PlayStation.Community

2017.04.30. 10:24 Kedvcsináló
2 hozzászólás
Szerző: VictorVance
Értékeld a cikket!
A messzi dél vadjai.

A Tom Clancy’s Ghost Recon: Wildlands az összes kisebb-nagyobb hibája ellenére kellemes perceket, bődületes tartalma miatt inkább napokat okozott, mely, ha nem is tette az év játékává, kétségkívül a Ubisoft egyik legjobb, utóbbi években kiadott alkotásává nemesedett elő a megjelenése óta – tekintve a kiadó gyakori baklövéseit, ez náluk már kuriózum. A virtuális Bolívia remek játszótérnek bizonyult, ahol számtalan kaland, és kihívás vár a játékosra, az ország kormányának legnagyobb bánatára pedig a cucc szép köröket futott, és fut is még mindig. Sokak gépe a premiernap óta nem jött vissza a vérgőzös, és erőszakos narkóföldről, a fejlesztők azonban a hosszú szavatosság, na meg a rengeteg tennivaló ellenére is gondoskodtak arról, hogy az emberfiában még csak fel se merüljön az unatkozás lehetősége ezen a vad vidéken.
Még ki sem hűlt az El Sueno elleni hajtóvadászat emléke, de már itt is van a Wildlands első sztori DLC-je, a Narco Road, amelyben ismét egy befolyásos, és veszélyes drogbáró ellen kell felvennünk a kesztyűt, ezúttal azonban kissé más módszerekkel, mint korábban. A kiegészítő csomag combos tartalommal rendelkezik, a Ubisoft nem csak úgy odaszúrt nekünk valamit, „tessék-lássék” módon, hogy egy időre betapassza a szánkat, hanem egy komoly kis plusz szórakozást hozott össze, ami meghagyta az eredeti játék alapjait, mégis látva a végeredményt, szinte teljesen külön áll attól.
A középpontban El Invisible áll, akit ténykedései miatt a CIA már régóta célkeresztbe rakott, ugyanakkor a probléma az vele, hogy senki sem tudja kicsoda, nem hallották a hangját, nem készült róla videofelvétel, még az arcát sem látták, ellenben hálózata tökéletesen fel van építve, és kiterjed nem csak a drogra, de még a szerv-, illetve az állatcsempészetre is.
A drogbáró levadászása a mi feladatunk lesz, azonban a hagyományos „hatolj be keménytökű amcsi hősként, likvidálj mindenkit, majd verd ki az infót az illetékesből” módszer itt most nem válik be (legalábbis nem pont ebben a formában), így marad a klasszikus opció, azaz a beépülés.
Ez a Narco Road legfontosabb eleme. El Invisiblet csakis úgy találhatjuk és ölhetjük meg, ha előbb beépülünk a három legfontosabb hadnagyának a szervezetébe, majd ilyen-olyan feladatokkal folyamatosan lenyűgözzük őket, végül elnyerjük a bizalmukat, és fontos információkat megtudva egyből közelebb kerülünk ahhoz a bizonyos főnökhöz, míg nem már olyan közel leszünk hozzá, hogy a fegyver rosszabbik végéről néz majd vissza ránk – ezúttal nincsenek mesterséges intelligencia vezérelte csapattársak, maximum a Santa Blanca tagjait hívhatjuk támogatásként.
A három csoport a Kamikaze, a Death Riders, és a Jinetes Loco, az ezeket vezető kartell hadnagyok sem kevésbé elmebajosak, mint ezek a bandanevek, már ez is sokat elárul a DLC hangvételéről. Ezt a szemléletváltást leginkább a Grand Theft Auto IV és annak második kiegészítője, a The Ballad of Gay Tony példálózásával tudnám a legjobban érzékeltetni. Előbbi alapjai komolyabb, realisztikusabb, és komorabb lábakon nyugodtak, utóbbi viszont jóval könnyedebb, voltaképp szinte már egy teljesen elszállt hangot ütött meg.

