PlayStation.Community

2017.10.13. 09:35 Cool-Túra
15 hozzászólás
Szerző: VictorVance
Értékeld a cikket!
A nagy lánggal égő csoda.

A nagy ívű frencsájzok és a hatalmas filmes brandek korszakát éljük, ez nem is vitás. A mindenféle folytatás, előzmény, spin-off, reboot, soft-reboot, remake és univerzumépítés világában egyáltalán nem lehet már csodálkozni azon, hogy egy régi klasszikusnak sok-sok év után új része készül.
Az már inkább meglepő, hogy ez a mű jelen esetben annak a Szárnyas fejvadásznak a második epizódja, melyet jobb helyeken minden idők legzseniálisabb sci-fi mozijaként szokás emlegetni, és amelyről 1982-es bukásakor még senki sem gondolta volna, hogy hosszú esztendők kínkeserves munkájával végül akkora kultusz-státuszt vív majd ki magának, ami méltán ülteti fel őt a mozgóképes tudományos fantasztikumok trónjára, mi több, kihunyhatatlan fénnyel ragyog még ma is a filmművészet időtlen alkotásai között. Ridley Scott felejthetetlen művet alkotott, melynek minden pillanata aranyat ér, összes beállítása mesél valamiről, inspiráló hatásából pedig azóta sem veszített egy fabatkát sem – a Szárnyas fejvadász, minden kezdeti rossz szájíz ellenére nem veszett el úgy az időben, mint könnyek az esőben. Egy ilyen filmnek folytatást csinálni pedig nem csupán őrültség (enyhén szólva), hanem egyenesen öngyilkosság.

A Szárnyas fejvadász 2049 talán a filmtörténelem eddigi legkockázatosabb, legrizikósabb vállalkozása (már az is hatalmas csoda, hogy elkészült), aminél még úgy is könnyen kilóghatott volna a lóláb, hogy a rendezői székben korunk egyik legelismertebb és legjobban körbeajnározott direktora, Dennis Villeneuve foglal helyet.

Mert Fogságban, Sicario és Érkezés ide, vagy oda, még egy ilyen kaliberű filmesnek is könnyűszerrel beletörhet ebbe a bicskája. Ide egyszerűen nem elég az „elmegy” kategória, a simán csak „korrekt” végeredmény sem kielégítő, a csúfos kudarc szimplán sikeres elkerülése egyáltalán nem megengedhető szempont, és valljuk be: már egy tisztességes iparosmunka is nagy eredmény lett volna, tekintve az eredeti alkotás övezte fanatikus rajongást.
Az ilyenkor bevett papírforma szerinti zseniális rendezői megoldások és a manapság széles körben elterjedt retro-szemlélet, a nosztalgia-faktor maximális túlpörgetése ezúttal kevés, ennél jóval többet kell előhúzni a kalapból az üdvösséghez. Persze mostanában az orbitális melléfogások mellett időnként elő-elő fordul, hogy egy klasszikushoz igazi értéssel és alázattal fordulnak, ráadásul úgy újítják meg annak koncepcióját, hogy azt a jelenkor moziba járó közönségének el lehessen adni (lásd pl. Mad Max: A harag útja), így még a hatalmas kontrasztok ellenére is minden további nélkül oda lehet tenni a régi darabok mellé.
A Szárnyas fejvadász 2049 azonban még ennél is tovább megy: nem támaszkodik minden áron az eredetire, nincs benne akkora nosztalgia-faktor, ezzel egy kissé szembe megy a nagy előddel, ugyanakkor önálló gondolatokkal rendelkezik, megáll a saját lábán, és következetesen halad a maga által kiszabott úton. És talán korai ilyesmit kijelenteni, de akár még az is lehetséges, hogy idővel hasonló magasságokba fog majd jutni, mint előzménye.

