.
 

PlayStation.Community

2016.04.05. 17:06 Különvélemény
16 hozzászólás
Szerző: martin
Értékeld a cikket!
Olcsó játék hülye gyerekeknek.

Tádá, tádá, tá tá tááá tááá tátátá,
Tádá, tádá, tá tá tááá tááá tátátá,
Tyvúúúúúúúú,
Páff, Páff, Pááááááfff,
Grrrwááááággrr!


Számomra a videojátékozás nem jópofa hobbi, nem marhulás a spanokkal, nem könnyed hétvégi időtöltés a gyerekekkel, és nem is a kemény munkanapok utáni gőz levezetésére szolgáló agyzsibbasztás lefekvés előtt. Sosem volt ezek közül egyik sem. Az én életemben a videojáték nem egy a sok lehetőség közül.
Számomra a videojáték maga az élet, a mindennapok része, pontosan úgy, mint az evés vagy az alvás. Nekem a videojáték a mindenem 1980 óta, ezzel kelek, ezzel fekszem, nem tudom elképzelni, hogy ne csináljam, ez érdekel, ez éltet, ez tart frissen, és nincs az az isten, ember, nő, gyerek, férfi, vagy állat, aki / ami kedvéért lemondanék róla. Ennek a szerelemnek majd akkor lesz vége, ha én már nem akarom, vagy nem tudom tovább csinálni.

Semmi és senki nem boldogít annál jobban, amikor nagy magányomban, kis otthonom falai között, kényelmesen hanyatt vágom magam fotelemben, felteszem a lábam az erre fenntartott puffra, és a tökéletesre kalibrált körülmények között elmerülök egy arra érdemes videojáték csodálatos világában. Kikapcsolok mindent, elfelejtek bármit, és hagyom, hogy elkezdődjön az utazás. Az én utazásom.
...mert nagy kalandok aztán voltak az évek során, dögivel. Hatalmas, felejthetetlen történetek, meglepetések és rácsodálkozások, düh és elérzékenyülés, méreg és öröm, üvöltés és lelkendezés, pozitív és negatív csalódások sokasága.

De néha, nem olyan túl gyakran, sokévente egyszer, egészen különleges csodák is megtörténtek velem videojátékoknak köszönhetően. Pontosan leírhatatlan, tulajdonképpen indokolatlan mértékben kibomló sztorik ezek, melyek annyira személyes, annyira átütő, fejthetetlen, az agyamba abszurd képekként beleégő élmények, hogy egy kívülálló számára elmondani őket nem is érdemes, mert úgysem jön át a lényeg. Olyan helyzetek ezek, amikor még sok év múlva is látod magad előtt, hogy mi történt ott akkor a játékban, de ugyanakkor látod magadat is kívülről, hogy mit csináltál, hogy viselkedtél és miként reagáltál. Na, ez a bizarr kettősség, a virtuális és valós világ szinte kézzel fogható, spontán kialakuló és egy piciny perszonális ősrobbanásban materializálódó metamorfózisa, majd ezen katarzis egyfajta kívülről való szemlélése tehet néha örök életűvé testen kívüli videojátékos élményeket.

Nekem a PC-s DOOM II hozott el egyszer régen, egy fülledt nyári estén egy ilyen katartikus eseményt, egy örömmel, fájdalommal, szenvedéssel és gyönyörrel teli, hosszú éjszakát, melynek végén, szinte már-már gusztustalanul nagykönyvbe illő formában, egy tűző napsütéssel világra születő hajnal hozta meg a megváltást és hasította ketté a borzalmakkal és győzelemmel ittas sötétséget. Gondoltam, hát ezek után ki más írhatná meg a PSC-re a 2016-os, PS4-re is megjelenő DOOM multiplayer béta hétvégéjének élményeit, mint én?

