.
 

PlayStation.Community

2018.08.09. 11:57 Játékteszt
3 hozzászólás
Szerző: GrayFox
Értékeld a cikket!
(Japán) Világok Harca.

A BlazBlue 2D árkád-bunyós sorozat 2008-as elstartolása óta óriási utat járt be: amellett, hogy jókor volt jó helyen és tökéletes vérfrissítést hozott az egyébként akkoriban igencsak kómában lévő műfajba (BlazBlue: Calamity Trigger), meg is tudta fejelni az élményt minőségi folytatásokkal és mellékágakkal. A hagyományos verekedős stuffok mellett kapott arénaharc változatot, vizuális novellát, ritmusjátékot, kártyajátékot, sőt, még saját mangát is. Sem a mennyiségre, sem a minőségre nem lehet panasz; az Arc System Works ezzel a szériával bebetonozta a helyét a játékfejlesztés új érájába.
A Guilty Geart is megálmodó csapat azóta sem ült a babérjain, azon ritka stúdiók közé tartoznak, akik minden játékkal igyekszenek megugrani az előző által felállított mércét, a brutálisan szilárd rajongótábor legnagyobb örömére. Legutóbbi játékuk, a Dragon Ball FighterZ, még a vártnál is nagyobb sikert hozott nekik és talán kijelenthető, hogy ez eddigi karrierjük koronaékszere, amelyet mind a Dragon Ball-rajongók, mind a verekedős játékok szerelmesei nagy örömmel nyüstölnek mind a mai napig.
Másik nagy idei projektjük - meglepő mód - ismét a csőjapán vonal kedvelőit célozza meg, nem is akárhogy. Az Arc System összeeresztette a BlazBlue, a Persona 4, a RWBY és az Under Night in-Birth univerzumok karaktereit egy kiadós tömegverekedésre, ez a BlazBlue Cross Tag Battle.
Azt első körben érdemes leszögezni, hogy a játék legfőképp a BlazBlue univerzum karaktereiből építkezik, melléjük pedig társulnak a három másik franchise szereplői. Hogy hogyan kerülnek össze, arról nagy terjedelemben nem beszélnék, a játék sztori módja ad némi magyarázatot a kérdésekre - noha, inkább csak egy nagy kitöltő opció és mentsvár azoknak, akik az offline bunyót preferálják. Ennek ellenére, amennyiben ismerjük a szereplőket, akad néhány érdekes momentum, beszólás és esemény, ami még akár jól is sülhet el. Ez a mód egyébként igen hosszú, terjedelmes párbeszédekkel és történésekkel, ám sajnos a FighterZ fantasztikusan animált átvezetői után kissé illúzióromboló volt ismét az egyszerű, karakterképekkel és szövegdobozokkal illusztrált narratívához visszaszokni. Mindenesetre, legalább belerázódás végett érdemes néhány órát rászánni a kipörgetésére, hogy aztán belevethessük magunkat a játék gerincét nyújtó online pofonosztásba. Ez már csak azért is ajánlott, mert nincs hagyományos arcade mód, a survival pedig leginkább csak a high-score vadászok igényeit elégíti ki.

A játékmenet sava-borsa a tag alapú csapatjáték, amely két választott karakter közti váltogatásból, közös támadásokból és taktikázásból épül fel. Karaktereink közt gombnyomással válthatunk, illetve bizonyos technikákat a tag gombbal aktiválhatunk, amely nívósabb kombók közben jelentős mennyiségű sebzést szavatol. Hasonló tag játékokban néha körülményesek a karakterek közti interakciók, ám a Cross Tag láthatóan erre épült, kifejezetten ez az erőssége. Ugyan többször is szó volt már az év eleji FighterZ-ről, nem lehet egyszerűen elmenni a hasonlóságok között: a harcrendszer ugyanolyan könnyen tanulható és élvezetes kezdők számára is, de tartogat kellő fejlődési lehetőséget és komplexitást, amennyiben komolyabb szinten szeretnénk űzni.

Az egyszerűsített, "néhánygombos" kombó-rendszernek köszönhetően az abszolút kezdők is elsajátíthatják a játékot, sőt, ez az eddigi legkönnyebben emészthető, emellett legszájbarágósabb BlazBlue játék. Kifejezetten látszik, hogy építettek mind a négy címben szereplő franchise karaktereire és hozzáférhetőségükre, illetve arra a tényre, hogy ezen forrásanyagok rajongói nem feltétlen járatosak (és valószínűleg még kevésbé harcedzettek) a hagyományos árkádbunyóban. Ha ez nem lenne elég, végigjátszhatunk egy tényleg mindenre kitérő tutorialt, ahol a legegyszerűbb mozgástól a támadásokon át a komolyabb technikákig mindent elleshetünk. Hosszú órákat el lehet tölteni csak ezzel szöszölve.

