PlayStation.Community

2016.02.24. 22:25 Cool-Túra
14 hozzászólás
Szerző: VictorVance
Értékeld a cikket!
The Lord of the Chimichanga.

Deadpool (Deadpool – 2016)

Mielőtt még elkezdeném dicsérő szavakkal, és jelzőkkel, hosszú sorokon keresztül méltatni a világ minden zsoldosának istenét, a megismételhetetlen, a felejthetetlen, a felülmúlhatatlan, az utolérhetetlen, az ellenállhatatlan, egyben természetesen totálisan legyőzhetetlen fegyverforgatót, az anti-hősök numero-unóját, a millió hölgy szívének az elrablóját Wade Wilson-t, akit rajongói, és ellenlábasai is csak Deadpool néven ismernek, valamit le kell szögeznem: kellett már egy ilyen film. Kellett, mint egy falat kenyér. Kellett, mint egy pohár hideg víz a tikkasztó hőségben. Kellett, mint Rozsomáknak a gyanta, és kellett, mint Kardfognak a pedikűr. Ezt a sorolást a végtelenségig lehetne folytatni, az azonban biztos, hogy a Deadpool valóságos égi tüneményként emelkedik ki az utóbbi évek képregényfilmjeinek terméséből, és nem csak azért, mert minden percében valósággal üvölt a kreativitástól, és a hangulattól, hanem mert alapanyagánál fogva is merőben más, mint azt a szuperhősökre vágyó, moziba járó közönség megszokhatta. Talán ennek (na meg a kifejezetten agresszív, egyben hihetetlenül jópofa marketing kampánynak) köszönheti, hogy most fél Hollywood drága Deadpool-unk telelyuggatott hátsójában van, a másik fele pedig épp arra készül, hogy utat adjon a véresebb, és keményebb képregény-adaptációknak. Épp ideje volt, mikor már lassan eljutottunk oda, hogy szinte csak két véglet létezik ebben a műfajban: vagy polkorrekt humorral körítve rombolnak le a hősök komplett városokat, orbitális CGI-orgazmusok közepette, vagy búskomoran, a naplementébe bámulva, kék szűrőkkel teszik ugyanezt, Deadpool jött, látott, letette a névjegyét, megjelölte a területét, és kiütéssel győzött. Superman, Batman, Pókember, Star-Lord? Bekaphatják, új király ül a trónon! Kezdődhet a fent említett körbenyalása, illetve maszturbálása eme példa nélküli remekműnek, egy amatőr filmrajongótól, akinek értékeljétek az igyekezetét, ahogy illik.