Mielőtt belemennék a részletekbe el kell mondanom, hogy nem vagyok DOOM-szekértő, sőt FPS-szakértő sem. Nem játszom már régen kompetitív online lövöldékkel, és anno, amikor még játszottam, akkor sem voltam nagy ász, halált osztó K/D betyár, ranglisták tetején pöffeszkedő virtuális mészáros. Talán, valamikor a Half-Life multik idejében még érdekelt, hogy milyen számok figyelnek a "martin" nick mögött, és esetleg hittem benne, hogy létezik "tudás", meg "gyakorlat", de a Battlefield frontjain már inkább csak a kis senki voltam, aki a gyilkolászás hajhászása helyett a bázisfoglalással volt elfoglalva.
A DOOM jelenség egyébként nekem az említett második epizód után meg is halt. Tudom, PlayStation gépeken kívül sok másra volt egy harmadik rész is, de ez a sötét, vontatott sci-fi horror-szerű valami számomra már nem hozta a poklot fenekestül felfordító, izomagyú kommandós és amorf ellenfelei által meghatározott érzést.

De, kit érdekel már mindez, ha itt az új, idén debütáló epizód multiplayer bétája? A dedikált szerverek 3 napig élnek, alig fél pec alatt tele a parti, és némi töltögetés után már indulhat is a pokoljárás.
A játékot mindenféle előzetes ismerkedés nélkül kezdtem, amolyan hűbelebalázs módjára: nem olvastam el a kezelési útmutatót és Youtube videókat sem néztem oktatásképp, de még a menüket sem bújtam át. Talán ezért lehetett, hogy kicsit úgy álltam a kezdőponton, mint... várjunk csak, hogy mondják ezt szépen... lóf@sz a hideg vízben, de a neonszínű power-up ikonok annyira hívogatóan villogtak szerteszét az alapvetően sárgás-sötét tónusú barlangban, hogy gondolkodás nélkül feléjük indultam. Funkciójukról semmit sem tudván minden ikonra ráfutottam, amire csak lehetett, és az Assault kaszthoz alapból járó rakétavetővel puffantottam párat a folyosókba, ahol ellenfelet gyanítottam.
A hülyebiztos kezdés tovább erősödött, amikor végre megpillantottam egy ellenfelet, aki ugyebár piros feliratot hordozott, így én magam pedig a kék csapat tagjaként mindenre lőttem, ami pirosan mozgott. A célpontokat minduntalan elvétő és csak hátulról karcolgató rakéták túl nagy problémát nem okoztak ellenségeimnek, így némi kontroller-zongorázás után átváltottam a plazmafegyverre, amivel mindenféle erőfeszítés nélkül, pillanatok alatt sz@rrá lőttem két párban bóklászó, és pont egy csapattársam abuzáló duót, akik voltak olyan figyelmetlenek, hogy egy szűk alagútban a hátukat mutatták nekem.
A szűk folyosók egyébként minden kipróbált mapen (talán kettő vagy három?) jelen voltak, mint ahogy az egy-egy nagyobb, központi "terem" is, így a multiplayer játék különösebb taktikázás nélkül, rettentő laza és élvezetes formában folyt, ahol kis bolyongás után mindig valahogy valakinek a hátába kerültem, akit rendszerint le is lőttem. Hamar kiderült, hogy a DOOM multija jelen formájában nem egy Call of Duty, ahol a 128-as Prestige Prémium Prime VIP player pontosan tudja, hogy a pálya melyik pontján mely okosított fegyverrel kell halomra lőni a gyanútlanul spawnoló csicskákat, egy golyóval, hanem igazi oldcshool kergetőzés, ahol a legjobban akkor jársz, ha hátul is van szemed, vagy hátad mindig a fal felé fordítod és oldalvást' közlekedsz, mint egyes rákfajok.

Három 10 perces menet után annyira rajtamaradtam a fakocka egyszerűségű puffogtatáson, hogy még kasztot is elfelejtettem közben váltani. Így a snipert és az ikonikus, dupla csövű shotgunt például ki sem próbáltam, ellenben pár szép, távoli találatot azért bekaptam orvlövészektől, akik jó szokásukhoz hűen a pálya valamelyik eldugott pontjáról próbáltak sunyiskodni. Szerencsétlenségükre a sniper lövedéke szép csíkot húz maga után a levegőben, tehát, ha figyeltem, egy hátukba kerüléssel és egy elegánsan odakúrt gránáttal hamar elégtételt vehettem a lapulókon.

