PlayStation.Community

2015.09.08. 12:57 Játékteszt
18 hozzászólás
Szerző: HTB
Értékeld a cikket!
Sárkány ellen Chocobót! Irány Heavensward!

Minden MMORPG legfőbb mércéje a fogkefe teszt. Amikor sorra indítod a meccseket Warsong Gulch-on és arra leszel figyelmes, hogy sötétből világos lesz, kezdenek csiripelni a madarak odakint és amúgy is hajnali hat óra van, de te még mindig nem aludtál – most akkor mossál fogat? Ugyan minek? Pár kalcium tabi és rágó megteszi a hatását, túl nagy meccs-kiesés lenne, pörögjünk! Valahogy így képzelek el egy tökéletes MMORPG-t.

Az előző generációban (illetve azelőtt is volt már rá példa, de szerintem Isten igazán az ezelőtti nemzedék ágyazott meg a masszívan többszemélyes őrületnek konzolokon) már szép számmal jelentek meg az MMO-k PlayStationre – DCUO, Defiance, DUST 514, illetve az egyik legfurcsább csodabogár, a Final Fantasy XIV: A Realm Reborn. A játék a 2010-es, igen gyengére sikeredett PC-s próbálkozás – ahogy azt az alcím is sugallja – újraélesztése volt és a fejlesztőcsapat átstrukturálása meghozta gyümölcsét. Az eredeti alapokra épített, de mind játékmenetben, mind lehetőségekben kibővített és tökéletesített reinkarnáció elhallgattatott minden kritikust; így született meg az egyik legszórakoztatóbb többszemélyes-online-fantasy-kaland PS3-ra, melyről a PSC hasábjain is értekeztünk nagy hejje-hujjázás közepette. Ha egy szinte minden részletre kiterjedő összefoglaló írásra vágysz, nyomkodjad vadul ezt a kék GOMBOT, jómagam inkább saját tapasztalataimat, élményeimet részletezném, hogy egy új perspektívából is megismerhessed Eorzea mágikus világát, és az azóta megjelent nagy kiegészítőt (DLC), is.
Valami ilyesmi előzmények után keresett meg Martin, hogy mit szólnék egy jó kis FFXIV: Heavensward teszthez – pár nap alatt felhúzom a karimat 40-es szintre, átcsoszogok Ishgardba, végigfutok pár új instán, megnézzük mit tud a kieg, boldogan élünk amíg meg nem halunk – hát a nagy frászt! Ami egy gyors kiegészítő tesztnek ígérkezett, masszív két hónappá nőtte ki magát, így jött az ötlet, hogy pusztán a Heavensward tesztelése helyett legyen ez az egész szösszenet egy quasi "remake-tesztje" a PS4-re kiadott teljes csomag release-nek, mely a nagyon frappáns és kreatív Final Fantasy XIV: The Complete Experience névre lett keresztelve.
Már a karaktergenerálásnál egyértelmű volt, hogy valami nagyon epikus dolog vár rám. Hősnőm kinézetét egészen olyan apró részletekig én szabhattam meg, hogy milyen színű legyen az egyik, illetve milyen színű a másik szeme. Természetesen – a tudomány nevében – az új fajra, a sárkányokra emlékeztető vonásokkal bíró Au Rara pörgött rá a szerencsekerék, kasztnak (illetve ahogy a játék nevezi ezeket, foglalkozás – „job”) pedig a gyors szintezéshez legoptimálisabb gyógyító Conjurer mellett döntöttem. A program nagyvonalúan megérdeklődi a legelején, hogy gamepaddel, avagy billentyűzet + egér kombinációval szeretnénk belevágni a világ megmentésébe, újfent a tudomány nevében a kontroller mellett tettem le a voksom.
Magát a kalandozást négy részre tudnám felosztani: szintezés 1-50-ig, az 50-es tartalom kipörgetése a 2.55-is patchig, Heavensward szintezés 50-60-ig, majd a 60-as szintű végjáték.

