PlayStation.Community

2017.12.19. 11:17 PlayStation Network
2 hozzászólás
Szerző: Bandage_520
Értékeld a cikket!
Az a bizonyos fekete lyuk…

A játék címe – szó szerinti és szabad fordításban is – a fekete lyukat jelenti, amely egy igen különleges és titokzatos képződmény. Természetesen nem fogok itt bővebben kifejteni ezzel kapcsolatban semmit, csak ezért került megemlítésre, mert a cseh nemzetiségű FiolaSoft Studio ezzel a jelenséggel összefüggésben készített el egy játékot.
És, hogy milyen is a BLACKHOLE: Complete Edition? Röviden meghatározva klasszikus 2D platform. Sokan ennek hallatán biztosan fanyalognak, hogy az már lejárt lemez, és még az okostelefonra írt játékok is többet nyújtanak megjelenítésben, de biztosan lesz egy – bár szerintem nem túl népes – csoport is, aki ennek hallatán elmosolyodik, és esetlegesen hosszú évekkel ezelőtti emlékek törnek majd elő.
Nos, ez a produktum kifejezetten nekik szól. És nem a grafikai megvalósítása, hanem a nehézsége miatt. Mert ez a game kérem szépen nem kemény. Kőkemény! Igazi régi idők ezerszer begyakorolt mozzanatait ébreszti fel a játékosban, berozsdásodott reflexeket fog újra beindítani... már ha vannak neki ilyenek. Ezt nem lehet félvállról venni, hogy kicsit elszórakoztassa magát az ember. Itt bizony teljesíteni kell. Pontosan, gyorsan. És nincs kegyelem.

A játék egyébként nagyon egyszerűen indul, a menü is abszolút minimalista. A kezdőképernyőn az alapdolgokat lehet választani, ezeket egyszerűségük miatt nem is fejtem ki bővebben.
Ami említésre méltó, hogy alapból a sztori elindításánál lehet választani a teljes sztorit (ami a dialógusokra vonatkozik), vagy a „less”, azaz közepes, illetve a minimalista párbeszéd közül. Én első alkalommal a fullosat jelöltem ki, de hamar megbántam: borzasztó hosszúak az átvezető jelenetek, illetve minden mondatot külön-külön kell elnyomkodni. Ha rám hallgattok, a minimalistát választjátok, nagyon sok hosszú szövegelés van benne, ami engem kifejezetten irritált.
Ami még a menüpontok között nem megszokott: lehet választani Classic és Adventures mód közül. Én először az előbbit választottam, de bevallom férfiasan, még az elején beletört a bicskám és átváltottam a másikra. Ez egy kissé könnyebb, néhány (de tényleg csak néhány) csapda nincs benne, a pálya teljesítésének idejét pedig nem menti el. Ez annak a néhány embernek lehet fontos, aki szeretné megmérettetni magát az elért időeredményével. Más lehetőség nincs, a "multi" ennyiben merül ki benne; ebből is látszik, hogy a készítők mennyire szembementek a mai trendekkel, inkább mindent feláldoztak a hagyomány oltárán.
A menühöz hasonlóan egyébként a grafika is minimalista, nincs semmi körítés, hangulatfokozás, csak annyi, amennyi éppen szükséges. Platformjátékhoz méltóan egyébként az irányítás rendben van, elég pontos, nem vettem észre hibát, talán csak a játék vége felé az egyik pályán találkoztam olyan jelenséggel, hogy az általam irányított karakter rángatózik, mintha idegbajos lenne, hasonlóan a kontroller kezelőjéhez. Lehet ezt csak odaképzeltem, mindenesetre az irányítás ekkor is rendben volt...
A történet kezdetén egy mesterséges intelligenciával ellátott űrhajón utazunk többedmagunkkal. Az első feladatunk igen egyszerű lesz, a kapitánynak kell vinnünk egy kávét - az én tapasztalatom szerint mi amolyan kis butuska mindenesek vagyunk. (A butuska enyhe kifejezés egyébként, mivel még beszélni sem fog a karakterünk.) A kávé átadása után jön a „Houston, problémánk van” jellegű műszaki hiba, amelynek során lezuhanunk, a roncsokból kikászálódva pedig megkezdődik a küldetésünk, amely gyakorlatilag a hajó javítását, rendbehozatalát, valamint a legénység többi tagjának megmentését jelenti. Ahogy egyébként a legénység, de még az űrhajóból kimentett mesterséges intelligencia is hozzááll a mi kis "fogyatékos" figuránkhoz, hát... mentené meg őket a rossznyavalya. Lehet, hogy nem véletlenül kapunk trófeát azért, ha mentés közben egy-egy bajtársunk a meghatározott módon mégis odavész…
A megmentésekhez és javításokhoz staminának nevezett pontszerű dolgok, illetve pótalkatrészek felkutatását és megszerzését kell végrehajtanunk. Összesen 6 szint, illetve világ lesz, ezeken belül pedig szintenként 10 pályát kell teljesítenünk, amiken kívül még meg kell menteni minden szinten egy társunkat, és egy külön pályán be kell szerezni egy meghatározott pótalkatrészt is. A staminák gyűjtését kéretik komolyan venni, mivel ugyan először a lineárisan következő pályákhoz történő továbbjutáshoz 1 is elegendő belőle, a végén már mindent emelt számban kell beszerezni. Ugyan a korábbi pályák bármelyikére visszateleportálhatunk ennek érdekében, de higgyétek el, van/lesz közte nem egy, amit nem kívántok majd ti sem újralátni.
Azt még hozzáteszem, hogy a világokban a végén teljesítendő extra pályák rendre fokozottan nehezek.