A csapatalapú mészárlást kiválóan színesítette a nagyméretű démonok menetrend szerinti érkezése, ami egy bizonyos ideig felvehető és sokszorozott sebzést kiosztó "lépegető" képében válik anyaggá. Bele is szaladtam, át is változtam szörny-mechává, amivel azonnal szét is szecskáztam két vakmerő támadót, hogy aztán egy harmadik hátulról többször telibe verjen, majd elvegye tőlem a démont. Csapattársaim azonban pont időben érkeztek meg a helyszínre, így közös erővel hamar véget vetettünk a tuningolt dög vérengzésének, mehetett tovább a fogócska.
Magát a pörgős, parázsló hangulatot, a nagyon egyszerű mozgást - köztük a pattogós ugrással és felkapaszkodással - és a teljes, régimódi mechanikát nézve a DOOM multija a cirka 15 évvel ezelőtti (ős)időket hozza vissza, amikor még csak lőttünk meg rohantunk, és mindig tudtunk, miért haltunk meg. Itt semmi nincs túlbonyolítva és minden nagyon hamar kiismerhető - legalábbis amit a bétában mutattak, az alapján.

A látvány átlagos szintet hoz, mindenféle cicoma nélkül, egymástól élesen elütő- és neonszínekkel a mindenkori felismerhetőség miatt. A multiplayer PS4 grafika csak igen távoli köszönő viszonyban van a single player képeken látott világgal, és minden bizonnyal ez még távolabb van a promóciós, PC-s screenshotok gyanúsan kiváló minőségétől. Ettől függetlenül a képernyőn minden egyes részlet nagyon tipikusan doomos, bár a futurisztikus gyorsasági motorversenyzőre hajazó karakterek nekem eléggé idegenek és jellegtelenek voltak. Hiába a fejleszthetőség és a ruházat alakíthatósága, ezeket a katonákat én csak a fejük feletti név színe alapján tudtam megkülönböztetni.
Zavarta a szemem emellett az időnkénti vízszintes képtörés a képernyő közepén, ami a nagyon szép és folyamatos haladás tükrében eléggé undi volt.

A lenyomott menetek után, a begyűjtött XP-nek köszönhetően, bődületes mennyiségű cucc nyílt meg. Egyre több kosztüm-elem, medál, perk és challenge töltődött fel mind' jobban, arra ösztönözve, hogy újabb és újabb menetekhez csatlakozzak. Megjelentek valamiféle, meccs közben aktiválható hack-modulok is, amik közül az egyik, ha jól emlékszem, a falon átlátást biztosította egy szabott időre; gondoltam is rá, ez a hülye "csalás" aztán annyira kellett az amúgy könnyed, laza, és nem mellesleg korrekt játékba, mint búcsúban egy pofon.
Említésre méltó dolog még a loadoutok szerkeszthetősége, arra az esetre, ha valaki nem elégedett az alap fegyverkiosztással.

Hogy jól szórakoztam-e a DOOM (2016) multijával ezen a hétvégén? Határozottan igen. Ez egy mocskos és véres olcsó játék volt hülye gyerekeknek, aminek folyamatosan zakatoló egyszerűségében és a szanaszét repkedő testrészekben rejlett nagyszerűsége. Nem skilles Call of Duty, nem taktikus Battlefield, simán egyszerűen csak vér-, benzin-, és hússzagú, fapados DOOM, annak minden jó és rossz tulajdonságával együtt.
Hogy megvenném-e a DOOM-ot ezen multi miatt? Én aztán biztosan nem, kizárólag a single kampány miatt adnék pénzt érte, viszont ha már amiatt megvettem, biztosan elkalandoznék néha-néha az online csatamezőkre is egy kis fogócskára, mert kifejezetten élveztem a még nekem, ügyetlen playernek is szépen csordogáló sikerélményt. (A kulcskifejezés ebben a mondatban a "néha-néha" volt.)

