.
 

PlayStation.Community

2016.12.26. 16:40 Kedvcsináló
8 hozzászólás
Szerző: MolonLave
Értékeld a cikket!
Világcsokor.

(A PlayStation VR Worlds kizárólag PlayStation VR-ral játszható.)

A SIE London Studio fogta és csokorba szedte a PlayStation VR fejlesztése alatt megszületett tech-demókat, kicsinosítgatta és megtűzdelte őket extra díszekkel, ezáltal létrehozva egy felületes és kiegyensúlyozatlan, ámbár gyönyörű bokrétát, amely tökéletesen demonstrálja az új technológia nyújtotta lehetőségeket.
A PlayStation VR Worlds című kollekció öt élményt foglal magába, amelyek egyaránt eltérőek a minőség és az interaktivitás szempontjából is.
...azonban, mielőtt belevágnék a konkrét szegmensek taglalásába, a főmenü is külön megér egy bekezdést, ugyanis annyira ötletesen és szórakoztató módon rakta össze a csapat, hogy én – és gyakorlatilag a környezetemben mindenki, aki kipróbálta – több percet is eltöltöttünk benne.
Mivel a PlayStation VR Worlds különböző műfajú szösszeneteket hoz össze, ezt a főmenü középpontját képező gömb is tükrözi: az óceáni túra kiválasztásakor például egy vízgömb, a krimi történet előtt pedig egy hatalmas gyémántgolyó, amit töltényhüvelyek hulló esője övez. A kontrollerünk is megjelenik, gombjai pedig felvillannak ha megnyomjuk őket: a touch paddal a központi golyóbist mozgathatjuk, a kontrollert odatartva pedig szórakozhatunk vele. A víz fröcsöghet, a Danger Ball szféráját elpattinthatjuk és labdázhatunk vele, míg a VR Luge aszfalttekéjével való érintkezés szikrákat eredményez.
A teszt végére azonban már úgy éreztem, hogy ha ennyi időt szenteltek volna a játék finomítására, akkor nem lennék ekkora dilemmában…
Lássunk hát hozzá.
Ocean Descent

A csoport leggyönyörűbb, de egyben legkevésbé interaktív része az Ocean Descent, amely egy lélegzetelállító mélyvízi ereszkedésre visz minket, amit jelzésszerűen indokol egy laza narratíva. Maga az Ocean Descent három „merülésből” áll, de ezekből gyakorlatilag kettő a fő attrakció korlátozott változata.
Az óceán fantasztikus kékségét ugyan helyhez kötve, csak nézelődve tapasztalhatjuk meg, de mégis fantasztikus pillanatokat élhetünk át. Elillanó halrajok, komótosan lebegő teknősök, a sötétben világító medúzák, vándorló ráják és masírozó rákok mellett a pár perces történet egy rémisztő cápatámadásban kulminálódik. A team a látványba mindent beleadott, a beszűrődő fénysugaraktól kezdve a csúcsragadozó meg-megmozduló zsír- és hústömegéig egyszerűen fenomenális a környezet: esetenként – és ezzel nem voltam egyedül – már nyúltam a kezeimmel megragadni a kíváncsian bámészkodó angyalhalakat.
Míg az interaktivitás hiánya inkább egy egyszeri, tátott szájas élménnyé teszi az Ocean Descentet, és nem valódi játékká, ez az, amit meg kell mutatni másoknak. A másik két módban a merülés cápatámadás nélkül zajlik, vagy csak helyben, a felszínhez viszonylag közel csodálhatjuk a környezetet, ami szintén ideális bemutatóvá teszi.
VR Luge

