PlayStation.Community

2017.04.09. 07:55 Kedvcsináló
4 hozzászólás
Szerző: Chester013
Értékeld a cikket!
A legnagyobb tesó nem annyira nagy kalandja.

A varázslatos Final Fantasy XV ugyan egy életre szóló kaland volt, ám mint azt a fél gamer világ, mi is megállapítottuk, hogy egy befejezetlen szimfóniáról volt szó. Noctis kis csapatának visszatérése azonban már az alapjáték megjelenésekor be lett szellőztetve, és most jött el az alkalom, hogy a tesók legnagyobbika, Gladiolus a saját útját járva kitágítsa a történetet a Final Fantasy XV: Episode Gladiolus eseményei során.
Amikor a hatalmas fizikai erejében még sosem csalódó Gladio egoját pár szempillantás alatt lerombolja egy elszenvedett vereség, Noctis testőre úgy érzi, egy időre félre kell vonulnia az útból, hogy egy sorozatnyi próbatétel során megerősödve ismét méltó legyen a nemes feladatra, hogy a Noctis testőre, a „király pajzsa“ lehessen. Segítségére a legendás királyi testőrtől, Cor „A Halhatatlan“ Leonis érkezik, az egyetlen ember, aki valaha túlélte és kiállta a Pengék Mesterének próbatételeit. Amennyibe Gladio is sikerrel jár a próbák során, úgy ereje a sokszorosára nő, és újfent méltó lesz arra, hogy a király pajzsa lehessen.

Aki játszott az alapjátékkal, az már tudja, hogy a sztorit kiegészítő DLC-k során Noctis csapatának három AI által irányított tagját fogjuk irányításunk alá vonni. A sorban az első a nagyfiú, Gladio, aki valljuk be, bár nem egy összetett, de nagyon szerethető jellem, harci képességei pedig a többet erővel, mint ésszel metódust követik. Ennek megfelelően az eddigi, főként a különböző fegyvertípusok dinamikus váltogatására, és Warp képességünk aktív használatára épülő harcrendszer eléggé megváltozott: picit belassult és átláthatóbbá vált.
Gladio batár nagy fegyvereivel csap szét az ellen között, és cikázás helyett inkább a lassabb, de erősebb mozdulatok jellemzik. Az alapok változatlanok: a Kört nyomva tartva folyamatosan támadunk, a Négyzetet lenyomva pedig védekezünk. Ez utóbbi nem annyira folyékony, mint Noct esetében, védekezés közben ugyanis nem tudunk túlzottan mozogni, csak elgurulni, viszont megfelelően időzítve a támadások kivédését ellentámadásba lendülhetünk. Ezt valahogy hangsúlyosabbnak éreztem, mint az elődben, jobban rá lehet (és kell is) érezni, ugyanakkor meghálálja magát a dolog. A másik változás, hogy nincs Warp, viszont van helyette Rage rendszer: Gladio az alapjátékban is bevethető képességeit használhatjuk Warp helyett (amik ugye többnyire batár erős területre ható, több dögöt is darabokra tépő offenzív megmozdulások), és a sikeres védekezések töltik fel a Rage mérőjét, ami akár négyszeres sebzésbónuszt is jelenthet egy-egy elsütött speciális támadásnál. Okos, és jól kitalált rendszer ez, mert egyrészt rizikót jelent a Rage töltése, ha nem érzünk rá a védekezés megfelelő ritmusára, ám sokszorosan kárpótol minket az a jutalom, amit ad. Ráadásul egészen más a harcok ritmusa és felépítése, mint Noctisnál volt: folyamatos cikázás és fegyverváltogatás helyett Gladioval többnyire a harcok ritmusát felvéve egy helyben védekezünk, majd a megfelelő pillanatban a magunk pártjára fordítjuk a csata állását, és miszlikbe vágjuk az eddig minket támadó ellenfeleinket.
Oh, és apró örömforrás, ami még inkább feldobta a harcokat: a bivalyerős Gladio puszta kézzel képes felkapni hatalmas kőoszlopokat, hogy eredeti felhasználási területükkel ellentétben szörnypusztításra alkalmazza eme építészeti elemeket. Max négy csapást bírnak ezek az oszlopok, de cserébe bivaly nagyot sebeznek ellenfeleinken, és amelyek nem pusztulnak el, azok elkábulnak az ütésektől, hogy könnyebben végezhessünk velük a hagyományos harci módszerekkel.
A harcrendszer tehát bár alapjaiban nem is, de minden másban sokat változott, könnyebb ugyan nem lett, de jelentősen kezelhetőbb és átláthatóbb azok számára is, akiknek az alap túl kaotikusnak bizonyult. Egyszerűsödés egyébként csak a használható fegyverek limitáltságában és varázslatok teljes elhagyásában figyelhető meg (bár ez utóbbi az FFXV világának ismeretében érthető, csak Lucis királyi sarjai használhatják a kristály erejét).
És akkor a harcrendszerről való áradozás után jöjjön a fekete leves: ez a szuper átalakított harcrendszer egy meglehetősen monoton és pofátlanul rövid kalandban kapott főszerepet. A történet gyakorlatilag egyetlen egy dungeonban játszódik, ami csak éppen hogy nagyobb és hosszabb az fő történet akármelyik hasonló helyszínénél. És bár legalább nem újra felhasznált assetekkel dolgoztak, hanem vadi újakkal, a helyszín meglehetősen egyhangú és monoton lett. A dungeont benépesítő lények sem túl változatosak, de szerencsére köztük is akadnak újak, sőt, olyan bossok is feltűnnek, akikkel exkluzívan csak itt Gladio kalandjában küzdhetünk meg.
A monotonitást továbbá megtöri még Cor állandó jelenléte is, ami mindenképp plusz pont: anno sokan panaszkodtak, hogy kevés szerepet kapott és méltatlanul alulprezentált karakter. Igazuk is volt, így ez a kiegészítő legalább annyira Cor története is, mint Gladioé, még ha az ő sztoriját leginkább csak a tábortüzeknél elérhető opcionális beszélgetésekből ismerjük meg.
A kiegészítő fő ellenfele, a Pengék Mestere, az FF rajongók egyik közkedvelt karaktere Gilgamesh is a pozitívumok sorát gyarapítja: nem csak egy fanservice, hanem szervesen kapcsolódik a játék kánonjába Lucis koronájának egykori őrzőjeként, mindemellett megidézi a korábbi FF játékokban tett jelenlétének sajátosságait is.

