.

PlayStation.Community

2017.08.22. 12:06 Játékteszt
40 hozzászólás
Szerző: VictorVance
Értékeld a cikket!
Az elveszett örökség fosztogatói.

Az Uncharted 4: A Thief’s End tavaly akkorát szólt, hogy az utórengéseit mind a mai napig érezni lehet a játékvilágban. Hosszan lehetne ecsetelni, hogy milyen nagyszerű dolgokkal, és mennyire gyönyörű grafikával kápráztattak el minket a fejlesztők, nem beszélve a rengeteg felejthetetlen élményről, amit mind a szívünkben, mind a lelkünkben örökre őrizni fogunk. Zsenialitásáról felesleges is dicshimnuszba bocsátkozni, hiszen mindenki ismeri, mindenki játszott vele (ha valaki mégsem, akkor mondjon el tíz miatyánkot, aztán irány az első útba eső konzolbolt), jelen teszt szempontjából sokkal fontosabb az a tény, hogy a Thief’s End képében többedszerre bebizonyosodott, hogy a Naughty Dog egyszerűen nem tud hibázni. A tehetséges fiúk és lányok rendre felülmúlják önmagukat, és minden egyes új játékukkal túllicitálják az előző produktumaikat, így az ember rendszerint már akkor száz százalékig biztos a premiernapos vételben, amikor még csak egyetlen egy árva koncepciós rajzot látott a soron következő alkotásukból.

Ugyanez a feltétel nélküli bizalom vezérelt minket az Uncharted: The Lost Legacy esetében is, melynek bejelentése után természetesen egyből felkeltette a rajongók figyelmét, és a hónapokon át tartó masszív marketing kampány során aligha lehetett olyan játékot, aki azt hitte volna, hogy a belé fektetett bizalom és feszült várakozás végül nem lesz majd maximálisan kifizetődő.
Először a negyedik rész DLC-jeként beharangozott, majd később egy értékű, önmaga lábán tökéletesen megálló projekté nemesedett cucc egyedi módon magasodik ki a mai videojátékos kínálatból, példát pedig legfeljebb saját házán belül lehetne rá hozni. Bár itt nem árt nyomatékosítani a feltételes módot, hiszen a The Lost Legacy-hez mérve a The Last of Us szintén tartalmas, Left Behind című kiegészítő-tartalma gyakorlatilag a közelében sincs a pajkos kutyák aktuális kincsvadász kalandjához, mondom ezt úgy, hogy már az is bőven kimerítette a remekmű fogalmát. Csak a miheztartás végett...
Ami a Naughty Dogot illeti, azért megnézném, melyik másik fejlesztőcsapat lenne képes arra, amire ők, hogy miközben a fő designerek a stúdió következő nagy dobásán, a The Last of Us Part II-n dolgoznak, csak úgy lepasszolják eddigi leggrandiózusabb játékuknak a mellékágát a „B-teamnek”, akik bő egy év alatt is össze is kalapálták a programot, ráadásul mindezt olyan minőségben, hogy mások össze tennék a két kezüket, ha kétszer ennyi idő alatt csak fele ilyen jó eredményt tudnának elérni.
Igen, jól sejtitek, ezek a szakemberek megint piszkosul belenyúltak a tutiba.
Ugyanakkor a The Lost Legacy-t akár egy bátor kísérletnek is felfogható, hogy az Uncharted-széria vajon tud-e létezni főszereplője, Nathan Drake nélkül. Nincs is annál nagyobb rizikó, mint mikor egy csúcskategóriás franchise, mely ennyire függ kultikus, és elismert főhősétől, hirtelen irányt vált, és szakít a sorozat addigi megkedvelt és jól bejáratott cselekményfonalával. Kicsit olyan ez, mint egy Indiana Jones film Indiana Jones nélkül, de mivel az Uncharted számos olyan karaktert vonultatott fel eddig, akik potenciális jelöltek lehetnek egy önálló szóló-kalandhoz, egyáltalán nem lehet róla azt mondani, hogy ne működni ez a kockázatos koncepció.
A Naughty Dog szerencsére képes esélyt adni az ismeretlenebb, de mégis nagyfokú kreativitástól buzgó arcoknak, akik telis-tele vannak lelkesedéssel. Azt persze még csak véletlenül sem merem állítani, hogy a játék két rendezője, Shaun Escayg (aki egyben társ-író is volt, azzal a Josh Scherrel együtt, aki már az első, második, és negyedik rész körmölésében is részt vett), és Kurt Margenau akkora koponya lenne, mint egy Amy Hennig, vagy egy Neil Druckmann, de alapvetően ugyanaz a gyermeki rajongás és szív hajtja őket, ennél fogva pedig képesek voltak élni az ölükbe hulló lehetőségekkel.
A játék főhőse ezúttal az Among Thieves-ben megismert Chloe Frazer, aki szövetségre lép a negyedik epizódban szereplő Nadine Ross-szal, hogy együtt induljanak a felbecsülhetetlen értékű kincs, Ganésa agyarának a nyomába, mely évszázadokkal ezelőtt, a Hojszala-dinasztia idején tűnt el, és a legendák szerint valahol Indiában, a Nyugati-Ghátok hegyvonulatai között rejtőzhet.
Első látásra furának tűnhet ez a páros, hisz Chloe és Nadine személyisége nem is állhatna távolabb egymástól, ám idővel kiderül, a kényszerű szövetségen kívül más egyéb dolog is összeköti őket. Míg előbbi elszánt, sokszor forrófejű kincsvadászként veti bele magát a golyózápor közepébe, így megpróbálva adózni apja emlékének, és az agyar megszerzésével értelmet adni az örökségének, addig utóbbi konokul, csakis a pénz miatt vesz részt a veszélyes játszmában, hogy egyben tartsa a Drake-famíliától elszenvedett kudarc után, a szép lassan szétesedező zsoldoscégét. Mindkettejüknek a lelkén ott van a múlt kitörölhetetlen nyoma, miközben a klasszikus, őséri „apáik bűnei” tanulság jegyében működnek, az önmaguknak, és őseiknek való bizonyítási kényszertől fűtve.

