PlayStation.Community

2017.01.30. 22:06 Játékteszt
9 hozzászólás
Szerző: B_Renato97
Értékeld a cikket!
Kemény SEGA-lányok kalandjai JRPG köntösben.

Sokan gondolnánk, hogy a PlayStation legutóbbi kézi konzolja, a PlayStation Vita éppen a kihalás szélén áll és már esély sincs arra, hogy komolyabb címek megjelenjenek rá. Ez a mondat szinte mindenhol megállja a helyét... kivéve Japánban. Ott szinte minden héten megjelenik egy újabb japáni játék, amiért érdemes pénzt áldozni, azonban ebből már sokkal kevesebb tartalom jut el hozzánk, Európában élő emberekhez. A tokiói székhelyű Idea Factory International, Inc. kiadó viszont mert kockáztatni és az összes régióban kiadta az új produktumát, dobozos és online verzióban is. Az alapvetően erősen japán beállítottságú Superdimension Neptune VS Sega Hard Girls lehet tehát az a program, mely megpróbál újra életet lehelni elfeledett handheld konzolunkba, hogy az ne csak a PS4-es kiegészítő szerepét töltse be.
Amint belépünk a játékba és végignézzük az intro-videót, egyből szembe találjuk azzal a ténnyel, hogy ez bizony vitán felül egy ízig-vérig japán játék, ami a mi kis európai gyomrunkat hamar megfekszi, ha nem vagyunk a téma rajongói. Úgy éreztem, nagyon gyorsan kell valaki, aki bevezet a keleti világ rejtelmeibe és segít elmerülni a számomra szokatlan stílusú és nehezen fogyasztható JRPG-kalandba. Szerencsére akadt egy barátom, aki vállalta a bevetést, így nem egyedül csöppentem bele a keményvonalas SEGA-lányok és ellenségeik világába.
Mielőtt még elkezdtünk volna bármi komoly dolgot, gyorsan a beállítás került átfutásra, ahol az én legnagyobb meglepetésemre az opciók között szerepelt a teljes japán szinkronizálás beállítása az angol mellett. Így a game európai verziója máris kapott egy plusz pontot nálam, hiszen akadnak olyan japán tartalmak, ahol valamilyen oknál fogva csak angol szinkron elérhető egyes régiókban, ez sokszor már az elején visszavesz a teljes játékélményből.
Kezdő karakterünk IF lesz, egy kalandozó leány, aki éppen a poszt-apokaliptikus érzéseket ébresztő világot járja, keresve a központi könyvtárat, ahol reméli, hogy válaszra lel és kiderül, mégis mi történt a szebb időket megélt helyszínnel. Nem sokkal a kezdés után váratlanul az égből zuhanni kezd egy ember; természetesen a jó reflexeknek hála nem okoz gondot az elkapása. Nem sokkal ezután kiderül, hogy az égből pottyant karakter neve Segami, aki állítólag segít nekünk megtalálni azt a bizonyos könyvtárat, ahol majd válaszokat találhatunk a történtekre.
A könyvtárban kutatva aztán egy tündér támad le minket, aki szerint mi tönkretesszük a könyveket, és amúgy is, mit keresünk itt? Ekkor már teljesen körbevesz minket, játékosokat a káosz és a tudatlanság, majd ha ez nem lenne elég, ezt még fokozza, hogy Segami amnéziában szenved, így belőle is elég nehéz lesz használható információt kiszedni.
Ezt követően nagy nehezen megtudjuk, hogy van egy félelmetes szörny, aki elpusztítja a történelmet és az egész világ múltját. Természetesen a mi feladatunk lesz visszamenni az időben és ezt megakadályozni, majd legyőzni a gonoszt, hogy újra teljes pompájában tündököljön a mi hőn szeretett univerzumunk.

