videó. A szövegek igényesek, remekül, jó humorral és ízlésesen megírtak és full szinkronosak. Élmény olvasni és hallgatni őket. Ez a tény amúgy brutálisan képes kitoldani a játékidőt, ha fő karakterekkel és többen játszunk, ami amúgy sem kevés a maga körülbelüli hatvan-nyolcvan órájával (alsó hangon, nem minden biszbasz alá benézve).

Ami még nagyon igényes munkára vall, az a port minősége. Talán még sosem láttam ilyen jól, számítógépről konzolra portolt szerepjátékot. Bár PC-n sokkal egyszerűbb az élet az efféle item-menedzselős programok esetében, köszönhetően egér barátunknak, mégis a lehető legtöbbet kihozták a kontroller adta szűkös lehetőségekből. Néha zavarodni csak bele az irányításba, de ez nem negatívum, csak a szükséges rossz velejárója a stílusnak.

Azért a nagy istenítés közepette megemlítenék pár negatívumnak tűnő apróságot is, de ez tényleg csak szőrszálhasogatás lesz. A nem Pro rendszereken játszók tapasztalhatnak néha képtöredezést és ritkán FPS-esést is (Pro-n ez még ritkább), valamint az egér szerepét betöltő kurzor nem mindig egyértelmű, hogy hol helyezkedik el térben. Egy-két bug is becsúszik néha (rosszkor felugró szövegdoboz, nem helyesen viselkedő NPC), illetve néha a harc hevében nagyon gyorsan cselekszik a gép, amit nem biztos, hogy így (és a kapkodó kamerának köszönhetően) nyomon tudunk követni. És részemről ennyi. A rengeteg párbeszédet és az olykor igencsak elhúzódó csatákat nem tudom negatívumként felhozni, mert míg az előbbi a játék kiteljesedéséhez és életszagúságához kell, addig az utóbbiból meg teljesen mindegy, hogy három kicsi csatát nyomunk le, vagy egy nagyot. Menteni ráadásul bármikor és bármi közben is lehet.

Kapunk egyébként HDR támogatást is, na nem érfelvágósát, de megteszi, valamint a Pro rendszerrel rendelkezők checkerboard 4K-t is. Ez a Definitive Edition, bár számunkra nem releváns, mert konzolokra nincs korábbi változat, amúgy hatalmasat frissített az alapverzióhoz képest. Még az erőm is elhagyott, mikor a Kickstarter oldalon a több mint ötven oldalas javító, tökéletesítő listát olvasgattam. (A PC-s Game Master Mode-ot, ahol is saját sztorit, játékot kreálhatunk és azt megoszthatjuk másokkal is, sajnos nem kapjuk meg.)

Kikapcsolódás gyanánt kapunk még lehetőséget PVP-re is, online és offline egyaránt, valamint a mazochisták vagy über stratégák belevághatnak nehezebb fokozatba is. (Örvendetes egyébként, hogy van szuperkönnyű fokozat is, ha lazábban szeretnél játszani.)
Na, de most nézzük, hogy kaphatott 10 pontot a Divinity: Original Sin II - Definitive Edition. Mielőtt nagyon megörülnétek a pontszámnak, le kell szögeznünk egy-két dolgot. A stuff ugyanis nem való mindenkinek. Sőt, legtöbbünknek nem. Keményvonalas CRPG, ami inkább a műfaj szerelmeseit hivatott kielégíteni. Ezt viszont megteszi, talán soha jobban, mint ez előtt bármi. És most nem az elfogultság beszél belőlem, nem a szubjektív nézőpontom, hanem a "szakmai" megítélésem (ugyanis nem tartozik a kedvenc stílusaim közé). Nekem túl sok a szöveg, a két harc között néha órákat mászkálunk, cseverészünk, ráadásul megköveteli az angol tudást is rendesen, erre figyeljetek. Míg játszi könnyedséggel vettem például a Shenmue vagy Heavy Rain nyelvi követelményeit (hogy két történet-orientált példát hozzak), itt már bukdácsoltam rendesen. E miatt és az esetlegesen elnyúló harcok miatt nem is nevezhető gyors tempójúnak, így a gyors menetre vágyók sem kapják meg számításaikat, ráadásul elveszi a fél életedet is, ha többen játszotok vele.
Mégis, már a főmenüben tudtam, egyszerűen a csontjaimban éreztem, hogy itt bizony profi kezek/fejek munkájával lesz dolgom. Ehhez persze nagyban hozzájárult Borislav Slavov fülbemászó muzsikája, ami a lehető legváltozatosabban kíséri végig az egész játékot. Érződik a tisztelet az előző rész váratlanul elhunyt zeneszerzője Kirill Pokrovsky felé, miközben hozzá is tesz művéhez, gyönyörű dallamokat komponálva.

Egyébként az egész játékon érződik az alázat és a kemény munka. Nem lustálkodtak, nem mismásoltak el semmit. Ha sok, több tízmillióból készült giga szerepjátékok megkapják a magas értékeléseket, amikben még szinkron sincs, akkor egy Kickstarteren indult kétmillió dollárt összekalapozott játék, ami fricskát mutat társainak profizmusával, nehogy már ne kapja meg a maximum értékelést.

