PlayStation.Community

2017.06.15. 16:00 Játékteszt
9 hozzászólás
Szerző: GrayFox
Értékeld a cikket!
Ének az ifjú hajótöröttről.

(A versrészletek Samuel Taylor Coleridge Ének a Vén Tengerészről (Rime of The Ancient Mariner) c. művéből származnak, amely a játék cím- és témaadójaként szolgált.)

Pont a napokban olvastam a Martin által publikált World to the West értékelést és azon morfondíroztam, mennyire nehéz dolgom lesz a mostani cikk megírásával, hisz a kezdőgondolat eredetileg nálam is a kalandjátékok különös fontosságának kiemelése lett volna. Ez úton is szeretném neki megköszönni, hogy (tudtán kívül) megnehezítette a feladatom, hiszen így egy szükségesebb, más irányból adódott alkalmam megközelíteni a RiME című logikai kalandélményt. (És szándékosan írtam "élményt", de erről majd később).
A játékot nem szeretném zsákbamacskaként kezelni, ezért már az elején leszögezném; azok számára, akiknek tetszett a The Witness, a Limbo, a Journey, illetve az Abzu, esetleg a Team ICO által fejlesztett Ico, Shadow of The Colossus és a The Last Guardian, biztos, hogy ez hányatott sorsú kis indie cím is szimpatikus lesz.
Hányatott sorsú, hisz a Tequila Works által fémjelzett alkotás már a Deadlight című játékuk óta (2012) koncepciós fázisban volt. Ugyan egy trailer is villant hozzá a 2013-as Gamescomon, hosszas huzavonát és jog oda-visszavásárlást követően csak idén, 2017-ben láthatott napvilágot.
Annyit mindenképp leszögezhetek, hogy megérte várni rá.
Egyedül, egyedül voltam, egyedül
a magányos tengeren
és nem volt szent, ki megkönyörült
magányos lelkemen


A játék során egy rejtélyes eredetű fiút irányítunk, aki ismeretlen körülmények közt mosódik partra egy szigeten, amelynek látszólag nincsenek emberi lakói. Feladatunk egyszerű; kideríteni, hogy miképp sodródtunk ide és hogyan juthatnánk ki.
Elég gyorsan szembetűnik, hogy a sziget valamiféle varázslatos hely, a szokványostól eltérő történésekkel és tárgyakkal. Hamar kiderül az is, hogy amit keresünk, az a szigetből kiemelkedő hófehér torony legfelső szintjén található, ám az odajutás igen körülményes lesz. Kalandunk tehát ezt az utat dolgozza fel.
Szerencsére nem leszünk teljesen magunkra hagyatva, hisz már a játék legkorábbi szakaszától mellénk szegődik útikalauzként egy kis róka.

Jó déli szelet hozott s követett,
Intő szava messzire-halló..
Mi csalta el? - játék? Eledel?
Vagy a hang hívogatta, a Halló?


Rókakoma mutatja merre is kellene haladjunk, illetve hol van az aktuális szakaszról való továbbjutás érdekében teljesítendő feladat, fejtörő. A játék fő mozgatórugói, illetve bonyodalmai ugyanis a különféle logikai feladványok lesznek, fizikai harcra nincs lehetőségünk és nem is nagyon lenne mivel megküzdeni, ami saját súlycsoportunk. Ezek a feladatok egyébként egészen változatosak, bár javarészt a fény és árnyékok manipulálására épülnek.
A játék vége felé egyre ritkábbak ezek a puzzle-ök, főként inkább platform-jellegű kihívások nehezítik utunkat, míg előtte egészséges arányban mindkét fajtával találkozunk. Számomra ugyan nem váltak unalmassá ezek a rejtvények, sőt volt egy-két kifejezetten üdítő köztük, azonban el tudom képzelni, hogy egyeseknek a végére már sok lesz belőlük (bár, azért nincs olyan rengeteg).