A negyedik rész narratívája után szinte egy teljesen más viszonyrendszerrel találkozhatunk, és mivel a The Lost Legacy alapjában véve egy „kisebb játék”, ez a visszafogottabb stílus egyúttal lehetővé tette, hogy a sztori jóval személyesebb legyen, és jobban koncentráljon a karakterek érzelmeire, az előéletükre, és a különböző, nagyrészt eltérő világnézeteikre. A két főszereplő így a cselekmény előrehaladásával szinte teljesen más színben tűnik majd fel, mint korábban.
Chloe alapvetően is egy érdekes jellem, hiszen erkölcsi iránytűje jóval szabadabb és szerteágazóbb, mint Nate-é, így érdekes látni, ahogy az-az ember, aki korábban mindig elmenekült a veszélyes helyzetek elől, hogy magát védje, itt már egy bőven elszántabb vezéregyéniség, aki néhai családja életre szóló küldetésének minden gondját önzetlenül a nyakába veszi. A szemünk előtt lesz a korábbi epizódok köpönyegforgató személyiségből egy kifejezetten erős női karakter. Ez a csaj keményebb és ügyesebb, mint Aloy, szexibb és tökösebb, mint Lara Croft, egyszerűen nem lehet betelni vele. A jelen generáció „legbadassebb” lánykája, aki simán szétrúgná bárkinek a hátsóját.
Bármennyire is hihetetlen, Nadine-nal remekül kiegészítik egymást, és tényleg ütős csapatot alkotnak. Chloe spontán és impulzív stílusához jól társul Nadine katonai szakértelemmel megáldott harcostehetsége, az afrikai hölgy a fekete hajú amazonhoz hasonlóan szintén egy szerethető karakterré vedlik át, aki a negyedik rész eseményei után majdnem egy esztendővel később már egy sokkal kétségbeesettebb és emberibb színben tűnik fel.
Sokan pont a két főszereplő közti kémia hiányát hozzák fel negatívumként. Ezzel már csak a különleges narratíva és a pofásan megírt dialógusok miatt sem értek egyet. Persze ez még mindig mérföldekre van az előző epizódok barátságos és laza párbeszédeitől, részletesen kidolgozott karaktereitől, viszont véleményem szerint nem arról van szó, hogy túlságosan elmaradna azoktól, inkább csak merőben más tálalásban kapjuk a szereplők közti interakciókat (amely többek közt mindig is a széria nívójához tartozott), mint eddig. Jobban rávilágítanak a Chloe és a Nadine közti különbségekre, hiszen a cselekmény gerincét részben az adja, hogy ezen ellentétek mellett hogyan képesek hatékonyan együtt dolgozni, igazi csapatként.
Az egymáshoz fűződő viszonyukat leginkább a ’80-as évek haverfilmjeihez tudnám hasonlítani, ahol általában két olyan karakternek kellett összefognia, akik az elején szöges ellentétei egymásnak, a végére azonban igazi halálos páros lesz belőlük. Ez a recept itt is sikeresen lett kifőzve.