Valami hasonló a helyzet a Narco Road esetében is.
Az alapjáték sem nélkülözte az agybeteg, +18-as témákat, de az inkább a fizikai erőszakban, a nyelvezetben, és a drogkartellek különböző, erősen véres, naturalisztikus módszereinek bemutatásában nyilvánult meg, a Narco Road azonban még ennél is tovább megy. Természetesen durva, kegyetlen, és könyörtelen, mint a „nagytestvére”, azonban mindezt megtoldották még jó adag adrenalinnal, eszement karakterekkel, dögös zenékkel, és szándékosan túltolt parti hangulattal. Kis híján egy teljesen más játékot kapunk (na jó, azért annyira mégse), ami már sokkal kevésbé kötődik a Tom Clancy programok taktikai lövöldéihez, ahol számított a tervezés, a megfontolt lépések, ellenben kísértetiesen emlékeztet az előbb említett GTA sorozat egyes aspektusaira, vagy épp a Just Cause szériára. Hódít a szarkasztikus humor, a parodisztikus szellemiség, és az ezekkel az elemekkel kéz a kézben járó szteroid túladagolásban szenvedő figurák, akik trágárkodnak, műmájereskednek, pózolnak, de természetesen a Narco Road mindezt ironikusan közelíti meg és csakis a paródia műfajának körén belül maradva működteti ezeket a karaktereket.
Sokkal kevésbé veszi magát komolyan, mint az alapjáték, emiatt egy kifejezetten pörgős, feszes tempójú (és azt tartani tudó) adrenalinfűtőtte trip, nitrózott kocsikkal, rózsaszínre, türkizre, lilára festett járművekkel, chopperekkel, techno muzsikával, és nem utolsósorban Monster Truckokkal, már azt vártam, mikor csillan meg a képernyő, és ugrik ki Vin Diesel a kopasz fejével az egyik gandzsaültetvény közül.

Ehhez hűen a feladatok, és egyéb tennivalók is megváltoztak. A fő-sztori összesen 15 küldetésből áll, melyeket a fejlesztők igyekeztek változatosan megtervezni, ami nagyrészt sikerült is, és mivel a DLC rövidebb az alapjátéknál, kevésbé tűnik monotonnak, így akit zavart, hogy a Wildlands egy idő után önismétlővé és unalmassá válik, minden pozitívuma ellenére, az üdvözölni fogja a Narco Road tömörebb, és színesebb vázát. Voltaképp ugyanazokat a dolgokat fogjuk tenni, mint korábban, létesítményekbe, bázisokba, vagy börtönökbe lopakodunk be, hogy likvidáljunk, elfogjunk, esetleg kivallassunk egy adott célszemélyt, bizonyos időintervallumon belül kell bombákat hatástalanítanunk, időnként egyszer-egyszer megvédenünk egy szövetségest, és hasonló ismerős feladatokat, nincs új a nap alatt, viszont ezúttal mégis sikerült egy kicsit érdekesebbé tenni ezeket a sablonokat.
Ha már a kampányról van szó: ahhoz, hogy megölhessük El Invisible embereit, az összes mellékküldetést meg kell csinálnunk, hogy előrébb juthassunk, illetve csak megölhetnénk őket, ha nem lenne a legtöbb közülük öngyilkos, mikor eljutunk a likvidálás lehetőségéig. Itt már kicsit tényleg túltolták a véres-mókás-szatirikus hangvételt, és bár apróság, de ezután felettesünk mindig megdicsér minket, egyúttal elmondja, hogy milyen fontos információkat tudtunk meg ezektől a kiskirályoktól, holott az őrjöngésen és az üvöltésen kívül nem sokat tettek, vagy mondtak.
Visszatérve a kartell hadnagyok fejéig vezető útra: a különböző mellékküldetések teljesítésével és a rivális bandatagok megölésével egyre több Twitter-követőre tehetünk szert, és ha eleget gyűjtöttünk, akkor egy idő után az adott terület góréja is követni kezd minket (nem vicc!), így természetesen a nevünk is nagyobb lesz, és a szükséges szint elérése után jön a leszámolás. Ő az örök vadászmezőkre kerül, mi pedig egy lépéssel közelebb El Invisible-hez.
Biztos vagyok benne, hogy néhány embert elriaszt ez a rendszer, mely konkrétan rákényszerít minket, hogy ne csak a fő-sztori küldetéseit, hanem a kisebb missziókat is végezzük el, de aggodalomra valójában semmi ok. Higgyétek el, megéri kipróbálni őket: rengeteg apróbb feladat van, melyek közt akadnak autóversenyek, különleges ugratók, driftelések, egyszer egy repülővel kell hidak alatt, vagy kanyonokban átsuhanni, máskor a termőföldeket permetezni a levegőből, de említhetném még, amikor egy mozgó meth labort kell átszállítanunk egyik helyről a másikra, miközben vigyáznunk kell rá, hogy ne térjünk le az úttestről. Van tehát bőven tennivaló, a szűkebbre szabott keretek ellenére tartalmas szórakozást nyújt a Narco Road.