Határozott kívülálló a VR Luge, amely az „illegális betonszánkózás veszélyes világába” röpít minket. A checkpoint alapú játékban az idővel versenyezve próbáljuk kerülgetni fejünk jobbra vagy balra döntésével a forgalmat, a hegyomlást, vagy a spontán baleseteket, miközben száguldozunk egy drapp és fantáziátlan közegben. A járművek mögött haladva – vagy alattuk átcsusszanva – felgyorsulhatunk, ami megkönnyíti a következő ellenőrzőpontig való eljutást.
Ideális pozíció a kissé dőlt fekvés, amit elősegít az elénk vetített fejetlen, nyaktól lefelé megjelenített, elterült test. Így tényleg úgy hathat, mintha ott lennénk, de a sebesség érzését valahogy nem tudja átadni a virtuális ródlizás, annak ellenére, hogy a sebességmérő elég meredek értékeket jelenít meg. Mindvégig olyan, mintha relatív lassított módban sétálnának mellettünk az autók, az épületek és a tájat kitevő díszítőelemek. Az ütközés pedig sebességmegvonással jár kizárólag, semmilyen érezhető következményét nem tapasztalhatjuk.
A VR Luge szánkózása így inkább olyan, mint egy félkész bemutató, amit hozzácsaptak a többihez, csak hogy „kerek legyen a szám”. A maximalistákon kívül keveseket vonz vissza, hiszen maga a fő elem teljesítése sem egyszerű feladat a pontatlan érzékelésnek köszönhetően, nemhogy a komolyabb idők eltalálása. Nem sokat segít az sem, hogy a grafika néhol darabos és kifejezetten zavaró ebben a közegben körülnézni.
London Heist

A London Heist egy rövid, akciódús angol krimi-novella, ahol egy félresikerült gyémántrablás kulcsmomentumait tapasztalhatjuk meg – főként ülve. Meglepően sikerült a csapatnak úgy összetákolni ezt a gengsztermesét, hogy hősünk állandóan csücsüljön, akár épp kihallgatják és beszámol a történésekről, akár egy autós üldözés kellős közepébe csöppenve pucolja az előtte cikázó motorosokat.
Az alapvetően a Move-ra kiélezett túra sima PS4 kontrollerrel is kiválóan működik, de tény, hogy sokkal természetesebb az élmény az említett alternatív irányítással. Figuránk a rövid jelenetek során vagy lövöldözik, vagy össze-vissza fogdoshat és pakolhat dolgokat. Elolvashatjuk a telefonra érkezett üzenetet, kidobálhatjuk a sörös dobozokat a verdából, klasszikus zenére tekerhetjük a rádiót, vagy akár rá is gyújthatunk egy szivarra: a mikrofonon keresztül még a füst kifújását is szimulálja a játék.
A jópofa figurák inkább archetípusai az alvilágnak, de itt pontosan erre van szükség: a kemény, nagydarab, de lelkes verőemberre és a kalkuláló, megfontolt, de kegyetlen vezérre. A grafika itt is kiváló, így kifejezetten látványosak az akciószegmensek, plusz jó nézni a színészeket beszélgetni, veszekedni vagy épp verekedni. A PlayStation VR-nak köszönhetően pedig a hatás néhol kellemetlenül valósnak hat, de a poént nem szeretném lelőni.
A történet mellett pedig pár céltáblás pályát is kipróbálhatunk a magas pontszámok és az arany fokozatok bezsebelése érdekében.
A London Heistből remekül kitűnik, hogy az egyszerű tárgyak megvizsgálása és a velük történő babrálás, a szimpla lövöldözés és a sztori és történések előtérbe helyezése mind remekül passzol a virtuális valóságba. Közeli, zsigeri és kézzel foghatóbb az egész, ha tényleg benne vagyunk abban a világban.
Danger Ball

Tömören és röviden a Danger Ball nem más, mint egy feltuningolt 3D Pong. Fejünkkel irányíthatjuk táblánkat a labda visszaütésére, a cél pedig öt pont megszerzése. Csavart és erős labdát is küldhetünk a megfelelő fejmozdulattal, a variációt pedig a nyolc különálló taktikájú ellenfél biztosítja. Tornado például bosszantóan pörgő labdákat küld, míg Dupe képes megduplázni a golyót. Colossus hatalmas falat képez, amit lebontva tudunk a kapuhoz férkőzni, míg Twins páros csapatot alkotva nehezíti meg életünket.
A fő játékmód itt egy fokozatosan nehezedő bajnokság, ahol egymást követi hat mérkőzés: ha veszítünk, újra az elejétől. A Tron filmeket idéző közeg és zene alapvetően elég minimalista, és a színét váltó labda, a csatatér falának bomlása és az egyéb effektek kissé feleslegesen nehezítik meg a koncentrálást és odafigyelést. A Danger Ball egyszerű és szórakoztató, de egy pontszerzős faltenisz módon és a már említett bajnokságon kívül nem nyújt többet. Ráadásul érthetetlen, hogy ebbe a szegmensbe miért nem építették bele a multiplayert, amikor már az alapjául szolgáló Pongot is két főre tervezték.
Scavenger’s Odyssey

