PlayStation.Community

2017.12.20. 12:26 Játékteszt
3 hozzászólás
Szerző: MolonLave
Értékeld a cikket!
Téplek, szaggatlak!

A mozgás kérdése egy, még bőven finomításra szoruló alapvető eleme a játékoknak VR-ban. A cél roppant egyszerűen megfogalmazva az, hogy a játékos ne hányja el magát a virtuális térben történő helyváltoztatástól. Mivel a szem által érzékelt mozgáshoz a valódi, hús-vér test elmozdulása nem párosul, ezt bizonyos játékosok igazán kellemetlenül élhetik meg.
A Bethesda a Skyrim VR-ral ezt jól oldotta meg, azonban a DOOM pörgős, szünetet nem ismerő dübörgésénél már komolyabb kihívásnak bizonyult. Ironikus módon a DOOM VFR kellemetlen elemei pont, hogy nem a mozgásból, hanem a felbontásból és a vezérlésből fakadnak.

A sztori a 2016-os DOOM egyik futó pillanatában észlelt hullájának történetét meséli el, akinek tudata halála után egy kibernetikus testbe kerül, és feladata, hogy elpusztítsa a démonokat és visszaállítsa a Marson található létesítmény működését.
A DOOM VFR igazából egy tömörített verziója elődjének, amely annak minden eleméből tartalmaz egy keveset. Különböző fegyverekkel kell kiiktatni az utunkba kerülő démonokat, felkutatva dolgokat a pályákon és fejlesztgetve hősünket. Apró módosításokat leszámítva minden ugyanaz, csak a virtuális valóságban, de sokkal rövidebb, unalmasabb és csúnyább kiadásban.
A mozgás fő formája a teleportálás, így ha valahova odacélzunk, harcosunk ott terem. Ez egyrészt az ugrást is helyettesíti, másrészt a legyengült ellenségeket ki lehet végezni általa: mellőzve a látványos, végtagszaggató, brutális animációkat csak cafatokra hullnak a gonosz démonok. Ez a megvalósítás egyrészt sokkal gyorsabbá teszi a küzdelmeket, másrészt gyomorbarátabbá az élményt azoknak, akik érzékenyebbek a hagyományos mozgásra.
A vezérlésnek három formája létezik, mind saját előnyeivel és hátrányaival.
A hagyományos DualShock 4 kontroller a legmegbízhatóbb, de egyben „illúzióromboló is”. A mozgás, a célzás és a szörnydarálás kezelhetőbb, legyen szó a fegyverváltásról, a gránáthajításról vagy a csatatéren történő sasszézásról.
A két Move már gyilkológépünk két kezét képviseli, így a balt lódítgatva gránátokat dobálhatunk, a jobbal pedig fegyverünket kezelhetjük. Ez persze sokkal jobban magával ragadja az embert, de joystickok hiányában – kihangsúlyozva a Move fájdalmas hiányosságát – a mozgás igazán bonyolult. Ebben az esetben csak a teleportálás a járható út, illetve a gyors, valamelyik irányba történő szökkenések, illetve a hátrafordulás gombok alkalmazása. Míg lövöldözni tényleg szórakoztatóbb így, a mozgás darabos, és csak szembe megy a tervezett pörgéssel, ami igazán frusztrálóvá teszi az élményt.
Az eredetileg a Farpointtal kiadott Aimmel a célzás sokkal izgalmasabb, és mozogni is lehet könnyedén, kihasználva a kontroller teljes repertoárját. Kissé furcsa ugyan, hogy míg mi két kézben fogjuk a fegyvert, hősünk csak jobb kezében, hiszen ballal a gránátokat kezeli. Ez apró furcsaság csupán, de kifejezetten kellemetlen volt, hogy a puskám pozícióját furcsán érzékelte a játék, és állandóan remegett, valamint eltűnt a fele a láthatatlan, virtuális testemben. Ez hosszú távon szemet gyötrővé tette, így maradtam a jól bevált DualShock 4-nél.