A bejárható terület viszont egyáltalán nem új, bár e tekintetben az Ubisoft trükkös volt. Úgy tűnik, mintha egy teljesen friss vidék tárulna a szemünk elé, valójában ezek az alapjáték lekicsinyített másai, kissé átrendezve. Egy-két dolgon azért változtattak, például itt már nem kell gyűjtögetni az információkat egy adott területen ahhoz, hogy megtudjuk, hol vannak bizonyos küldetések, azokat az elejétől fogva mutatják a térképen. Ugyanakkor a legtöbb hibát, ami már az alapjátékban is zavaró volt inkább a parlagon hagytak, a járművek fizikája továbbra is borzalmas, a chopperrel időnként szinte lehetetlen az úton maradni, gyakoriak a beakadások, és egyéb bugok, de azt hiszem, ezeket egyáltalán nem kell bemutatni azoknak, akik huzamosabb időt töltöttek el a Wildlands társaságában.
Idegesítő lehet még az, hogy a DLC-hez újra karaktert kell generálnunk, egyúttal visszabutítanak minket 20-as szintre, és még pár skillt is elvesznek, a fegyverek többségével együtt. Ám ha ezen az ember képes túltenni magát, egy igencsak élvezetes (még ha nemritkán enyhén agyzsibbasztó) kalandban lehet része.

A Narco Road néhány napig csupán a Season Pass tulajdonosok kiváltsága volt, de ahogy az lenni szokott, idővel azok is hozzájuthattak, akik nem ruháztak be a szezonbérletre. Ők április 25-től vethették bele magukat (akár egyedül, akár többen, co-op módban) a Wildlands Bolíviájának ismerős, ám kissé elszálltabb, és nárcisztikusabb változatába.
Mindenképp érdemes fejest ugrani ebbe a buliba: azoknak is, akiket még mindig nem ereszt a virtuális Dél-Amerika, és azoknak is, akik már megunták a narkóháborút.

Akárhogy lesz, gondolkodjatok el, mielőtt visszautasítanátok ezt a meghívót!

(A DLC ára a PlayStation Store-on 4590Ft.)
Képgaléria
Olvasói vélemények
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
2. Binder  Drift & Photo
2017.04.30. 12:44:54
LV22
Nekem kifejezetten tetszik hogy itt mindent meg KELL csinálni...amúgy is megcsinálnám, de itt úgy van kitalálva az egész, hogy nem is akarok elkalandozni, haladok szépen sorban...(az alapjátéknál az egész mapot éltem, itt sorban pucolom ki az egészet.)

Picit zavar hogy ugye csak az a 4 terüt bejárható és a többi mivel le van zárva, akéár egy adott küldetést is bukhatunk ha kirepülünk a területről...és itt már nem 15-20 mp a türelmi idő, néha csak 5 mp...mire észreveszem hogy rámszólt, már buktam is...

A feléig jutottam el a sztorinak, de most hogy jött a GTSport BEta, így kissé parkolópályára került a cumó...pedug marha jó...területenként úgy 6-8 óra mókát jelent mre mindit kipucol az ember.