Talán a legkellemetlenebb érzéseket kiváltó játék a sci-fi/akció Scavenger’s Odyssey, ahol egy űrlény testébe bújva, egy pókszerű gépet irányítva kell űrroncsokon és egyéb objektumokon átküzdenünk és átnavigálnunk magunkat.
A kontrollerrel haladhatunk a térben, ugrálhatunk felületről felületre, tárgyakat kapdoshatunk fel és dobálhatunk, valamint lövöldözhetünk a nem túl változatos ellenséges lényekre; a célzást pedig fejünk elmozdításával végezhetjük. A csomagban talán a Scavenger’s Odyssey hasonlít a legjobban egy hagyományos értelemben vett játékra, ahol harcolhatunk, mászkálhatunk, és valamilyen formában gyűjtögethetünk is.
Az aszteroidák és a hajóroncsok nem mindig síkban terülnek el előttünk, így az ugrálás során sokszor kerülhetünk dőlt pozíciókba, vagy fejjel lefelé. A forgás és a relatív nagy sebesség – bár engem nem különösebben zavart – nagy eséllyel szédüléshez és rosszulléthez vezethet egy idő után egyes playereknél.
A gyorsan monotonná váló játékmenet és a fantáziátlan, önismétlő táj sem túl nagy előny, de egy rövid ideig szórakoztató az ugrálás és a pilótafülke kidolgozottsága, valamint űrlényünk kézmozdulatai és reakciói a kontroller gombjainak lenyomásakor.
Itt pedig rá is térnék a PlayStation VR Worlds legnagyobb dilemmájára. Az érték ugyanis relatív, és sokszor az árcédula felragasztása válthat ki belőlünk pozitív, vagy negatív reakciót. Sokak csalódnak, ha közel 20 ezer forintot adnak ki egy „annyira nem is jó” játékért, míg mások, miután akciósan beszerezték fél áron, teljesen elégedettek vele. Maga a játék nem változott, de a körülmények igen.
A társadalom valaminek az értékét az ára alapján minősíti, pedig ez – értelemszerűen – nem teljesen reprezentatív. A kérdés a következő: nekünk mi a feladatunk? A játékot önmagában értelmezni, függetlenül attól, hogy a megjelenés – vagy a cikk írása napján – mennyibe kerül? Vagy csakis az aktuális ár viszonylatában megbecsülni és felmérni, megéri-e? Azonban mi lesz akkor, ha évekkel később görgeti át valaki ezen írásokat, amikor az ár változásával már az idő tényezője is szerepet játszik? Ennek fényében – és részben ezek megválaszolására – biggyesztem hát ide a következő, záró bekezdést.

A PlayStation VR Worlds nem egy jó játék, de egy kiváló bemutató. Remekül illusztrálja azon lehetőségeket, azon stílusokat és megvalósításokat, amelyeket a PlayStation VR és maga a VR technológia képviselhet az elkövetkező évek során. Sőt, már láthattunk is hasonló alkotásokat.
Nagyon cinikus megoldás azonban, hogy egy ilyen - tulajdonképpeni - demo-gyűjtemény próbaverziója a PlayStation VR mellé járó demo-lemezen is helyet kapott. Teljesen rendben lenne az alkotások csokra, ha nem kérnének érte pénzt – vagy legalábbis nem ennyit. Izgalmas, szórakoztató és ötletes elemek vegyülnek unalmas, fárasztó vagy logikátlan részekkel, amit azonban érdemes lenne kipróbálnia mindenkinek, hogy eldöntse, melyik irány az, ami neki fekszik.
A PlayStation VR Worlds egy olyan pakk, amit minden leendő vásárlónak ki kell próbálni és érdemes beletekinteni. Azonban így, árcédulázva, nehezen tudnám könnyű szívvel ajánlani. Ezek alapján mindenki mérlegelhet, hogy mi számára az érték, és hogy ez a fajta érték számára mennyit ér. Egyelőre remek prológusa a technológiának, de ezzel párhuzamosan rontja az összképet erre a világcsokorra felaggatott hatalmas árcédula.