A megváltozott narratívával együtt pedig kéz a kézben jár a megváltozott irányvonal is. Míg a korábbi epizódok mind-mind egy ismert történelmi személyiséget követtek nyomon, a The Lost Legacy egy adott régióra összpontosul, annak a filozófiáját és kultúráját pedzegeti. A hinduizmus mitológiája nagy szerepet kap a történetben, így hát, mint minden magára valamit is adó kalandos-kincsvadászós sztorinak, elengedhetetlenek a buja őserdők, a folyókkal szabdalt hegyvonulatok, a több száz éves romok, a gigantikus templomok, melyek egy valaha tündöklő, de mára letűnt birodalomnak az ékes bizonyítékai.
Uncharted játékot még sosem vádoltak azzal, hogy csúnya lenne, és azt sem túlzás kijelenteni, hogy a The Lost Legacy-nál jelenleg nincs szebb grafikájú játék a piacon. Nyilván alap elvárás a döbbenetes képi világ, ez nem is kérdés, és az egy dolog, hogy a hatalmas épületek, monumentális szobrok, szinte már könnyfakasztó szépségű vízesések szó szerint szemkápráztatóak, de a cucc nagyszerűsége igazából a végletekig menő részleteiben rejlik.
A legutolsó levélszálig minden ki van dolgozva, nem csak a hatalmas helyszínek, hanem az apróságok is lenyűgözik az embert. A szereplők a sok vetődéstől és csúszkálástól sárosak, koszosak lesznek, a heves tűzharcok során számos sebet szereznek, elszakad a ruhájuk, ezáltal pedig az összes heg és karcolás ott látható a testükön. Bőrük csillog a forró napsütéstől, a Chloe nyakára ragadt hosszú hajától kezdve az ujjai hegyén található apró vágásokig bezárólag semmi sem maradt ki, a habot a tortán pedig India gazdag élővilága jelenti. Hosszú perceket, ha nem órákat lehet eltölteni a táj tanulmányozásával, a fákon, és sziklákon mászkáló majmok, a vízről felröppenő flamingók, a barlangból kiszálló denevérek seregének a csodálásával – ilyen mozgalmas környezetben leírhatatlan öröm kincsre vadászni.

Akár még azt is mondhatnám, hogy maga az irányítás, a lövöldözés, a lopakodás, és úgy magának a játékmenetnek az összessége kicsivel gördülékenyebb, áramvonalasabb lett, mint a Thief’s Endben, miközben maradéktalanul megőrizte annak alapjait. Egyszer a felfedezős-mászkálós részek dominálnak, máskor heves és hangos tűzharcokba keveredünk, megint máskor golyózápor elől kell menekülnünk, miközben körülöttünk minden robban, és összeomlik, mindezt látványos, természetesen szkriptelt nagyjelenetek közepette, ahol mindenkinek megvan a maga nagy pillanata.
A gameplay a negyedik epizódhoz hasonlóan rendkívül változatos, tele lopakodós szegmensekkel nyílt akciózással is meglehet oldani a helyzetet, bár úgy kevésbé izgalmas), amiket gyakorlatilag egyetlen pisztolylövés nélkül véghezvihetünk, az aljnövényzetben bujkálva, és halkan lecsapva az ellenfelekre, de nemegyszer a víz mélyéről is beránthatjuk a mit sem sejtő katonákat. Nem utolsósorban a már jól ismert kampós kötél is segítségünkre lesz, mellyel a magasból üthetjük le a delikvenseket egy látványos animáció során.
Újításként megjelent a zárak feltörésének a képessége is. Lesznek olyan ajtók, melyeket Chloe a hajcsatjával tud csak kinyitni, ez idővel kissé kellemetlen lehet azokak, akik anno hozzászoktak a Thief’s End extra-lehetőségeihez, amik csupán fel-feltünedeztek néha, afféle jópofa kiegészítésekként, ahelyett, hogy görcsösen ráerőszakolták volna magukat a játékosokra. Azonban hasznos funkció ez, hiszen a pályákon elszórt nagy ládák tartalmához is így juthatunk hozzá, melyek nem csak muníciót rejtenek, hanem időnként különleges fegyvereket is (pl. hangtompítós pisztoly, gránátvető), amik eléggé megkönnyíthetik a dolgunkat.