Két új track is jár zenei oldalról a nagyfiú kalandjához, ami a NieR: Automata csodálatos zenéjét szerző Keiichi Okabe műve, és mondhatom, komponistánk most sem okozott csalódást…
Igazán igényes kiegészítő lenne az Episode Gladiolus, ám sajnos nem kevés keserű szájízt hagy maga után az a tény, hogy gyakorlatilag egy óra alatt kipörgethető, és egyetlen eléggé unalmas helyszínen játszódik. Ráadásul befejezése után sem motivál túlzottan az újrajátszásra: oké, hogy van egy erősebb nehézségi fokozat, egy score attack mód, és még magával a Halhatatlannal is megküzdhetünk, mint a DLC leginkább emberpróbáló kihívása, de még így is soványnak érzem a tartalmat, amit a pénzünkért ad a Square-Enix.

Ugyan az Episode Gladiolus nem adott annyit hozzá az alap Final Fantasy XV történetéhez, hogy feltétlenül szükséges legyen annak megértésében, viszont megjelenésével egy időben megérkezett egy nagyobb frissítés a játékhoz, ami a méltán sokat bírált tizenharmadik fejezet cselekményét bővíti ki, Gladio (és Ignis) szemszögéből.
Ez a fejezet ugye kész rémálom volt, a béna narratív megoldásaival, a megmagyarázatlan offscreen történésekkel, és a fegyvertelen, lopakodós játékmenettel. Jó hír, hogy Gladio és Ignis közel sem fegyvertelen, így a játékmenet nem válik olyan vontatottá, mint Noct esetében. És nem egy fontos karakter sorsa a helyére kerül ebben a kis kiegészítésben. Bár tény, hogy nem a legelegánsabb narratív megoldásokat használja a Chapter 14, Verse 2 névre hallgató kis csomag, de a Gladio által megtekintett videobejegyzések aránylag tisztába teszik a dolgokat. Lehetett volna több és jobb átvezető, de így is példás, hogy utólag ez belekerült a játékba. Így utólag talán akkor nem lett volna ez a fejezet félkész, ha az eredeti tervek szerint minden karakter irányítható lett volna, és már az alap játékban mindenkivel végig lehetett volna menni ezen a részen.
Fontos még hozzátenni, hogy sem a Chapter 13, Verse 2, sem az Episode Gladiolus nem része az alap FFXV mentésének: teljesen külön indítható mindkettő, és nem használja fel az alapban elért fejlettségi szinteket, valamint felszereléseket, befejezésük után pedig visszadob minket a főmenübe.