A kivételesen megható, és felfokozott romantikus töltettel rendelkező szerelmi történet főszereplője Wade Wilson (Ryan Reynolds), aki egykor kommandósként kereste a kenyerét, most afféle problémamegoldóként dolgozik pénzért, nem épp legálisan, azonban hazudna, ha azt mondaná magának, hogy egyáltalán nem élvezi a munkáját. Nemsokára összehozza a sors egy csinos lánnyal, Vanessa-val (Morena Baccarin), aki egy amolyan „szerelem első látásra” stílusú pillanat alatt kölcsönösen egymásba szeretnek, ám nem ez az egyetlen dolog, ami megváltoztatja Wade életét. Rákot diagnosztizálnak nála, amiből esélye sincs felgyógyulni, szóval számolgathatja a napjait a hamarosan bekövetkező elhalálozásig. Vagyis csak számolgathatná, ugyanis egy rejtélyes ember ajánlatát már nem tudja visszautasítani: felajánlják neki, hogy kigyógyítják a betegségből, egy hosszú, és fájdalmas kísérletsorozat segítségével, ami egy átlagos ember szervezetében képes előhozni bizonyos benne szunnyadó mutáns-géneket. A dolog csak a legelején hangzik marha jól, aztán egy csapásra kiderül, hogy a kísérlet tervezői kivételesen nagy rosszfiúk, akik nem merő jócselekedetből gyűjtik maguk köré az elkeseredett jelentkezőket, a Wade-ben szunnyadó gének is hamarosan előjönnek, ami elég csúnya mellékhatásokkal jár. Teste eltorzul, öngyógyító képességekre tesz szert, aminek segítségével minden sebe pillanatok alatt begyógyul, elvesztett végtagokat növeszt vissza, így meghalni sem tud. Elkeseredésében varr magának egy übercool jelmezt, és felveszi a Deadpool nevet, majd elindul, hogy bosszút álljon azokon, akik tönkretették az életét.
Ha volt valaha a filmtörténelemben olyan alkotás, ami egyáltalán nem, még a legeslegapróbb mértékben sem vette komolyan magát, akkor az biztosan a Deadpool. A képregény ismerőinek ez nem jelent valami nagy újdonságot (hozzá kell tenni, hogy a moziban ülők közül sajnos ők vannak kevesebben), viszont akik most találkoznak először ezzel a karakterrel, azoknak igencsak meglepő lehet az a szellemiség, és felfogás, ami végigkíséri ezt a filmet, elejétől, egészen a végéig, még a legutolsó percekben is. Már eleve, annak a ténye, hogy ez a mozi elkészülhetett, legalább akkora csoda, minthogy Hulkról hogy a fenébe nem szakad le az a lila sztreccsgatya, és amekkora rajongás, lelkesedés, és szeretet itatja át a Deadpool-t, az alapjáraton feljogosítja arra, hogy lehetetlen legyen haragudni rá. Az utóbbi néhány Marvel-film kisebb-nagyobb futószalag-metodikájától eltérően Deadpool a maga megállíthatatlan erejével robog előre, teljesen komolyanvehetetlenül, bár a többi hasonszőrű szuperhősfilmeknek a jól bevett eredettörténet sablonját kölcsönveszi néhányszor, amúgy ott rúg bele verbálisan, és non-verbálisan mindenbe és mindenki, ahol, és amikor kell. „Hősünk” (azért képzeljünk ide egy baromi nagy idézőjelet) bármiből képes viccet csinálni, és meg is teszi, mindenféle köszönet nélkül. Attól függetlenül, hogy ugyanazokat a kliséket járja végig a film, mint ami a Marvel világra is jellemző, cseppet sem lehet velük összehasonlítani, ezért pedig maga a közlési forma a felelős. A film dugig van apróbb-nagyobb utalásokkal, kikacsintásokkal, kifiguráz mindent, amit lehet, a fricskák sok mindent, és sok mindenkit megszólítanak a többi szuperhősfilmtől kezdve, a mostanában divatos képregényes univerzumépítéseken át egészen a pop-kultúra különböző személyiségeire tett önironikus megjegyzésekig.

A poénok úgy záporoznak, mint dolgozó építőmunkások kedves, udvarias szavai egy utcán flangáló lenge öltözetű nőre, a vicceket egy géppuska gyorsaságával szórják egymás után, melyek nemegyszer tele vannak trágár, és önreflektáló benyögésekkel, meta-narrációval tarkítva, mindenki megkapja a magáét rendesen, az X-Men csapattal együtt, Deadpool pedig úgy töri át a negyedik falat, hogy közben szem nem marad szárazon, csend egy pillanatra sem támad a moziteremben. Nem csak arról van szó, hogy a világ egyik leghumorosabb képregényfiguráját ezúttal hitelesen, és hűen adaptálták mozivászonra, hanem valami olyasmiről, ami azért ritkán fordul elő a zsánerben: ez a Deadpool mintha tényleg közvetlenül a képregények lapjairól lépett volna elő, teljes mértékben ugyanaz a karakter, akit az olvasók lassan húsz esztendőn keresztül megismerhettek. Ezért pedig nem kis dicséret illeti Ryan Reynolds-ot, aki bár az utóbbi években bukást bukásra halmozott, és úgy látszott, karrierje szép lassacskán véget is ér, de ennek ellenére mégis (vagy pont ezért) kitartott, és kardoskodott a film elkészítése mellett. Az, hogy most végre teljes pompájában élvezhetjük minden egészséges férfiember egyetlen példaképének, Deadpool-nak az élőszereplős feltűnését, az nem kicsit köszönhető neki, Reynolds pedig példa értékkel él az általa kiharcolt lehetőséggel. Lubickol a szerepben, egy pillanatra sem képes befogni a száját, teljesen megérdemelt tehát mindenféle elismerés, maximálisan át tudja adni a karakter beteges humorú, szórakoztató stílusát. Persze Deadpool nem lenne Deadpool, ha nem köszörülné folyton a nyelvét még a bajtársain is, ezért Xavier professzor mutáns iskolájának két diákja is tiszteletét teszi ebben a vérgőzös, teljesen őrült agymenésben, Negaszónikus Tini Torpedó (Brianna Hilderbrand), és Kolosszus (Stefan Kapicic) tökéletes alanyok arra, hogy Deadpool humora abszolút maradéktalanul kiteljesedhessen, hiszen többek közt pontosan ilyenkor van elemében igazán.

