.

PlayStation.Community

2018.05.14. 10:19 PlayStation Network
1 hozzászólás
Szerző: MolonLave
Értékeld a cikket!
A látszat csal.

A „Metroidvania” videojáték alműfaj talán az egyik legjobban váltja ki a jutalomérzetet a játékosban. Maga a szó a Metroid és a Castlevania sorozatok nevének ötvözete, bár nem a két széria a műfaj alapítója.
A középpontban, lecsupaszítva, egy összekapcsolt játékvilág áll, ahol különféle ügyességi, logikai és harci feladatokkal lehet továbbjutni. Adott szekciók csak újabb képességek megszerzésével érhetőek el, így a már bejárt helyszínek is hordozhatnak újdonságokat. A friss technikák és eszközök pedig a megszerzést követően beépülnek a játékmechanikai sémába, és keverednek a már meglévő ismeretekkel. Az egész koncepció így egy folyamatosan bővülő, izgalmas élményre épít, ahol a kutatás, a felfedezés és a problémamegoldás folyamatos és állandó jutalmakkal ösztönzi a játékost. Az Iconoclasts – az első előzetes után – a független fejlesztők által újra felvirágoztatott Metroidvania stílus új képviselőjének tűnt: pár óra múlva rájöttem, hogy a felszín nagyobb meglepetéseket rejt.

Joakim „Konjak” Sandberg egyedül dolgozott 8 éven keresztül ezen az alkotáson, amely főhőse Robin, egy szótlan szerelő. A világában mindenkinek az előre meghatározott szerepét kell végeznie, aki pedig hobbijának él, az bűnt követ el az autoriter rendszer ellen. Hősünk azonban szeretne másokon segíteni, ami elindítja egy olyan kalandon, ahol rengeteg emberrel, ideával találkozik számos helyszínen, harcolva a gonosz számos formájával, legyen az emberi, vagy valami más.
Fő eszköze egy viszonylag rövidtávú fegyver és egy csavarkulcs: előbbi az ellenségek kiiktatására szolgál, utóbbi pedig az önvédelem mellett különféle műszaki elemeket aktivál. Idővel újabb eszközök birtokába kerül Robin, hűen a korábban taglalt műfaj alapvető stílusjegyeihez. Az egyik kevésbé kidolgozott mechanika harcosunk fejlesztése: a fellelhető kincsekkel három extrát pakolhatunk rá, amely ütésállóbbá vagy fürgébbé teheti, illetve új képességekkel is felruházhatja. A gondom az volt, hogy a nyerő bónusztrió fellelésével gyakorlatilag hozzá se nyúltam a rendszerhez, amely kissé jellegtelenné teszi.
Az Iconoclasts a játékmenet tekintetében ugyan nem hoz semmi formabontót, de amit produkál, azt a játéktervezés és kivitelezés vonatkozásában kifogástalanul, profizmussal teszi. A fejlesztő művi aprólékossággal rakta össze a játék világát, tudatosan helyezve el az akadályokat és kihívásokat, kiépítve a tájakat és tartalommal tömve meg őket. Az egyszerűnek tűnő grafika félelmetesen precíz gondossággal fejezi ki világát: a főbb karakterek felismerhető és roppant kifejező mozdulatokkal alapozzák meg jellemeiket, amihez az élénk, de okkal alkalmazott színek is hozzájárulnak. Többfázisú főellenségek tömkelege állja a harcosok útját, ahol maguk a küzdelmek is feladványként funkcionálnak. Az alkotás legnagyobb meglepetése azonban az a narratív és tartalmi komplexitás, ami a felszín alatt rejlik. Kissé megtévesztő is lehet emiatt: sokkal lineárisabb, mint a Metroidvania alkotások jelentős része: inkább a történetre és a karakterekre fókuszál.

A címnek megfelelően hőseink ideológiákkal szállnak szemben, hol tudatosan, hol csak egyszerű tetteik következményeként. A karakterek, legyen szó a főszereplőkről vagy az ellenségeikről, váratlanul összetett jellemek, akik múltja és gondolkodásmódja fokozatosan bontakozik ki előttünk. Ezzel, ami az első felében egy ötletes és szórakoztató kalandjátékként indul a második felére egy brutális, mély és elgondolkodtató mese lesz a kötelességről, a társadalmi szerepekről, a vallásról és a céltudatosságról. Eleinte a frappáns humor, a színes világ és a pörgős, de stimuláló játékmenet hajtott előre, idővel viszont határozottan izgultam a karakterek sorsaiért, meglepődtem a csavarokon, és mosolyogtam azon, hogy mennyire bevállalós. Míg a dialóg és a hosszas monológok elbírtak volna egy kis szerkesztést, úgy vélem ezek apró hibák csupán a kiváló egész tükrében.

Az Iconoclasts egy tudatosan összerakott komplex remekmű, amely zenéje, grafikája és játékmenete prímára van csiszolva. Ezen elemeket azonban felhasználja arra, hogy megtévessze az elkerülhetetlenül a látszat alapján ítélő játékost. A gyűjtögetés szerelmesei kalandozhatnak a maximalizmus érdekében, és felkutathatják az opcionális rosszfiúkat is; a nehezítések kedvelői pedig nekiveselkedhetnek a nehezebb módoknak. A bőven nyolc órás sztori végéről visszatekintve teljesen más hangulata van az egész műnek, amely bevállalós, kreatív és frappáns, és kiválóan egyensúlyoz a narratívával és a játékmechanikával, ügyesen kezeli összetett és elgondolkoztató témáit, kiadva egy fantasztikus és izgalmas egészet.

(A játékot a kiadó biztosította tesztelésre. Köszönjük!)

Kiadó: Bifrost Entertainment
Fejlesztő: Konjak
Megjelenés: 2018.01.23.
Ár: 5990 Ft
Játékosok száma: 1
Kép: 1080p
Demo: Nincs
Méret: 419.44MB
Web: http://www.playiconoclasts.com/
PSN feltöltőkártya: Platinum Shop
Képgaléria
Olvasói vélemények
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
1. ColdHand  Szerkesztő
2018.05.15. 19:53:56
LV22
Ez de jó lehet! Már a grafika visszarepít az időben.
...a többit képzeld hozzá.
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
Iconoclasts
Bifrost Entertainment
SZÍNARANY