Hurrá riadt, öböl elmaradt,
szálltunk a gyors habokon,
a templom alá, a domb alá,
s lángolt az őrtorony


Vándorlásunk során a sziget öt nagy térségét fedezhetjük fel, amelyek zseniális tematikai összeköttetésben állnak egymással, mégis teljesen eltérőek felépítésükben és játékmenetükben. Míg például az elsőben még csak egyszerű dolgunk van és igyekszik a játék megtanítani az alapokat és a fejtörőkhöz használatos mechanikát, addig más részekben a társakkal (mert, hogy bizonyos formában előfordulnak) való együtt dolgozás, vagy a víz alatt navigálás és tájékozódás teszi ki a játékmenet javát.
A legszebb az egészben, hogy a végére az összes ilyen apróság összeér és egy koherens egészet alkot. A helyszínek egyszerre tükrözik kiválóan a sziget egységességét, mégis, megfelelően eltérnek ahhoz, hogy szegmensenként más és más élményt adjanak, más hangulatot tükrözzenek.

Óh boldog álom! Az őrtorony
Lángol ott igazán?
Ez itt a templom? ez a domb?
S ez itt az én hazám?


Lévén, hogy megemlítettem a hangulatot, érdemes szót ejteni arról is, hogy mi teszi ezt az elképzelést olyan érdekessé. A játék képi koncepciója egyfajta rajzfilmre emlékeztet, részben igyekszik megidézni a Studio Ghibli (Laputa - Az Égi Palota, Chihiro Szellemországban, Totoro - A Varázserdő Titka) filmek látvány- és színvilágát, ami a cel-shaded grafikának köszönhetően pazarul meg is valósul.
Minden táj olyan, mintha egy mesekönyvből lépett volna elő, egyenest a gyermekkorból. Nem a grafikai teljesítmény teszi széppé ezt a játékot és emiatt is örülök kicsit, hogy mi a PlayStation.Community-nél nem grafikát, hanem látványt értékelünk, hiszen az egész game, elejétől a végéig, lélegzetelállító képi világot tár elénk. Amennyiben ez nem lenne elég, a gyönyörű tájakhoz remek hangok csatlakoznak, a szél süvítése, a tenger zúgása, moraja, a barlangok visszhangja, vagy épp a hanghatások, amelyeket a varázslatos dolgok
bocsátanak ki mind egészen fenomenálisak. És még nem beszéltem arról, hogy mit is képez ebben a játékban a háttérzene.

Mily víg zene zendül! Mennyi hang!
Hegedűk édes szava rí


A soundtrack ugyanis ebben a kalandban játékmechanikai elemként funkcionál: ha rossz irányba haladunk megváltozik, azonban, ha jó irányba tartunk egyre intenzívebb, egyre grandiózusabb dallamok csendülnek fel. Van, hogy egyszerű haladásunkat is szebbnél szebb melódiák kísérik. Hasonlót talán még műfajbeli játéknál nem is tapasztaltam, a Journey-ben volt néhány szakasz, ahol ezek a megoldások visszaköszönnek, ám ott sem ennyire intenzíven. Sajnos ezt elmesélni, előadni nem lehet, szükséges átélni. Olyannyira épít a játék a zenére, hogy a főhősünk egy szót szól, ám, ha valami tetszik neki, akkor dúdol, dalolászik. Volt egy konkrét eset, amikor különböző varázstüzeket kellett meggyújtani egymás mellett és az interakció gomb nyomkodása által előidézett kis ének hatására lángra is lobbantak azon nyomban. Fantasztikus.

És most - elpattant a varázs:
Még láttam a zöld vizet,
De nem láttam már, ami előbb
Úgy kínzott, rémitett


Természetesen azért a játék nem tökéletes, vannak hibái, amelyek mellett azért nem mennék el szó nélkül. Az első és egyben legzavaróbb dolog, az időnkénti brutális framerate-esés, ami jó néhány másodpercig eltart, teljesen élvezhetetlenné téve a játékot. Szerencsére azonban nem fordul elő a játékban túl gyakran. Az irányítással is néhol vannak problémák, noha itt sem katasztrofális a helyzet, néhány kisebb területen nehézkes csak, illetve a kameramozgatás ezeken a lokációkon szintén nyögvenyelősebb és nagyobb odafigyelést igénylő.
Az utolsó negatív pont az elhúzódott fejlesztési periódus miatti grafikát érinti. Sajnos látszik a szoftveren, hogy nem mai darab és ugyan ez nem teszi csúnyává, sőt az összkép tekintetében jól teljesít a program, mégis, technokraták számára már első körben szemet szúrhat.
És most jobbról jött fel a Nap,
Tengerből jött fel Ő...


