.
 

PlayStation.Community

2017.09.20. 21:12 Játékteszt
8 hozzászólás
Szerző: eszg_
Értékeld a cikket!
Mindenkinek jár egy második esély...

Ha a Knack 2-t egy családi metaforával kellene körülírni, akkor minden bizonnyal arra a nagymamára voksolnék, aki a családi összejövetel elején túl sok tojáslikőrt iszik, mely következtében csendesen elszunnyad a fotelben és mindenki elfeledkezik a létezéséről is egészen addig, míg el nem kezdik összetakarítani a romokat a buli után.
Amikor tavaly a PlayStation Experience rendezvényen bejelentették a játékot, ment is a kollektív fejvakarás, mert a Knack első része minden erénye ellenére is a csalódást keltő launch-címek közé tartozik, mely a jópofa alapötlet ellenére sem grafikailag, sem a játékélményt tekintve sem tudott kiemelkedő élményt produkálni. Bejelentést követően aztán a Knack 2 szinte teljesen lekerült a horizontról, és bár folyamatosan jöttek ki az új infók és trailerek, valahogy a kollektív köztudatból teljesen kiesett a játék... egészen a premierig.
Ez a szinte teljes rádiócsend jelentheti azt, hogy az adott produktum annyira gyenge, hogy a kiadó így próbálja minimalizálni az anyagi / presztízst érintő veszteségeket, vagy, mint ahogy az esetünkben valószínűleg történt, az első rész hibájából tanulva a Sony most nem ígérte le a csillagokat az égről, hanem hagyták, hogy a game érdemei magukért beszéljenek. Erre persze nem volt semmi szükség, hiszen a Knack 2 képben az év egyik legkellemesebb meglepetését köszönhetjük.
A pozitív felütést követően huppanjunk bele a hullámvasút lefelé száguldó kocsijaiba, és jöjjön a Knack 2 egyik legnagyobb negatívuma, a sztori.
Nyilván egy platformernek nem feltétlenül kell világmegváltó történettel lehengerelni a játékost, de azért nem árt, ha sikerül egy épkézláb, neadjisten' jó poénokkal alaposan megszórt cselekményt tolni az ugrándozás alá. Láthattunk erre példát bőségesek a Sony exkluzívok sorában, elég csak a Ratchet & Clank szériára gondolni, tesztalanyunk esetében azonban láthatóan zéró energiát fordítottak a forgatókönyv megírására, így, ha nem elég az, hogy gonosz robotokat kell megállítani, akkor... nos öleld meg a kemencét, mert más nincs. A cselekmény ráadásul tele van olyan logikátlanságokkal, mint hogy a világ megmentése közben, amikor hőseink végre szusszanhatnának egyet, Knacket teljesen feleslegesen beb*sszák egy halálos veszélyekkel teli akadálypályára, mert éppen egy harcművészet-centrikus népcsoportnál vannak, és „náluk ez a szokás”. Páff.
Különösen érthetetlen a dolog annak a fényében, hogy a játék történetét a God of War sorozatért felelős forgatókönyvíró hozta össze, és ugyan Kratos kalandjai soha nem haladták meg egy rosszabb Conan ponyva színvonalát a nyolcvanas évek szívéből, legalább adtak egy stabil hátteret ahhoz, hogy most éppen miért kell ellenfelek hordáit a másvilágra küldeni.