(A játékot a kiadó biztosította tesztelésre. Köszönjük! Megvásárolható támogatónk, a Konzolok Szervize budapesti boltjában, vagy webshopjából meg is rendelhető - a linkre kattintva.)
Képgaléria
Olvasói vélemények
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
8. Onimushaman  Szerkesztő
2016.12.30. 15:12:29
LV24
Válasz 7. Dragonken üzenetére:
Kevesebb az émelygés?
señor
7. Dragonken  Szerkesztő
2016.12.30. 06:44:16
LV16
Válasz 5. Onimushaman üzenetére:
Pár naponta kolbászolok néhány kört a RE7 demoban, h szoktassam magam a kalandhoz.
de miért nincs DK-n nadrág?
6. martin  Főszerkesztő
2016.12.29. 20:50:22
LV27
Válasz 5. Onimushaman üzenetére:
Majd januárban.
Ezt most kimondtam, vagy csak gondoltam?
5. Onimushaman  Szerkesztő
2016.12.29. 15:21:09
LV24
Válasz 3. martin üzenetére:
Még mindig nem repültél rá? A Resi 7 miatt jó lenne, de sokba kerülne ha nem bírnám.
señor
4. Otodik  PlayStation.Community tag
2016.12.29. 12:43:08
LV2
Válasz 1. NEXUS0001 üzenetére:
Ez nagyon megéri az árát!
3. martin  Főszerkesztő
2016.12.29. 11:28:26
LV27
Válasz 2. Onimushaman üzenetére:
Mindenki szédül.
Ezt most kimondtam, vagy csak gondoltam?
2. Onimushaman  Szerkesztő
2016.12.29. 07:04:13
LV24
Nem pörög a VR topic.
señor
1. NEXUS0001  PlayStation.Community tag
2016.12.29. 00:56:36
LV7
Most 9 rongyért le lehet szedni a Storeról, csak én kb 5-öt adnék érte. Talán.
Csak tudnám mit jelent ez a szmájli: 3D !?
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
Elmélkedő - Mi lesz a Death Stranding nagy titka?
2019.01.27. 12:00 PlayStation.Community
17 hozzászólás
Szerző: martin
ÉN aszt TUDOM, ilyen gokartos izé lessz.
1979 Revolution: Black Friday (PS4, PSN)
2019.01.20. 12:56 PlayStation Network
1 hozzászólás
Szerző: MolonLave
Szocio-politikai doku-játék.
Silent Hill - A láthatatlan epizódok
2019.01.19. 08:54 Különvélemény
15 hozzászólás
Szerző: DrZaius
Hiányzó tébolyok.
The Midnight Sanctuary (PS4, PSVR, PSN)
2019.01.18. 09:50 Komment
0 hozzászólás
Szerző: Angyalkus
Szellemekkel suttogó.
YIIK: A Postmodern RPG (PS4, PSV, PSN)
2019.01.17. 16:42 PlayStation Network
6 hozzászólás
Szerző: martin
Posztmodern számítástechnikai műalkotás.
Warhammer: Vermintide II (PS4, PSN)
2019.01.17. 13:44 Játékteszt
8 hozzászólás
Szerző: Sanada
Patkányirtás csatabárddal.
Leap of Fate (PS4, PSN)
2019.01.17. 09:58 PlayStation Network
0 hozzászólás
Szerző: Andras_01
Életem értékes értelme.
Mozi - Űrdongó
2019.01.16. 08:34 Cool-Túra
9 hozzászólás
Szerző: VictorVance
A Transformers-film, amire vártál - majdnem.
EARTH DEFENSE FORCE 5 (PLAYSTATION 4)
2019.01.15. 09:51 Játékteszt
3 hozzászólás
Szerző: eszg_
Egy (repülő csészealjnyi) bogár élete... és halála.
Mothergunship (PS4, PSN)
2019.01.15. 09:38 PlayStation Network
4 hozzászólás
Szerző: B_Renato97
Modernkori fegyverkovács.