.
 

PlayStation.Community

2009.09.21. 14:00 Játékteszt
33 hozzászólás
Szerző: martin
Értékeld a cikket!
Japán játékhősök ismerkedési estje, némi tűkereséssel a szénakazalban.

A Cross Edge úgy maradt itt nálam, mint egy ingyenélő rokon: két napra jött (gondoltam kipróbálom, aztán gyorsan találok rá valakit, hogy tesztelje), de két hónapig maradt.
A próbából több órán, napon, sőt héten át húzódó kóstolgatás lett, és bár hazugság lenne azt állítani, hogy rendszeresen nyüstöltem a stuffot, de rendre elővettem és nekifutottam.
Egyértelmű volt, hogy ezt a játékot lepasszolni nem tudom; sőt, talán nem is akarom másnak adni. De… valamiért csak itt tartottam ezt a programot, valamiért csak beletettem vagy 20 órát. Sőt… tulajdonképpen szívesen meg is tartanám. Az élet megmagyarázhatatlan szeszélyei.
Ugyanakkor nem akartam végigjátszani sem, sőt, egyáltalán a teszt megírása is egy nagyon nehéz szülés volt: túl sokáig hordtam magamban a gyereket, mire végre megjöttek a fájásaim, és végül egy kitartó légzőgyakorlat után, nagy oázás közepette világra jött ez az írás.

Gyorsan össze is foglalnám a lényeget: a Cross Edge egy japán stílusú szerepjáték (JRPG), mégpedig egy igen patinás nevű kiadótól, a NIS America-tól. Alapfelállását tekintve egyfajta crossover, hisz több híres-neves japán kiadó és stúdió karakterei vegyülnek benne: a Capcom, a Nippon Ichi, a Namco Bandai, a Gust és az Idea Factory figurái a főszereplők, akik egy eléggé szokásosnak mondható, tipikusan japános, amnéziás álomban keverednek mindenféle kalandokba.