(A játékot a forgalmazó Cenega Hungary biztosította tesztelésre. Köszönjük! Megvásárolható támogatónk, a Platinum Shop üzleteiben, vagy webshopjából a megadott linkre bökve meg is rendelhető.)
Képgaléria
Olvasói vélemények
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
18. martin  Főszerkesztő
2018.09.17. 18:18:00
LV27
B-Spec módban végignézném, mint egy filmet. :)
Ezt most kimondtam, vagy csak gondoltam?
17. DrZaius  Szerkesztő
2018.09.17. 13:18:19
LV2
+1
Válasz 15. KAMIKAZE-HUN üzenetére:
Bár nem Diablo, de majd ezzel is tegyél egy próbát. Ha jó az angolod, akkor nem bánod meg az tuti.
16. DrZaius  Szerkesztő
2018.09.17. 13:15:02
LV2
Válasz 14. Dzson üzenetére:
Igen, ez ismerős. Azt sem tudom, h merre vagyok arccal, ha kimarad pár hét...
15. KAMIKAZE-HUN  PlayStation.Community tag
2018.09.17. 13:07:52
LV6
Válasz 13. Hidari_HUN üzenetére:
Pedig azt hittem, akkor DQ11:)
"Örökké nem eshet"
14. Dzson  Szerkesztő
2018.09.17. 13:03:01
LV5
A hosszú és bonyolult játékokkal az a bajom, hogy ha nem tolom 1-2-3 hétig, elfelejtek benne egy csomó dolgot.
"Miféle mű kutyakaki...?" (Top Secret)
13. Hidari_HUN  PlayStation.Community tag
2018.09.17. 12:09:13
LV17
Válasz 12. KAMIKAZE-HUN üzenetére:
Ennek nem sok koze van a diablohoz.
12. KAMIKAZE-HUN  PlayStation.Community tag
2018.09.17. 11:39:55
LV6
+1
Válasz 11. KAMIKAZE-HUN üzenetére:
Nem egy kategória, a DQ elég gyermeteg mindazonáltal imádom a japán stílusú stuffokat, ez még szimplán megvett kilóra mivel a Diablo stílusú stuffokat meg még jobban imádom:)
"Örökké nem eshet"
11. KAMIKAZE-HUN  PlayStation.Community tag
2018.09.17. 11:37:36
LV6
Most nagyon begondolkoztam, hogy ez legyen vagy a Dragon Quest 11:)
"Örökké nem eshet"
10. tunti  PlayStation.Community tag
2018.09.17. 11:31:39
LV1
+1
Fogalmam sem volt arrol, hogy milyen jatekot veszek meg éppen, sőt az első orakban a korokre osztott harc sem tetszett!
Na de 30 óra jatek utan kijelenthetem, hogy ez valami elkepesztoen szep es hangulatos jatek! A zene pedig fenomenalis!!! Ehhez kepest a Diablo még boven gyerekcipoben jár
9. lesliebuz1977  PlayStation.Community tag
2018.09.17. 10:17:21
LV4
Tuti megveszem!
I love games!
8. taron  PlayStation.Community tag
2018.09.17. 00:36:21
LV5
Nem is hallottam eddig erről és 10/10.....meg kell vennem valamikor mindenképpen:))))jónak tűnik!!!
Ar0nka
7. DrZaius  Szerkesztő
2018.09.16. 16:25:03
LV2
+2
Válasz 3. tiNk üzenetére:
Köszi, örülök, h tetszett! Élmény ilyen játékokról írni! :)
És igen, ennél aligha lehetett volna jobban kontrollere szabni. Ügyesen megoldották.
6. DrZaius  Szerkesztő
2018.09.16. 16:21:30
LV2
Válasz 4. PDHiv üzenetére:
Nagyon szívesen! :)
Mindenképpen szoríts időt neki jövőre, bár tény, h rengeteg kell hozzá, de megéri! Tényleg szinte perceknek tűnnek az órák...
5. CountofHell  PlayStation.Community tag
2018.09.16. 14:35:28
LV14
+1
Ez a játék a listám első helyén szerepel. Mindenhol csak kiváló dolgokat írnak erről a játékról.
PSN - CountofHell_HUN
4. PDHiv  PlayStation.Community tag
2018.09.16. 13:42:56
LV1
+2
Az első rész meglepi volt, nem ismertem. Ennek meg kalapálok jövőre időt.
Már az egyben is volt felgyorsult ellenfél mozgás, ha jól emlékszem. Köszi a tesztet.
3. tiNk  PlayStation.Community tag
2018.09.16. 13:10:26
LV18
+2
Nekem az egyedüli bánatom, hogy nincs benne magyar felirat. Már az első résznek sem volt egyszerű a nyelvezete itt-ott és ez bizony sokat elvett az élvezhetőségből.
Egyébként nagyon vártam, hogy megjelenjen konzolra is, de most még bőven elvagyok az XCOM 2-vel meg mással. Jó teszt, jó hogy kitértél a Pro verzió előnyeire is.
Az irányítás PC-n nekem nagyon kényelmetlen volt, főleg a kamerakezelés, de ugye kinek mi. Viszont már a normál verzióban is volt kontroller támogatás, ami tényleg a lehető legjobban megoldott.
"We don't have to do this. You know that, right?"
2. rottenbull  PlayStation.Community tag
2018.09.16. 13:04:57
LV9
+2
Egyetertek. Top jatek.
1. mentoloshypo  Az indie fóbiás
2018.09.16. 12:47:17
LV28
Nagy szívfájdalmam ez a játék (az első résszel együtt) hogy körökre osztott harcrendszere. Amúgy zabálnám.
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
DIVINITY: ORIGINAL SIN II – DEFINITIVE EDITION
Bandai Namco Entertainment Europe
Látványosság:
Kiemelkedő
Játszhatóság:
Kiemelkedő
Szavatosság:
Kiemelkedő
Zene / Hang:
Kiemelkedő
Hangulat:
Kiemelkedő
10/10
Pozitívum
Gyönyörű és részletgazdag környezet; osztott képernyős és online co-op; remek történet; változatos és hosszú kaland; perfekcionizmus minden téren
Negatívum
Csak szőrszálhasogatás lenne keresni...