.
 

PlayStation.Community

2017.07.17. 09:43 PlayStation Network
5 hozzászólás
Szerző: VictorVance
Értékeld a cikket!
Vaksötét.

Véleményem szerint kevés olyan horror-rajongó akad, akinek ne dobbant meg volna a szíve, amikor először hallott a Perception nevű játékról, és annak újszerű koncepciójáról. Történt ugyanis, hogy az Irrational Games stúdiójából kiváló emberekből verbuválódott The Depp End Games még 2015 májusában adott hírt először a programról a Kickstarteren, ahol minimum 150 ezer dollárt szerettek volna összekalapozni ahhoz, hogy a mű elkészülhessen. Az ilyen kreatív projektek valóságos Mekkájaként funkcionáló honlapon laza egy hónap alatt összejött a kívánt összeg (egy kicsivel még több is, mint amennyi kellett), a fogaskerekek pedig beindultak, így mindenki kíváncsian várta mi sül ki ebből az egészből, főleg, hogy a fejlesztést részben azok is végezték, akik anno olyan játékokat segítettek tető alá hozni, mint a BioShock, vagy a BioShock Infinite.
A Perceptiont látva azonban erősen kétséges, hogy az Irrational Gamesből a csapat jobbik fele vált ki, ugyanis, bár a cucc 4-5 óra alatt simán végigjátszható, már a második óra után visszafordíthatatlanul monotonná válik, és onnantól kezdve egyáltalán nem félelmetes – ami mondanom sem kell, egy horrorjáték esetében megbocsáthatatlan hiba.

Azzal nemigen lehet vitába szállni, hogy a program papíron valami őrületesen jól nézhetett ki, és a valóban, a kezdeti lépések tényleg hatalmába kerítik a játékost, olyan feszültség telepszik rá, ami mostanában lassan már ritkaságszámba megy, ugyanakkor az egész olyan, mintha egy igazinak hitt Hellraiser-kockáról félúton kiderülne, hogy csak egy hamisítvány.
Igaz, annak nem annyira rossz, inkább csak összecsapott. Nagyobb ráfordítással több is lehetett volna, azonban a hanyag munka, az aprólékos, precíz odafigyelés hiánya okán egy másodosztályú alkotás kerekedett ki az egészből, ami ugyan rövid időre képes lekötni az embert, viszont a kiérdemelni kívánt üdvösségtől nagyon messze van.

A produktum úgy indul, ahogy a horror-zsáner legjobbjai szoktak: a történet főszereplője Cassie, egy vak, fiatal lány, akit folyamatosan rémálmok gyötörnek egy régi házról, melyben furcsa, megmagyarázhatatlan, és félelmetes dolgok történnek. Végül úgy dönt, legyőzi démonjait, melyek kínozzák, és felkeresi a helyet, melyre nemrég bukkant rá az interneten. A romos, bedeszkázott ablakú házba beérve kiderül, talán mégsem annyira elhagyatott, mint mondják, és nemsokára valami gonosz erő keríti hatalmába az egészet, ami folyton folyvást Cassiere vadászik. A lánynak vakon tájékozódva kell helyt állnia az éjszaka közepén, a dolgokat pedig tovább nehezíti az a furcsa tény, hogy a kúria elrendezése időről-időre megváltozik.
Nem mindennapi dolog a videojátékok világában, hogy egy vak főhőst kell irányítanunk, de ilyen szempontból szerencsére kreatívak voltak a fejlesztők, így egy kifejezetten érdekes ötlettel álltak elő, hogy összehangolják a játékmenetet Cassie fogyatékosságával. Ha látni szeretnénk, csak annyit kell tennünk, hogy koppintunk egyet a pálcánkkal, így a visszaverődő hangokból kialakul előttünk egy ideiglenes kép az adott helyszínről, a különböző tárgyak lassan körvonalazódnak, így segítve a tájékozódást. Ez kétélű fegyver: egyrészt persze leginkább erre a tulajdonságra vagyunk rászorulva, hiszen nélküle szinte semmit sem látunk, másrészt, ha túl sokszor kopogtatunk a pálcánkkal (és higgyétek el, erre gyakran lesz szükség), akkor felhívjuk magunkra a házban sertepertélő gonosz lény figyelmét, aki pillanatokon belül végez velünk. Feltéve, ha nem állunk totálisan mozdulatlanul, amikor megjelenik.
Igen, a kísértet könnyen kicselezhető, bár meg lehet lapulni a szekrények és a falnak döntött festmények mögött, vagy az ágy alatt, de lényegében egyáltalán nem okoz nagy gondot a kicselezése, ahogy az sem probléma, ha esetleg ránk talál, mert mindenféle következmény nélkül próbálhatunk meg újra túljárni az eszén a legutolsó mentési ponttól elindulva. Az egyértelműen látszik, hogy a fejlesztők olyan nagyszerű címekből nyertek inspirációt, mint az Amnesia: The Dark Descent, az Outlast, és az Alien: Isolation, ezen felül könnyen összerokonítható az idei Resident Evil 7-tel is, de amíg azok a játékok remekül hozták ki a legjobbat a behatárolt koncepcióból, a Perception már az első fejezet után képtelen bármi érdekeset kezdeni az alaphelyzettel. Ezek a cuccok többek közt azért emelkedtek ki a középszerűség és az unalomig ismételt sablonok posványából, mert az elejétől a végéig magukban hordozták az igazi, hátborzongató feszültséget, a megfoghatatlan félelmet, és a minden egyes pillanatot meghatározó hangulatot, aminek vonzása a stáblistáig nem engedte el a játékost.
Meg úgy egyáltalán, még ha nem is nyerték el egyöntetűen mindenkinek a tetszését, abban talán a fanyalgók is egyetértenek, hogy legalább valamilyenek voltak ezek a játékok, és nem az érdektelenség, na meg a semlegesség lenéző tekintetével futottak, majd végül távoztak a konzol adattáráról, egyúttal a játékosok emlékezetéből is.