A kiegészítőt (fájdalmasan gyorsan) kipörgetve jutalmunk egy nagyszerű teaser a három hónap múlva érkező Episode Prompto kiegészítőből, aminél reménykedem egy a mostanihoz hasonlóan karakterre szabott harcrendszerben, és a mostanitól eltérően hosszabb és tartalmasabb helyszínben…

(A kiegészítő megvásárolható a PlayStation Store-on, PS4 platformra, ára 1529Ft. A fullos Season Pass ára 7690Ft.)
Képgaléria
Olvasói vélemények
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
4. Masamune  PlayStation.Community tag
2017.04.15. 13:21:46
LV14
Válasz 3. jime üzenetére:
Gratulalok, Jime.
"Na de Gyurma Gyuszi!"
3. jime  non-alcoholic
2017.04.11. 19:26:18
LV29
-1
majd megnézem youtube-on..
"wake up, you're dead!"
2. Masamune  PlayStation.Community tag
2017.04.10. 22:16:47
LV14
Alapjaraton a main story plusszal es ezert az arert decens. A zene nagyon jo, es a vegen a harc olyan, ahogy elkepzelek egy boss fight-ot. Cor-hoz sok szerencset. A kard lehetne jobb amit kapuni mert olyan szep. Nagyon varom a Promto fele sztorit.
"Na de Gyurma Gyuszi!"
1. LaXiKa_hun  PlayStation.Community tag
2017.04.10. 09:44:05
LV9
én most tolom az alaőjátékkal és imádom! nem érdekel hogy rövidek lesznek a dlc-k tuti megveszem nemsokára a season pass-t
PSN ID: LaXiKa_hun
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
Mozi - Ragadozó madarak
2020.02.18. 21:00 Cool-Túra
2 hozzászólás
Szerző: VictorVance
Erős Nők, Akiknek Nincs Szükségük Férfiakra.
EarthNight (PS4, PSN)
2020.02.18. 20:48 PlayStation Network
0 hozzászólás
Szerző: Bandage_520
Sárkány ellen sárkányfű… akarom mondani Skydive?
Dark Devotion (PS4, PSN)
2020.02.16. 13:31 PlayStation Network
1 hozzászólás
Szerző: ColdHand
Pixeles kereszteslovagok Dark Souls-a.
Képregény - Dredd bíró: Minden birodalom elbukik
2020.02.16. 13:12 Cool-Túra
5 hozzászólás
Szerző: VictorVance
Az előétel után itt a főfogás!
The Princess Guide (PS4, PSN)
2020.02.14. 09:18 PlayStation Network
0 hozzászólás
Szerző: DrZaius
Négy hercegnő, egy tanár.
Mozi - 1917
2020.02.12. 19:23 Cool-Túra
7 hozzászólás
Szerző: VictorVance
Egy csepp a háború vérmocskos tengerében.
Gris (PS4, PSN)
2020.02.12. 13:16 PlayStation Network
3 hozzászólás
Szerző: MolonLave
Interaktív animációs film.
Coffee Talk (PS4, PSN)
2020.02.08. 14:07 PlayStation Network
1 hozzászólás
Szerző: MolonLave
Visual novel latté.
ZOMBIE ARMY 4: DEAD WAR (PS4)
2020.02.07. 20:20 Játékteszt
7 hozzászólás
Szerző: HTB
Óda egy amfetaminfüggő élőhalott osztrák szobafestőhöz és rothadó társulatához.
Mozi - Jojo Nyuszi
2020.02.05. 17:00 Cool-Túra
8 hozzászólás
Szerző: VictorVance
Felnőtté válni a Harmadik Birodalom alkonyán.