A Deadpool erőszakos, humoros, pofátlan, és még megannyi hasonló jelzővel lehetne illetni, egyszóval pontosan olyan, mint a címszereplő. Egyben igazi, nagyon kellemes felüdülés az utóbbi évek Marvel filmjeinek az áradatától, és ez attól függetlenül értendő, hogy valaki rajong e, avagy nem a sikergyáros stúdió alkotásaiért. Az utóbbi idők legviccesebb képregényfilmje, ami ha nem is teljesen tökéletes, egy hatalmas lépés a műfajban, ami sok más jövőbeli alkotás előtt kövezheti ki az utat. Ez pedig elég nagy szó, mivel így talán eljöhet egy újabb forradalom a zsáneren belül, aminek kezdeti lángjai már most kezdenek érződni. És még mielőtt mindenki azt hinné, hogy maga Deadpool tart pisztolyt a fejemhez, hogy a végletekig méltassam a remek, szórakoztató, aranyat érő, zseniális, sziporkázó, isteni filmjét, csak annyit írok végszónak: Nézzétek meg!

80%
Olvasói vélemények
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
14. Drivolis  Felséges Úrnő
2016.03.02. 14:11:50
LV23
Válasz 1. Penge70 üzenetére:
Reynolds gyereket én is ki nem állhatom, de a filmet nagyon szórakoztatónak találtam. :)
(⌐■_■)--︻╦╤─ - - - (╥﹏╥) ladyv89
13. G-men  PlayStation.Community tag
2016.02.28. 22:42:19
LV11
Pont akartam kérdezni, h az előbb miért (2106)? de látom,hogy csak el lett ütve :)
SicKLy SaVaGe
12. Lezlie81  PlayStation.Community tag
2016.02.28. 19:31:04
LV2
Válasz 9. Lara üzenetére:
Élményeket gyűjtünk, nem tárgyakat! ;)
11. Onimushaman  Szerkesztő
2016.02.28. 11:02:24
LV24
Válasz 10. Lara üzenetére:
Ez volt a legjobb szereplése eddig.
señor
10. Lara  beauty junkie
2016.02.27. 22:45:37
LV26
Az x-menes meg mindenféle utalások is nagyon jók voltak. :)
Még Stan Lee is feltűnt, jó helyen. :D
9. Lara  beauty junkie
2016.02.27. 22:43:13
LV26
Nagyon jó írás volt, elismerésem! :)
Köszönjük szépen ezt az alkotást a filmről.

A film meg világbajnok. Engem pont ezért is vonzott, mert poénos felüdülés. Ugyanezért tetszett a Matt Damonos Mars mentőexpedíciós film is. Hogy akármilyen szar a helyzet, akkor is csak előre és poénosan nevetve.
A tarot kártyákban az utolsó lap a bolond.
És az életet csak így lehet élvezettel élni, hogy egyszerre vagy mester és bolond is. Az ilyen "dilisek", akik nevetnek minden, igazán szabadok.
Eldob mindent, kimond mindent. Csinálja, megy és nevet rajta. Saját magán meg a helyzeten is és a többieken is. Szerelemmel, erővel. :)
Ennél szebbet. :)

Imádtam, hogy miközben sorozza a poénokat, mindent, amit a kezébe vesz, eldob utána. Nem érdekli. A napszemüveget is az elején, a pisztolyt, kaját, mindent.
Mi meg egy szaros bármiért sírva fakadunk, megkarcolódik a napszemüveg és jajveszékelünk, meg értéktelen vacakokat tartogatunk évekig és halmozzuk.
Ő meg elb*sz mindent a picsába, mert a pillanatban él.