A Cross Edge behelyezés utáni első másfél perce kitűnően megmutatja azt, mi ennek a játéknak az esszenciája – bár ezt a gémer még nem sejti, amikor először megeteti a Blu-ray diszket gépével. A lendületes intro során Haruka Shimotsuki japán énekesnő előadásban meghallgathatsz egy nagyon fincsi J-rock nótát (Blade of Tears), amire megriszálhatod a hátsódat – vagy léggitározhatsz, esetleg sugárban hányhatsz, igény szerint –, miközben az agyoneffektezett tálalásban pergő képsorokon bemutatják neked a főbb karaktereket. Nincs epikus nagyzenekari szimfónia, nincs az élethűséget megközelítő CG mozi és nincs művészien drámai magasságokba emelkedő prológus – inkább egy nagyon japán, cseppet gagyi videoklip az egész.
Ez az első vízválasztó. Ha itt azt kérded kétségbeesve, „Ez mi a fészkes fene?”, és a halott mátkáját könnyezve vízbe eresztő Cloud jut eszedbe a Final Fantasy VII-ből, a Cross Edge nálad már elbukott. Sokaknál elbukik, tesztelőknél is... de ez nem feltétlenül a játék hibája.A történet szinte majdnem mindenféle felvezetés nélkül indul. A két főiskolás főszereplő egyszer csak egy furcsa, ismeretlen világban találja magát, ahol egyből vérszomjas szörnyek támadnak rájuk. York egy vékonyka, de arcoskodó srác, Miko pedig egy zöldhajú fruska, a nyugalom és szendeség mintaképe. Hozzájuk csatlakozik a sztori legelején May, a picike lányka, aki egyfajta varázsló, és annak a világnak a képviselője, ahol jársz, valamint „pofonosztó” Morrigan, a dögös-bögyös bombázó a Darkstalkersből.
Az már hamar kiderül, hogy a játék univerzumában párhuzamos világok léteznek egymás mellett. A „való világ” például az, ahonnan Yorkék érkeznek, a „túlvilág” pedig tulajdonképpen egy pokolszerű hely, innen jön többek között Morrigan is. A sztori helyszínéül szolgáló dimenzióba a jelek szerint sok más helyről kerülnek át – mintegy varázsütésre – szereplők, akik kissé amnéziás állapotukban semmire sem emlékeznek, de főleg azt nem tudják, mit is keresnek az idegen helyen. Úgy tűnik valaki, vagy valakik lelkeket rabolnak az univerzumból, és ebbe a dimenzióba gyűjtik őket...
A sztori során egymás után ismered meg a különböző szereplőket a pozitív és negatív oldalról egyaránt. Csapatod folyamatosan bővül a hozzád csatlakozó figurákkal, akik gyakran ugyanazon világból (játéksorozatból) kerülnek ki. A „franchise-azonos” szereplők néha egyből egymásra ismernek, néha viszont jó sok idő telik el, mire rájönnek, hogy nekik már volt közös múltjuk. Az egyre csak dagadó kompániában az eltérő jellemű és vérmérsékletű személyek-párok-riválisok-sorstársak tulajdonképpen folyamatosan, a történet alakulásától függetlenül kóstolgatják egymást, ami meghatározó eleme a Cross Edge-nek. Az egész game olyan, mint egy utazási iroda által szervezett csoportos nyaralás nagy ismerkedési estje, ahol az egyének számukra szimpatikus és ellenszenves alakok társaságában próbálnak rájönni, mi a fene is történt velük, és hogyan tudnának hazajutni.
Ez a második vízválasztó. Ebben a játékban óriási mennyiségű párbeszéd van, ráadásul olyan párbeszédek, melyeknek amúgy, a nagy egészet vizsgálva semmi jelentőségük nincs. A klasszikus japán „...” buborék (amikor a karakter nem mond semmit, csak vág egy jellegzetes grimaszt) úgy nagyjából percenként jön elő. Picit sarkítva a game – teljesen egyenlő elosztásban – 25%-a csak duma (a második 25% harc, a harmadik 25% felfedezés, a negyedik 25% pedig a fejlesztés) – de egy igen jellegzetes, debil humorral átitatott fajta, folyamatos csipkelődéssel, beszólogatással, savazással, oltogatással, burkolt célzásokkal, sőt, néha erősen szexuális felhangú odamondogatásokkal. A bögyös Morrigan például válogatás nélkül, gátlástalanul próbálkozik be a neki tetsző férfi és női karaktereknél, a lányok pedig gyakran megmarják egymást a mellméretük (és idegállapotuk) miatt, utalva a deszka delikvens esetleges komplexusaira. A fiúk állandóan kakaskodnak, megy az átvitt értelemben vett cerkaméricskélés, ki a nagyobb kan, ki az erősebb, izmosabb, okosabb, ütlek borulsz, most szerencséd volt, maradj már bütyök, megeszlek reggelire öcsi. Természetesen a nemek közötti szikrázás is jelen van, titkos vágyakkal, áhított kapcsolatokkal, és gyakran ellentétekkel is.
A Cross Edge abszolút a karakterek esendő személyiségére, és a kapcsolatukból adódó helyzetekre helyezi a hangsúlyt, ezért a tényleges történet nagyon lassan és apró adagokban bontakozik ki. Talán az sem túlzás, hogy az alapsztori leginkább csak a játék legvégére áll majd össze, és a végkifejlethez vezető út a fent említett párbeszédekkel van kikövezve, nem pedig a JRPG-kre általában jellemző izgalmas történésekkel. Itt, ha rászánod magad a játékra, nem izgulni-pityeregni-dühöngeni fogsz, hanem inkább röhögni Prinny izzadságcseppjein, vagy "alkímista" Marie csacska bénázásain, mikor is olyan varázsitalt kever, amitől nem meggyógyulnak, hanem rókáznak a tesztalanyok. Ha most erre azt mondod, „Ez milyen baromság!”, és a Xenosaga magasztos mondanivalója jelenik meg a fejedben, a Cross Edge nálad már elbukott. Sokaknál elbukik, tesztelőknél is... de ez nem feltétlenül a játék hibája.
A játékmenet 4x25%-os osztásának második szegmense a felfedezés – ráadásul ezt most akár szó szerint is lehet venni. A világ több helyszínből („körből”) áll, melyek további részekre bomlanak. Ezeken a ’90-es évek Super Nintendo játékainak stílusában fogant, izometrikus nézetben fogsz barangolni, méghozzá időtlen időkig. Hosszú, vég nélküli órákon át, lépésről lépésre kell átnézned a térképek minden négyzetcentiméterét lelkek és továbbvezető „Történések” után kutatva.
A „Keresés” funkció lesz a legjobb barátod. Lépsz kettőt és keresel. Lépsz kettőt és újra keresel. Láthatatlan dolgokat… Ha lelket (Soul) találsz, valami cuccal leszel gazdagabb. Ha történést (Event), párbeszéd jön, és vagy előrébb leszel egy extra jelenettel, vagy a továbbjutáshoz szükséges útvonal nyílik meg, esetleg a sztori lép tovább. Ez pedig így megy, kvázi a végtelenségig.
Ez a harmadik vízválasztó. Ha nem vagy felkészülve a helyszínek teljes és valóban centinként való átvizsgálására, bukásra vagy ítélve, mert nem tudsz majd továbbjutni. Ha nem találod meg a hegy legfelső szegletének leghátsó zugában megbúvó történést, ami majd megnyit egy addig elzárt területet, akár hetekig is kóvályoghatsz. Itt barátom tűt kell keresni a szénakazalban, mégpedig folyamatosan. Nagyon sok türelem kell hozzá, talán túl sok is. A helyszínek között 2D-s, ugrálós, oldalscrollos "tornyokban" lehet közlekedni, ahol egy teljesen másfajta játékélmény mutatkozik be, kvázi platformstílusba terelve az akciót. Ha itt azt mondod csodálkozva, „Ezt mégis hogy gondolták?”, és a Suikoden legendás helyszínei jutnak eszedbe, a Cross Edge nálad már elbukott. Sokaknál elbukik, tesztelőknél is... de ez nem feltétlenül a játék hibája.
A csapatod tagjait mutató avatarok alatt egy színes hatszög látható. Ez zöldből megy át pirosba annak függvényében, mennyit haladsz a térképen. Pirosba érésekor megtámadnak, jön a harc.
A harci rendszer az aktív és körönkénti szisztéma keveréke. Bonyolult, szokatlan, sok tanulást igénylő, nehézkes menük sokaságán átívelő megoldás. Adott idő alatt kell kiadnod a négyzethálón álló karaktereidnek a parancsokat, melyek a kontroller gombjaira vannak rendelve. Te választod meg, milyen sorrendben használod a szereplőket. Te választod meg, ki hol álljon. A támadások és varázslatok fajtája és száma attól függően változik, milyen fegyver van éppen a figuránál. A cselekvéshez AP kell, különböző mértékben. Lépni, támadni és varázsolni csak AP-ért cserébe lehet. Amikor egy körben minden karakterednél elhasználtad a rendelkezésre álló AP-t, vagy már nem kívánsz többet csinálni, lezárod a kört, és átadod ellenfelednek a cselekvés jogát.
A támadások és varázslatok kombózhatók is. A kombók a csapatban levő figurák egymás utáni sorrendjétől és a használt cselekvésektől függenek, a lehetőségek száma közel végtelen. Ki kell ismerni és tapasztalni, ki kivel „szimpatizál”, így sokkal nagyobbat sebző kombinációs akciók süthetők el, ha az adott karakterekkel a megfelelő sorrendben, a megfelelő varázslatokkal akciózol.
A karakterfejlődéssel új cselekvéseket tanulnak a szereplők. Egy fegyverhez maximum négy „akció” rendelhető hozzá (a négy gombhoz), de átváltható egy extra felület is, ahol újabb négy, dupla annyi AP-ba kerülő, de sokkal erősebb támadás is elsüthető. A 4 fegyverslot nem mindig adott – gyakran, főleg a játék elején még csak egy lehetőséged van, amit használni tudsz.
Amit eddig a harcról olvastál, még csak a jéghegy csúcsa. Talán egy komplett, soktízezer karakteres „guide” kéne ahhoz, hogy mindent megtudj, de ez véleményem szerint nem egy tesztbe való. A felszerelés váltogatása, a csapat formációjának beállítása, a tárgyak és képességek használata, minden egyszerre szakad a nyakadba, rendes betanító rész vagy részletező tutorial nélkül. XP? Felejtsd el! Itt van G, EP, TP, PP, minden oszogatható, visszavehető, költhető és kombinálható. Ez egy újabb – negyedik – vízválasztó, sőt buktató. Ha azt kérded dühösen, „Ezt az egészet ki a halál látja át?”, és emlékeidben kutatva olyan JRPG-k jelennek meg, melyekben már egy óra után vígan csatázgattál, a Cross Edge nálad már elbukott. Sokaknál elbukik, tesztelőknél is... de ez nem feltétlenül a játék hibája.
Beszéltem a történetről, a karakterekről és a harcról – de tulajdonképpen még nem beszéltem semmiről. Frankón mondom tudtam előre, hogy ez lesz. Elkezdem írni a tesztet, aztán a közepén rájövök, hogy itt könyv készül, nem cikk…