A történetmesélés nagy része párbeszédeken keresztül működik, visual novel fejezetekben, amiket, ha kedvünk tartja, bármikor visszaolvashatunk, mintha csak megtaláltuk és visszaillesztettük volna a történelem egy darabját. Ha többet is meg akarunk tudni magáról a sztoriról és az előzményekről, akkor a könyvtárban kell kutatnunk, mert itt rengeteg infót megtalálunk arról, milyen volt a régi világ, amikor még minden szép és jó volt.
Ahogy korábban említettem, a játék során lehetőségünk lesz az időben utazni, méghozzá nem is akárhogy: az egész körítés valami zseniális, hiszen a SEGA konzolkorszakairól lettek elnevezve az egyes visszautazási időpontok. A következő idősíkokat tudjuk bejárni:
MegaDrive - Ókor, görög-római stílus
Sega Saturn - Középkor
Game Gear - Ipari forradalom
Dreamcast – Futurisztikus
A játékban két különböző lánycsapat kapott helyet: a Sega Hard Girls és az Istennők. Az időzabáló szörny legyőzése mellett e két csapat konfliktusaira van kihegyezve a történet, ezért sokszor fogunk különböző csatákba bonyolódni. Amit kifejezetten sajnáltam a történettel kapcsolatban az, hogy már a játék elején kiderül a fő gonosztevő kiléte, illetve az ellenséges csapatról, az úgynevezett Istennőkről is lehull a lepel viszonylag hamar. Ebből következik, hogy néha ellaposodik az élmény és kevés új dolog bontakozik ki. Ezen az érzésen az se segít, hogy a történet vezetése nem lineáris, tehát olyan sorrendben megyünk végig a küldetéseken, ahogy nem szégyelljük. Ez a megoldás már csak azért sem a legjobb, mert ha nem figyelünk, akkor könnyen bele lehet bonyolódni a történet cselekményeibe, ami hosszabb távon idegesítővé és frusztrálóvá válhat.

Ami kifejezetten jól sikerült a játékban, az a küldetésrendszer. Ha elfogadsz egy megbízást, akkor a többi feladaton csökken az időlimit. Ha ez elfogy, akkor az időevő szörny elpusztítja azt az adott eseményt. A baj akkor adódik, amikor az összes küldetést megeszi, ilyenkor bekerülünk automatikusan egy csatába a boss-szal, akit nem lesz egyszerű leverni. Ha elver minket a szörny (megesik majd párszor), akkor visszatekeredik az idő és a szörny által "megevett" küldetés újra játszhatóvá válik, viszont, amit már megcsináltunk küldetést, azt nem kell megismételni.
Érdemes tudni, hogy a kedvenc történelemzabáló ellenfelünk minél több küldetést megeszik, annál erősebb lesz, így érdemes körülnézni, mikor melyik szálon folytassuk tovább utunkat. Szerencsére kellő türelemmel és kitartással megcsinálható az összes misszió, és ha azokat a küldetéseket visszük végig, amiket megvett korábban a rondaság, akkor le tudjuk gyengíteni.
A harc tehát nem "végtelen", viszont korántsem nevezhető sétagaloppnak. Ez a felépítési rendszer kifejezetten érdekes, én korábban nem tapasztaltam máshol ilyen megoldást. Nehéz besorolni, mert pozitívumként fogható fel maga a tény, hogy próbáltak kreatívak lenni a fejlesztők, viszont így nagyon könnyű belezavarodni az egész játékmenetbe, pont az újdonságok összetettsége miatt.