A The Lost Legacy az előző epizód nyitottabb játékmenetét is új szintre emeli. Ugyan ettől még nem lesz open world műfajú a cucc, na, nem mintha erre a váltásra nagyon szüksége lenne a sorozatnak, hiszen egy TPS illetőségű akció-kalandjátékon teljesen felesleges számon kérni, hogy csak két irányba mehetsz, ezúttal azonban kicsit talán erős megfogalmazás lenne sima csőjátéknak nevezni. Mindjárt a bevezető után bedobnak minket egy olyan nagy, nyílt helyszínre, ahol még egy térképet is nyomnak a játékos kezébe, rajta különböző küldetéspontokkal, amiket az ember a kívánt sorrendben teljesíthet. Ezt nemcsak egy érdekes mellék-misszióval fejelik meg (melyet nem kötelező megcsinálni, de a vérbeli kalandorok úgyis élnek majd a lehetőséggel), hanem terepjárós szekvenciákkal is (hasonlóan a Thief’s End madagaszkári pályájához), így gyakorlatilag rá vagyunk „kényszerítve” a terület felkutatására, de mint mindig, úgy a felfedezés, a lopakodás, és az akció tökéletes elegyet alkotva adják a játék igazi sava-borsát, az elmaradhatatlan fejtörőkkel együtt, melyekből most sokkal több van, ráadásul ezúttal tényleg gondolkodásra késztetnek.

A szingli módon kívül a stuff tartalmazza a teljes multiplayert is, egy Survival nevű új, háromfős játékmóddal, így akik esetleg nem rendelkeznek az alapjátékkal, azok most megmérettethetik magukat az online csatatereken, az itt megszerezhető új fegyverekkel, és skinekkel együtt.
A fejlesztők már a megjelenés előtt óvatosan fogalmaztak a lehetséges játékidővel kapcsolatban. A legtöbben attól tartottak, hogy hiába harangozták be a The Lost Legacy-t egy hagyományos DLC-nél többnek, és hogy hosszát tekintve felülmúlja majd a Left Behindot, mivel az ilyenfajta produktumoknál mindig kínos pont a szavatosság, ezért automatikusan egy egydélutános kalandot vizionáltak.
Büszkén konstatálhatom, hogy szerencsére nem nekik lett igazuk: a játék összesen 9 fejezetet tartalmaz, és nehézségi fokozattól függően körülbelül 8-10 óráig tart végigvinni, így gyakorlatilag majdnem olyan hosszú, mint az első rész, a Drake’s Fortune. Nem mondom, elviseltünk volna többet is, de amilyen minőségben prezentálják az egészet, arra nem lehet egy árva szavunk sem. Sok fejlesztő példát vehetne a Naughty Dogról, akik nem csak teljes odaadással készítik a játékaikat, de látszik, hogy a komoly profit szerzésén kívül nekünk, rajongóknak is a lehető legjobban meg akarnak felelni, és olyan egyedi élményt nyújtani, melyre rajtuk kívül senki más nem képes.
A The Lost Legacy-nál jelenleg nem létezik jobb üzlet. Gyakorlatilag egy teljes értékű játékot kapsz, egy teljes értékű játék árának majdnem a feléért. Egy felejthetetlen kalandot, amiben az átlagember számára elérhetetlen helyekre jutsz el, felfedezetlen helyeken barangolsz, bunyózol, harcolsz, lövöldözöl, fejvesztve menekülsz, esetleg épp te üldözöl másokat, gyönyörködsz a csodálatos tájban, meghökkensz az álleejtő látványtól, vagy csak simán vizslatod Chloe szemrevaló hátsóját és utolérhetetlen bájait. Lehet, hogy ezúttal éhes maradsz, de a stáblista legördülése után minden bizonnyal szélsebesen kattintasz majd a „New Game” opcióra. Nevetsz, izgulsz, szorítasz a főhősnőknek, akiknek társaságában garantáltan nem lesz egy unalmas pillanatod sem.
Ez egyébként könnyen lehet egy lehetséges irány a jövőre nézve. Az alkotók annak idején úton-útfélen hangoztatták, hogy az Uncharted frencsájz egy kerek egész, egy lezárt sztori, mellyel nem szeretnének többet foglalkozni, azonban mint oly’ sokszor előfordult már, hogy az ilyen kijelentések idővel értelmüket vesztették, úgy most sem lehet teljesen készpénznek venni a szavaikat.
Ki tudja, talán nem most találkozunk utoljára ezekkel a karakterekkel. Bárhogy is legyen, a The Lost Legacy-val egy újabb mesterművel gazdagodott a játékvilág. És mi, játékosok is.