A Cross Edge összetett, bonyolult és nehéz, mint a velős pacal szalonnával. A game tartalmaz egy olyan komplett fegyver és felszerelés tuningoló-készítő-szintetizáló részt, melynek működését írd és mondd 15 óra játék után sem sikerült sem megértenem, sem átlátnom. Menük tucatjaiban bolyongva próbáltam tárgyakat alkotóelemeikre bontani, új fegyvereket és páncélokat készíteni, vagy a meglévőket fejleszteni, szinte teljesen a véletlenre és a szerencsére alapozva, mert egyszerűen képtelen voltam rájönni, pontosan hogyan működik a rendszer. Menük, táblázatok, grafikonok, számok mindenütt, tökéletes káoszt alkotva, amit vagy egy zseni, vagy egy bolond lát csak át… és tudod mi a fura? Hogy e nélkül is haladtam. Mentem, pakolgattam a cuccokat, amiket találtam, és túléltem. Nem akadtam el. Nem szopatott halálra a program. Hagyott létezni. A kis cseles…
Azt mondod ez akkor szám szerint az ötödik siratófal, amit ebben a játékban meg kell mászni? Jól számoltál. Ha ezek után értetlenkedve kérdezed meg: „Ki az a marha, aki egy játékkal ennyit szenved?”, akkor a Cross Edge nálad már elbukott. Sokaknál elbukik, tesztelőknél is... de ez nem feltétlenül a játék hibája.
Küllemét, grafikáját tekintve a Cross Edge inkább egy vicc, mint komolyan vehető játék – legalábbis abban reménykedem, hogy a fejlesztők ezt direkt ilyenre csinálták. A game felnagyított, HD-be húzott, 2D-s „sprite” figurákat használ, melyeket vagy állóképekre, vagy poligonos „kamu” 3D környezetbe helyez. Az ellenfelek fele retro – mint a szereplők –, a másik felük meg poligonos, ami néha olyan összhatást eredményez, hogy kiesik a szemed a kavarodástól. Az átvezetőkben a rajzolt manga stílus dominál, természetesen nem animált rajzokkal, ellenben feliratokkal, miközben a képen az engine-es akció persze mozog.
A zene olyan… mint a csalamádé. Van benne retro prünytögés, J-rock, J-pop, klasszikus, szimfonikus, meg úgy minden, amit el tudsz képzelni. Valamiért azonban működik a dolog, csak gyomor kell hozzá.
Igen, ez már hat. Ha ezek után megnézed a képeket és megvilágosodva, lenézően azt mondod, „Ennél már 10 évvel ezelőtt is szebb stuffokkal játszottam!”, akkor a Cross Edge nálad már elbukott. Sokaknál elbukik, tesztelőknél is... de ez nem feltétlenül a játék hibája.