A harcrendszer nem túl bonyolult, viszont kellően változatos lett, hogy ne fulladjon unalomba egyhamar. Az ütközetek az RPG-rendszer alapjait megtartva körökre osztottak, viszont ezt nem a hagyományos értelemben kell venni, hanem úgymond egy dinamikus szisztémába lett átemelve az egész.
Csapatunk tagjait szabadon lehet pozicionálni egy adott mozgástéren belül, ezért stratégiailag komoly döntéseket kell meghoznunk, ha azt akarjuk, mi kerüljünk ki győztesként. Az alap dolgok mellett persze apróbb elemekre is figyelnünk kell, ilyen például az oldal található mérő, ami az interakciókat számolja - pl: képesség, mozgás, eszközhasználat. Ez az, ami behatárolja, mennyi dolgot tudunk tenni az adott körön belül. Ennek a mérőnek különböző szintjei vannak, amire érdemes odafigyelni. Ha kék szinten állítod meg, az annyit jelent, hogy kevés interakciót vittél be, ekkor védekezési bónuszt kap az adott karakter. Ha zöldben állítod meg, akkor semmi extra nem történik, ha pedig pirosban, akkor kevesebb esély van arra, hogy a kör ránk kerül, ezért nem ritka, hogy kimaradunk pár lépésből.
Tehát ezek alapján kell kitalálni, mégis mit csináljunk és mekkora kockázatot akarunk vállalni. Legtöbbször érdemes már a zöldnél résznél megállni a cselekvéssel és átgondolni, mi a helyes lépés, mielőtt túlvállaljuk magunkat. A csaták során a legnagyobb fegyverünk, ha a Fever Time mérő feltöltődik: ilyenkor akár olyan képességet is aktiválhatunk, hogy az ellenfélnek adott ideig ne legyen köre, így jóformán ellehetetlenítjük a visszatámadás lehetőségét.
Összességében a harcrendszerre semmi panaszunk nem lehet, remekül meg van szerkesztve, emellett lehetőségek tárháza áll rendelkezésünkre.

Saját csapatunk szervezését tekintve szabad kezet kapunk, így az ütközetek kimenetele sokszor azon dől el, hogy milyen stratégiai döntést hoztunk a csatát megelőzően. Egy csapatban maximum négy karakter lehet, ez egy komoly döntés már rögtön a csaták előtt, mert itt is be kell osztani, melyik figura melyik területen a legjobb, és van-e egyáltalán értelme belevinnünk a csatába. Egy fő karakternek kötelezően benne kell lennie: vagy IF, vagy Segami, de ha úgy van, akkor mindkettő is benne lehet az összeállított csapatban.
A támadások között is sok választható van, értelemszerűen akad egy sima támadás, különleges képességek és egyéb nyalánkságok, amikkel tizedelhetjük az ellenségeket. Ehhez a rendszerhez meghatározott tárhelyek tartoznak, ahova be lehet pakolni a képességeket, ezeket a lehetőséget a történet folyamán tudjuk bővíteni. Minden karakter rendelkezik aktív és passzív képességgel, ami a hasznukra lesz. A képességek használatához bizonyos SP pont szükséges: ezt úgy kell elképzelni, hogy ha a karakter támad vagy sebzést szenved el, akkor töltődik az SP pont, viszont csak nagyon lassan, ezért fontos a megfelelő és átgondolt képességhasználat. Ha szorult helyzetben vagyunk és gyorsan kellene valami használható támadás, akkor különböző itemekkel tudjuk visszatölteni a spellhez szükséges pontokat.
Minden karakternek vannak saját statisztikái és külön képességei, ettől sokszor változatossá válik a harc, hiszen sok helyzetben az ellenfél legyőzéséhez megfelelő hadrendet kell összeválogatni. A játék három karakterosztályt különböztet meg, bár köztük sok eltérést nem tapasztalható. Az egyetlen komolyabb különbség az, hogy más alapvető pontokat erősítenek a karakterosztályok, így válik valamelyik karakterünk gyorssá, a másik erőssé, és így tovább, ezután már csak rajtunk múlik, miként erősítjük tovább az adott szereplőt. Az osztályok szintjeinek a maximumra fejlesztése az egyébként, ami rendkívül sok időt emészt fel: sok esetben ugyanazokat a szörnyeket kell legyűrni és harcolni órákon át, hogy a kívánt dolgokat feloldjuk.
A szavatosságot tekintve nem lehet panaszunk, hiszen rengeteg apró dologgal tudunk foglalkozni, ha éppen nem a fő szál küldetésit csináljuk. Gyűjthetünk mindenféle cuccokat, amik a térképen megjelennek: néhol harcokat segítő eszközöket kapunk, máskor pedig különböző italokat, karakter-tuningoló kiegészítőket. Ezen apróságok mellett van egy pár fixen elszórt medál és baseball labda is, amit bezsákolhatunk.
Ami egy kicsit különlegesebb és feldobja a gyűjtögetést, az a beállítások megkeresése, hisz ahogy a karakterhez szükséges kacatokat, úgy beállításokat is tudunk találni, amik különböző dolgokat aktiválnak. Például van xp-boost, vagy harcok során egy kis plusz támadás, és ami igazán perverz japán játékká teszi a lányokkal vívott csatát, hogy a karakterek szoknyája alá is be tudsz nézni. Az ilyen kis dolgok azok, amiktől igazán japán lesz a SEGA lányok csatája és megkapja a tipikus JRPG játékokkal járó perverzséget.
Tehát, aki rajong a gyűjthető cuccokért, az itt megkapja, amire vágyik: jó darabig el lehet szórakozni, mire minden kis apróság a birtokunkba kerül.