A játék a fent már említett foglalkozásokat alapvetően két részre bontja szét, a mágiahasználókra és a fizikai támadásokkal operáló népségre, az alapból választható kasztok pedig később tovább párosíthatóak más foglalkozásokkal, megnyitván különféle kombinációkat melyek egy egészen új foglalkozást nyitnak meg. A derék Conjureremmel a harmincas szintet megdingelve rohantam is felhúzni a boszorkánymester helyi megfelelőjét, az Arcanistot egészen 15-ös szintig, ezzel megnyitván a fehér mágus lelkét, ami a játék egyik legerősebb gyógyító kasztja. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a passzív, illetve aktív képességek lineárisan (szintezéssel, illetve kasztunkhoz tartozó küldetések teljesítésével) nyílnak meg, nem nagyon lehetséges képességfákba pontokat invesztálva testre szabni avatarunkat; ezt ellensúlyozzák némiképpen a foglalkozások közötti képességek: újonnan megnyitott fehér mágusom például megörökölte a Conjurer összes varázslatát, illetve a 15-ös Arcanist pár képességét is használhattam (volna) – tökéletes hősünk megalkotása az ilyen képességek megnyitásában és alkalmazásában rejlik, ha nagyon sok időm lett volna a klasszikus halálosztó mágust is szintezhettem volna órákon át, ezzel megnyitván az időszakos instant varázslás lehetőségét. Érdekes és jópofa rendszer ez, de sajnos nem ér fel egy három-négy képességfából kimazsolázott és összehegesztett fejlődési úttal, picit korlátoltnak éreztem ezáltal a fejlődést és az igazán gyilkos kombók megalkotását.
A szintezés – főleg, ha pedánsan védett helyeken logolunk ki egy-egy menet után és ezáltal „kipihentségben”, azaz ideiglenesen gyorsabb fejlődésben részesülünk – relatíve gyorsra sikeredett, illetve a különféle szintekhez rendelt zónákban is dögivel találhatunk fejlettségünkhöz leginkább passzoló elfoglaltságot – az ötvenes szintet másfél-két hét intenzívebb játékkal kényelmesen el lehet érni.