Gyors fejszámolás után azt mondom, a Cross Edge a Playstation 3 történelem eddigi – talán – legrapszodikusabb játéka. Nem csak JRPG szinten, mindent összevéve. Az egyik fele telitalálat, a másik fele rémálom. Káosz a köbön! Játékideje akár 50+ óra is lehet; de ki az, akiben megvan az erő ahhoz, hogy ennyit beleöljön? Ki az, aki végigkuncogja a poénos átvezetőket úgy, hogy közben valójában semmi lényeges sem történik? Ki tud elmerengeni a finoman rajzolt mangás szereplők báján, ha közben a játéktéren bugyutácska sprite-formák szökdécselnek? Ki kombinál százféle variációban húsz karaktert akkor, ha már félidőben talál négyet, akikkel mindenkit le tud győzni? Ki varázsol, ha az ütés is működik? Ki gyógyít, ha a lerohanás is kifizetődő? Van értelme cuki mangalánykákat olyan csinoska ruhákba öltöztetni, melyeket kínszenvedés megszerezni? Miért van a PSN-en egy halom olyan ingyenes DLC a játékhoz, melyek itemek, fegyverek és felszerelések sokaságát pottyantják az öledbe? Hogyan jellemezzem azt a hangulatot, amikor egy game-et nem tudok letenni, de előtte csak kínkeservesen tudtam magam rávenni, hogy egyáltalán elővegyem? Miért babonázott meg engem ez a program? Mi fogott meg benne? Miért utálom és szeretem egyszerre? Miért játszom vele csak kéthetente egyszer, ugyanakkor miért filózom azon, hogy meg kéne venni? Egy biztos: a Cross Edge nálam egyértelműen nem bukott el. Olyan bizonytalan vagyok… de ez nem feltétlenül a játék hibája.