(Ezt a kiváló kalandot a PlayStation biztosította tesztelésre. Köszönjük! Megvásárolható támogatónk, a Platinum Shop budapesti boltjaiban, vagy webshopjából a kék linkre bökve meg is rendelhető - méghozzá Jak and Daxter: The Precursor Legacy ajándék letöltőkóddal!)
Képgaléria
Olvasói vélemények
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
40. hunlogi  PlayStation.Community tag
2017.08.29. 20:59:10
LV1
Kajak jobban adja mint a 4! Nagyon jót tett a szereplőváltás.
39. macilaci  PlayStation.Community tag
2017.08.29. 15:19:19
LV1
Nem volt nehéz eldöntenem,hogy meg vegyem -e a jàtékot.Nagyon vàrom hogy beszerezzem és elkezdjem.Kivàló alkotàs!
38. Petunia  Szerkesztő
2017.08.28. 17:14:02
LV12
+1
Semmi okot nem látok arra, hogy a játék 10 pontnál kevesebbet kapjon. Sztem pont 110%-ot nyújt abból, amit állít magáról, és egyáltalán szinte semmi fogyatkozása nincs, ami miatt ne lehetne ugyanolyan etalon és mérföldő, valamint húzó játék az ipar számára, amennyire az a Naughty Dog összes, ismert újkori alkotása.
Endure and Survive
37. probi  PlayStation.Community tag
2017.08.26. 21:52:58
LV7
Nagyon jó lett, hangulatban és játékmenetben nekem üti még az U4-et is. Ez a Chloe vonal telitalálat volt, simán el tudok képzelni velük további részeket.
PSNid HU: smuge
36. Red13  PlayStation.Community tag
2017.08.26. 20:15:26
LV4
Válasz 35. Raziel_Kain üzenetére:
Semennyire. Naughty Dog nem süllyedne le erre a szintre.
35. Raziel_Kain  PlayStation.Community tag
2017.08.25. 10:49:55
LV1
Aki már játszott vele, elmondaná mennyire lett "femináci" a játék a két női főszereplő miatt? Vagy ez a téma nem dominál benne?
34. ALF22  Son of Liberty
2017.08.24. 19:35:08
LV25
Válasz 29. soliduss üzenetére:
Jo open world kell? Elite dangerous
A szabadsag es tartalom jelenleg magasan ver mindent.
33. ALF22  Son of Liberty
2017.08.24. 19:30:14
LV25
Válasz 4. mentoloshypo üzenetére:
Naughty mar csinalt open world-ot: jak and dexter
32. wooltur  PlayStation.Community tag
2017.08.24. 18:35:30
LV15
Válasz 14. Old_Raiden üzenetére:
Ő valóban egy nagyon gyenge eresztés volt.
R.I.P. Brúnó :-(
31. soliduss  A Krónikás
2017.08.24. 15:25:32
LV24
Válasz 30. Tuco üzenetére:
Mert Sully mi ha nem mellék szereplő.... öreg ő már egy ilyen küldetéshez.

Az ,hogy fiatal korában mit csinált... az lehet egy jó kövi rész...

