.
 

PlayStation.Community

2018.06.05. 08:34 PlayStation Network
10 hozzászólás
Szerző: ColdHand
Értékeld a cikket!
SzEGAsztok!

Bevezető írásnál általában két dolog eshet meg velem. Vagy van egy frappáns(nak tűnő) ötletem, amin el tudok indulni, vagy nincs, és az éppen eszembe jutó alternatívák között kezdek válogatni. Mint az sejthető, jelen helyzetben pont a második eset állapotában vergődök, mint hal a szatyorban.
Mivel kezdjem?
Azzal, hogy a '90-es évek elején mennyivel másabb arculata volt a konzolháborúnak? Írjak magáról a Sega történelméről, hogy egy hajdan vezető konzolgyártó cég miképpen tud lecsúszni a játékkiadók szintjére? Vázoljam fel, hogy milyen volt 20-25 évvel ezelőtt a játéktermés? Vagy csak simán meséljem el, hogy anno minden hétköznap mennyire vártam már a SzEGAsztok! című műsort, hogy viszont láthassam Sonic-ot, Ecco-t, vagy a nindzsát és hűséges kutyáját?
Aztán van, hogy a harmadik esetet választom, azaz magáról a bevezető írásáról kezdek regélni és azzal készen is vagyok.
Ahogy most is.

A d3t csapata némileg újraálmodta, és továbbfejlesztette azt a már megszokott sémát, amire a retro játékgyűjtemények épülnek. A spanyolviaszt nem találták fel újra, de egy frappáns ötlettel a legkirályabb módon tálalják a '90-es éveket idéző játékokat (amiknek nagyjából a harmadát csuklóból kukáztam volna, de ne siessünk ennyire előre).
A SEGA Mega Drive Classics-t elindítva megszemlélhetjük az intrót, ami már meghozza a kedvet, hogy ismét sárkányokat lovagoljunk a Golden Axe-ban, csavargókat püföljünk a Street of Rage-ben, vagy hogy Sonic-kal vad száguldásba, és gyűrűgyűjtögetésbe vágjunk. Majd egy minimálisan berendezett (gyerek)szobában találjuk magunkat, ami voltaképpen a program menüje. Igen, a megszokott 2D-s, tinglitangli, pixeles menü helyett egy 3 dimenziós kuckó várja a játékosokat, hogy belevessék magukat a nosztalgia hullámaiba.
A polcnál választhatunk játékot, a hifinél állíthatjuk be a hangzást, a tévéállványon pihenő konzolnál babrálhatjuk az emuláció körülményeit, azaz hogy milyen elmosási eljárással kerüljenek elénk a képkockák (de maradhat az eredeti pixeles is), teljes képernyőn jelenjenek-e meg a játékok, vagy a virtuális kis tévén keresztül nézzük, és hasonlók. A telefonnál az online multiplayer dolgait szemlélhetjük meg, az íróasztalnál pedig a trófeákat, azok aktuális állapotát, a próbatételeket, valamint a leaderboardokat leshetjük meg.
Ha esetleg az előbb említett próbatételeket kívánnánk teljesíteni, akkor nem szükséges elindítanunk a játékot és eljutni az adott szintig, mivel egyetlen gombnyomással a feladatnál teremhetünk. Illetve van még egy falióra is, amin beállíthatjuk az időt, hogy éppen milyen napszak, és annak fényviszonyai uralkodjanak, de tehetjük automatára is, amivel teljesen szinkronban lesz a rendszer a valós idővel. Tehát, ha este ülsz le kipörgetni az Beyond Oasis-t, akkor a virtuális szobán kívül is az éjszakai viszonyok fognak uralkodni. Ha reggel kúsznál rá a VectorMan 2-re, akkor a hajnali napfény lustán fog vánszorogni a játéktokoknak otthont adó polcon. Már a dreamcastos időkben lenyűgöztek azok az apró dolgok, amikor a konzolba épített óra (addig nem volt olyan) segítségével a valós idő némileg kihatott a játékra (Metropolis Street Racer, valaki?). Azóta is, ha találok bármely játékban egy időmérő szerkezetet, akkor az első dolgom lecsekkolni, hogy szinkronban van-e, és rendre csalódni szoktam, de ez legyen az én betegségem.
Sajnálatos módon azonban nem kerültek fel olyan extrák, amivel artworköket nézegethetnénk, vagy valami hasonló, de legalább játékonként négy slotba menthetjük ki az állásainkat, illetve egyes programoknál választhatunk régiót.

