PlayStation.Community Blog ›› Gulandro

1 hozzászólás

2009.03.03. 22:16:24

Utolsó hozzászólás: tarti19

2009.03.04. 08:15:28

Megosztás
Értékeld a blogot!
jelek a videójátékok poros útján

Mielőtt a tenger elnyelte Atlantiszt, mielőtt Kratos azt mondta volna hogy elhagyták az istenek és mielőtt még bárki a képek alapján ítél meg egy játékot elárulom, hogy a MArk of Kri egy nagyon jó játék, ami az "ősidőkből szól hozzánk".
Vannak pillanatok az életben amikor olyan játékkal játszhatunk aminek egyetlen percét sem bánjuk, hogy vele töltjük. Ennek az is lehet az oka, hogy a játék pofátlanul rövid és nincsen módunk megunni a vele való játékot (pl. Gun, Genji) vagy tartalmaz olyan elemeket amik megunhatatlanné teszik az amúgy is innovatív játékmenetet (pl. Psychonauts, Shinobido). Szerencse és szerencsétlenség hát hogy a MArk of Kri mindkét kategóriában szerepelhetne...vagy mégsem?

Elébe vágva mindennek kitérnék a játék grafikájára ami igazán különleges. Igen korai játék lévén (2001) a készítők a bevált módzserek helyett a nehezebb ösvényt választották és olyan külcsínt, megjelenítést adtak művűknek ami kiemeli őt a hasonló játékok közül. Ez már a történetbe való bevezetés közben feltűnhet, hiszen a videók és átvezetők a játékban ezzel a különleges narratív formával fognak megjelenni. Arról van szó, hogy a játékhoz készült grafikákat "előttünk" rajzolja meg a gép, tus vonásról tus vonásra jelenítve meg az eseményeket amiket a szóbeli narráció említ éppen. Ezzel egy különös, mesés hangulatot adnak a mondandónak, ami az egész játékon keresztül vonul (pl. Okami) ...majdnem.

A játékot elkezdve egy testesebb, Disney figurára hasonlító harcost és lélektestvérét, egy varjút (?) láthatunk az erdei ösvényen ahogyan a rajzolt képből hirtelen megkaphuk az irányítást. Kocogó, futkosó mozdulatokkal az erdő rejteke felé vesszük az utunkat ahol a banditák fészkét sejtjük és amikor végre feltűnnek mókásan kardot rántunk ÉS MISZLIKBE VÁGJUK A ROHADT KIS TETVEKET, SZÉTCSONKOLJUK, FÖLDE DÖNGÖLJÜK ŐKET majd varjúnkat előbbre küldjük, hogy kikémlelje az utat és mi is utána kocogunk.

A játék egyes részein valóban meg kell küzdenünk, sokszor hihetetlen túlerőben lévő ellenfelekkel. Azonban hősünk Rau hasznát is veszi túlrajzol izomzatának és a játék hihetetlenül ötletes kijelölős célzó rendszerének köszönhetően könnyedén aprítja miszlikba a rárohanó ellenfeleket. Ez úgy néz ki, hogy a jobb analóg karral körbe forogva kijelöljük az ellenségeinket és mindegyik kap a feje felett egy ikont a háromszögtől-ikszig és azt lenyomva Rau afelé a zellenfél felé vág. Így még a legvégzetesebbnek tűnő harcban is képesek vagyunk egyenlő félként küzdeni és a harc, sok más játékkal ellentétben, szinte ritmusjáték szerűen szórakoztatóvá válik.

Más részeknél kénytelenek leszünk lopakodni, hogy csendben közelítsük meg az ellent és ADDIG UGRÁLNI A MOCSADÉKON AMÍG KI NEM KÖPI A BELÉT A ROHADÉK. Valóban, olyan sok és látványos csendben ölés animáció van, hogy egy Tenchu fan, mint én, is elégedetten csettinthet a nyelvével. Vannak külön fali kivégzések amikkel kifejezetten a fal szerencsétlenebbik oldalán lévő ellenséget szúrhatjuk fel a fakra toroknál amíg ki nem vérzik bőségesen. I'm lovin it...

Érdekes még, hogy a különböző pályarészeket felderíthetjük lélektestvér varjúnkkal, olyan módon, hogy a kehyellyel jelölt pontokra felküldve őt Vadak urához hasonlóan képesek vagyunk a látása felett átvenni az uralmat. Ezzel kifigyelhetjük a vészkürttel rendelkező ellenfelink útvonalát vagy az ellenséges íjászok elhelyezkedését és kitervelhetjük a megfelelő taktikát ellenük. Más játékokkal elentétben ez is igen nagy segítség és a játékmenetnek külön ízt ad a madár irányítása. Olyan pontokra is elrepülhet amiket mi Rauként nem érünk el, így kapcsolókra szállhat le vagy létrákat nyomhat le súlyával és rejtett tárgyakat is hozzánk repíthet. Nagyon érdekes és izgalmas lesz így a harc helyszínről helyszínre a fenti három mód egyesítésével. MAdárral kifigyelni az ellenséget, felmérni van e valami amivel elterelhetnénk az ellen figyelmét (pl. egy harang vagy vaddisznó) ezt az íjunkkal (FPS nézetből) megkondítani vagy felriasztani és végül bevonolunk mi, hogy akiket nem tudunk csendben megölni azokat kardunkkal, lándzsánkkal(taihai) és fejszénkkel megritkítsunk.

A történetről is érdemes szót említenünk, mert kifejezetten érdekes. A világ elpusztítására létrehozott varázslat (Krí jele) annak idején 6 részre lett tépve és hat dinasztia védelmére lett bízva. Azonban valaki most a kihalt családfák nyomait kutatva a varázslat újraélesztésére készül és már csak 3 jelre van szüksége hozzá... Rauként, törzsünk legfiatalabb harcosaként feladatunk megvédeni a jeleket a gonosztól, azonban az nem mindig nyíltan mutatja meg magát.

Ami kezdsékor a játék legnagyobb pozitívmunának tűnt az lett a játék egyetlen gyengébb (így sem rossz) része. Az ígéretes alapból végül hitem szerint csak a felét tudták kihozni mert azalatt a 6 (???) óra alatt (nem hiszek már ezeknek az eltelt idő óráknak) nagyjából egy jó történet feléig jutottunk el, de a játék nem így gondolta. Legyőztünk egy gonoszt aztán elsétáltunk a kishugunkkal és a narrátor is lezárja a történetet, noha fenntartja a lehetőségét, hogy még elmondja azt a történetet is Rauról mikor istenné lesz...várnám szeretettel. A játék folytatását még nem láttam sehol, de keresem a Rise of Kasait, mert a fenti program nagyon nagyon tetszett. Ritkán csalódom ilyen pozitívan játékokban.

Melléklet:
Blog hozzászólások
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
1. tarti19  PlayStation.Community tag
2009.03.04. 08:15:28
LV16
:) ez volt az első ps2-es játékom, :P huh mennyire élveztem:d
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
LV2
PlayStation.Community tag
PSC Kredit
2665 pt
PS4     PS3     PS2
PS Vita     PS One     PSP    


PlayStation.Community
Név:
Szilágyi János
Fórumhozzászólások száma:
1 db
Hír/cikk hozzászólások száma:
187 db
Utolsó belépés:
2011.10.11. 10:15:34
Regisztráció ideje:
2008.11.20. 10:13:13
Barátaim:

PlayStation.Community Trófea