Nem teljesen tiszta, amit eddig leírtam? Nézd meg az értékelőt, abban minden benne van!

(Úgy érzed, valami megmozdult benned a teszt olvasása közben, és ezt a játékot neked találták ki? Támogatónknál, a Platinum Shopnál, ahonnan a tesztpéldányt kaptam, még van pár darab! Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy megköszönjem a türelmüket, amiért nem cseszegettek a közel két hónapos kölcsönzésért.)
Képgaléria
Olvasói vélemények
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
2012.02.02. 18:41:41
LV21
Na ez most nagyon megfogott :D
Ha lesz valahol akkor beszerzem :D
32. nonkeat  PlayStation.Community tag
2009.10.04. 22:44:05
LV1
Válasz 31. pank2 üzenetére:
peh :D
color is emptiness, emptiness is color
31. pank2
2009.10.02. 03:20:06
LV2
Nem hiszem,hogy valaha is jétszok majd vele mert nem jöttbe
PSN ID: paradilaci
30. Lara  beauty junkie
2009.09.30. 20:14:33
LV26
ezt jó volt olvasni.

jó a két csajos szopókás kép. tetszik. :D
29. ppeti
2009.09.28. 10:32:06
LV2
Válasz 11. barbar üzenetére:
A NisAmerica játékai mindig is az ilyen grafikájukról voltak híresek. Nekem ez a number one PS3-ra.

Normális RPG? Ha ez nem normális RPG, akkor eleve rossz helyen kutakodsz. Szerintem ez egy fantasztikus RPG...
Knights of Frelia
28. nonkeat  PlayStation.Community tag
2009.09.23. 18:04:17
LV1
Örülök, hogy PS3-ra kijön ilyen anyag. Nem a grafika viszi el az élményt. (és igazából semmi baj ezzel a 2D-s kinézettel, kifejezetten tetszik)
color is emptiness, emptiness is color
27. martin  Főszerkesztő
2009.09.23. 11:27:22
LV27
Válasz 26. Ponty_88 üzenetére:
Szerencsesüti? :)
Ezt most kimondtam, vagy csak gondoltam?
2009.09.23. 10:59:51
LV5
A Cross Edge egy ízletes, japán -stílusú- sütemény. Nekem ízlik.
Sex - Game - Rock'n'Roll!
25. CountofHell  PlayStation.Community tag
2009.09.22. 17:52:58
LV14
Bakker, még egy fél éve volt a japán Store-n demó de elmulasztottam.
Én is kipróbálnám.
Van trófea kollekció is hozzá, valamint közel száz külön letölthető cucc karakterekhez, amelynek egy része ingyenes. :-)))
Azonkívül pedig annyit tennék hozzá, hogy gyorsan még én is bepótoltam a Valkyria-t. Úgy éreztem, hogy azért utóbbi jobban megéri a pénzt mint ez.
PSN - CountofHell_HUN
24. Dragonken  Szerkesztő
2009.09.22. 12:43:55
LV16
Válasz 23. martin üzenetére:
Ahha! Köszi.
de miért nincs DK-n nadrág?
23. martin  Főszerkesztő
2009.09.22. 11:46:47
LV27
Válasz 22. Dragonken üzenetére:
Capcom csak Darkstalkers, a Namco meg mint crossover kiadó van jelen.
Ezt most kimondtam, vagy csak gondoltam?
22. Dragonken  Szerkesztő
2009.09.22. 11:23:23
LV16
Írtad hogy Capcom és Namco Bandai karakterek is szerepelnek benne. Tekken vagy Street Fighter figurákkal találkoztál? Morrigant rögtön felismertem, de ő Darkstalkers, ahogy írtad is.
(Fenébe hogy anno nem jött ki a Namco X Capcom angolul...)
de miért nincs DK-n nadrág?
21. Zsolt  PlayStation.Community tag
2009.09.22. 09:55:42
LV11
Tetszik, végre valami különleges.
2009.09.22. 09:17:42
LV7
Latom, megint koltottel.
19. Johnny  PlayStation.Community tag
2009.09.22. 07:43:49
LV5
Hozzám ez a látványvilág közel áll, nekem tetszik a grafika.
Jó bonyolult játék lehet, de van, hogy az ember rácuppan egy ilyen gammára és akkor elveszett.
Jó beszámoló/leírás lett, pont jó volt így munkakezdés előtt :)
Hömpörö apor ündürüxi!
18. EmThor  PlayStation.Community tag
2009.09.22. 01:43:55
LV12
Köszi a tesztet, a japán store-on egy ideje van demó belőle, a harcrendszer megtetszett, igen stílusos (csak idegesíetett ha kellett az AP körökig verettem magam az ellennel, hogy gyűljön); meg hát valami csak visszavitt mindig, 20 óra nem kevés!