A történet 30 évvel az előző epizód után veszi fel a fonalat. 2049 Los Angeles-e, ha lehet még zsúfoltabb, mocskosabb és céltalanabb, ami a hatalmas metropoliszokon kívül van, már rég az enyészeté lett, látszólag az emberiség szép lassan halad a teljes, visszafordíthatatlan rothadás felé, már ami a Föld bolygót illeti, miközben fajunk már több külső világot is belakott, ironikus módon pont azon replikánsok segítségével, akiket az anya-planétán még mindig üldöznek. Az új modell az elődjeinél jóval hatékonyabb, erősebb és intelligensebb Nexus 8 voltaképp ugyanúgy rabszolgaságra született, ám egyúttal a rendőrség is alkalmazza őket, fejvadászokként, hogy kiiktassák a még a Földön bujkáló régebbi modelleket. Az egyik ilyen fejvadász, K ügynök (Ryan Gosling) legújabb, egyszerűnek tűnő megbízatása során azonban egy olyan nyomra bukkan, mely végérvényesen megváltoztathatja a világot, és egy csapásra felboríthatja az emberek és replikánsok közti kényes állapotokat, eme rejtély kulcsa pedig egy három évtizede szökésben lévő egykori fejvadász, Rick Deckard (Harrison Ford), akinek K nemsokára a nyomába is ered.
A Szárnyas fejvadász 2049 sztorijának a gerince tulajdonképpen az egyre jobban elhalványuló remény felkutatása az szinte teljes reménytelenségben. Ugyanolyan vékony a cselekménye, mint az első résznek, és bár most több minden történik, a játékidő majdhogynem 3 egész órára rúg, így a történések ennek megfelelően oszlanak el (továbbra is a futurisztikus detektív-sztori és a film noir mezsgyéjén egyensúlyozva), a türelmünkért cserébe az alkotás olyan maradandó élményt ad, ami mellett nem csupán a mai, de a mindenkori science fictionök tetemes része is nyugodtan elbújhat.
És ez a produkció egyáltalán nem nevezhető könnyű műnek: a moziteremből kifelé sétálva nehéz eldönteni (mármint azoknak, akiket ténylegesen elkapott a film sodrása), mi lett volna a jobb: ha megkurtítják egy kicsit, vagy ha eltart még egyszer 160 percig. Már a Szárnyas fejvadász története is könnyen összefoglalható néhány mondatban (nem is lehet nagyon elspoilerezni, mert egyszerűen nincsen mit), a második rész pedig továbbviszi az előd hangulatvilágát. Igaz, szinte teljesen másról szól, viszont ugyanúgy megkapó atmoszféra, számtalan érdekes gondolat és érzelem rejlik a szimpla cselekmény mögött.
Közben a film egyáltalán nem akar megfelelni a jelenkor elvárásainak: nem kínál úton-útfélen látványos akciójeleneteket, hangosabbnál-hangosabb robbanásokat, vannak benne ilyenek is, de ezek a pillanatok eltörpülnek amellett, hogy a mű elsősorban az elménket és a lelkünket célozza meg, a mai trendekhez képest nagyon lassan játszadozik az agyunkkal, és sokkal rögösebb úton halad a szívünk felé.