Zseniális. :D
8. Dragonken  Szerkesztő
2016.02.26. 22:44:03
LV16
+3
Életemben nem néztem még moziban meg 2x filmet, ez volt az első. Egyszerűen tökéletes a képregénybuziknak, akik értik a belsős poénokat, és a casual nézőknek, akik vihognának egy akciófilm közben. Nem mellesleg mindig is rühelltem Ryan Reynoldsot, de ezt a szerepet neki találták ki egyszerűen.
de miért nincs DK-n nadrág?
7. gabe82_  PlayStation.Community tag
2016.02.26. 21:17:02
LV16
Most jövök a moziból. Én nagyon jól szórakoztam.
6. tormentor  PlayStation.Community tag
2016.02.26. 06:51:43
LV1
kiváló film páratlan Marvel élmény
Juhász Róbert
5. seeYOUsoon  PlayStation.Community tag
2016.02.25. 14:57:46
LV5
+1
pofátlanul jó film, nem is emlékszem mikor nevettem és szórakoztam ilyen jót egy filmen, a teszt is kiváló.
..loading, please wait..
4. Onimushaman  Szerkesztő
2016.02.25. 13:31:16
LV24
+1
Sajnálom, hogy nem jutottam el az eredeti nyelvű vetítésre. A film fasza volt magyarul is, a kritika pedig kiváló.
señor
3. DiggerBarnes  PlayStation.Community tag
2016.02.25. 09:00:06
LV1
jól szórakoztam rajta, de egy kick-ass után pl. egy kissé bátortalannak érzem. jó, megértem, hogy egy élvonalbeli mainstream stúdió filmje, és vannak korlátok, de pontosan csak ennek határain belül tud merész vagy durva lenni. viszont jókat nevettem, az irány jó, az első rész sikere remélem egy bátrabb, durvább folytatást fog hozni.
2. zodiac55  PlayStation.Community tag
2016.02.25. 06:20:55
LV12
+1
Válasz 1. Penge70 üzenetére:
Ha valaki, én nagyon utálom Reynolds-ot, de ez a szerepe parádés. Csak emiatt nehogy kihagyd a filmet! :)
"Si vis pacem, para bellum."
1. Penge70  PlayStation.Community tag
2016.02.25. 06:02:46
LV22
+2
engem nagyon taszít a film, pláne a dögunalmas főszereplő Reynolds gyerek
de idővel megnézem, mert sokan dicsérik
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
Mozi - Volt egyszer egy... Hollywood
2019.08.20. 12:31 Cool-Túra
25 hozzászólás
Szerző: VictorVance
Hollywoodi (rém)álom.
Everybody's Golf VR (PS4, PSVR, PSN)
2019.08.20. 12:19 PlayStation Network
4 hozzászólás
Szerző: DrZaius
Akkor sem megyek ki a szabadba golfozni!
Blast Zone! Tournament (PS4, PSN)
2019.08.16. 09:15 PlayStation Network
3 hozzászólás
Szerző: GrayFox
A lemásolt házifeladat esete.
Songbird Symphony (PS4, PSN)
2019.08.15. 12:01 PlayStation Network
1 hozzászólás
Szerző: MolonLave
"Hajnalonta engemet / gerle-galamb költöget"
Mozi - Halálos iramban: Hobbs & Shaw
2019.08.15. 11:48 Cool-Túra
6 hozzászólás
Szerző: VictorVance
A macsó kopasz bácsik visszatértek.
Attack of the Earthlings (PS4, PSN)
2019.08.14. 11:30 PlayStation Network
0 hozzászólás
Szerző: HTB
A vadkapitalizmus túlkapásai.
Wolfenstein: Cyberpilot (PS4, PSVR, PSN)
2019.08.12. 20:19 PlayStation Network
14 hozzászólás
Szerző: MolonLave
Cyber-langweilig.
Etherborn (PS4, PSN)
2019.08.11. 23:41 PSC egyperces
0 hozzászólás
Szerző: MolonLave
Délutáni fejtörő.
Toki (PS4, PSN)
2019.08.10. 20:07 PlayStation Network
6 hozzászólás
Szerző: Bandage_520
Retro majomkodás.
Képregény - Megtorló: Végszó
2019.08.09. 19:00 Cool-Túra
6 hozzászólás
Szerző: VictorVance
Egy utolsó megtorlás.