Record of Agarest War jön jövő hónapban, hasonló 2D sprite, meg négyzetháló, de a csajok ott se... khm szégyenlősek:

http://m2.n4g.com/8/News/307000/307687_1_hs.j[...]
17. kobe  PlayStation.Community tag
2009.09.21. 23:05:08
LV11
ez EGY dobozos PS3 játék? :O
16. Kyo  Szerkesztő / Admin
2009.09.21. 22:53:41
LV16
Kölcsönadná valaki, csapatnám. Remélem türelmem is lenne.
Viszont a teszt nagyon bejövős. :D
15. Motoko  PlayStation.Community tag
2009.09.21. 20:27:44
LV7
Válasz 1. the-Bullterrier üzenetére:
Ha kapsz egyet ingyen add nekem!:D
Lucy az egyetlen igazi Tekken karakter!
14. martin  Főszerkesztő
2009.09.21. 20:18:18
LV27
Válasz 11. barbar üzenetére:
Van azért ebben kakaó, nem is kevés. Én szabályosan végigröhögtem a legtöbb "osztást", amikor a kiscsajok kóstolgatták egymást. Az egyik idegbetegnek hívta a másikat, a másik ribancnak az egyiket. Nagyon jópofa, mókás.
Ezt most kimondtam, vagy csak gondoltam?
13. SOLDIER  49%Motherfucker/51%SonOfABitch
2009.09.21. 20:06:44
LV11
Válasz 8. martin üzenetére:
Elgondolkodok még a beszerzésén, kösz az infót!
Please to meet you... Hope you guess my name.
12. Duke  Szerkesztő
2009.09.21. 20:03:06
LV10
Hohó, milyen fincsi képek is akadnak :D