Szerencsére a történetért kárpótlást nyújt a játékmenet, mely meglepően stabil teljesítményt hoz szinte végig. Ugye az első Knack legnagyobb húzóereje az volt, amikor robotizéd méretét szabadon változtatva oldhattál meg logikai feladatokat, és ez a funkció szerencsére megmaradt a második részre is, csak most éppen sikerült sokkal szórakoztatóbb formában tálalni a dolgot. Ugyan a feladatok nyilvánvalóan ismétlődnek (eskü az első Tomb Raider óta nem tologattam annyi ládát, mint ebben a játékban...), a különféle ideiglenesen használható elementál képességeknek hála mégis sikerül belevinni egy kis csavart a logikai feladatokba, így nem válik monotonná a hát... ömm... ládatologatás.
Maga a játékmenet egyébként két részre oszlik, az egyikben általában A és B pont között kell áthidalni a távolságot, melyhez gyakran kell igénybe venni Knack méretével történő jojózást, mert az apró járatokba monstrumként nehézkesen lehetne bepréselődni, míg apró verzióban az ellenfelek leküzdése és a tárgyak mozgatása okozna problémát. Nyilván felnőtt fejjel egyik feladat sem okozott túlságosan nagy gondot, de volt hogy egy-két percre sikerült azért megakasztani a játéknak ami nem rossz teljesítmény egy alapvetően gyerekeknek szánt címtől.
Az ugrálás mellett a másik nagyon fontos része a Knack 2-nek a harc, mely ugyan nincs túlbonyolítva (a Négyzet az ütés, a Kör pedig a rúgás), idővel a megtanulható trükköknek hála némi változatosság azért beköszön a csihipuhiba és persze az ellenfelek is evolveálódnak (nesze neked nyelvújítás!), ezzel rákényszerítve Knacket a változatos harcstílus kialakításáéra. Ehhez jön hozzá, hogy adott helyszíneken hősünk különleges képességekre is szert tesz, mely a speckó harci mozdulatok alkalmazhatósága mellett a logikai feladatokra is kihatással van.

Nem is lenne igazi platformer a Knack 2 ha nem lenne benne csomó gyűjtögethető miafene, de szerencsére itt különféle érmék, vagy halott sündisznótorzók helyett értelmes dolgok után kell kutatni.
Első körben például ott vannak a kék energiát tartalmazó ládák, melyek kellő mennyiségben történő felhalmozását elosztható képességpontokkal jutalmazza a játék, így téve Knacket egyre erősebbé és agilisebbé. A másik (és sokkal ritkább) cucc az igazán eldugott helyekből kihalászható gadget darabka, amiből ha sikerül összegyűjteni az előirányzott számú részletet, akkor egy, a játékmenetet jelentősen megkönnyítő szerkentyűt lehet összerakni... csak az a gáz, hogy ezeket a darabkákat random dobálja a gép; igaz, mindig van legalább két-háromféle választási lehetőséged, hogy mit szeretnél.

Nem ejtettünk még szót a látványvilágról, mely vadul csapong az impresszív és a „Véletlenül nem egy PS3 játékkal játszom?” színvonal között.
A betanulószakasz rögtön a játék legocsmányabb pályájával indít, melyet egy buja dzsungel és felfedezésre invitáló inka templomokkal szegélyezett, kifejezetten dögös szakasz követ (kis Uncharted fíling kajak befigyel), de aztán két helyszínnel arrébb a Kung Fu Panda leselejtezett díszletei között kell ugrálnod, így általánosságban nézve nincs gond a játék látványvilágával, ám a színvonal sajnos erősen ingadozó.
Nagyobb baj, hogy az évtizedes múltra visszatekintő „bal analóg kar mozgás, jobb analóg kar kamera” elrendezést a játék megtöri, és a jobb analóg karra a dashelés került, ami ugyan hasznos mozdulat, de nem annyira, mint hogy minden szituációban pontosan lásd, éppen mit is csinálsz... Igen, a fix kameranézet miatt minden bizonnyal többször lesz olyan szitu, hogy nem veszel észre fontos dolgokat, de a megengedő checkpoint rendszer gondoskodik róla, hogy túl sok bosszúság azért ne érjen. Ezt (és azt a bosszantó tényt, hogy az emberi segítőid misztikusan oda tudnak teleportálni két másodperc alatt, ahová neked 20 percig kellett piruettezve ugrálni) leszámítva a játék teljesen rendben van, egy két apróbb technikai bakit leszámítva.
Nem volt még szó a Knack 2 egyik legjópofább funkciójáról, a drop in / drop out co-op multiplayerről, melyet offline tudtok kipróbálni egy nagy adag családi móka reményében. Említettem ugye fent, hogy a harc ugye nem túl bonyolult, de ha egyszerre két játékos esik neki az ellenfeleknek, akkor már a bossok sem jelentenek az égvilágon semmilyen kihívást. Mivel végig egyetlen képernyőn játszódik az akció, néha visszaköszön a régi LEGO játék flash, amikor egymást akadályozva bukdácsolsz előre a pályán, így ezt tudjuk be a nosztalgiának, meg amúgy is örömünnep lassan a lokál multiplayer bármiféle megnyilvánulása.