És, hogy mit tud majd a fullos DOOM multi teljes pompájában? Meddig tart majd ki a vérben és bélben gázoló gyorsvonat szavatossága? Elég-e az adrenalin-tódulásos pufogtatás a sötét labirintusokban, vagy ennél több is kell a hosszan tartó boldogsághoz? Sikerül-e az id Software és a Bethesda Softworks fejlesztőinek valós konkurenciaként fellépni az évek óta uralkodó, bevált panelekkel dolgozó, modern háborús FPS-ek zsánerében? Vajon az új pálya- és játékmód-szerkesztő meghódítja majd a lövöldéket kedvelő fotel-katonák szívét?
Azt ezen béta alapján nehéz megmondani, de még megjósolni is. Lesznek az új DOOM-nak rajongói és utálói, az tutifix. Lesznek, akiket kiakaszt majd a régimódi mechanika és lesznek, akik tőkét kovácsolnak majd a pofonegyszerű rendszerből. A játszma erősen kétesélyes; a csúfos bukást és a régi fényben ragyogást is magában hordozza az anyag.

(A béta-kódot a forgalmazó Cenega Hungary biztosította tesztelésre. Köszönjük! Megjelenés: május 13-án.)
Képgaléria
Olvasói vélemények
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
16. martin  Főszerkesztő
2016.05.23. 21:38:58
LV27
Válasz 15. Tuco78 üzenetére:
Próbáltam, de nem jobb.
Ezt most kimondtam, vagy csak gondoltam?
15. Tuco78  PlayStation.Community tag
2016.04.23. 15:38:49
LV1
"Semmi és senki nem boldogít annál jobban..."
A sexet próbáltad már Martin? Nővel?? :)
Amúgy brilliáns a cikk!!!
14. Resiskull  PlayStation.Community tag
2016.04.12. 18:34:32
LV21
háááát nem a multy az ami alapján megveszem a játékot.....
(mondhatni hidegen hagy)
13. martin  Főszerkesztő
2016.04.08. 18:46:30
LV27
Válasz 12. spidi76 üzenetére:
Több régión próbáltad?
Ezt most kimondtam, vagy csak gondoltam?
12. spidi76  PlayStation.Community tag
2016.04.07. 15:55:26
LV1
+1
Nekem is küldtek kódot a betához de valamiért nem fogadta el a store. Anno az alfához is kaptam de mire megnéztem az emailjeim között már le is járt. Remélem ebből nem maradok ki. A Doom3 régen nagy kedvenc volt...
Újboli motoros
11. mentoloshypo  Az indie fóbiás
2016.04.06. 14:56:49
LV28
Válasz 10. LaXiKa_hun üzenetére:
A Black Ops 3 miben másabb mint az MW2? Ekte ugyanaz minden, csak most tettek bele egy kamu "kaszt" rendszert ami 90%-ban a skinekről szól. Lóf*sz se változott az MW2 óta, semmivel se bonyolultabb a rendszer.
10. LaXiKa_hun  PlayStation.Community tag
2016.04.06. 11:57:40
LV8
nekem pont ez az old school mechanika tetszik, mert a mostani fps-ek nekem már nem tetszenek (régen egészen az mw2-ig a cod volt nagy kedvenc meg rainbow six), agyon vannak bonyolítva plusz zsar a spawn rendszer és a kliens kiosztás is. én tuti teszek ezzel egy próbát.

A cikk qrva jó volt, köszöjük!
PSN ID: LaXiKa_hun
9. probi  PlayStation.Community tag
2016.04.06. 10:54:04
LV7
Válasz 8. soliduss üzenetére:
Így van, de ez nextgen Q3 klón :) Szerintem teljesen rendben van látványra meg mindenre, nagyon hiányzott egy ilyen cucc.
powered by Skynet
8. soliduss  A Krónikás
2016.04.06. 09:05:47
LV24
Válasz 6. probi üzenetére:
Amit már böngészőből is tolhatsz ingyen.... :D
7. soliduss  A Krónikás
2016.04.06. 09:05:28
LV24
+4
Elhaladt mellette az idő. Éz kb olyan mintha valaki újra vissza szeretné ,hozni a half life előtti időket Fps story mesélésben :D ami konkrétan nem is volt..... csak labirintus és kártya.