Ezzel szemben a Perception már a legelején elpufogtatja az összes puskaport. Az újdonság, és az izgalom ereje rendkívül hamar elszáll, onnantól kezdve pedig nem is nagyon lesz más dolgunk, mint unottan ténferegni egyik helyről a másikra (a játék egyébként egy gombnyomásra elárulja, hogy merre található a cél, olyan erős fehér fényekkel, ami még a padlón és a falon is átvilágít), ezen kívül hangfelvételekből kell összerakni a történetet, egyszer-egyszer felbukkan a kúriát kísértő lény, és igazából maga a tét hiánya öli ki a maradék lehetőséget a játékból. Nincs benne kihívás, ha stílszerűek akarunk lenni, akkor még vakon is végig lehetne játszani, annyira könnyű.
A játék mindent a szánkba rág, ezáltal a különböző jump scare-ek is életképtelenek (az első néhány alkalomkor például azt se tudtam, hogy akkor most meghaltam-e, vagy nem, annyira nincs semmi súlya a történéseknek), az apró ötletek, mint a Cassie okostelefonjának alkalmazása - ami felolvassa a házban talált jegyzeteket - is könnyen elsikkadnak a baromi sablonos sztori és a rengeteg klisé mellett. Az írók szinte minden olyan elemet, és fordulatot felvonultatnak a Perceptionban, amit csak ki tudott magából termelni a horror műfaj az utóbbi néhány évtizedben. Ijesztő, és kísérteties gyerekhangok a sötétben? Mindig a legrosszabbkor csődöt mondó mobiltelefon? Van itt minden, ami minimum egy évtizede volt még úgy, ahogy menő, most, 2017-ben már több mint erőltetett.

Ha már szóba került a téma, a szinkronhangok kifejezetten jóra sikeredtek. Legfőképp a Cassiet megszólaltató színészt emelném ki, aki bár néha még a legvelőtrázóbb helyzetben is jókedvűen beszélget telefonon a barátjával, azért élvezetesen hozza a szokásos vagány, nagydumás és vicces csaj karakterét, akinek mindenhez van valami hozzáfűznivalója. Egyébként már a játék legelején kiválaszthatjuk, milyen módban szeretnénk végigjátszani a sztorit: egyik esetben Cassie minden egyes történésre és eseményre reagál verbálisan, így érthetőbbé téve a cselekményt, a másikban viszont csak kulcsfontosságú esetekben szólal meg, ezáltal voltaképp nekünk kell fényt derítenünk arra a titokra, ami hosszú ideje körbeveszi a hátborzongató lakot.

Nagyon-nagyon kár ezért a játékért. Ugyan a Perception jelenlegi formájában sem kifejezetten rossz, de nem lehet szemet hunyni afelett, hogy nagyobb odafigyeléssel mennyi mindent kilehetett volna hozni ebből az alapötletből – és ebben ugyanúgy benne volt egy tripla A szintet kapargató cucc esélye, mint egy olyan játéké, ami fényes csillagként emelkedik ki az indie kínálat gyakori egyszerűségének sematikus trendjéből.
A horror zsáner kedvelőinek persze megér egy próbát, de nagy csodát senki se várjon tőle. Pedig a beharangozók és a különböző előzetesek alapján illő lett volna minimum az idei év egyik legérdekesebb címével előrukkolni.

Kiadó: Feardemic
Fejlesztő: The Deep End Games
Megjelenés: 2017.06.07.
Ár: 6690Ft
Játékosok száma: 1
Kép: 720p / 1080p
Demo: Nincs
Méret: 3.8GB
PSN feltöltőkártya: Platinum Shop
Képgaléria
Olvasói vélemények
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
5. JINBOBEK  PlayStation.Community tag
2017.07.21. 09:34:42
LV11
Ajj, pedig elég érdekes a témája. Na meg ez a vak karakter irányítás sem mindennapi. Ezek szerint a szikra meg volt benne, de sajna nem lobbant lángra :(
Mindig legyen egy "B" terv!
4. Greg  PlayStation.Community tag
2017.07.18. 22:06:53
LV24
Kár érte.... az ötlet tényleg nagyon jó.
LV426
3. Resiskull  PlayStation.Community tag
2017.07.17. 14:12:49
LV21
+1
De nem győzött meg.
2. mentoloshypo  Az indie fóbiás
2017.07.17. 13:51:05
LV27
Ez a képi világ nekem nagyon visszataszító, nem tudok rá más jelzőt találni.
#atomnégyká
1. zola0306  SonsOfSaRock
2017.07.17. 09:57:12
LV14
Én is mocskosul vártam! :(
Majd akciósan jó lesz azért! ;)
"Nem isten az ami ilyennek teremtett!"
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
Perception
The Deep End Games / Feardemic
KÖZÉPSZERŰ

MARTIN BELESZÓL
Ez az, amikor ötlet van, de igazi háttér nincs.