A mapek bejárható területe relatíve szabad, viszont a méret már nem annyira nagy, és ettől hamar előjön egy "bekorlátozott" érzés, amely elég sokszor frusztráló tud lenni. Ha azonban ezen túl tudunk lépni és nem zavar a különböző pályarészek közötti átlépegetés, töltés, akkor fel sem fog tűnni a bekorlátolt játéktér. Viszont, aki érzékeny az ilyenekre, az jobb, ha előre felkészül. Ami feldobja az olykor monoton szintre lealacsonyodó mászkálást és keresgélést, az az, hogy néha szükségünk van egy kis ügyességre az ugráláshoz, hogy a különböző, számunkra hasznos dolgokat elérjük. Az irányítás letisztult és egyszerű, nem fogunk belebonyolódni, gyorsan meg tanulható mindenki számára.
A szoftver grafikai oldala nem csúnya, de nem is fog leesni az állunk. Letisztult, nem realisztikus, viszont a játék világát tökéletesen ábrázolja. mondhatni "rendben van", főleg, ha azt nézzük, hogy a PS Vita nem egy atomerőmű. A visual novel részekre ugyanakkor semmi panasz nem lehet, rendkívül jól el vannak találva az anime stílusú rajzok, ezáltal élmény olvasni a párbeszédeket és sokszor el lehet csodálkozni a rajzok magas minőségén.
Összegzésként: aki szereti a keményvonalas JRPG játékokat, annak érdemes beruházni erre a programra, mert rengeteg órát bele lehet ütni. Aki viszont még csak ismerkedik a JRPG világával, az is tehet vele egy próbát: valószínűleg nem fogja megbánni, mert egy átlag, casual játékos is sok kellemes pillanatot élhet át benne!

(A játékot a kiadótól kaptuk meg tesztelésre. Köszönjük! Megvásárolható a PlayStation Store-on, ára 12990 forint.)
Képgaléria
Olvasói vélemények
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
9. B_Renato97  Szerkesztő
2017.02.04. 10:52:43
LV4
Válasz 8. mitsuhiko üzenetére:
Én úgy hiszem mindkét végletbe beletartozok egy kicsit... Egyik szemem sír, másik játszik. :D
8. mitsuhiko  PlayStation.Community tag
2017.02.04. 06:20:57
LV1
Válasz 7. B_Renato97 üzenetére:
Nem a cég mérete miatt, nyugaton is vannak kisebb cégek, azok se támogatják a vitát, míg japánban minden cég támogatja, a nagyobbak is.

Ezért van az, hogy akik az uncharted-killzone miatt vettek vitát azok nyomják a "vita halott" kórust, a jrpgsek meg nyugodtan játszanak meg várhatnak még sok játékot.
asia.playstation.com www.play-asia.com
7. B_Renato97  Szerkesztő
2017.02.03. 19:43:54
LV4
Válasz 6. mitsuhiko üzenetére:
Persze ezek is nagy cégek, de én most igazából az óriásokra (Ubisoft, EA, Activision) gondoltam akik futószalagon szállítják a játékokat, a minőségbe most ne menjünk bele, vannak rosszabbak és jobbak, mind tudjuk. Tehát én ilyenekre gondoltam.
Mondjuk, most, hogy említed a Persona5-öt kellemes visszagondolni a Persona 4 milyen jó is lett Vitára, egyik kedvencem. Na de majd azt is PS4-en.
6. mitsuhiko  PlayStation.Community tag
2017.02.03. 18:55:48
LV1
Válasz 5. B_Renato97 üzenetére:
Szerintem pl a tecmo-koei (DW godseekers, toukiden 2) Sega/atlus (caligula, valkyria azure) bandai-namco (accel world vs sword art online) elég nagy cégek.

