.
 

PlayStation.Community

2016.11.16. 11:37 Cool-Túra
3 hozzászólás
Szerző: VictorVance
Értékeld a cikket!
A doktor úr megkezdte a rendelést.

Nehéz nem azzal a rossz szájízzel nekiállni a Marvel stúdió legújabb filmjének, hogy „Na, már megint egy eredet sztori!”, hiszen egyrészt a hasonló tematikájú képregény-adaptációkból már lassan több van, mint égen a csillag, másrészt szinte mindegyik bevált formulát alkalmaz. Ezt nagy valószínűséggel a Marvelnél is látták, mivel mostanában ők is jobban ódzkodnak az eredettörténetektől: vagy eleve más illetőségű filmjeikben mutatnak be újabb karaktereket (mint láthattuk azt legutóbb), vagy megpróbálják kicsit önironikusabbra venni a figurát (vegyük a legjobb példát, A Hangyát). Idei, szám szerint tizennegyedik filmjükkel ismét egy új figurával bővítik az egyre tágabb univerzumukat. Stephen Strange már 1963 óta a képregényműfaj egyik fontos alakja, Stan Lee, és Steve Ditko jóvoltából, azóta próbálták is már számos módon mozgóképre adaptálni, de minden ilyen terv dugába dőlt, egészen mostanáig. A Doctor Strange-re is igazak azok a megállapítások, mint a Marvel legtöbb hasonló szellemben készült filmjére, azaz, ha ezt egy önálló, semmiből jött alkotásként próbálták volna eladni, akkor több mint valószínű, hogy kínos bukás lett volna a vége. Azonban így, hogy már van a stúdiónak egy bejáratott brandje, ami folyamatosan súlyos dollármilliókat termel, semmi probléma nem volt a doktor úr rajzolt kalandjainak a megfilmesítésével. Hozzá kell tenni, a karakternek igazából sosem voltak olyan önálló képregényes történetei, amik kifejezetten kiváló minőségűek, jelleme, személyisége azonban mégis vonzó (emellett csapatban is tökéletesen működik, de ez a mozivásznon még odébb van), tehát vita nélkül elbír ez az alapanyag egy önálló produkciót.

Dr. Stephen Strange a világ egyik legjobb idegsebésze, emellett kissé arrogáns, és egy hihetetlenül nagy ego tulajdonosa. Élete azonban nemsokára tragikus fordulatot vesz, mikor egy szörnyű autóbaleset következtében súlyosan megsérül mindkét keze, ezután pedig képtelen lesz azokat használni a munkájában. Elkeseredetten kutatja a gyógymódot, ám a modern orvoslás mégsem tudja semmi biztossal sem kínálni. Végül a fülébe jut, hogy valahol a Távol-Keleten, egy Kamar-Taj nevű helyen hihetetlen, szinte már emberfeletti csodákat vittek véghez olyan beteg emberekkel, akiken lehetetlen volt segíteni. Strange megtörten, üres zsebekkel, az utolsó reményt is már-már feladva vág neki az útnak, de hamarosan rá kell döbbennie, hogy a különös hely, nem pusztán a gyógyításról szól. Találkozik egy Ősvarázslóval, aki bevezeti őt a mágikus képességek használatába, ugyanis egy titokzatos társaságnak már évszázadok óta az a feladata, hogy megvédje a Földet, és az emberiséget a láthatatlan, sötét, fenyegető erőktől, melyek a világ elpusztítására törekednek.
A Doctor Strange tehát eredettörténet, ám szerencsére abból is a jobbik fajta. Sok minden elmondható a Marvel filmekről, köpködhetik őket nyugodtan, becsmérelhetik napestig, ám az nem igaz, hogy ne mernének az alkotók kísérletezni a műfajokkal. Nem mindig sül el ez a lehető legjobban, viszont ez esetben jót tett a produkciónak a más megközelítés. Az univerzumon belül megszokhattuk, hogy minden tudományosan próbálnak megmagyarázni, de nem a Doctor Strange-ben. Még az asgardi istenekből is más világon létező embereket faragtak, akik akár több ezer évig is kihúzzák, nem igazán volt jellemző az a miszticizmus, és a mágikus vonal, ami az új filmet teljes mértékben körüllengi. Ennek köszönhetően az írók jobban szabadjára is engedték a fantáziájukat. A mágia, és az ezeket prezentáló speciális effektusok, na meg a rengeteg varázslat gyakorlatilag vég nélkül folyik, ennek köszönhetően a Doctor Strange vitán felül az idei év eddigi leglátványosabb filmje. Mindezt úgy, hogy egyáltalán nem üres pusztításpornó az egész. Úgy látszik a Marvel ebben is évről-évre fejlődik, már nem minél nagyobb, minél hangosabb, minél látványosabb robbanásokkal, várospusztulásokkal próbálják lenyűgözni a moziba járó közönséget, hanem inkább személyesebb jelenetekkel, vagy kreatívabb ötletekkel. Utóbbi-féle ebben a filmben is van bőven: nagyon színes, szemet kényeztető, részletes effektek, olyan az egész, mint valami LSD-trip, emellett nem lehet nem megdicsérni például az asztrálharcokat, vagy amikor teret hajlítanak. Láttunk már hasonló dolgokat mozifilmekben, többször is, de ahogy azt itt prezentálják, le a kalappal.