A tesztnek is nekiállok mindjárt elolvasni.
11. barbar
2009.09.21. 19:55:53
LV1
Normalis rpg-ket akarunk erre a tetves gepre , ubebrutal grafikaval , korokre osztott vagy akar akcio rpg harcrendszerrel! Nem ilyen kisgyerekeknek valo ps3 atlagszinvonalat meg sem kozelito stuffokat!
final fantasy forever! id:P_PROOCK
10. martin  Főszerkesztő
2009.09.21. 19:52:13
LV27
Válasz 9. persuid üzenetére:
A játékmenet onnantól könnyű, hogy találtál magadnak 5 fix figurát. A csapatban négyen lehetnek. A térképen minden harc után automatice felgyógyulsz. Ezért aztán veszel egy halom HP italt és 4 különböző tulajdonságú harcost (három kardos/ütős a közelhearchoz, meg egy lőfegyveres a távolságihoz), és egyszerűen bedarálod az ellenfelet. Amikor toronyban vagy, ott nem gyógyulsz, így egy harcos helyett beteszel a formáció közepére egy healert, akivel minden körben csak gyógyítasz úgy, hogy mindenkire hasson.
Ezt most kimondtam, vagy csak gondoltam?
9. persuid  PlayStation.Community tag
2009.09.21. 19:43:10
LV3
Hm,tényleg érdekes egy játék lehet...Hogyha épp nem olyan grandiózus komolyságú játékot tolok mint pl. a martin által is említett Suikoden,Xenosaga vagy akár bármelyik SMT rész,nagyon jól el tudok szórakozni olyan játékkal is amely szimplán kikapcsol és egyszerűen csak élvezem a játékmenetet,a dialógusokat vagy a harcokat.
Mint amilyennek ennek a játéknak is lennie kellene.
Itt viszont úgy veszem ki a tesztből hogy a játékmenet túl könnyű,nincs kihívás,míg más elemek (szintézis) túl van bonyolítva,és ez épp a könnyed kikapcsolódást hiúsítja meg.
Megmondom őszintén hogy a teszt elolvasása után (ami egyébként kiváló lett) nem tudnék dönteni hogy akkor ezt most megvegyem-e vagy sem...:)
Anri,you are the breast...I mean the best
8. martin  Főszerkesztő
2009.09.21. 19:32:59
LV27
Válasz 7. SOLDIER üzenetére:
A crosover-világoknak tulképp semmi köze a lényeghez. Megismered X-et, akinek Y, aki már a csapatodban van, egy "eredeti" ellenfele mondjuk a másik sorozatból. Nézik egymást, aztán valamelyik mondja, hogy "téged ismerlek valahonnan".
Ezt most kimondtam, vagy csak gondoltam?
7. SOLDIER  49%Motherfucker/51%SonOfABitch
2009.09.21. 19:20:24
LV11
Válasz 5. Csipi üzenetére:
Én is elgondolkodtam rajta. A grafika nekem is bejön és egy ilyen fajta anyaghoz ez áll jól (ezen mondjuk nem lepődök meg, a japánok íresek arról, hogy az elképzelt tartalomhoz, megtalálják a megfelelő formát). Engem egyedül a crossover jellege az ami elrémiszt, főleg mert egyik univerzumot sem ismerem (a Darkstalkert is csak annyira, hogy tudjam mi az).
Please to meet you... Hope you guess my name.
6. SOLDIER  49%Motherfucker/51%SonOfABitch
2009.09.21. 19:12:35
LV11
Ez de komoly írás lett!:D

Ps2-es időszakban faltam ezeket a rétegcuccokat, de mára kicsit "elfáradtam" tőlük. Nem is érdekelt az anyag, csak az értékelést csekkoltam, aztán rásiklott a szemem az írásra, amin végül rajtaragadtam. Azt hiszem át is jött egy csipetnyi hangulat ebből az őrületből. Olvasmányos, ajánlom azoknak is akiket nem érdekel a játék!
Please to meet you... Hope you guess my name.
2009.09.21. 18:58:19
LV2
Nekem bejön. Szerintem itt a látványnál elegendő, ha funkcionálisan stílusos, ami egyébként tetszetős. A artok is menők.

Én venném.
4. soliduss  A Krónikás
2009.09.21. 18:36:15
LV24
Egy egy tipikus rétegjáték. A rajongók szerint ez egy 9 pontos game. Egy magunkfajta európai gamernek ez egy 6 pontos game.
Mindig van olyan akiknek nem jön be a stílus nekik úgy e 0.

Jogos a 6 pont, jó a teszt.Vagy legyen csak "jó" vagy "rossz" játék?
Aki nem tudja mit jelent a 6 pont olvassa el a psc pontozási rendszerét ahol le van írva mit jelent, nem úgy mint más oldalon. Én tökre egyetértek vele.
3. skate_punk  PlayStation.Community tag
2009.09.21. 18:32:26
LV14
Hát ez nagyon rossz, sok az a 6pont
Én nem okoskodok, hanem okosakat mondok
2. Beczy  PlayStation.Community tag
2009.09.21. 18:26:16
LV3
Arik a jányok. :)
2009.09.21. 18:26:11
LV3
ingyen se kellene :)
ID: the-Bullterrier
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
CROSS EDGE
NIS America
Látványosság:
Gyenge
Játszhatóság:
Átlagos
Szavatosság:
Zene / Hang:
Hangulat:
Átlagos
6/10
Pozitívum
Erős szereplőgárda, tökéletes japán/angol szinkron, poénos hangulatú párbeszédek, variációkban gazdag harci rendszer
Negatívum
A hangon kívül egy technikai összetevője sem PS3 színvonal, túlontúl bonyolult játékmechanizmus, nehezen fogyasztható kivitel