Bár szerintem ő annyira összefonódott Nathannel ,hogy nehéz önálló kalandot elképzelni neki.
30. Tuco  PlayStation.Community tag
2017.08.24. 09:30:16
LV1
Nagyon jó a játék de én inkább Sullyval képzelnék el egy fasza uncharted részt nem két ilyen mellékszereplő csajjal.
29. soliduss  A Krónikás
2017.08.24. 08:59:55
LV24
+1
Válasz 28. Itachi üzenetére:
Igazán jó openword játék ebben a generációban a Witcher 3, a Horizon és a GTA 5 voltak.

Én abban látom a lehetőséget, ha megpróbálják az unalmas mentj A-B-e küldetést megtörteni egy kis tartalommal... egy kis story-val.

Anno a Witcher 3-ban vándoroltam és megállított egy kislány ,hogy megölték a szüleit. Segítsek neki bosszút állni... elmentem a B pontra lekaszaboltam a banditákat... erre megjelent a kislány és kiderült ,hogy ő egy elég rusnya szörny aki most ,hogy megszabadítottam a rá vadászóktól korlátlan hatalmat kapott... kapott is a pofájára. Mennyivel hangulatosabb és Witcheresebb volt ez a kis küldetés mint a menj el A--B-be és lakd le C ellenfelet.
28. Itachi  PlayStation.Community tag
2017.08.23. 22:43:33
LV2
Válasz 25. 123456 üzenetére:
Van pár jól sikerült, de a zöme tényleg az, amit soliduss mondott. A szavatosságot próbálják felturbózni így, de kb. 0 tartalommal. Egy magamfajta maximalistának az open world maga a horror. (nem nem vagyok lusta, anno 25 ször volt türelmem végigvinni az MGS t, hogy egy példát is mondjak)
Yahari kuzu wa kuzu da
27. KAMIKAZE-HUN  PlayStation.Community tag
2017.08.23. 20:10:51
LV5
Majd jövőre uborkaszezonba 4000-é jó lesz:)
Csömöröm volt már a 4. résztől is, minőség ide vagy oda:(
"Örökké nem eshet"
26. Red13  PlayStation.Community tag
2017.08.23. 17:02:43
LV4
Válasz 25. 123456 üzenetére:
Részemről a Horizon Zero Dawn, Witcher 3, Dragon Age Inquisition azok a játékok amiket élveztem és volt értelme, hogy open world, sőt sokat is hozzáadtak. De már én is telítődtem ettől a "műfajtól", igazából már a generáció elején. Mondhatni kerülöm is őket, de erről nagyban az Ubisoft és a szarjai is tehetnek.
25. 123456  PlayStation.Community tag
2017.08.23. 15:20:46
LV2
Válasz 10. Itachi üzenetére:
Nem is értek egyet , Horizon ,witcher 3 agyatlan game neked? Nem lennének open woeld játékok nem is nagyon játszanék , rég meguntam az fps ,tps játékok szinte 100%át . Ne is haragudj de ekkora marhaságot rég olvastam .
hibakód:123456
24. 123456  PlayStation.Community tag
2017.08.23. 15:17:02
LV2
+1
Válasz 19. TOMASZ-HUN üzenetére:
fingója xDD "gyere tubicám hadd csapjak rá a fingódra " :D Csajozás level 100 :D
hibakód:123456
23. mentoloshypo  Az indie fóbiás
2017.08.23. 14:19:20
LV27
+1
Válasz 18. soliduss üzenetére:
Nem rákfene az open world, mi több a lehetőségek szinte kimeríthetetlen tárháza lenne. Csak sokan nem tudnak (vagy akarnak) mit kezdeni vele. Meg tudom érteni azokat akik nem szeretik, nyilván sok unalmas, önismétlő játék után utálták meg ezt a stílust.
#atomnégyká
22. VictorVance  Szerkesztő
2017.08.23. 13:39:59
LV16
Válasz 19. TOMASZ-HUN üzenetére:
Akkor már megérte a játék, nem?
Örülünk?
21. Richard  PlayStation.Community tag
2017.08.23. 13:38:50
LV5
Válasz 19. TOMASZ-HUN üzenetére:
Köszönjük az értékes meglátást! :)
20. Richard  PlayStation.Community tag
2017.08.23. 13:36:42
LV5
+1
Válasz 18. soliduss üzenetére:
Ugyan így vagyok vele. A GTA V ettől függetlenül nagy kedvencem. A Dying Light amit még egyszer majd pótolni szeretnék, mert szerintem annak még kifejezetten jól áll a nyitott világ.
19. TOMASZ-HUN  PlayStation.Community tag
2017.08.23. 13:19:48
LV1
3. fejezetnél tartok, a csajnak nagyon jó a fingója :p
ID: Tomasz84hun
18. soliduss  A Krónikás
2017.08.23. 13:15:16
LV24
+1
Válasz 17. Richard üzenetére:
Az open word a mai generáció rákfenéje.