Ami az eredettörténetek kliséit illeti, azok szinte kivétel nélkül megvannak itt is, azonban az írók szerencsére nem lacafacáztak sokat a karakter megszületésével. Percek alatt felvázolnak mindent, megtörténik az a fordulat, ami után a főhős élete örökre megváltozik, elindul azon az úton, aminek a végén, azaz a stáblista kezdete előtt az a bizonyos figura lesz, akit a képregényekből megismerhettünk. Benedict Cumberbatch természetesen tökéletesen hozza a szerepet (nem hinném, hogy egyébként ez bárkit meglep), teljesen átadja az arrogáns, beképzelt orvost, akinek kudarcokkal, konfliktusokkal teli útján meg kell tanulnia a legfontosabb leckét, és legyőznie legnagyobb ellenségét, azaz önmagát, és így felelősségteljes, önzetlen emberré kell válnia, akit nem önző célok vezérelnek, hanem annál sokkal nagyobb, univerzálisabb dolgok. A színészi stáb amúgy is kiemelkedik még a műfaján belül is, és szerencsére mindenki kivétel nélkül teljesíti a rászabott feladatot: Mads Mikkelsen korrekt negatív karakter (motivációi még túl is mutatnak a szokásos sallangokon), Chiwetel Ejiofor kidolgozott side-kick, de Tilda Swinton még így is kirí közülük. A forgatókönyv nem ragaszkodott ahhoz, hogy túlságosan jónak, és makulátlannak ábrázolja a figurát, inkább árnyalt rajta kicsit, és ez a tettük egy még mélyebb, bonyolultabb viszonyrendszerhez vezetett Strange, és Mordo között. Ami a valamikor a jövőben érkező második részhez remek alap lehet majd.

A Doctor Strange kellemes meglepetés volt így év végére, és a Marvel univerzum egyik legérdekesebb, és talán legkülönállóbb filmjévé lépett elő. Persze vannak benne bőven utalások a többi produkcióra is (két stáblistás jelenet van, ezek közül az egyikben egy ismerős arc is felbukkan), viszont emellett teljes mértékben képes megállni a saját lábán. A hibákat így is nehéz néha megbocsátani, mivel a humor időnként valami borzasztóan erőltetett: folyton olyan érzése van az embernek, hogy csakazértis kötelező volt ezeket a rossz poénokat beletenni, attól függetlenül, hogy egyáltalán nem illenek oda. Ez egy olyan negatív dolog, amiről ideje lenne már leszoknia a Marvelnek, főleg miután nem egy filmjüket vágta majdnem tönkre a humoros vonal. Szerencsére a Doctor Strange esetében cseppet sem lehet kudarcról beszélni, remekül belesimul az univerzum eddigi történéseibe, miközben egyáltalán nincs arra szüksége, hogy fogják a kezét. Szóval, aki esetleg elvesztette már a bizodalmát a franchise-ban, vagy esetleg mostanában ábrándul ki belőle, annak is erősen ajánlott. Bőven nagy az esélye, hogy nem fog csalódni.
Olvasói vélemények
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
3. Matichku  PlayStation.Community tag
2016.11.17. 03:30:24
LV13
Cumberbatch rutinból hozta, csak most megtudtuk milyen lenne Sherlock Holmes ha mágiát is használna. :)
New Yorki szentély a Bleecker Street-en volt ha minden igaz. Az már majdnem Baker Street... :)
Nil Satis Nisi Optimum
2. badaboom  PlayStation.Community tag
2016.11.16. 14:35:36
LV1
Nagyon tetszett!
1. ymmoTS  PlayStation.Community tag
2016.11.16. 12:17:18
LV4
Dormammu, I've came to bargain.
So.. this is what it feels like
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
Elmélkedő - Az eddigi legjobb / legrosszabb Online játékélményed
2017.09.24. 14:18 PlayStation.Community
45 hozzászólás
Szerző: martin
Anya, kiesett a Licsking isteni íja!!4!4!négy
Lawbreakers (PlayStation 4, PSN)
2017.09.21. 11:33 PlayStation Network
2 hozzászólás
Szerző: Dzson
Az ember mindig jobbat remél...
KNACK 2 (PLAYSTATION 4)
2017.09.20. 21:12 Játékteszt
6 hozzászólás
Szerző: eszg_
Mindenkinek jár egy második esély...
Dishonored: Death of the Outsider (PS4)
2017.09.20. 11:49 Kedvcsináló
2 hozzászólás
Szerző: Sanada
Kívülállók és szemtelenek.
Rogue Stormers (PS4, PSN)
2017.09.19. 14:10 PlayStation Network
2 hozzászólás
Szerző: csibiur
Old School But Never Old Fashioned.
Undertale (PlayStation 4, PSN)
2017.09.18. 15:24 PlayStation Network
4 hozzászólás
Szerző: martin
A régimódi videojátékok 50 legszebb, erősen pixeles árnyalata.
Wayward Sky (PS4, PSVR, PSN)
2017.09.18. 13:27 PlayStation Network
0 hozzászólás
Szerző: Onimushaman
Égből pottyant VR mese.
Alchemic Jousts (PS4, PSN)
2017.09.18. 12:41 PlayStation Network
0 hozzászólás
Szerző: B_Renato97
Kémiaóra PS4-en.
Call of Duty: WWII - kipróbáltuk a Privát Bétát
2017.09.17. 13:10 Kedvcsináló
22 hozzászólás
Szerző: ColdHand
Szívás és káosz a második világháború csataterein.
DESTINY 2 (PLAYSTATION 4)
2017.09.15. 20:42 Játékteszt
57 hozzászólás
Szerző: soliduss
A Sors keze, második felvonás.