A világok mindegyike egyébként különböző külcsínt kapott: lesz közte űrben játszódó, dzsungeles, lávás-köves, jeges-fagyvidékes, sivatagos, illetve az utolsó egy semmihez nem hasonlítható, kicsit talán az óceánfenékre hajaz, csak piros az alapszín, de ezt nem lehet sehova besorolni.
A különböző világokban egyre újabb dolgokat lehet használni, gondolom azért is, hogy ne fáradjunk bele idő előtt a játékmenetbe. Lesz közötte antigravitációs csizma, illetve elektromos zárlatot okozó kesztyű, valahol majd tologatni is fogunk tudni dobozokat, az utolsó pályán pedig például miniatűr fekete lyukakat kell használni a pályákon, ami okoz majd nem kevés zavart az agyunkban.
Ami minden pályán egyezik, és amivel a a játék a platformerek közül kitűnik, az a pálya elforgatásának lehetősége – legyen akár azonnal fejjel lefelé is – , de vigyázat, a gravitációra ez nem hat, kizárólag csak ránk! Ahol a kissé habszerűnek tűnő anyaghoz hozzáérünk, a pálya azzal egy irányba fog beállni, így el lehet jutni megfelelő taktikával bárhová, illetve enélkül nem is lehetne mindent teljesíteni. A játék eme egyénisége egyben a gyengeségét is jelenti, mert sokszor emiatt fogunk hibázni, vagy újrakezdeni.
Apropó hiba: bárhol meghalunk, mindent elölről kell csinálni az adott pályán, nincs menet közbeni mentés. Ha kilépünk, mindent teljesen újrakezdünk, a checkpoint kizárólag a világokat lezáró eszeveszett menekülés, vagy mentőakció közben létezik. Ami nem tetszett még benne, hogy sokszor nem tudjuk, hova és miért kell menni, illetve hova érkezünk, mert a játék ugyan kis mértékben engedi oldalra vinni a kamerát, de csak a közelünkben. Így emiatt jócskán megnehezíti a megoldás kiötlését, kismilliószor éppen ezért kell újrakezdeni mindent, ami egy idő után igencsak dühítő tud lenni. Ez például alig 3-4 órámba telt...
Azzal az én olvasatomban alapesetben nincs baj, ha az ember agytekervényeit megmozgatja egy játék, sőt örülök, de ha már a kontroller is tekeredik az idegtől a kezemben, az már nem feltétlenül pozitív, nem kellene sürgetni azt az agyérgörcsöt...

Összességében elmondható, hogy ez a játék egy igazi hamisítatlan, nehézségével a régi klasszikusokat idéző 2D platform. És, hogy ez mennyire jön be valakinek, csupán azon múlik, ki milyen megszállott ebben a stílusban. Akinek a Naugthy Dog rókája is nagy falat volt, az bele se kezdjen inkább, mert ez bizony a torkán akad. Aki viszont játszi könnyedséggel végigviszi az ilyen stílusú gémeket, szereti a kihívást és a logikát, vagy esetleg simán csak mazochista hajlamai vannak, annak feltétlenül csak ajánlani tudom. Az árát a játékidőt tekintve így is, úgy is bőségesen megszolgálja!

(A játékot a kiadó biztosította tesztelésre. Köszönjük!)

Kiadó: 1C Publishing
Fejlesztő: FiolaSoft Studio
Megjelenés: 2017.08.08.
Ár: 4490Ft
Játékosok száma: 1
Kép: 1080p
Demo: Nincs
Méret: 1.6GB
Web: https://www.blackhole-game.com/en/about
PSN feltöltőkártya: Platinum Shop
Képgaléria
Olvasói vélemények
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
2. Bandage_520  PlayStation.Community tag
2017.12.20. 16:44:37
LV5
Válasz 1. mentoloshypo üzenetére:
Köszönöm. Ha kapok még lehetőséget, igyekszem...
1. mentoloshypo  Az indie fóbiás
2017.12.20. 14:43:29
LV28
Szép munka Bandage, csak így tovább!
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
BLACKHOLE: Complete Edition
FiolaSoft Studio / 1C Company
REMEK

MARTIN BELESZÓL
Bandage_520 "Játéktesztelőket keresünk" felhívásunkra jelentkezett. Fogadjátok - olvassátok, véleményezzétek - bemutatkozó írását szeretettel!