De nem mintha érdekelne mekkora cég csinálja, a danganronpa 3 és a summon night 6 akkor is a legkomolyabb 2017es PS vita címek között lesznek szerintem egyértelmű.

Azt meg hogy a komolyabb PS4 jrpgket (pl persona5, ninokuni2) nem lehetne jól vitára portolni a szerintem érthető, ezért van az, hogy a persona5öt csinálják ps4re, mellette egy kisebb csapat csinálja a caliguát, a legtöbb nagyobb japán cég így osztja be az erőforrásokat, míg a kisebbek alapból vitára fejlesztenek, és ps4re felportolnak ami nem lesz a ps4en grafikai csoda, de ez van.
asia.playstation.com www.play-asia.com
5. B_Renato97  Szerkesztő
2017.02.03. 17:38:29
LV4
Válasz 4. mitsuhiko üzenetére:
Persze, azért annyira talán nem vészes a helyzet, még van miben bízni. Viszont nagyobb cégek játékai már szinte biztosan nem látogatnak el Vitára amit én kifejezetten sajnálok, de egyben megtudom érteni.

Annak viszont én is tudok örülni, hogy a nagyobb címek azért nálunk is elérhetőek még dobozosan is mint pl jelen teszt alanya.
4. mitsuhiko  PlayStation.Community tag
2017.02.03. 13:14:41
LV1
A cikk elejére reagálnék: európàban is heti szinten jelenik meg japán játék vitára 2016-17ben is csak fel kell menni a PS store a, és a 8000 forint feletti új megjelenéseket kell nézni.

Söt én kifejezetten azt tapasztaltam, hogy ami említésre méltó cím az általában jön ide is.
asia.playstation.com www.play-asia.com
3. eszg_  Szerkesztő
2017.02.01. 10:15:20
LV13
Válasz 1. soliduss üzenetére:
Az alap trilógiával érdemes szvsz kezdeni, aztán jöhet a Hyperdevotion Noire, a Neptunia U és ez... ráadásul az egész csomag csupán 500 órádat fogja felemészteni. :D
Jól vagyok, nagyon köszönöm.
2. martin  Főszerkesztő
2017.01.31. 10:07:49
LV27
+1
Válasz 1. soliduss üzenetére:
A sorozat egyik része sem igazán rossz, ez a jobbak között van.
Ezt most kimondtam, vagy csak gondoltam?
1. soliduss  A Krónikás
2017.01.31. 09:48:19
LV25
add to back list.. 7/10 nem rossz. Volt ettől jobb értékelést kapott neptune.
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
SUPERDIMENSION NEPTUNE VS SEGA HARD GIRLS
Idea Factory International
Látványosság:
Átlagos
Játszhatóság:
Szavatosság:
Kiemelkedő
Zene / Hang:
Hangulat:
7/10
Pozitívum
Jópofa történet és küldetés-alapkoncepció; a visual novel párbeszédek remekül el lettek találva; a humort sem veti meg a játék; a harcrendszer kellően változatos
Negatívum
Egy bizonyos szinttől ellaposodhat és frusztrálóvá válhat a tápolás; könnyű elveszni a sztoriban; nem lehet a történet kimenetére komoly hatással lévő döntéseket hozni

MARTIN BELESZÓL
Mivel legutóbbi szavazásunkból kiderült, hogy itt a PSC-n majdnem mindenki 20 fölött van, le merem írni: fura lehet úgy, "japán módra" játszani egy kalandot, hogy a player két küldetés között magához nyúl, miközben a virtuális főszereplő szoknyája alá bámul.