.

PlayStation.Community

2018.07.13. 14:31 Játékteszt
1 hozzászólás
Szerző: Szativolution
Értékeld a cikket!
Professzionális sárdagasztás.

Újabb nyár "virradt ránk", így ismét befaroltak az idei motoros címek: A MotoGP 18 után menetrendszerűen érkezett a motokrossz világát elénk varázsoló MXGP PRO is. Akárcsak az előző program, ez is a stílus egyeduralkodó brigádjától, az olasz Milestone-tól gurult ki. Kár viszont aggódni, hogy emiatt ellustultak volna, a csapat évről-évre, szorgalmasan igyekszik fejlődni és a legjobb motoros játékot összehegeszteni garázsukban. Ugyan közel fél évvel ezelőtt szállítottak egy hasonló témát a Monster Energy Supercross-szal, melyben a sport másik arcát, az arénákban történő versenyeket dolgozták fel, de az eredeti MX sorozat most tenyerel a gázra.

Van némi rizikó, hisz ezen stílusok meglehetősen szűk játékosréteghez szólnak, akik ráadásul még kritikusabbak is szeretett sportjukkal kapcsolatban. Szögezzük hát le, én bőven nem az vagyok. Nem hagy ugyan hidegen a motorozás, de virtuálisan talán a Motocross Madness-szel csapattam utoljára. Lássuk be, az nem ma volt, és alapvetően is inkább autós témák érdekelnek, ám amikor pont, hogy nem profi tesztelőt kerestek, örömmel csaptam le rá. Innentől egyértelmű, hogy kvázi újoncként, elvárások nélkül szedtem le a gigabájtokat, és talán pont ezért szórakoztam olyan jól.
Kezdjük is az egyik legfrusztrálóbb gyengeséggel: rohadt sokat és sokáig tölt a cucc. Amíg a menüig eljutunk, de még a pályák között is, bárhova lépkedünk, mindig meg fogunk akadni, ilyen szempontból közel sem áramvonalas a kezelés. Ez már szinte a sorozat sajátja, így célszerű ezen túllendülni és mielőbb hozzászokni. Utálatos egy dolog, de nézzük inkább mit ad a game.

Először is egy rég hiányolt gyakorló móddal kezdünk, mely megtanít minket az alapokra és ahol szokhatjuk az irányítást, fizikát, és grafikát. Ez egy amolyan virtuális menü, offline lobby, nevezhetjük bárhogyan, de a lényeg, hogy egy kisebb erdőt kapunk, ahol gyakorlatilag bizonyos helyszínek a menü egyes pontjainak felelnek meg. Szerencsére ennek használata abszolút szubjektív, második indítás után már a jó öreg főképernyő fogad minket és csak akkor kell visszalépnünk, ha mi akarunk.
Amúgy nem egy hülye ötlet ez, arra például tökéletes, ha valaki kicsit vizsgálgatni szeretné, hogy melyik beállítás fekszik neki a legjobban.
Taglaljuk is egy kicsit ezt a részt, a beállítások és testreszabás lehetőségét. Minden futam és játékmód előtt egyénileg behangolhatjuk a körök számát, hogy milyen kihívásokkal szeretnénk szembe nézni, így a fizikát, a segítségeket, a mesterséges ellenfelek szintjét. Minél több mindent kapcsolunk ki és tolunk feljebb, annál több százaléknyi fabatkát kapunk cserébe, valamint annál élvezetesebb is lesz a játék.
Mint írtam, nem vagyok pro, így itt is könnyű ellenfelekkel és a leglangyibb newtoni törvényekkel kezdtem, majd néhány kudarcos verseny és annál megalázóan több idő-visszatekerés elteltével elkezdtem érezni a vasat, megszokni az irányítást, és egyre eredményesebben haladni. Elkezdtem feljebb tolni a fizikát, hogy pár futammal később már minden support nélkül verjem fel a térdig érő sarat, majd jöhetett az MI piszkálása. Teljesen reálisnak, szimulációnak így sem nevezném a programot, de ahogy hagysz el minden támaszt, úgy lesz egyre élvezetesebb dagonyázni.