Rengeteg studió nyúl hozzá, mert így egy relatíve 8-10-12 órás játékból hipp-hopp 20 óra fölé lehet húzni a játékidőt, de tényleges tartalmat nem pakolnak bele.

Igazán jó open word játékból nagyon kevés van.... és nem kell minden játéknak open wordnak lennie.... legyen egy tisztességes 8-10 óra amelyben leteszem a hajamat, ragadjon magával és játszon az érzelmeimmel... ha ez megvan akkor számomra is többet ér egy csőjáték mint a 20x unalomba fulladó toll vadászása, vagy köcsögök keresése amiből minimum 555 féle van.
17. Richard  PlayStation.Community tag
2017.08.23. 10:06:41
LV5
+1
Válasz 10. Itachi üzenetére:
Mostanában nekem az ugrott be, hogy kifejezetten vágyok a cső játékokra. Vigyen engem a game, úgy, ahogy a készítők kitalálták, csak legyen belőve az élmény, a kihívás (persze ez is egyén függő).
16. Ruzsi  PlayStation.Community tag
2017.08.23. 09:23:54
LV8
+2
Válasz 12. Itachi üzenetére:
Nem biztos, hogy mindig csak attól jó egy játék, mert olyan tartalom van benne amiről írsz. A játék akkor jó, ha szórakoztat, kikapcsol, örömöt okoz. Ehhez sokszor elég az is, hogy agyatlan önismétlő küldetések sorát csinálod. Nekem pl. órási élmény volt a Bloodborne pár hónapja, pedig abban aztán szinte semmi sincs csak a csépelés és nagyon nem hiányzott belőle semmilyen csavarokkal és drámai fordulatokkal teletűzdelt küldetések sorozata. Ha a te igényed élne csak mindenkiben, akkor elég szegényes lenne a játékipar.
15. Penge70  Veterán PSC tag
2017.08.23. 04:49:21
LV21
Nagyon jó teszt, a játékot természetesen beszerzem, kötelező darab ez is.
14. Old_Raiden  A megváltást váró ember!
2017.08.22. 22:06:57
LV21
+1
A főellenség kissé súlytalan ? Ehhh...a pitiáner Rafael Adler-nél csak nem.
Rendbe vagyunk ?
13. martin  Főszerkesztő
2017.08.22. 21:45:28
LV26
Válasz 12. Itachi üzenetére:
Mondom, igazad van, de ugyanakkor mégsem. Szerintem rosszul használják az open worldöt. Ott a Darksiders, az pont elég, az pont jó.
Ezt most kimondtam, vagy csak gondoltam?
12. Itachi  PlayStation.Community tag
2017.08.22. 20:56:13
LV2
Válasz 11. martin üzenetére:
Az n+100 mellékküldetés ugyanarra a kaptafára mérhetetlen monotonitással, nos nem az kéne legyen amit tartalomnak hívunk, pedig jó ideje ez az irány. A régi Final Fantasy kban(pl. 7) miért voltak képesek olyan egyedi tartalmakat tenni? Régi MGS ek? Más példát fel se hozok. Nem a fejlesztők a hibásak, hanem a a sok "gamer" aki meg is veszi a sok hulladékot, beleértve magamat még pár évvel ezelőtt.
Yahari kuzu wa kuzu da
11. martin  Főszerkesztő
2017.08.22. 19:55:49
LV26
Válasz 10. Itachi üzenetére:
Valami igazság ebben is van.
Ezt most kimondtam, vagy csak gondoltam?
10. Itachi  PlayStation.Community tag
2017.08.22. 19:13:24
LV2
+2
Válasz 7. mentoloshypo üzenetére:
Nem, én nem. Kiírtanám az open world jétékokat, ha mód lenne rá. A játék ipar agyatlan szégyenei az fps ek után persze.(saját vélemény, nem kell egyetérteni)
Yahari kuzu wa kuzu da
9. lesliebuz1977  PlayStation.Community tag
2017.08.22. 18:43:19
LV3
Már a gépben pörög a lemez!
I love games!
8. Tevez11  PlayStation.Community tag
2017.08.22. 16:24:13
LV23
+1
Köszi a tesztet, ha nem ismerném a sorozatot, akkor ez egy biztos kedvcsináló, de már az olvasás előtt tudtam, hogy beszerzem, kötelező vétel a listámon.
"A fakezemmel,lekaszabolok pár Baszadékot"ArgFan75
7. mentoloshypo  Az indie fóbiás
2017.08.22. 14:21:41
LV27
Válasz 6. martin üzenetére:
Valóban nehéz meghatározni, erre csak azt a nagy közhelyt tudom mondani, hogy nincs olyan játék ami mindenkinek bejönne.