Az egész játékon érződik egyébként ez a fajta mélység, amit az online meccsek során tapasztalhatunk is. Leginkább úgy lehetne jellemezni a játékot, hogy könnyű beletanulni, de nehéz mesterfokon űzni. Ennek ellenére kellően pörgős, gyors meccsei mindig visszacsalogatnak, ha ráérzünk az ízére. Remekül tud vele szórakozni bárki, függetlenül attól, mennyi korábbi tapasztalata van hasonló játékokkal.
A játék legnagyobb hátulütője az Arc Systemet az utóbbi időben jellemző, épp csak elégséges tartalom, amelyet ezúttal nagymértékű újrahasznosítás is kiegészít. Egy az egyben átvett karaktermodellek a korábbi pályákból, ismerős mozdulatsorok vagy kombók más karakterektől, néhol újrahasznált pályaelemek… Mind-mind gyermekbetegségei ennek a játéknak, amiért nagy kár. Valószínűleg limitáltak a fejlesztőstúdió erőforrásai és nem is ők az elsők, akik hasonló módon próbálják megoldani az új karakterek integrálását, ám ezúttal ez kissé olyan feelinget kelt, mintha megpróbáltak volna összepakolni mindenkit egy nagy bunyóra, mindegy milyen módszerrel. A négy nagy cím összesen 20 karaktert tud alapjáraton felsorakoztatni, ami a lehetőségeket tekintve egy igen alacsony szám. Ez főleg annak tükrében elég gyalázatos, hogy további (minimum) 20 karakter DLC-ként érkezik, melyek nagy része korábbi játékokból kerül átemelésre. Tudom és értem, hogy ez a mostanság bevett üzleti trend, de talán ezúttal tényleg átestek a ló túloldalára ezzel a húzással, ami nagy kár, hisz egy egyáltalán nem rossz játékot kaptunk.

Summa summarum, a BlazBlue Cross Tag Battle egy pörgős, élvezetes árkád-bunyó, rengeteg lehetőséggel a fejlődéshez és látványos csapatjátékkal, ami nem válik unalmassá. Hátrányai mellett azonban nem szabad elmenni: minden tiszteletem az Arc System Works csapatáé az utóbbi időben bizonyított rohamos fejlődésük miatt, ám ezúttal ez a próbálkozás kicsit kevésnek érződik. Sem grafikailag, sem tartalmilag, sem játékmenet tekintetében nem mutat érdemi előrelépést, egyetlen valódi újítása a tag-mechanika, mondhatni, hozták a kötelezőt. Egy olyan játék, amely sok újrahasznosított elemből próbál valami újat kovácsolni, ami többé-kevésbé sikerül is. Ennek ellenére az a minimális rossz szájíz megmarad. Teljes áron való beszerzését nem feltétlen ajánlom mindenkinek, azonban némi árcsökkenést követően jó választásnak bizonyulhat.

(A játékot a kiadó biztosította tesztelésre. Köszönjük! A bunyós móka megvásárolható a PlayStation Store-ból, ára 11990 Ft.)
Képgaléria
Olvasói vélemények
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
3. Itachi  PlayStation.Community tag
2018.08.10. 18:40:37
LV2
A UNIEL ezt kb. mindenben veri, döbbenetesen jó játék. Hogy még régebbit mondjak, a BB CF is sokkal jobb ennél. Annyi, hogy ott HALOTT az online play mert senki nem játszik vele, a BB Crosstagben meg azért van kivel játszani. Preferencia kérdése.
Yahari kuzu wa kuzu da
2. Angyalkus  PlayStation.Community tag
2018.08.10. 17:44:43
LV2
Meg szerettem volna venni a Persona és a RWBY miatt, de utánna folyamatosan jelentették be, hogy a tartalom nagy része DLC. Köszi, így nem kell. Mondjuk a DLC-kből összehordott pénzből költhetnének majd a következő játékuk újítására.
Prinny DooD!
1. CortezCorleone  PlayStation.Community tag
2018.08.09. 15:12:40
LV5
+1
Nekem bejött a BlazBlue és a Persona 4 Arena játékokat is sokat pörgettem - utóbbiból az Ultimax változat annyira bejött, hogy ki is platináztam. Ez viszont semmit nem lépett előre az előző generáció óta. Az undorító cash-grabbing DLC struktúrát pedig már nem is hozom fel... Majd akciósan jó lesz, valamikor.
物の哀れ
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
BLAZBLUE CROSS TAG BATTLE
PQube Ltd.
Látványosság:
Átlagos
Játszhatóság:
Szavatosság:
Zene / Hang:
Átlagos
Hangulat:
7/10
Pozitívum
Pörgős, látványos és könnyedén elsajátítható harcrendszer; remek tag lehetőségek.
Negatívum
Rengeteg újrahasznosított elem; a négy univerzumhoz mérten túlontúl kevés karakter; a tagen kívül semmi olyan nincs benne, amit más Arc System játékokban még nem láttunk.

MARTIN BELESZÓL
Erről a szériáról mindig az jut eszembe, hogy pont úgy fest, mint PS2-n. Nem kifejezetten a grafika, úgy az egész...