Összességében a Knack 2 ugyan nem váltja meg a világot, de ez nem is áll szándékában, ellenben egy kifejezetten élvezetes és jópofa ötletekkel telezsúfolt platformer, mely tizenpár órán keresztül szórakoztatja az ugrándozásra éhes gyereket / örökifjú felnőtteket, miközben sikerrel bizonyítja, hogy az olyan frachise-ok is megérdemelnek egy második esélyt., melyekre senki sem számít már érdemben... Emiatt pedig már megérte elkészíteni ezt a játékot.

(A játékot a kiadó biztosította tesztelésre. Köszönjük! Ha te is nekivágnál a vidám kalandnak - akár egyedül, akár társsal -, akkor megvásárolhatod a Platinum Shop budapesti boltjaiban, vagy webshopjából a kék linkre bökve egyszerűen meg is rendelheted.)
Képgaléria
Olvasói vélemények
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
8. mentoloshypo  Az indie fóbiás
2017.09.22. 13:51:13
LV27
+2
Válasz 7. Onimushaman üzenetére:
Akinek közel 1 milliós 4K-s tévére futja annak ez is drága.
PSN ID: Nemesis_HUN
7. Onimushaman  Szerkesztő
2017.09.22. 12:58:04
LV24
Válasz 6. KAMIKAZE-HUN üzenetére:
Alapból olcsón jött ki. :)
señor
6. KAMIKAZE-HUN  PlayStation.Community tag
2017.09.21. 14:03:55
LV5
Majd egyszer olcsón...
5. mentoloshypo  Az indie fóbiás
2017.09.21. 13:53:47
LV27
A látványosság szerintem simán megérne egy jó minősítést, teljesen rendben van és atomstabil a 60 fps még így is.
PSN ID: Nemesis_HUN
4. Red13  PlayStation.Community tag
2017.09.21. 11:59:09
LV4
+2
Teljesen korrekt játék, végigjátszás után meg van bőven tenni való benne. Kérdés hogy mennyire igényli ezt az ember. Én szerintem majd podcastok hallgatása közepette megcsinálom a trialokat. A Resi 7 mellett az év meglepetése!
3. Penge70  Veterán PSC tag
2017.09.21. 08:35:37
LV21
Számomra rejtély ennek a folytatása, az első rész enyhén szólva is egy bosszantóan gyér játék volt.
2. Onimushaman  Szerkesztő
2017.09.21. 00:03:35
LV24
A fém és jég Knack meg valami brutálisan fest mozgás közben!
señor
1. Onimushaman  Szerkesztő
2017.09.21. 00:02:11
LV24
Nekem tetszik ez a játék. Ketten kifejezetten kellemes, de egyedül is bátran csatangoltam akár hard nehézségen is. A látvány tényleg felemás kicsit. Knack zsugorodása és növekedése látványos és szórakoztató.

Ha az első részt a gyerekek Dark Soulszaként aposztrofáltam, akkor a második az ő Uncharted/God of Warjuk. A törpémmel biztosan ezt a stuffot tolnám.
señor
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
KNACK 2
Sony Interactive Entertainment
Látványosság:
Átlagos
Játszhatóság:
Szavatosság:
Zene / Hang:
Átlagos
Hangulat:
Átlagos
7/10
Pozitívum
Remek ötletekkel telezsúfolt platformer az egész családnak
Negatívum
Sok apró bosszantó hiba, kihívást nélkülöző multiplayer

MARTIN BELESZÓL
Kicsit, ismétlem, kicsit meg voltam lepve a Knack 2 megjelenése környékén, hogy a játék körül nem igazán van pezsgés. Most így ezt a hetest látva úgy tűnik, ugyanaz - és ugyanannyi - van, mint az első résznél.