PlayStation.Community

2016.09.11. 09:37 PlayStation Network
3 hozzászólás
Szerző: Petunia
Értékeld a cikket!
Jó pizzát sütni nem gyors és nem könnyű, de a végén lesz egy finom pizzád.

Eddig bele sem gondoltam abba, hogy az ételfutárok élete milyen izgalmas lehet. Eltekintve attól a nyilvánvaló ténytől, hogy a kaját nem a háztetőkön parkour stílusban közlekedve szállítják ki, sokféle emberrel találkoznak és mindenkivel egyformán kedvesnek kell lenniük. Mi, ügyfelek persze csak a saját szemszögünkből nézzük életünk eme, relatíve nem nagy jelentőséggel bíró szegmensét, és igaziból csak két dolog érdekel: az étel legyen finom és érkezzen időben.
A futár személye csak akkor jön a képbe, ha valami probléma van; nálam ritkán az szokott előfordulni, hogy nem vagyok itthon és nem tudom beengedni az embert, de módfelett dicséretes módon ilyenkor is megtalálják a bejutás mikéntjét és még a kaját is lerakják úgy, hogy rendben megtaláljam. Szóval, az eddig meg sem fordult a fejemben, hogy a mi viselkedésünk is számíthat ebben a viszonyban.

Ha otthonra kérjük a szállítást, annak megvan az a veszélye, hogy a napnak nem minden percében feszítünk szalonképes és minden kritikus részt takaró öltözékben, a hajnali háromnegyed nyolckor legszebb álmunkból történő kirántással járó, félig alvó fejeket és beragadt, csipás szemeket nem is említve. Tisztesség ne esvén szólván, azért megnyugtatok mindenkit, én alsóneműben még soha nem mentem ajtót nyitni (a sebtében magamra tekert strandtürcsi alatti egyszálsemmi' ugye nem ez a kategória), de hát a jelek szerint ez nem egyértelmű, önmagával szemben támasztott követelmény minden ügyfél részéről. Mint ahogy azt a Ninja Pizza Girl című játékban is láthatjuk. És ezen kívül még sokkal többet. Ennek az egyrészt tündérien aranyos, másrészt könyörtelenül nehéz, két dimenziós platformernek nem csak korrekt sztorija, de értelmes mondanivalója is van – gyökeres ellentétben az előzőleg általam tesztelt, 7 Days To Die címmel illetett, félkész kódhalmazzal. A két cím között talán csak az az egyetlen közös szál, hogy a Ninja Pizza Girl első változata is PC-re készült, hogy aztán gyakorlatilag az összes játékkonzol felületét meghódítsa. A fejlesztő Disparity Games olyannyira független, hogy gyakorlatilag egy ausztrál család alkotja, melynek alapító tagjai, Jason és Nicole Stark több, mint húsz éves tapasztalattal rendelkezvén indították el stúdiójukat. Valójában saját, személyes, illetve gyermekeik életének eseményei játszottak fontos szerepet a Ninja Pizza Girl által közvetített üzenet megfogalmazásában.