A Single Player részben kutakodva végigrepeszthetünk egy sima hétvégi futamon, időmérővel, dupla versenyekkel, ahogy nekünk tetszik. Ha ez nem elég, tetszőlegesen összerakhatunk magunknak egy bajnokságot is, akár kizárólag a kedvenc pályáinkat megtartva.
Ezek mellett természetesen a Karrier a legfontosabb, ahol a standard és az extreme között választhatunk. Ez utóbbiban az opciókat nem állítgathatunk kedvünkre, mint például a körök számát, legyen-e időmérő, stb., és az időt sem tekergethetjük, cserébe több jutalom csurran a kasszába. Elkezdve utunkat sajnos túl sok eredetiséget nem fogunk tapasztalni a hasonló versenyes cuccokhoz képest. Kreálhatunk saját karaktert, bár annyira bűn ronda mindegyik, hogy szívem szerint csizma helyett még egy sisakot adtam volna emberemre, továbbmenve pedig paripánkat és felszerelésünket is testre szabhatjuk. Páncélunkra Ruhánkra különféle márkák és színek kerülhetnek, akárcsak bukónkra. Ezen felül motorunkat tudjuk valós gyártók alkatrészeivel fejleszteni, sőt, mindent finomhangolhatunk és szinte mindennek megváltoztathatjuk a színét. Aki igazán össze akar rakni egy saját kétkerekűt, annak minden lehetőség adott hozzá, erre pedig egy külön Customize pont is szolgál. Ezen felül ott vannak a szponzorok, akikkel szerződve plusz feladatokat kapunk a versenyek alatt, amikből 19 van egy szezonban. A futamok végén lehet reagálni amolyan tweetekre, kommentekre a többi versenyzőtől, aztán ebből valamiféle viszonyrendszert kerekít a program, amit aztán követhetünk is a Rivals fülön. Értelmét nem igazán láttam, de talán kicsit élőbbé, interaktívabbá szándékozták ezzel varázsolni a darálós meneteket. Amint írtam, nincs itt spanyolviasz, de nyújtja amit kell.
Van még időmérő mód, melyen egy hibamentes kör után felkerül eredményünk a szerverre, így mehet a nyeregméregetés.
Ha már itt tartunk, természetesen a multi is képviselteti magát, bár túl sok jót egyelőre nem mondhatok róla. Talán ha egyetlen versenyt sikerült másokkal összehozni, végül ott is kidobott két kör után. A matchmaking lassú és elég rapszodikus, arról pedig ne is ábrándozzunk, hogy a 12 helyet mind igazi játékosok töltik majd fel, én örültem ha a 10 bot mellé bekerült egyetlen kolléga. Ez betudható a megjelenés előtti teszt időszaknak, de egyelőre még nagyon labilis a rendszer. Ha viszont összejön egy fullos futam, akkor hatalmas buli a sok esés-kelés mellett egymás arcába csapatni a port.
Egy pontot még kihagytam, a Traininget, amit jópofa pluszként értékeltem. Itt olyan különböző kihívásokat kell teljesíteni, mint tartani egy megadott sebességet a kanyar alatt, időre áthajtani checkpointokon. Amolyan Jogsi-mód, viszont ezek abszolválásával plusz fékerőt, jobb irányíthatóságot kapunk, tehát érdemes ezekre is szentelni pár órát.
Tavaly reménykedve üdvözöltük az Unreal 4-es motort, ami idénre be is érett. A sárban valós nyomot hagynak a motorok, pár kör után egész nagy pocsolyákba tudunk majd elesni, lőttem is egy előtte-utána képet az út amortizálásáról az első és utolsó körből (innen is pacsi a fotó-módért), mely valóban hatással van a vezethetőségre. Komolyabbra állítva a nehézséget bőven lesz részünk zakózásban, ám nem mindig egyértelmű, hogy miért is történik. Alapvetően jól működik a fizika, de tud érdekes meglepetéseket okozni.