A játékok az eredeti megjelenésükkel, valamint akusztikájukkal kerülnek szemünk-fülünk elé. Hogy mennyire pontos az emuláció, azt sajnos nem tudom megmondani, de minden amit tapasztaltam, az olyan volt, mint az emlékeimben, s így a látottak-hallottak azonnal rám idézték a nosztalgia édes bűbáját. Ugyanúgy élvezetes a száguldás Sonic-kal, ugyanolyan jól eső érzés a pajzsos batárra ráküldeni a kutyánkat, majd levágni a nyomorultat (nem a kutyát) a Shadow Dancerben, vagy bucira verni a firkált mutánsokat a Comix Zone-ban. Mint már említettem a grafikai megjelenítésen lehet állítani, de jómagam inkább az eredeti pixeles megjelenésnél maradtam, mivel az jobban hozza a retro-érzést. Az elmosásokkal egyfajta steril mellékíz keveredett az élménybe.

Összesen 53 virtuális cartridge-ből válogathatunk, amikről egyesével nem nyilatkoznék, de itt a teljes lista:

– Alex Kidd in the Enchanted Castle
– Alien Soldier
– Alien Storm
– Altered Beast
– Beyond Oasis
– Bio-Hazard Battle
– Bonanza Bros.
– Columns
– Columns III: Revenge of Columns
– Comix Zone
– Crack Down
– Decap Attack
– Dr. Robotnik’s Mean Bean Machine
– Dynamite Headdy
– ESWAT: City Under Siege
– Fatal Labyrinth
– Flicky
– Gain Ground
– Galaxy Force II
– Golden Axe
– Golden Axe II
– Golden Axe III
– Gunstar Heroes
– Kid Chameleon
– Landstalker
– Light Crusader
– Phantasy Star II
– Phantasy Star III: Generations of Doom
– Phantasy Star IV: The End of the Millenium
– Ristar
– Shadow Dancer: The Secret of Shinobi
– Shining Force
– Shining Force II
– Shining in the Darkness
– Shinobi III: Return of the Ninja Master
– Sonic 3D Blast
– Sonic Spinball
– Sonic the Hedgehog
– Sonic the Hedgehog 2
– Space Harrier II
– Streets of Rage
– Streets of Rage 2
– Streets of Rage 3
– Super Thunder Blade
– Sword of Vermilion
– The Revenge of Shinobi
– ToeJam & Earl in Panic on Funkotron
– ToeJam& Earl
– Vectorman
– VectorMan 2
– Virtua Fighter 2
– Wonder Boy III: Monster Lair
– Wonder Boy in Monster World


Aki aktív játékos volt a Mega Drive generációjában, illetve rendelkezik némi videojáték-történelmi tudással, az már fel is tette a kérdést. Hol van Ecco? Hol a Sonic & Knuckles, vagy a Conrta Hard Corps? A fájdalmas válasz az, hogy nem kerültek fel a listára. A miérteket ne firtassuk, de valljuk be, kiadni egy Sega Mega Drive játékgyűjteményt mindenki kedvenc delfinje nélkül elég botor dolog. Másrészt viszont helyet kaptak olyan alkotások, amikről még csak nem is hallottam, és ezeket a játékokat kipróbálva nem is csodálom. Alex Kidd, Alien Storm, Decap Attack... Mik ezek? Olyan minőségi cuccokhoz képest, mint pl. a Shinobi III, a Beyond Oasis, vagy a Comix Zone ezek a gyötrelmek mi az ördögöt keresnek a polcon? Meg kellett mutatni, hogy akkor is volt lejjebb? Ezeket még a mai, egy-két ember alkotta, független fejlesztésű játékok is kenderbe verik. Vélhetően félig-meddig a jogdíjak, meg egyéb bürokratikus dolgok kavarhattak, be, mert nem akarom elhinni azt, hogy egy tudatosan meghozott döntés eredménye Ecco hiánya – aki nem mellesleg szerepelt a PS3-as kollekcióban. És itt jutott eszembe, hogy a virtuális kis polcunkon van még szabad hely, szóval nem csodálkoznék, ha DLC-ként dobnák ki később.

A játékokról még annyit érdemes tudni, hogy nem csak megjelenésükben hozzák az éra hangulatát, hanem a nehézségükkel is. Életeink számánál már csak a folytatási lehetőségeink kevesebbek, ritkán esnek checkpointok, valamint egy csapással game overt idéző, és a képernyőre érve azonnal támadó ellenfelek képesek megtépázni a retro szórakozást, de a készítők két opcionális funkcióval kívánták mérsékelni a játékosok agyvérzésének kialakulásának esélyét.
Az egyik dolog a gyors mentés/betöltés intézménye, amivel bárhol a játékokban kimenthetjük az aktuális állásunkat, majd baj esetén mindenféle menüben történő kotorászás nélkül visszatölthetjük azt. A másik funkció az idő manipulálása. Prince of Persia Sands of Time megvolt? Na ahhoz hasonlóan pörgethetjük vissza az eseményeket bármelyik játékban, hogy kiküszöböljük a végzetes hibákat. Emellett fel is gyorsíthatjuk az időt. Mindezt a VHS-en tapasztalt gyors-pörgetését imitáló effekttel megtámogatva
Vélhetően egyes játékosoknál ezek a beépített funkciók felérnek egy kiadós szentségtöréssel, de emlékeztetek mindenkit, illetve ismétlem magamat, hogy ezek használata OPCIONÁLIS. Senki sincs rákényszerítve a használatukra, nem tart róla szájbarágós tutorialt a program, simán el lehet hagyni a használatát, és lehet retro-módon élvezni a kihívásokat.