Dennis Villeneuve kompromisszummentesen és ráérősen mesél. Minden kép, minden beállítás, minden monumentum mond valamit, majdhogynem az összes szónak, párbeszédnek súlya, értelme és mögöttes tartalma van, ezek intelligens módon járulnak hozzá a történésekhez, mindenféle szájbarágás nélkül. A film agytekervényeid megtáncoltatására kényszerít, de a rejtélyek kulcsát nem adja rögtön a kezedbe, inkább sunyi módon végig ott hagyja lógni a levegőben, úgy hogy közben észre se veszed, de végig izgatja a fantáziádat. Egyetemes dolgokat veséz ki, a végkövetkeztetésekig azonban hosszú utat kell bejárni a karaktereknek, hatalmas önáltatások közepette, ami, akárcsak az élet, szenvedéssel és kínokkal van kikövezve.
A Szárnyas fejvadász 2049 magáról a létről szól, bemutatva az utolsó határvonalat, ami még elválasztja az élőt az élettelentől. Sokat mondó szimbólumokkal és biblikus elemekkel teletűzdelve, jókora istenkomplexusos témával megfejelve, melyet Niander Wallace szerepében egy kivételesen tényleg nagyszerű Jared Leto ad elő. A filmben szokás szerint nem is a replikánsok, hanem az ember az igazi szörnyeteg: istent, teremtőt játszva szervezkedik és machinál, műveit pedig bábuként rángatja, felettük állónak érezve magát, akit saját meggyőződései szerint mindez feljogosít arra, hogy életet adhasson, és el is vehessen egyaránt, kedve szerint. Csupán azért, mert hatalmában áll.
A film egy sebesen az összeomlás felé tartó jövőt, és egy, még a jelennél is groteszkebb emberiséget vizionál, ahol már nem is a tudás elérése és megszerzése a fő mozgatóerő, hanem a birtoklás a legvégső cél, és az afeletti rendelkezés.

A Szárnyas fejvadász 2049 nem egyszerű mű, és mint olyan, nem adja magát könnyen. Kifejezetten sokat vár el a nézőtől, ám ha rákap az ember, akkor egy felejthetetlen, szemet gyönyörködtető, és egyben könnyfakasztó élményben lehet része. Egyszerűen hihetetlen, ahogy fokozatosan ingereli jobban és erősebben az érzékeket, látványos díszleteivel, képi világával (Rorger Deakins-nek ezért Oscar-t kell kapnia, nincs mese), melankolikus és elmerengő stílusával, amit egyáltalán nem gyerekjáték befogadni. Ryan Gosling és Harrison Ford nagyszerűen játsszák szerepeiket: előbbi egy belül kiüresedett, céltalan és reménytelenül bolyongó karaktert személyesít meg remekül, utóbbi pedig a sokat látott, kiégett, de még mindig bármikor harcra kész öreg rókát, akinek valóságos jelenléte van a vásznon (alakítása ezúttal cseppet sem olyan eszköztelen, mint korábban), és gyönyörűen összeköti a két filmet.
Voltaképp teljesen elképzelhető, hogy ez az alkotás (hasonlóképp elődjéhez) rendezők egész sorát fogja majd inspirálni, és akár még az is lehetséges, hogy 10-20 év múlva a jövőbeli direktor-generáció büszkén mesél majd arról, hogy a Szárnyas fejvadász 2049 miatt választotta a filmszakmát. De ezt az idő majd eldönti. Az azonban minden kétséget kizáró, hogy Villeneuve mesterműve az utóbbi idők legjobb sci-fije, egyben az idei év eddigi legjobb filmje is.

Egy igazi csoda!
Olvasói vélemények
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
15. Matichku  PlayStation.Community tag
2017.10.18. 17:36:55
LV14
Válasz 14. zoli12i üzenetére:
Sajnos nem. :(
Végig hallgattam az OST-t, kerestem Yt-n, de semmi. Valóban ez van legközelebb ahhoz, de mint a címe is utal rá ez máskor szól. 1:05-nél az valami félelmetes.
Nil Satis Nisi Optimum
14. zoli12i  PlayStation.Community tag
2017.10.18. 14:10:38
LV11
Válasz 12. Matichku üzenetére:
Annak a számnak a címét nem tudod esetleg ? :D Én a Flight to Lapd-ra gondolnék, de szerintem az túl rövid hozzá. http://youtu.be/EGxyGcZ5jsY
13. bnorbert08  PlayStation.Community tag
2017.10.17. 17:10:32
LV5
Még egyszer tuti megnézem a filmet, de otthon, egyedül. Sajnos szar moziban néztem(kecsó malom), halk volt és homályos, de így is nagyon megfogott. Ja, meg néha azt éreztem, h valami kajáldában vagyok, mindenki zabált körülöttem.
amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten
12. Matichku  PlayStation.Community tag
2017.10.15. 19:28:49
LV14
Ez kicsit meglep, hogy a filmzene lapos vagy nem tetsző volt. Nekem kifejezetten adta a hangulatot. Olyan nem e világi hatást keltett, persze azért túlzásokba sem akarok esni. Például amikor K a fotókat nézegeti a piacon és a 3 hölgy odamegy hozzá... Uhh, az komoly volt.