Pörgős a cucc, de kifejezetten bejön hogy más mint az alapjáték. :)
Én mondjuk azt sem tudtam megunni 120 óra alatt, pedig a bétákba is beleraktunk 50-et...xD

Én is csak ajánlani tudom mindenkinek ezt az xXx paródiát...nagyon nagy...:)
1. HUN_hatrix  The Saboteur
2017.04.30. 11:52:41
LV29
Én is azt hittem elsőnek, hogy új térképeket kapunk, de később felismertem, ez ugyanaz. Hangulata tiszta TRIPLA X betésű ezekkel az ugratások, motoros ügyességi feladatok ... stb. miatt. Teljesen más a hangulata mint az alapjátéknak. Ami kissé szokatlan volt, hogy itt ugye a beépülés miatt akik korábban az ellenségeink voltak azok haverok lettek és zöldel jelöli őket a térkép... mint a rebel-eket.
Ami vicces, hogy ha a rebeleket kiszabadítjuk, akkor ők azért ellenségek egymással, így a SZÁMUNKRA két baráti társaság elkezdi ölni egymást. :D :D Amúgy szerintem nagyon jó DLC lett.

Ami engem zavart:
- ez a visszabutítás lvl 20-ra. Itt kissé ötlethiányt érzékeltem. Miért nem lehetett lvl 40re vinni a szintet és pár extra dolgot betenni, amivel új képességeket kapsz?
- Motoros ügyességi feladatnál találtam egyet, ami szinte már Trial Fusion szint... már vagy 50x nekimentem, de nem lett meg. Ami korábban laza szórakozás volt az itt most egy helyen szopás.
- A járművek irányításával nekem nincs gond, de ahogy említetted a Choppert... azzal akad probléma. Baromira jól lehet repeszteni vele, de valamiért mint ha idővel bebugolna... mert valamikor lassan képtelenség menni vele. Megnyomod a gázt egy picit és kilő mint egy barom és ami vicc, hogy nem is nyomod a gázt de magától képes menni padlógázzal. NA mindegy ezt kihasználva ugrattam vele egy 240 méterest. :D https://www.youtube.com/watch?v=a5Lex2xu6qk

"Narco Road"- Intro video
https://www.youtube.com/watch?v=gAaBttgzmB0

Ghost Recon Wildlands - Narco Road DLC TRAILER ;)
https://www.youtube.com/watch?v=Sb4JlRJuD5s
PSN ID: HUN_hatrixx ... Nincs hiszti! ;)
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
Mozi - Volt egyszer egy... Hollywood
2019.08.20. 12:31 Cool-Túra
25 hozzászólás
Szerző: VictorVance
Hollywoodi (rém)álom.
Everybody's Golf VR (PS4, PSVR, PSN)
2019.08.20. 12:19 PlayStation Network
4 hozzászólás
Szerző: DrZaius
Akkor sem megyek ki a szabadba golfozni!
Blast Zone! Tournament (PS4, PSN)
2019.08.16. 09:15 PlayStation Network
3 hozzászólás
Szerző: GrayFox
A lemásolt házifeladat esete.
Songbird Symphony (PS4, PSN)
2019.08.15. 12:01 PlayStation Network
1 hozzászólás
Szerző: MolonLave
"Hajnalonta engemet / gerle-galamb költöget"
Mozi - Halálos iramban: Hobbs & Shaw
2019.08.15. 11:48 Cool-Túra
6 hozzászólás
Szerző: VictorVance
A macsó kopasz bácsik visszatértek.
Attack of the Earthlings (PS4, PSN)
2019.08.14. 11:30 PlayStation Network
0 hozzászólás
Szerző: HTB
A vadkapitalizmus túlkapásai.
Wolfenstein: Cyberpilot (PS4, PSVR, PSN)
2019.08.12. 20:19 PlayStation Network
14 hozzászólás
Szerző: MolonLave
Cyber-langweilig.
Etherborn (PS4, PSN)
2019.08.11. 23:41 PSC egyperces
0 hozzászólás
Szerző: MolonLave
Délutáni fejtörő.
Toki (PS4, PSN)
2019.08.10. 20:07 PlayStation Network
6 hozzászólás
Szerző: Bandage_520
Retro majomkodás.
Képregény - Megtorló: Végszó
2019.08.09. 19:00 Cool-Túra
6 hozzászólás
Szerző: VictorVance
Egy utolsó megtorlás.