.
 

PlayStation.Community

2017.10.12. 17:55 Játékteszt
0 hozzászólás
Szerző: martin
Értékeld a cikket!
Isten nem unalmában teremtette az embert, hanem az ember teremtésébe unt bele.

A Birthdays the Beginning című játékra a Platinum Shop PS4-es polcainak böngészése közben bukkantam rá, miközben valami igazi csemege után kutattam. Azonnal megfogtak a borítón vigyorgó, szupercuki virtuális plüssállatokra hajazó figurák, gondoltam ez biztosan csak szórakoztató game lehet...
A BtB stílusát tekintve istenszimulátor, pontosabban annál egy picit nagyobb léptékű teremtés-szimulátor. Ez a zsáner 20 évvel ezelőtt olyannyira alapvetésnek számított, hogy minden egyes valamirevaló kiadó kezét-lábát törte, hogy legalább egy ilyen szoftverrel piacon legyen. Persze ezzel az erőszakos nyomulással a témát szépen tönkre is tették a cégek, hisz egyfelől a játékosok telítődtek az istenszereppel; azzal, hogy már mindent, mindenhol, minden formában megteremtettek. Másfelől pedig bebizonyosodott, hogy az istenszimulátorok az emberi lét biológiai értelemben vett "értelmetlensége" (a folyamatos szaporodást talán leszámítva, de hát az meg ugye zsákutca) miatt mind ugyanoda lyukadnak ki: miután mindent kínkeserves munkával létrehoztál és felépítettél, és az utópisztikus képletben nincs gazdasági vonatkozás, sajnos nem marad más, mint valamilyen módon lerombolni vagy tönkretenni világodat - hogy aztán az újrateremtésben újfent értelmet találj.
Ebben a programban a player feladata, hogy egy kockaszerű "bolygón" levezényelje gyakorlatilag a teljes földi evolúciót, pontosabban annak egyfajta szimbolizált verzióját.
A dolog egyszerűen szólva valahol a mikrobáknál kezdődik és az embernél "ér véget". A kezdetben teljesen kopár tömbön a domborzat alakításával először tengereket és hegyeket kell létrehozni, majd úgy játszogatni a természeti viszonyokkal és az általuk generált változókkal (pl. hőmérséklet), hogy a különféle életkörülményeknek hála mindenfajta alapvető életformák jelenjenek meg. Az ökoszisztéma befolyásolásával fajokat bírhatsz születésre, de akár kihalásra is, és mivel időkorlát súlya szerencsére nem nyomja a válladat, akármeddig próbálkozhatsz a teremtő isten szerepében valami nagyot alkotni.
Az élet a beállított feltételek mögé helyezett komplex matematikai egyenletek szerint alakul és fejlődik (vagy éppen visszafejlődik), természetesen az idő múlásával arányosan. Ennek megfelelően van a játékban egy mikró-mód, ahol a kocka felszínét alakíthatod, de van egy távolabbi makró-mód is, ahol meg az idő folyását tudod felgyorsítani, hogy az életformák kialakulásához szükséges pár százezer, vagy esetleg millió év hamarabb lepöröghessen.
Azt, hogy a fentebb vázolt tudományos mechanika meglehetősen szeszélyesen befolyásolja a game élvezeti és hangulati értékét, a fejlesztők is érezhették, ezért bekerültek a rendszerbe bizonyos "isteni" eszközök is, például az élet magjának elvetése, amit a produktivitás fényében nem annyira díjaz a gép, ellenben legalább biztos eredménnyel kecsegtet a teremtés szempontjából.
Az ökoszisztéma menedzselése, bármennyire is alapját képezi a játékmechanikának, igazándiból talán nem is "a végcél". A megjelenő életformákat ugyanis "befoghatod" és kategorizálhatod, végtelen táblázatokon keresztül listázhatod és gyűjtögetheted, mintha csak egy óriási természettudományos lexikont hoznál létre, saját tudástárad bővítve.