2049 nekem jobban tetszett mint az előd (csak a produceri változatot láttam). Azzal én is találkoztam, hogy valakinek adja ez a film valakinek nagyon nem. Öcsémmel néztem ő vontatottnak találta, nekem pont bejött ez a tempó.
Nil Satis Nisi Optimum
11. Mofarguru  PlayStation.Community tag
2017.10.15. 19:05:36
LV4
Válasz 10. rottenbull üzenetére:
Ízlések és pofonok. Nem azt mondom, hogy Zimmer nem egy zseniális zeneszerző, hisz sok filmnél sikerült maradandót alkotnia, de sajnos ez most nem jött össze neki. A két Blade Runner zenei világát össze sem lehet hasonlítani. Sokszor (főleg a vége felé) már szinte idegesítő volt. Valahogy nem harmonizált a látványvilággal. Mondjuk nem is értem, hogy miért nem Vangelist kérték fel újfent, ha már "nyúltak" az eredetiből?!

Mind1 is, viszont egy biztos, sokkal többet adott volna hozzá (számomra legalábbis) az egészhez, ha a képi világ harmonizált volna az aláfestő zenével.

Amúgy számomra a mai napig a top háromban van a Vangelis féle Blade Runner muzsikája. Egyszerűen bármikor meg tudom hallgatni, és már látom is magam előtt a film kockáit...
" örökké nem eshet... "
10. rottenbull  PlayStation.Community tag
2017.10.15. 16:46:38
LV9
Válasz 9. Mofarguru üzenetére:
Nem akartam erosen fogalmazni, mert itt az oldalon Zimmernek kultusza van. Pedig nekem a tokom kivolt a fuvosaival, a kezem okolbe szorul amikor meghallom. Mara oda ertem, hogy negativum egy filmnel, ha koze van hozza.
9. Mofarguru  PlayStation.Community tag
2017.10.15. 15:25:32
LV4
Válasz 8. rottenbull üzenetére:
Szerintem nem illett a filmhez ez a fajta zene. Néhol voltak kompatibilis részek, de ez minimális volt (számomra legalább is). Anno a Vangelis féle mestermű ízig vérig a film része volt. Anélkül nem is lett volna teljes egész a film. Itt sajnos ezt nem éreztem...
" örökké nem eshet... "
8. rottenbull  PlayStation.Community tag
2017.10.15. 14:59:05
LV9
A filmzene egy kicsit lapos volt. Anno Vangelis jobban vette ezt az akadalyt.
7. martin  Főszerkesztő
2017.10.15. 14:33:44
LV27
Válasz 3. mazy üzenetére:
Oké, de egy ilyen híres filmet senki sem nézett még meg?
Ezt most kimondtam, vagy csak gondoltam?
6. Mofarguru  PlayStation.Community tag
2017.10.14. 23:12:17
LV4
Épp most jövök a moziból, és meg kell hagyni, nem semmi alkotás. Az előd, a mai napig számomra "A" film. Bíztam benne, hogy nem kell, hogy csalódjak, és nem is csalódtam. A film nem könnyű darab. Aki úgy gondolja, hogy most akkor beülök egy "könnyed" sci-fi filmre, az felejtse el. Ez nem az a film! Mikor jöttünk ki a teremből, számos helyről ezt hallom: "mi volt ez a szar?!". Szívesen odamentem volna hozzájuk, és megkérdeztem volna, hogy egyáltalán tudják e, hogy mire vettek jegyet!