Hasonló véleményen vagyok én is.... ezt itt most 2016-ban kevés....
6. probi  PlayStation.Community tag
2016.04.06. 08:56:24
LV7
Nekem nagyon bejön, ránézésre egy jófajta Quake 3 Arena klón amit imádtam.
powered by Skynet
5. mentoloshypo  Az indie fóbiás
2016.04.06. 07:06:58
LV28
Úgy gondolom, hogy ez a fajta old school FPS multi nem véletlenül veszett a feledés homályába az elmúlt években, viszont ha meglesz a játék akkor megyek pár kört mindenképpen, csak az íze kedvéért. Amúgy első sorban csak a kampány érdekel, a minőséggel kapcsolatban nincsenek kétségeim, a hossza remélem megüti a 3. rész szintjét.
4. Alien  PlayStation.Community tag
2016.04.06. 05:47:08
LV10
az a kemény, hogy a videókból nekem az jött le, hogy ez valóban nem az én játékom, mert egyszerű mint a faék....

....viszont az írásod alapján azonnal megvenném. :)
2016.04.05. 21:53:37
LV1
Hamisítatlan Martin élménybeszámoló, élmény volt olvasni!
2. Penge70  Veterán PSC tag
2016.04.05. 20:39:22
LV22
"Számomra a videojáték maga az élet, a mindennapok része, pontosan úgy, mint az evés vagy az alvás."

tökéletes :)
1. ufonauta  PlayStation.Community tag
2016.04.05. 19:51:45
LV15
+3
Mondjanak rád akármit ,hogy mocskos szád ,beszólsz ennek meg annak . De amíg ilyen minőségi cikkeket kapunk tőled én leszarom . Nem hiába sok éves tapasztalat jó vágod a témát .
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
Elmélkedő - Polkorrekt tartalmak a videojátékokban
2018.12.16. 11:00 PlayStation.Community
48 hozzászólás
Szerző: martin
Most akkor milyen bőrszínű és mely vallású ember ölhet büntetlenül milyen neműt és milyen korút?
RiftStar Raiders (PS4, PSN)
2018.12.09. 21:48 PlayStation Network
0 hozzászólás
Szerző: Andras_01
Shoot-Loot-Death-Restart-Death-Restart.
Marvel's Spider-Man - Turf Wars kiegészítő csomag
2018.12.08. 09:33 Kedvcsináló
11 hozzászólás
Szerző: JediEco
Kevésbé ütős a műanyag kalapács.
Oh My Godheads (PS4, PSN)
2018.12.07. 09:08 PlayStation Network
0 hozzászólás
Szerző: ColdHand
Az istenek a fejükre estek.
Nefarious (PS4, PSN)
2018.12.06. 19:17 PlayStation Network
0 hozzászólás
Szerző: Onimushaman
Fordul a kocka, avagy egy bűnöző családjában is történhet tragédia.
11-11: MEMORIES RETOLD (PS4)
2018.12.05. 12:43 Játékteszt
4 hozzászólás
Szerző: VictorVance
A Nagy Háború vérmocskos poklának gyönyörűen megfestett tablóképe.
Neverout (PS4, PSVR, PSN)
2018.12.05. 09:24 PSC egyperces
1 hozzászólás
Szerző: MolonLave
A tömör kocka.
DARKSIDERS III (PS4)
2018.12.04. 11:21 Játékteszt
26 hozzászólás
Szerző: Andras_01
Wake up, Prince, wake up!
The Forest (PlayStation 4)
2018.12.03. 17:00 PlayStation Network
6 hozzászólás
Szerző: martin
X-akták + Lost.
Valthirian Arc: Hero School Story (PS4, PSN)
2018.12.03. 09:48 PlayStation Network
1 hozzászólás
Szerző: angyalkus
Kalandok a varázslatos igazgatói irodában.