Final Fantasy-ről lévén szó, a történet és az egyszemélyes kontent igen hangsúlyosra sikeredett. Ugyan a fontosabb átvezetők során alkalmazott angol szinkron a szokásos szerethetően bénácskára sikerült, látványos jeleneteken és érdekes párbeszédeken keresztül ismerhetjük a sztori fő mozgatóelemeiről. A zenei aláfestés igazi retro csemege, a híres-hírhedt Chocobo-téma itteni hangszerelése napokig járt a fejemben és dúdolgattam azt önkéntelenül. A cselekményre visszatérve: néhol már-már túl cuki, vagy túlságosan is eltúlzott karakterek, nagyon sok sárkány, egy beszélő kristály és furábbnál-furább lények és szövetségek keresztezik majd utunkat, de jutott bőven politikai szarkeve... ármánykodás, árulás és kismillió más meglepetés is. Erős, érdekes morális kérdéseket boncolgató, mégis szerethető mese ez – a játékmenetben ahol ez visszájára sül el, az az olykor már idegőrlően feleslegesnek ható rohangálás két ugyanazon pont között, ilyen szempontból van holtidő bőven.
A sztori rész zöme egymagunkban teljesen jól és kellemesen abszolválható, a magányos kalandozást pont jól ütemezve törik meg a kötelezően legyűrendő instance-ok és trialek, itt értelemszerűen csapatba ver(g)ődve kell végigküzdenünk magunkat az aktuális kihíváson. Az 50-es szintig az esetek zömében négyfős csapatban, utána pedig már 8 fős raidekben (illetve a legnagyobb kihívások esetén 24 fős raidekben) kell majd bizonyítani rátermettségünket. A legutóbb tesztelt MMO, a TESO borzalmas csapatkeresője után kimondottan üdítően hatott a minimális várakozási idő egy-egy ilyen csoportos móka előtt, köszönhetően leginkább a duty roulettenek (és ahhoz kapcsolódó kihívásoknak, illetve az ehhez tartozó busás jutalomnak), ahol a megnyitott csoportos helyszínek közé random pakol be minket Fortuna. Mivel a különféle instance-ok szintje egy minimum és maximum közé van szorítva, a játék szintünket mindig, felszerelésünket pedig esetlegesen az adott érőpróbához idomítja a kihívás megtartása végett.
Már az alapjátékba is tonnányi ilyen helyszín került, tovább cizellálja a dolgot a háromszintű nehézségi fok. Egy-egy ilyen ütközetnek nekirugaszkodhatunk normal, hard és extreme fokozaton. Míg a trialek esetén, ahol egy darab jól megtermett Primalt kell legyűrnünk, a nehézségi szint megemelése tonnányi új boss képességben, addig az instance-ok esetén pedig teljesen új ellenségekben, útvonalakban mutatkozik meg. Maguk a csoportos harcok szakítanak a kissé elavult klasszikus formulával (tank áll elől és tartja az aggrót, DD-k hátulról püfölik a bosst, healerek egyhelyben toporogva hátulról osztják az életet), sokszor a harc bizonyos részéhez érkezve valami tárgyat kell aktiválni, fedezékbe kell vonulni, eldzsesszolni egy területre ható képesség elől – folyamatosan figyelni kell és megfelelően reagálni az adott pillanatra, gyógyítómmal én sem csak a bal felső sarokban lévő életcsíkokat bambultam pislogás nélkül, hanem szerves részese voltam az eseménynek, ki-be táncoltam a veszélyes és biztonságos zónákból, futkostam fel-alá mint a mérgezett egér.
Mivel japán fejlesztésről van szó, nem maradhatott ki a tonnányi minijáték és gyűjthető biszbasz (a Heavensward előtti 2.55-ös patch vezette be a Gold Saucert, ahol ügyességi játékokon keresztül tehetjük egyénivé karakterünk kinézetét, aprócska útitársait, hátasait). Mindemellett a világban szétszórt és eldugott NPC-k, bizonyos mellékküldetések mind-mind arra várnak, hogy megtaláljuk őket és gyarapítsuk elborult kollekciónkat (az egyik kedvencem a mini napocska, aminek magasságát a böködés emote-tal szabályozhattam). Húszas szinten megnyílik a chocobo hátasunkhoz kapcsolódó küldetés is, értelemszerűen csirkénk kinézetét is befolyásolhatjuk, ami pedig a legjópofább, egy arra szolgáló tárggyal megidézhetjük, hogy aztán csőrével böködve segítse gyors és problémamentes haladásunkat. Ahogy egyre erősödik a sárga rusnyaság, a különféle megnyitott képességeivel gyógyítót, tankot vagy erős sebzéssel rendelkező gyilkoló-csirkeszörnyeteget fejleszthetünk belőle, hogy némileg ellensúlyozza választott foglalkozásunk gyengeségeit.
Ha már gyűjtögetés: itt is lehetőség van craftolásra, azaz a nyersanyaggyűjtésre, majd az abból való barkácsolásra. Ezt a részét a játéknak különösebben nem erőltettem, de ehhez is szakosított felszerelés szetteket gyűjthetünk be, illetve erős, olykor pedig szórakozatót tárgyakat és jóságokat kreálhatunk.
Az 50-es szintre elérkezvén újoncoknak az ingyenes frissítésekben szereplő tartalom végigpörgetése (újabb pár nap, aktív játéktól függően hét), veteránoknak pedig Ishgardba, az új központi város, a Heavensward kiegészítő első fő állomásába történő belépés a következő stáció. A kiegészítő eseményei az Ul’dahi, igencsak balul elsült vacsora után veszik fel a fonalat és folytatják onnan a cselekményt. És hogy mi jár a pénzünkért? Még több FF XIV, még látványosabb és nagyobb helyszíneken. A szintlimit kitolódik 60-ra, ami meglévő avatarjainknak még több új képességet jelent.