Persze nem kell forradalmi kinyilatkoztatásokra gondolni, egyszerűen a mindennapokat elviselhetővé, sőt szebbé tevő dolgok kerülnek kimondásra. Főhősünk, Gemma, egy fiatal leányzó, aki az apukája és testvére által családi vállalkozásban üzemeltetett, PizzaRiffic nevű pizzázó futára. Ahogy az ilyen felállásnál lenni szokott, mindenkinek megvan a saját feladata: apa megsüti, a lány kiviszi, a fiú pedig a lányt irányítja, egyfajta GPS funkciót töltvén be. (Az anyukával nem tudom, mi van, egyáltalán létezik-e.) A családtagok közti, szoros és meghitt kapcsolat és a pizza minőségének magas színvonala szöges ellentétben áll a város közel száz százalékát uraló MeGaCo nevű, azonos profilú cég arculatával. Mivel a nagy halak szinte mindig be akarják kebelezni az általuk csupán teljesítményeket kimutató oszlopdiagramok részeként számon tartott kicsiket, az ellenség futárai ott ártanak, ahol tudnak. A gyáva emberek szokása szerint a többedmagukkal szemben egyedül álló Gemma életét igyekeznek megnehezíteni az ő megfélemlítésével, megdobálásával, akadályozásával. Egy ilyen helyzet természetesen megteszi a hatását egy alapvetően kedves, életvidám, a saját ügyfeleinek lelki problémáira is odafigyelő és nekik akár segíteni is kész lány lelkivilágára, de ahol a szív és szeretet van, ott esélytelen a rideg számítás.
Azt gondolhatnánk, ez a cuki sztori valamilyen béna, az ötévesek délutáni süteménykóstolgatásával megegyező nehézségi szintű maszatolás formájában került tárolásra, de ez a feltételezés olyan távol van a valóságtól, mint az Androméda csillagkép a galaxis szélétől. Hat fejezetünk van, melyeket egyenként négy-öt pálya alkot. Gyilkos pályák. Mindegyiken megadott, általában nagyon rövid időn, néhány percen belül kell végigrohannunk, parkour stílusban ugrálva a háztetők között, mélységek felett. A cél végső soron általában az, hogy a pizzát még melegen kivigyük az ügyfélnek, de vannak másodlagos objektívák is: kvázi pénzként szolgáló ábrákat és tényleg csak nagyon nehezen megszerezhető spirálokat, illetve QR kódokat is összeszedhetünk, ha nagyon ráérnénk. A nehezítést a könyörtelen időn kívül a MeGaCo szinte mindenhol jelen levő, álarcos nindzsái jelentik, akik mindent megtesznek, hogy elgáncsolják, megdobálják és kinevessék hősnőnket. Az ő leküzdésükre három mód kínálkozik: átugrunk felettük, rájuk ugrunk, vagy térden csúszva-gurulva, bowling-golyóként száguldva letaroljuk őket (a Körrel.) Igaziból mindig az adott helyzet és saját ügyességünk dönti el, hogy melyik lehet a tuti megoldás, de az iszonyatosan gyors tempó miatt elég sokat lehet velük bénázni. Meghalni nem tudunk, mert egyrészt a hölgy nem tud lezuhanni és halálra zúzódni, másrészt a rosszfiúk is maximum „csak” lelki romhalmazt tudnak szegényből csinálni; ilyenkor a földre zuhan, a kép beszürkül, és az X folyamatos nyomkodásával tudjuk rávenni, hogy keljen fel és fusson tovább. Mennyivel jobb ez, mint szerencsétlen Nate vagy Lara csilliónyi gerinc-és nyaktörése, vagy megfullasztása, ízzé-porrá zúzása? A tereptárgyak között össze-vissza tudunk ugrálni, Gemma akár egy szűk kürtőben is felpattog, amúgy Prince-esen, faltól-falig szökkelve. Sokszor kell rudakat elkapni, trambulinokkal közlekedni, vagy hatalmas propellerek által felfelé hajtva repülni. De nem minden esetben pizza-kiszállítás a feladat. Egyes esetekben csak előírt mennyiségű pénzt (eszméletlen nehéz volt, ha harmincszor nem futottam neki, egyszer sem) vagy színes spirált gyűjtünk, és ami nagyon cuki volt, hogy egy szerelmespár egyik felének kellett tűzforró pizzát úgy kivinni, hogy az utunkba eső égő hordóknál melegítettük a tésztát a kihűlést elkerülendő. („A szerelem tűzforró chilis pizza”, ismét csak Apa bölcsessége szerint – végül is igen. :) De mindez nem elég. Gemma lelkivilágán sokat lendíthetünk a számára megvásárolható, az élet egyszerű örömeit jelentő dolgok beszerzésével: tea, csoki, egy forró fürdő, és persze – bár ezzel kellett volna kezdenem – videojátékok. Az utóbbival szinte megegyező fontosságú minden, magára valamit is adó gamergirlnél a ruházat, és ezekből is bőségesen bevásárolhatunk, kedvünkre cserélgethetjük a kifejezetten stílusos outfiteket, melyek szemet gyönyörködtető ellentétben állnak a MeGaCo legénységének sötétzöld, csuklyás egyenruhájával.

