.
 

PlayStation.Community

2018.08.02. 19:08 Játékteszt
0 hozzászólás
Szerző: Petunia
Értékeld a cikket!
Konnichi wa!

(A teszt a PS4-es verzió alapján készült.)

Szerintem ismét sikerült eleget tennem azon főszerkesztői / főszerkesztő helyettesi felszólításnak, hogy lehetőség szerint olyan műfajok tesztelésére vállalkozzunk, amelyek területén nem mozgunk otthonosan. Jelen írásom tárgya, a The Lost Child a vizuális novella, az első személyű és minden ízében retro, szakszóval élve ún. „tömlöcben mászkálás” és szörnyek fogságba ejtésének, majd továbbfejlesztésének olykor már-már zavarba ejtően sokrétű kavalkádja. Talán csak azon kevesek számára lehet ismerős, akiknek volt közük Takeyasu Sawaki 2011-es El Shaddai: Ascension of Metatron című alkotásához, mely egy platform elemeket is tartalmazó akciójáték. A japán úr saját, Crim névre keresztelt fejlesztőstúdiójával mindösszesen négy évet dolgozott a folytatáson, mely egyébként PlayStation Vitán is kiadásra került.

A The Lost Child főhőse Hayato Ibuki, „A Kiválasztott”, aki egy természetfeletti esetek kivizsgálására szakosodott ügynökségen dolgozik, egyfajta nyomozó riporterként. Rögtön in medias res, már az első képkockákon találkozik egy Lua nevű, meglehetősen mélyen dekoltált ruhát viselő angyallal, aki szárnysegédként funkcionál Hayato kalandjai során. Feladatunk, hogy Japánt bejárva felderítsük az abnormális történések okait, melyekben a túlvilágnak és lényeinek is komoly szerep jut. A történet mesélése a vizuális novella szabályainak megfelelően állóképekben kerül megvalósításra. Angol és japán nyelvek közül választhatunk a hang és feliratok tekintetében. Mivel elsősorban dialógusok kerülnek prezentálásra, a sztorit nem nevezhetem túl mélyenszántónak, a karakterek gondolatait nem ismerjük meg, az események pedig meglehetősen gyorsan pörögnek. Viszont a grafika nagyon szép, mint a mellékelt képeken is láthatjátok, és a zenei háttér is hozza az elvárt színvonalat.
Ami a tömlöcökben, vagyis dungeonökben mászkálást illeti, a progi ezen részéről nem mondaná meg az ember, hogy 2018-at írunk és PlayStation 4-en játszunk. Egyszerűen falakból, vagy szimpla textúraként ható utcarészekből állnak a többszintes, bejárható terek, mely egyhangúságot a rejtvényként funkcionáló, zárt ajtók vagy felnyitandó kincsesládák igyekeznek megtörni, inkább kevesebb, mint több sikerrel. Ez a rész szerintem egyedül azon playerek érdeklődésére tarthat számot, akik anno kedvelték ezt a stílust, mert most – minden értelemben – időutazást tehetnek a '90-es évekbe.

A The Lost Childnak a grafika mellett a másik legerősebb oldala kétségkívül a körökre osztott csatározás. Hayato és Lua mellett csapatunk részét képezik azok a szörnyek (Asztrálok) is, akiket legyőztünk, majd megtisztítottunk. Összesen három ilyen lényt állíthatunk csatasorba, akiket a kapott győzelmi karmapontokon fejleszthetünk, sőt még a képességeiket is cserélgethetjük egymás között; bár sajnos ez utóbbiak teljesen véletlenszerűek. De még így is, mivel több száz ellenfélből választhatunk, a lehetőségek száma szinte végtelen. Otthonunk, Shinjuku városának területén vásárolhatunk és eladhatunk dolgokat, pl. életerő italokat, egy fürdőt meglátogatva ideiglenesen feltornászhatjuk képességeinket, vagy felszerelésünket fejleszthetjük.

A játékkal még én is jól szórakoztam, pedig nehezen lehetne rámfogni, hogy a műfaj nagy rajongója lennék. Rengeteg időt el lehet vele tölteni, így a stílus és nem mellesleg Japán kedvelőinek merem ajánlani a The Lost Childot, ha képesek elfogadni a tömlöcök meglehetősen puritán megvalósítását.

(A játékot a kiadó biztosította tesztelésre. Köszönjük! A PS4-es verziót beszerezheted a Platinum Shop budapesti üzleteiben, vag a linkre kattintva könnyedén meg is rendelheted, míg a PS Vita változat 14490 Ft-ért tölthető le a PS Store-ból.)
Képgaléria
Kapcsolódó tartalom
Olvasói vélemények
THE LOST CHILD
NIS America, Inc.
Látványosság:
Átlagos
Játszhatóság:
Átlagos
Szavatosság:
Zene / Hang:
Hangulat:
7/10
Pozitívum
Szép karakterek; izgalmas szörnyfejlesztés; hangulatos
Negatívum
Unalmas dungeonök; nem túl érdekes történet

MARTIN BELESZÓL
Kellemes, ízléses karakterek. Lehetett volna akár egy Metatron "folytatás" is...