Három új foglalkozás közül választhatnak azok, akik valami friss élményre vágynak. Az asztrológus egy klasszikus támogató-gyógyító kaszt, ami különféle buffokkal támogatja a csapatot és alkot hihetetlenül erős párost egy white mage-dzsel vagy scholarral. Ahhoz, hogy a maximumot ki lehessen hozni ebből a foglalkozásból ügyesen kell balanszírozni a különféle stance-szek között, illetve – tekintve, hogy az asztrológusok kártyákat használnak – „paklink” használatát is optimalizálni kell; akik szeretnek gyógyítani és nem rettennek meg némi kihívástól, élvezni fogják az asztrológia minden pillanatát, nekem ez tűnt a legjópofább és legösszetettebb foglalkozásnak.
Új tank is került a játékba: a Dark Knight szakma elsajátításával, egy manával is operáló közelharcos húsfal, aki tonnányi képességének segítségével folyamatosan irányíthatja és kordában tarthatja a kapott sebzést, ezzel könnyítvén a szorult helyzetekben lévő healerek dolgát.
Sebzésosztók a gépészt megnyitva oszthatják a halált puskáik és ágyúik segítségével, ez is új lehetőségekkel kecsegtet a távolról pötyögtetni szeretők számára, nagyon gizdán néznek ki.
Mivel érzésem szerint a fejlesztők a kasztok folyamatos balanszírozására törekednek, a bárdok jelentős változáson mentek keresztül – volt is visszhangja a dolognak, picit statikusabb lett a velük történő machinálás mint a Heavensward előtt, ez van.

Új instance-szok és trialek is kerültek értelemszerűen a játékba, ezek nehézsége érzésem szerint nem éri el a Heavensward előtti tömeges kaszaboldáét (a jó öreg renegát Moogle király és csipet-csapata elleni extrém kihívástól még most is kiráz a hideg), ezzel hozzáférhetőbbé téve a jelenlegi end game tartalmat mezeibb játékosok számára is. Itt is lehet később nehezebb fokozaton nekifutni a már teljesített főellenségeknek, de az egész képet szemlélve picit el lett mosva a határ a kemény mag és az alkalmi játékosok között – hozzáállástól függően lehet ennek örülni, vagy nem szeretni.

Új zonák mellé új hátas is jár a fekete Chocobo személyében. Az egyik legnagyobb újításként beharangozott repkedés azonban hordoz magában bőven idegőrlő elemeket is. Ahhoz, hogy egy pályaszakaszon megnyithassuk a légi közlekedést, a hatalmas térképeken először meg kell találnunk (illetve küldetések teljesítésével megnyitnunk) az összes aether áramlatot iránytűnk segítségével, mely GPS-ekkel ellentétben nem fogja nekünk megsúgni, hogy mikor forduljunk balra avagy jobbra, egyszerűen közli, hogy a legközelebbi áramlat délnyugatra található 200 lépésre – gyakran álltam valami megmászhatatlan szikla tövében és a fejemet vakarászva, hogy aztán a fél pályát megkerülve juthassak el célomhoz. Mire megnyitjuk az összes áramlatot egy térképen, általában a küldetések 80 százalékával már végeztünk is, picit timesink szaga van a dolognak, viszont tényleg jó érzés a nagy nehezen megnyitott szakaszokon az égbe pattanni Chocobonkkal.
A Heavenswardban debütáló 170-es tárgyszintű felszerelés megszerzéséhez „Tomestone of Law-ért” kell majd szanaszét-farmolnunk az új instance-okat és trialeket, ezeket Idyllshire-ben lehet beváltani a ragyogóbbnál-ragyogóbb gizdázós hacukákra.
Az összképre visszatérve picit: a PS3-as verzióhoz képest értelemszerűen grafikai ráncfelvarráson esett keresztül a program, a designnak köszönhetően – szerintem – nem csak MMORPG-k között, de amúgy is simán megállja a helyét a vizualitás. Az irányítás nekem gamepadről tökéletesen kézre állt, de több skillt használó kasztoknál (pölö asztrológus) az egyszerre megjelenített 16 képesség kevéske lehet és a harc hevében való elmentett sémáink közötti váltogatás tragikomikus szituációkat is eredményezhet. Sajnos a térképet nem reformálták meg, kezelhetőség szempontjából ezt éreztem a leggyengébb részének a játéknak.