A SEGA Mega Drive Classics egy olyan nosztalgikus esszencia, aminek ott kell lennie mindenkinek a polcán – vagy meghajtóján –, aki gyerek/tinédzserkorában Sonic-kal kelt fel és a Golden Axe-szal feküdt le. Ugyan némely játék nem méltó arra, hogy egy ilyen gyűjtemény részét képezze, illetve kihagytak pár meghatározó címet, de amit kapunk, azt olyan formában tálalják, amire még nem volt példa. Azoknak is tudom ajánlani a csomagot, akik anno inkább Mario és sleppjei platformján csapatták. De akkor is érdemes bezsákolnod, ha a születési dátumodból kifolyólag lemaradtál a 90-es évek elejéről, ugyanakkor bírod a retro programokat.

(A játékot a kiadó biztosította tesztelésre. Köszönjük!)

Kiadó: Sega
Fejlesztő: d3t
Megjelenés: 2018. 05. 29.
Ár: 9490Ft PSN, 8490Ft Platinum
Játékosok száma: 1-2
Kép: 1080p
Demo: Nincs
Méret: 1.45GB
Web: https://megadriveclassics.sega.com/
PSN feltöltőkártya: Platinum Shop
Képgaléria
Olvasói vélemények
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
10. kovbaj  PlayStation.Community tag
2018.06.16. 20:54:35
LV1
Bárcsak a Nintendo is kiadna egy ilyen Retro cuccost PSN-re.
9. lesliebuz1977  PlayStation.Community tag
2018.06.10. 08:47:43
LV3
+2
A Contra kár hogy nincs rajta!
I love games!
8. Clyde  PlayStation.Community tag
2018.06.06. 22:44:12
LV1
Ez az egész akkor lett volna igazán frappáns, ha Martin írja. Így ugyanolyan emus gyűjtemény, mint bármelyik.
C.R.
7. Noob  PlayStation.Community tag
2018.06.05. 22:06:34
LV4
Engem ezek ma már nem kötnek le.
Én mindig igazat mondtam, akkor is, ha hazudtam.
6. jime  non-alcoholic
2018.06.05. 21:39:53
LV29
+1
Válasz 5. zodiac55 üzenetére:
..hát most felröhögtem :D
"wake up, you're dead!"
5. zodiac55  PlayStation.Community tag
2018.06.05. 20:35:05
LV11
Válasz 3. martin üzenetére:
Az Alien Stormban az egyik főellenség úgy nézett ki, mint az egyik nagymamám. Legalábbis a feje.
"Si vis pacem, para bellum."
4. MrZ  La Peste Noire
2018.06.05. 19:27:09
LV12
Shinobi 3 az pörgött nálam sokat még pskettesen.
" Egy bolond százat csinál....ez az én hobbim. "
3. martin  Főszerkesztő
2018.06.05. 11:23:04
LV26
+1
Az Alex Kidd és az Alien Storm igen híres játékok.
Ezt most kimondtam, vagy csak gondoltam?
2. CountofHell  PlayStation.Community tag
2018.06.05. 11:07:09
LV14
+1
Megadrivehoz csak kölcsönzőből lehetett hozzájutni, nagyon ritka játékkonzol volt akkoriban. Most meg itt van 53 játék egyetlen blueray lemezen.

Nagyon szemezek vele mert vagy 24 játékot is találtam a lemezen amiket végig is játsszanék a többit legfeljebb csak kipróbálnám de már azért is megérné.

Viszont szerintem a szoba igénytelen, a dobozokra rákerülhettek volna az eredeti játékok dobozképei plussz leírással és korabeli előzetesekkel, poszterekkel stb.

De nekem így is tetszik annak ellenére, hogy mindez nincs a lemezen és szerintem még sok Sega cím elférhetett volna a korongon olyanok mint :

Outrun, Ecco, Sonic 2, Sonic & Knuckles, Thunderforce 2-3-4 és még több megnyitható bónusz játék.
PSN - CountofHell_HUN
1. Richard  PlayStation.Community tag
2018.06.05. 09:12:12
LV5
Az a része nagyon tetszik, hogy a menü olyan, mint egy kis srác szobája.
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
SEGA Mega Drive Classics
SEGA
REMEK