Az emberpróbáló pályákat nem csak sztori módban, hanem sima speedrun változatban is lenyomhatjuk, amennyiben a statisztikánkon szeretnénk javítani. A nehézségi szint különben szinte teljes mértékben személyre szabható: kalibrálhatjuk az időt, az ellenfelek agresszivitásának szintjét, valamint a sebességet. Én mindent normálon hagytam, mert átlagos képességű játékosnak tartom magam. Úgy tűnik, hogy ez jó döntés volt, mert csak elviselhető mértékben szívattam magam; de az ötödik fejezet utolsó pályáját még nem sikerült abszolválnom már a második napja. Az a tervem, hogy minden nap gyakorolok vele valamennyit, amíg nem sikerül. A GTA: Vice City óta nekem ez a bevált stratégiám, és tudom, ha már majdnem sikerül, ott végképp nem szabad feladni. A Ninja Pizza Girl nehezebb pályáin is nagyon sokat számít, hogy ismerd a pályát, tudd, hova kell ugrani, hogyan kell időzíts, összességében rutint, reflexeket kell szerezni... legyen benne a boogie a kezedben. De mindenképp le fogom küzdeni, kíváncsi vagyok nagyon a sztori végére.

Szerintem ez egy nagyon jó indie játék. A grafika abszolút szemet gyönyörködtető, az átvezető jelenetek képregényes stílusban kerülnek elbeszélésre, jópofán megrajzolva. A zene is tökéletesen illik az aktuális helyzethez. Gemma mozgása is nagyon jól sikerült, a lassításoknál lehet látni, mennyire dinamikusak, kecsesek és realisztikusak a mozdulatai. Hibákat igazából nem találtam, talán csak a menü kissé nehezen olvasható betűibe tudnék belekötni. Nagyon ajánlom azoknak, akik szeretik a kétdés, oldalra gördülő cuccokat, a kihívásokat, és érdekli őket egy kedves, az élet apró örömeire és alapvető értékeinkre rávilágító történet.

(A játék megvásárolható a PlayStation Store-on, PS4 platformra, ára 3.090Ft.)
Képgaléria
Olvasói vélemények
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
3. ravagerchris  Ember
2016.09.11. 10:04:24
LV5
4. kép: You suck
5. kép: D

Véletlen?



Egészen biztosan.
Csak legyünk már túl ezen.
2. martin  Főszerkesztő
2016.09.11. 09:49:57
LV27
Válasz 1. Penge70 üzenetére:
És a lányokat? :D
Ezt most kimondtam, vagy csak gondoltam?
1. Penge70  PlayStation.Community tag
2016.09.11. 09:42:05
LV22
ez tuti egy jó játék, már csak azért is, mert a nindzsákat is meg a pizzát is szeretem
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
Elmélkedő - Kipróbáltad az új CoD hétvégi alfáját?
2019.09.01. 12:00 PlayStation.Community
17 hozzászólás
Szerző: martin
És, van remény...?
The Legend of Heroes: Trails of Cold Steel II (PS4)
2019.08.25. 13:03 Kedvcsináló
0 hozzászólás
Szerző: Andras_01
Harcos banda újra úton.
Skorecery (PS4, PSN)
2019.08.24. 10:23 PlayStation Network
0 hozzászólás
Szerző: B_Renato97
Az újragondolt Pong.
Observation (PS4, PSN)
2019.08.23. 10:46 PlayStation Network
3 hozzászólás
Szerző: MolonLave
Szellem a gépben.
DOOM trilógia (PS4, PSN)
2019.08.22. 17:16 Kedvcsináló
18 hozzászólás
Szerző: martin
Pokoli nosztalgia.
Mozi - Volt egyszer egy... Hollywood
2019.08.20. 12:31 Cool-Túra
45 hozzászólás
Szerző: VictorVance
Hollywoodi (rém)álom.
Everybody's Golf VR (PS4, PSVR, PSN)
2019.08.20. 12:19 PlayStation Network
4 hozzászólás
Szerző: DrZaius
Akkor sem megyek ki a szabadba golfozni!
Blast Zone! Tournament (PS4, PSN)
2019.08.16. 09:15 PlayStation Network
6 hozzászólás
Szerző: GrayFox
A lemásolt házifeladat esete.
Songbird Symphony (PS4, PSN)
2019.08.15. 12:01 PlayStation Network
1 hozzászólás
Szerző: MolonLave
"Hajnalonta engemet / gerle-galamb költöget"
Mozi - Halálos iramban: Hobbs & Shaw
2019.08.15. 11:48 Cool-Túra
6 hozzászólás
Szerző: VictorVance
A macsó kopasz bácsik visszatértek.