Az aktív játékosbázisra sem lehet panaszkodni, soha nem éreztem magam izoláltan, mindegyik zónában volt élet a többi játékos jelenlétének köszönhetően (láttam bőven magyarokat is) és bár azon ritka esetek, amikor már 15 percet kellett várjak egy-egy 8 fős csapat összepárosítására, lassan teltek (összehasonlítás végett: a TESO-ban volt hogy három óráig csöveztem egy kazamata bejárata előtt, amíg összejött egy életképes team), de 2-5 percnél szinte soha nem kellett tovább várakoznom. Az is imponáló volt, hogy láthatóan egy érettebb közönséget vonzott be magához a játék, mivel akárhányszor közöltem, hogy az adott kihívásnak most először vágok neki, mindig türelmesen elmagyarázták, mire kell figyeljek és mit kell szem előtt tartsak. (Healelj, baszod!) Mivel a szerverek legtöbbjén többféle náció van összeeresztve (vannak persze csak japánoknak dedikált szerverek), egy jópofa fordítóprogram is tiszteletét teszi a chat opciói között, mely az angol, német, francia és japán nyelvek között teszi problémamentessé a kommunikációt.
Ugyan az elmúlt két hónap FFXIV-ezés egyhuzamban nagyon sok és masszív volt az én pici báránylelkemnek, a játék megtartós és biztos vagyok benne, hogy egy kis pihi után visszatérek Eorzea földjére - előtte azonban jól felpolcolok kalcium tablettából meg dinnyésorbitból, mert bár a játék időigényes, cserébe viszont jelenleg az egyik legminőségibb PS4-en is elérhető többszemélyes online kaland, ami évekkel az „újjászületés” után is képes folyamatosan megújulni és releváns maradni, mind újoncok, mind aktív játékosok számára.
(Fontos megemlíteni, hogy a játék havidíjas előfizetéssel működik. A játékcsomag megvásárlásával egy hónap előfizetést ajándékba adnak a fejlesztők, de utána bizony perkálni kell keményen. PS+ előfizetés viszont nem szükséges hozzá.)

(A játékot partnerünk, a Cenega Hungary biztosította tesztelésre. Köszönjük! Megvásárolgató támogatónk, a Konzolok Szervize budapesti boltjában, de ha nem akarsz kimozdulni érte, webshopjából is megrendelheted a linkre bökve.)
Képgaléria
Olvasói vélemények
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
18. Drivolis  Felséges Úrnő
2015.09.13. 18:40:48
LV23
Illene már végre feltalálni az időgépet.
(⌐■_■)--︻╦╤─ - - - (╥﹏╥) ladyv89
17. Jinchuu  PlayStation.Community tag
2015.09.11. 09:40:53
LV1
Ha jól tudom 3.1-el vmikor oktoberben jönnek a tényleges EU datacenterek lehet érdemes lesz átmenni ilyen szerverre. Én erősen gondolkodom rajta.
A hülyeségre nincs orvosság.
16. talos86  PlayStation.Community tag
2015.09.10. 22:07:29
LV3
Válasz 14. gdavid üzenetére:
Nálam konkrétan delay gond volt ma is: 392ms-el nem nyerő még Fractal sem.
15. talos86  PlayStation.Community tag
2015.09.10. 22:05:49
LV3
Válasz 14. gdavid üzenetére:
Megérkezett Sir Artorias. Oszkár hogy van? :D
14. gdavid
2015.09.10. 18:08:51
LV2
+1
-1
Válasz 12. talos86 üzenetére:
Hajjaj Solat! 1) tudok játszani az éppen aktuális jobommal 2) ismerem a fightokat is 3) nem macrózok 4) netet ping alapján választottam (még a BF3-hoz). Összességében okos vagyok és qrva jó :D