A grafikát nézve viszont elég felemás a szoftver. A motorok, a mocskos pályák nagyon frankón néznek ki, a különböző időjárási effektek szintén jól adják vissza a valóságot, jól néz ki a HDR is, viszont a többi tereptárgy, a bárgyú klónhadsereg a pálya szélén, az elnagyolt hátterek mind kiábrándítóak. Persze száguldás közben nem tűnik fel, de állóképeknél azért elég szegényes. A bevilágítás és az ebből adódó hangulat annyira semmilyen (főleg a monsteres rész után), hogy alig jön át valami abból a nyilvánvalóan parázsló feelingből, ami egy ilyen hétvégének a sajátja. Semmiképp sem nevezném csúnyának a programot, de ez a vizuális semlegesség sokat ront rajta.
Nem tudok elnéző lenni viszont hang fronton. A motorok recsegnek, az aláfestő zenék semmilyenek, a narrátor meg gyengén próbálkozik, ebben úgy tűnik még nem tudtak fejlődni a srácok, talán ez lesz a nagy dobás jövőre, jelenleg az audio rész épp csak arra jó, hogy legyen.
A program amúgy stabil, fagyás nem volt, ám szaggatás igen. Nem segít a helyzeten a 21 ellenfél megjelenítése, de érdekes módon ettől és a futamtól is teljesen függetlenül tapasztaltam az fps-dropot. Valószínű bizonyos pályarészeket nem szeret a program, de biztos vagyok benne, hogy hamarosan jön a patch. Lehetne kicsit megengedőbb a büntető rendszer is. Alap, hogy a pályát elhagyva 3 mp-em van visszatérni, de ha a progi úgy határozza meg, egyből rám vág egy respawnt, sokszor teljesen indokolatlanul. Apróság viszont, ám annál fontosabb, hogy mennyire nem gondoltak a lemerülő kontrollerekre. Ha ilyen történik, rendszerint leáll a game és jön az üzenet. Itt menet közben történik mindez, pause nélkül, szusszanó versenyzőnk mellett elsuhanó riválisokkal, ami elég necces így 2018-ban.

Ugyan bőven nem hibátlan a MXGP Pro, szemmel látható a fejlődés. Remek a kezelhetőség, a skálázhatóság és ami a legfontosabb, nagyon élvezetes maga a játékmenet. Simán be tudja szippantani az embert, aztán már csak két futam van hátra, mégis világosodik a horizont. A motokrossz és úgy un bloc a stílus kedvelői nyugodtan rádobhatnak még egyet a végső pontszámra, ez eddig a legjobb cím, de objektíven nem tudok többet adni. Ha pedig valaki most kap kedvet egy kis buckatipráshoz, az a legjobbkor kopogtat a garázs ajtaján.

(A játékot a forgalmazó Magnew-tól kaptuk tesztelésre. Köszönjük! Megvásárolható támogatónk, a Platinum Shop budapesti boltjaiban, vagy webshopjából meg is rendelhető.)
Képgaléria
Kapcsolódó tartalom
Olvasói vélemények
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
1. Lotar  PlayStation.Community tag
2018.07.13. 20:43:40
LV17
Inkább várok a Ride3-ra . ;)
psn/sen id: pcpmate
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
MXGP PRO
Milestone
Látványosság:
Átlagos
Játszhatóság:
Szavatosság:
Zene / Hang:
Gyenge
Hangulat:
7/10
Pozitívum
Élvezetes versenyzés; részletes tuning; nyomvonal a sárban
Negatívum
Jellegtelen audiovizuális oldal; rengeteg töltés; random szaggatások