Úgy hiszem, hogy ez a film is (akár csak az 82-es alkotás) hosszú évek múlva fog majd kultusz státuszba emelkedni. Be kell érnie a filmnek, mert nem könnyen emészthető. Egy biztos, ezzel az alkotással ismét nagyon magasra tették a lécet (mint anno). Nem is hiszem, hogy mostanság lesz olyan sci-fi ami akár csak megközelítheti. Viszont, egy fájó pont azért csak volt (számomra legalább is) és pedig az a zene. Anno a Vangelis féle mestermű annyira egyben volt a filmmel, hogy számomra azóta is etalonnak számít. Sajnos ez most nem sikerült. :( Néha azért felcsendült némi Vangelis "áthallás" de valahogy nem hozta azt a feelinget amit vártam...

Ettől függetlenül, mint sci-fi rajongónak kötelező darab!
" örökké nem eshet... "
5. martin  Főszerkesztő
2017.10.14. 19:05:40
LV27
Válasz 4. VictorVance üzenetére:
Egyértelműen holokauszt pornó akkor.
Ezt most kimondtam, vagy csak gondoltam?
4. VictorVance  Szerkesztő
2017.10.14. 19:02:57
LV18
Válasz 2. martin üzenetére:
Vagy holokauszt filmeket.
Örülünk?
3. mazy  PlayStation.Community tag
2017.10.14. 18:24:52
LV1
Válasz 2. martin üzenetére:
Nem olvasok el semmit róla, amíg meg nem néztem hogy ne legyen spoileres
2. martin  Főszerkesztő
2017.10.14. 17:55:06
LV27
Lehet pornófilmeket kéne véleményezni, az megmozgatná a PSC-seket...
Ezt most kimondtam, vagy csak gondoltam?
1. quchy  PlayStation.Community tag
2017.10.13. 10:44:16
LV2
Megemelem a kalapom a fim előtt, nagyon tetszett!
PSN is currently undergoing maintenance.
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
Effie (PS4, PSN)
2019.09.18. 14:21 PlayStation Network
1 hozzászólás
Szerző: Chester013
Szegény ember Zeldája.
NBA 2K20 (PLAYSTATION 4)
2019.09.17. 13:18 Játékteszt
9 hozzászólás
Szerző: ColdHand
Egy kosaras naplója.
RAD (PS4, PSN)
2019.09.16. 12:55 PlayStation Network
2 hozzászólás
Szerző: Onimushaman
Mondd, te milyen mutációt választa… hagyd a francba, kapsz valamit a kosárból!
Super Blood Hockey (PS4, PSN)
2019.09.16. 12:43 PlayStation Network
1 hozzászólás
Szerző: Bandage_520
Kocahokizóknak?
Catherine: Full Body (PlayStation 4)
2019.09.15. 12:50 Kedvcsináló
22 hozzászólás
Szerző: eszg_
A vonzás szabályai.
PlayStation - itt a Tokyo Game Show 2019 menetrendje
2019.09.15. 10:00 [TGS] 2019
20 hozzászólás
Szerző: GrayFox
Időpontok és a teljes ismert játéklista.
SNK 40th Anniversary Collection (PS4, PSN)
2019.09.14. 12:22 PlayStation Network
8 hozzászólás
Szerző: JediEco
Soha Nemjátszott Klasszikusok.
Mozi - Az: Második fejezet
2019.09.13. 14:28 Cool-Túra
9 hozzászólás
Szerző: VictorVance
Huszonhét évvel később...
Stranger Things 3: The Game (PS4, PSN)
2019.09.13. 10:43 PlayStation Network
0 hozzászólás
Szerző: MolonLave
Most akkor nézzem vagy játsszam?
MXGP 2019:THE OFFICIAL MOTOCROSS VIDEOGAME (PS4)
2019.09.12. 14:23 Játékteszt
4 hozzászólás
Szerző: B_Renato97
Motoros dagonyázás unalomig ismételve.