A latency 150ms körül van innen Európa közepéről, nem nyerő, de kezelhető. Nem a delay a gond nálatok, hanem... :P
13. perrel  PlayStation.Community tag
2015.09.10. 08:57:06
LV3
Válasz 12. talos86 üzenetére:
Akárhogyis' grat neki. Biztos ami biztos letöltöm újra. :)
12. talos86  PlayStation.Community tag
2015.09.09. 18:45:54
LV3
Válasz 8. perrel üzenetére:
Titán HM és EX nagyon jó példa. Azt konkrétan be kellett magolni mi után mi jön. Meg persze nem árt a normális csapatkommunikáció sem. Viszont a Latency témát tényleg nem értem miként működik PS-en, mert van olyan játékos társunk aki PS3-on a mi DPS-ünk(PC/PS4) dupláját képes kitolni Summonerrel, pedig mezei mikrohullámú netet használ falun. Ő már eléggé előre jár a jelenlegi End-game tartalommal.
11. Sora  Kingdom Hearts & Koei Fan
2015.09.09. 12:41:43
LV19
Válasz 7. martin üzenetére:
Igen, csak nem értem hogy akkor ők miért játszanak ha minden szar?
Mia San Mia
10. perrel  PlayStation.Community tag
2015.09.09. 10:05:13
LV3
Válasz 8. perrel üzenetére:
- előre
+ (Vagy valóban olyan reakcióidőm van mint nagymuternak.)
9. soliduss  A Krónikás
2015.09.09. 09:11:06
LV25
Válasz 2. ufonauta üzenetére:
eddig sem voltak illúzióim bizonyos képességeid iránt...
8. perrel  PlayStation.Community tag
2015.09.09. 09:09:46
LV3
Válasz 3. talos86 üzenetére:
Valahol ez volt az egyik ami miatt jégre került, mert úgy éreztem, hiába tudtam előre egy-egy harcot előre már, akkor is, PS-en kezelve, olyan későn mentek a parancsok, hogy kínosan éreztem magam. Mert szóltak, sőt, ha még előre is szóltak, hiába tudtam, akkor is lassan ment. Lehet mégis teszek egy próbát, úgyis van némi restanciám pár játékos kolléga felé.
7. martin  Főszerkesztő
2015.09.09. 09:06:18
LV27
Válasz 5. Sora üzenetére:
És vannak, akik mindent utálnak.
Ezt most kimondtam, vagy csak gondoltam?
6. ufonauta  PlayStation.Community tag
2015.09.08. 21:31:41
LV15
-2
Válasz 4. Odin üzenetére:
aha
5. Sora  Kingdom Hearts & Koei Fan
2015.09.08. 20:33:03
LV19
Válasz 4. Odin üzenetére:
Van több olyan emberke is itt akik bizonyos sorozatokat köztudottan utálnak de azért minden hírnél le kell írniuk még egyszer. :)
Mia San Mia
4. Odin  PlayStation.Community tag
2015.09.08. 19:40:23
LV4
+1
-1
Válasz 2. ufonauta üzenetére:
Neked minden FF hírnél/tesztnél be kell valamit pofáznod?
3. talos86  PlayStation.Community tag
2015.09.08. 16:38:13
LV3
-1
Jó teszt lett, gratula! A Fekete Sereg várja a régi és az új játékosokat Sargatanas szerverén(Aether Datacenter). Egyelőre a 3.1-es patchet várjuk. Jelenleg Alexander Savage(endgame) iszonyat nehéz a hatalmas latency különbség miatt(minden szerver Kanadában és Japánban van). Ez nálam PC-n durván 300-400ms-et jelent, a PS játékosok viszont valamiért jóval kevesebbet éreznek belőle(lehet a PSN kompenzálja valahogy?). Az európai PS játékosok sokkal jobban tudnak érvényesülni, mint a PC-s társaik(ez a mostani helyzet).
2. ufonauta  PlayStation.Community tag
2015.09.08. 16:21:22
LV15
-2
ha FF játék lenne egyedül piacon , akkor is inkább pillangókat kergetnék rózsaszín balettruhába minthogy ezzel játsszak .
1. perrel  PlayStation.Community tag
2015.09.08. 13:43:06
LV3
Köszönöm. Francba, nem szeretném újra letölteni....nincs elég idő. WTB idő.
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
FINAL FANTASY XIV: THE COMPLETE EXPERIENCE
Square Enix
Látványosság:
Játszhatóság:
Szavatosság:
Kiemelkedő
Zene / Hang:
Hangulat:
Kiemelkedő
9/10
Pozitívum
Ha egyetlen MMORPG-t kellene most ajánlanom PS4-re, habozás nélkül ezt mondanám
Negatívum
Néhol a kelleténél jobban elnyújtott felesleges rohangálás, borzalmas térképhasználat

MARTIN BELESZÓL
Mennyivel könnyebb volna, hogyha (legalább) két életem volna. Egyet örökre odaadnék neked...