Érdekes, hogy míg a Skyrim VR egy alapvetően nem VR-ra tervezett, hatalmas szerepjáték sikeres átültetése, addig a DOOM VFR egy határozottan virtuális valóságra kalibrált élmény furcsa kivitelezése. A játék felbontása a legnagyobb bűnös, ugyanis a fürge mozgás egyáltalán nem kellemetlen, hála az opciók lehetőségének, és a már említett teleportálásnak és gyors szökkenésnek. A gond az, hogy a távolabbi dolgok kifejezetten homályosak, megvadítva szemünk fókuszálását, míg a közeli objektumok textúrája pedig fáziskéséssel tölt be. A szörnyek remekül vannak kidolgozva, de kezdeti mozzanataikban inkább pacák, mint érzékelhető démonok. (Ez azért is szomorú, mert a teszt egy PS4 Pro-n készült, ami látványosan javít a PSVR játékok megjelenésén.)
Hangulatos és izgalmas a zúzós zenére kiiktatni az ellenségeket, szlalomozni támadásaik között, majd legyengítve őket atomjaira szedni, de az egész inkább egy utógondolatnak hat, mint egy átgondolt játéknak. Sokszor például bizarrul kell nyakunkat tekergetni, hogy feljussunk egy magasabb helyre, máskor pedig túl könnyen tudjuk legyőzni ellenségeinket a DOOM VFR kevés újdonságai közé tartozó BFG gránátokkal.
A pályák sűrített változatai elődeiknek, ahol a jól ismert monstrumok seregét tizedelhetjük. Eszméletlen vagány érzés ugrálni, fegyvereket váltani, és távolról vagy közelről ízekre szaggatni a rosszakat, majd bezsebelni a lőszert és az életet. A frenetikus akció feszült figyelmet igényel, ami csak szuperebbé teszi az egész élményt. A homályt és a texturát leszámítva tökéletesen átadja a DOOM jellegzetes színtónusú világát, az adrenalin fűtötte harcok pedig izgalmasak és lekötik az embert. Minden epizód plusz kihívásokkal és fellelhető extrákkal várja a játékost, amelyekkel a fegyverek és a felszerelés fejleszthető és tehető hatékonyabbá. Még a kis akciófigurák is visszatérnek, akik meglelése a klasszikus DOOM játékok pályáit oldja fel, egy furcsa audioviuzális élményt eredményezve, ahol a modern ellenségek kerülnek bele az igazán régi pályákba. Mindent összeszedve is azonban csak 4-5 óra a játék, ami ebben az árfekvésben nem tűnik túl fairnek, pláne figyelembe véve azt, hogy a DOOM VFR inkább újrahasznosítás, mint egyedi elképzelés.

Nem rossz játék, de kifejezetten jó sem. Bosszantó döntések és kissé lebutított megvalósítások húzzák le az egyébként szórakoztató és adrenalin fűtötte lövöldözést, amely teljes, véres valójában sokkal izgalmasabb, ha tényleg ott vagyunk ebben a világban. A technikai hiányosságokat ellensúlyozhatta volna egy tartalmasabb, eredetibb egyjátékos kampány, vagy a többjátékos mód kiépítése. Összességében lenyűgöző, hogy mennyire hatékonyan ültették át a játékmenetet, de a DOOM VFR így inkább egy VR kiegészítőnek hat, mint egy valódi játéknak, a legjobb megoldás pedig talán az lett volna, ha egy az egyben átültetik az eredetit.

(A játékot a Magyarországon forgalmazó Cenega biztosította tesztelésre. Köszönjük! Ha te is darálnád a démonokat a virtuális valóságban, akkor beszerezheted az alkotást támogatónk, a Platinum Shop budapesti boltjaiban, vagy webshopjából egyszerűen meg is rendelheted, a megadott linkre bökve.)
Képgaléria
Olvasói vélemények
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
3. BIOlogic  PlayStation.Community tag
2017.12.24. 15:10:50
LV1
Várok amíg nem adják akcióba kedvezőbb áron!
The Dark Brotherhood still alive...Hail Sithis....
2. ufonauta  PlayStation.Community tag
2017.12.20. 21:52:16
LV15
Válasz 1. macilaci üzenetére:
Nekem egyszer elég volt :)
1. macilaci  PlayStation.Community tag
2017.12.20. 13:22:31
LV1
+2
Amikor Doom-ozni tàmad kedvem inkàbb megmaradok a 2016-os verziónàl.Az úgy jó ahogy van!☺
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
DOOM VFR
Bethesda Softworks
Látványosság:
Átlagos
Játszhatóság:
Szavatosság:
Átlagos
Zene / Hang:
Hangulat:
6/10
Pozitívum
DOOM VR-ban, pörgős akció, mindenből egy kevés
Negatívum
Újrahasznosított elképzelések, fura kivitelezés, rossz felbontás

MARTIN BELESZÓL
Pár napja mókáztam a Danger Ball-lal a VR Worlds lemezről. Hát az mekkora játék!