Borzasztó nagy elégedettséggel tettem le a kontrollert a játék végén. Egy magával ragadó, mély és kacifántos kalandjáték a RiME, amelynek, réteges, rejtélyes cselekménye nem bontakozik ki és kulminál egészen a végjátékig. Ott azonban akkorát üt, hogy a fal adja a másikat. Bár elmondhatnám, hogy mi teszi még inkább különlegessé ezt a játékot, bár mindenkivel tudathatnám, hogy tessék, itt van, ezzel most játszanod KELL. Ha egyszer megkérdezik, miket tartasz intelligens, modern művészeti alkotásoknak, akkor lehet még egy játék a listádon. Annyit árulhatok csak el, hogy itt a gyűjthető dolgok nem az a játék élettartamát hivatottak csak növelni (amely még így alaphelyzetben is nagyjából meghaladta a 10 órát), hanem az élményt is fokozzák. Gyűjtsetek össze mindent, keressetek meg minden kis zugot, mert, ha egyszer összeáll a teljes kép, hálásak lesztek, hogy láthattatok mindent. Minden, megfelelő érzelmi intelligenciával rendelkező játékosnak, aki fogékony a hasonszőrű előadásmódra, nyugodt szívvel merem ajánlani ezt a játékot, mert sajnos ebből a fajta meséből még mindig nincs elég a piacon.

...Köd fedte el, és balra tűnt
Tengerben tűnt el Ő


(A játékot a kiadó biztosította tesztelésre. Köszönjük! Megvásárolható támogatónk, a Platinum Shop üzleteiben, vagy meg is rendelhető webshopjából IDE kattintva.)
Képgaléria
Olvasói vélemények
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
9. Lotar  PlayStation.Community tag
2018.01.31. 20:32:08
LV17
Thx Sanyi , ez most bejön .
psn/sen id: pcpmate
8. lesliebuz1977  PlayStation.Community tag
2017.12.21. 12:59:30
LV4
Válasz 7. lesliebuz1977 üzenetére:
A Shadow Of The Colossuss is ezt a szintet képviseli!
I love games!
7. lesliebuz1977  PlayStation.Community tag
2017.12.21. 12:58:06
LV4
A harmadik fejezetnél tartok, és imádom! Ilyen játékok kellenének dögivel!
I love games!
6. Madamka  PlayStation.Community tag
2017.06.30. 10:28:52
LV1
Ezt végig kell játszanom. :O
Olyan nincs, hogy túl sok kávé.
5. Petunia  Szerkesztő
2017.06.20. 09:46:03
LV12
Én ezt már hetekkel ezelőtt kinéztem a trailer alapján. A teszt csak meggyőzött arról, hogy ez legyen a következő vásárlás. Felírtam a listára. :)
Endure and Survive
4. Igjoe  Extremely Solid
2017.06.16. 23:28:15
LV3
Idővel biztosan beszerzem. A látványa nagyon kellemes és a borítója is kifejezetten tetszik.
3. Andras_01  PlayStation.Community tag
2017.06.15. 20:56:37
LV1
Szuper lett a teszt.
A játék is nagyon jó lehet.
2. Penge70  PlayStation.Community tag
2017.06.15. 19:33:35
LV22
Érdekel a játék, mert nagyon szép mesének tűnik.
A teszthez meg gratula, jó volt olvasni :)
1. Lotar  PlayStation.Community tag
2017.06.15. 18:19:13
LV17
Egyszer szívesen nekiállnék . :)
psn/sen id: pcpmate
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
RIME
Grey Box / Six Foot
Látványosság:
Játszhatóság:
Szavatosság:
Zene / Hang:
Kiemelkedő
Hangulat:
Kiemelkedő
8/10
Pozitívum
Lehengerlő hangulat és zene, egyedien előadott történet, könnyed, mégis izgalmas játékmenet
Negatívum
Időnkénti zavaró framerate dropok, láthatóan idejétmúlt technikai megvalósítás, szűkebb helyeken hajlamos megzavarodni a kamera

MARTIN BELESZÓL
Már csak a kedves kisállat miatt is...