A szoftvert egy igazi japán játékkészítő veterán, Yasuhiro Wada rendező úr agyalta ki, akinek például a zseniális Harvest Moon szériát is köszönhetjük. Azt kell mondanom ugyanakkor, hogy ez a game szerintem most messze nem sikerült úgy, mint a világhírű farmszimulátoros széria. Sőt, amikor konkrétan leírom, hogy ez a game az én olvasatomban egy orbitális kapufa, pusztán a leendő vásárlók irányában érzett felebaráti jóindulat beszél belőlem.
Számomra már a betanítás is elmondhatatlanul unalmas volt, ráadásul idegesített is az az ostoba, negédes, lekezelő, szellemi fogyatékosokhoz intézett mesére hasonlító hangnem, amit a minket segítő kis "avatár" lény használ. A hajam helyét téptem akkor, amikor percek óta csak pörgettem az időt, mindezt azért, hogy egy vég nélkül scrollozó listán olyan latin nevű életformák megszületését - és kipusztulását - lássam felvillanni, melyek a képernyő virtuális terében felismerhetetlen formában materializálódtak. A kezelés egy folyamatosan változó, már a legkisebb lépés után is feleslegesen tovább bonyolódó káoszmasszaként formálódott minden eltelt perccel, azt a benyomást adva, mintha a rendező az összes játékbefolyásoló ötletéhez külön kitalált volna valamit. Ráadásul a totálisan semmitmondó és eléggé primitív, mobiltelefonos látványvilág első, nagyon sokára bekövetkező, valamirevaló megvillanása kizárólag a már "állatszerű" életformák megjelenésével jelentkezik, de az odáig vezető út annyira gyötrelmes, hogy azt írásban nem is lehet szemléltetni. Mindezek után arról már meg sem merek emlékezni, hogy az az adathalmaz-mennyiség, amit a game az első pillanattól kezdve a player arcába tol, nem csak zavaró, de felesleges truváj is.
Pörgettem, forgattam, próbálkoztam, akartam, de a Birthdays the Beginning számomra nem hozott értékelhető játékélményt. Hogy őszinte legyek, semmilyen szinten sem értettem meg, mit akart a rendező ebből a dologból ebben a formában kihozni; hacsak azt nem, hogy készített saját magának egy olyan súlyosan túlgondolt kísérleti szimulációt, ami nem szorul a megszokott kedves kis farm kerítései közé.
Ez a game az én szememben nem egy szórakoztató játék, hanem egy furcsán sikerült "oktatóprogram", ami legalább annyira unalmas, mint egy szakirodalomnak szánt természettudományi disszertáció egy egzaltált professzor tollából. Azt gondolom, nem volt jó ötlet a játék teljes jutalmazó rendszerét arra a megkérdőjelezhető - és szerintem kissé szánalmas - formulára építeni, hogy ha kitartó vagy kisfiam, akkor majd egyszer csak megjelenik egy aranyos mackó az egyik fa tövében, amit ráközelítve is meg tudsz "csodálni".
Persze aztán az is meglehet, hogy velem volt a baj. Lehet, hogy egy érzéketlen fráter vagyok, akit nem érintett meg ennek a játéknak a magasztos spiritualitása, akit nem érdekel eléggé gyönyörű bolygónk klímaváltozás általi pusztulása, és aki érdemtelen még arra is, hogy virtuális életet hozzon létre, és abban gyönyörködjön.

Egy dologra azonban hasznos volt nekem a Birthdays the Beginning. Eddig csak gondoltam, most már azonban szinte biztos vagyok benne, hogy az evolúció a Földön nem úgy zajlott, ahogy azt tanítják: vagyis, hogy a kis izé egyszer csak fogta magát, kijött a vízből, aztán sok millió év múlva itt vagyok én, az ember, és ezt a cikket írom egy laptopon. És mindent persze azért, mert a parton kellemes meleg volt...
A játéknak van a PS Store-on demója, úgyhogy vásárlás előtt - vagy e tesztet ellenőrizendő - ki is próbálható!

(A játékot a kiadótól kaptuk meg tesztelésre. Köszönjük! Megvásárolható támogatónk, a Platinum Shop budapesti boltjaiban, vagy webshopjából e linken meg is rendelhető.)
Képgaléria
Olvasói vélemények
BIRTHDAYS THE BEGINNING
NiS America
Látványosság:
Gyenge
Játszhatóság:
Gyenge
Szavatosság:
Zene / Hang:
Gyenge
Hangulat:
Gyenge
3/10
Pozitívum
Nyugis; aranyos, barátságos állatkák és karakterek; természettudományos érdeklődésű személyeknek sok direkt és indirekt információ
Negatívum
Összességében unalmas és meglehetősen haszontalan elfoglaltság teremtőt játszani