Minden esetre én lassan azért megnéznék egy Naughty Dog-féle open-world játékot. Nem azt mondom, hogy ez legyen az új irányuk mert ők a sztori orientált mozi szerű TPS-re vannak ráállva és jól is van ez így, de kíváncsiságból megnézném mire képesek így.
#atomnégyká
6. martin  Főszerkesztő
2017.08.22. 14:17:17
LV26
Válasz 4. mentoloshypo üzenetére:
Nemrég - a DQHII tesztnél - pont a W3-at ajánlottad, hát nekem az maga volt a pokol az önismétlés terén, szóval nehéz ezt meghatározni.
Ezt most kimondtam, vagy csak gondoltam?
5. Lotar  PlayStation.Community tag
2017.08.22. 14:07:22
LV16
Brutkó, beszerzendő darab .
psn/sen id: pcpmate
4. mentoloshypo  Az indie fóbiás
2017.08.22. 14:03:44
LV27
Válasz 3. martin üzenetére:
Tartalom alatt minőséget is értettem, nem csak azt, hogy szimplán sok mindent lehet csinálni. Mert ugye a kettő sajnos nem feltétlenül jár együtt. Nagyon kevés olyan játék van szerintem aminek úgy kimagasló a látványa hogy mellette érdemi tartalom is van, ami nem önismétlő és hosszú ideig leköt.
#atomnégyká
3. martin  Főszerkesztő
2017.08.22. 13:46:23
LV26
Válasz 2. mentoloshypo üzenetére:
Szerintem a látvány és a tartalom általában rendben van manapság.
Ezt most kimondtam, vagy csak gondoltam?
2. mentoloshypo  Az indie fóbiás
2017.08.22. 13:44:00
LV27
+1
A MS-nál az Xbox menedzsment emberei szerintem a fél karjukat is odaadnák egy olyan fejlesztő stúdióért mint a Pajkos Kutyák.

Örömteli és egyben elszomorító is, hogy a Kutyusok azon kicsiny százalékba tartoznak akiknél a látvány és a tartalom is maximális minőségben van jelen, a többségnél ez vagy az de megsínyli.
#atomnégyká
1. Richard  PlayStation.Community tag
2017.08.22. 13:05:24
LV5
+1
Előrendelve! Holnap megyek is érte. Örülök neki, hogy mindenhol ilyen jól szerepelt a teszteken.
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
UNCHARTED: THE LOST LEGACY
Sony Interactive Entertainment
Látványosság:
Kiemelkedő
Játszhatóság:
Kiemelkedő
Szavatosság:
Zene / Hang:
Kiemelkedő
Hangulat:
Kiemelkedő
9/10
Pozitívum
Minden szempontból nagyszerű mellék-kaland, mely beton-biztosan megáll a saját lábain. Bárcsak minden kiegészítő tartalom ilyen lenne!
Negatívum
Szokás szerint nagyítóval kell keresni a hibákat: talán a főellenség lett kissé súlytalan, és a sztori rövidebb a megszokottnál, de minden további hibakeresés csak üres kukacoskodásnak minősül...

MARTIN BELESZÓL
Annyira kiváló, már-már önjáró masina lett az évek alatt a Naughty Dog fejlesztői-rendszere, hogy ha vennénk bármilyen tetszőleges hőst, bármilyen korszakot és bármely világot, majd beledobnánk a turmixgépükbe, minden esetben egy legalább 9 pontos game kerekedne ki belőle.