PlayStation.Community Blog ›› VictorVance

7 hozzászólás

2019.02.28. 22:39:25

Utolsó hozzászólás: soliduss

2019.03.11. 08:50:51

Megosztás
Értékeld a blogot!
DC Comics – A Legendás Batman #1-2: Nulladik év 1-2. rész
Batman #21-27, #29-33 (2013-2014)
Nem kis időt venne igénybe felsorolni, hányszor és hányféleképpen lett már elmesélve Batman eredete. A legismertebb és legnépszerűbb szuperhősöknek alapból nehéz lenne ezt elkerülni, így tehát, ahogy Peter Parker radioaktív pókcsípése, majd Ben bácsi halála, és ahogy a Kripton bolygó pusztulása, aztán a szuperképességeit fokozatosan felfedező utolsó fiú is, úgy lett a képregények elnyűhetetlen, folyton-folyvást előkerülő, megidézendő, módosítandó eleme Bruce Wayne szüleinek lelövése is.
A sötét, bűzös sikátor, a földre hulló holttestek és a széttépett gyöngysor darabjainak koppanása a betonon, egy könnyes szemű, segítségét kiáltó kisfiú, akiből később Gotham őrzője és igazságosztója válik – a maradandó képsorok feledhetetlenül beleégtek nem csak az olvasók, de alkotók egész sorának agyába is, akik aztán az évek során képtelenek voltak elszakadni ettől a fontos momentumtól. Annyiszor feldolgozták már, különösen a DC menetrend szerint érkező univerzum-rebootjai okán, hogy Batman eredetének ismétlődő előhúzása méltán lett minden idők egyik legunalmasabb képregényes parafrázisa.
Az tehát biztos, hogy az eredetsztorik rekordját a Denevérember tartja a hősök között (még Superman múltját sem csesztették ennyit), erre jön Scott Snyder és Greg Capullo, hogy újfent megint vájkáljon egy kicsit a karakter kezdeti szárnypróbálgatásainak idejében, és kvázi újradefiniálva mesélje el Bruce Wayne Batmanné válását. A párost valószínűleg egy fanatikusnak sem kell bemutatni, már csak azért sem, mert 2011-ben, amikor megkapták a sorozat írását és rajzolását, valóságos csodát műveltek a címmel, miután a DC beindította a New 52-t, mely csaknem lenullázta az addig ismert univerzumot, és gyökeres változtatásokat akart bevezetni a képregényfigurák életében és történeteiben.

Alapjáraton valószínűleg mindenki fejét csóválva húzná a száját (Egy újabb Batman origin story? Távozz Sátán!), ha mindez nem annak a duónak az agyszüleménye lenne, akik anno röpke két esztendő alatt nemcsak megreformálták a Batman-mítoszt, de rengeteg eredeti dolgot adtak hozzá.
Először egy többszáz éves titkos társaságot dobtak a Bőregér elé, akik a történelem során a háttérben megbújva irányították egész Gothamet (A Baglyok Bírósága, A Baglyok városa), majd Batman ősellensége, a jó öreg Joker tűnt fel (Halál a családra), hogy kíméletlenül leszámoljon a Denevér-famíliával, még tőle is szokatlanul elborult, groteszk módon – a Bűn Bohóchercegének mind fizikai, mind pedig szellemi ábrázolása valami olyan átütőre sikeredett, hogy ennyire elmebeteg, ennyire hátborzongatóan félelmetes Jokerrel talán még egyszer sem találkozott a nagyérdemű.
Szóval két ilyen, már-már klasszikussá minősült egyedi műremek után előrukkoltak egy eredetsztorival. Elég meglepő és fantáziátlan fordulat, ugyanakkor abból a szempontból indokolt volt, hogy Batman születésének történetét addig még nem mesélték el a New 52-ben, nem mintha amúgy annyira nagy szükség lett volna rá – valószínűleg csak az nem ismeri ezt a sztorit, aki az utóbbi néhány évtizedet egy barlangban élte le.
Nem a legjobb kiinduló pont, mindazonáltal az alkotópáros nem hazudtolta meg magát, és ezúttal is egy ütős Batman-képregényt pakolt le az asztalra, mi több, ezúttal a tőlük megszokott, kisebb-nagyobb, de azért mégsem annyira nagyívű módosításoknál is tovább mentek: a Nulladik év nem csupán modernizálja, hanem több ponton sajátosan újra is értelmezi a karakter eredetét.
Ezúttal, bár megtartott néhány elengedhetetlen alapelemet, mégsem tűnik olyannak az egész, mintha csak a kötelező köröket futná le a képregény. Ámbátor a főbb tételek ugyanazok: Bruce Wayne, szülei meggyilkolása után kitörölhetetlen traumával néz szembe, majd egyetemi évei közben fogja magát, és elhagyja Gotham City-t. Bejárja a világot, rettenthetetlen szívós harcossá képzi magát, végül visszatérve önkéntes száműzetéséből nekiáll, hogy rendet tegyen a városában, ami ezúttal korruptabb, mint bármikor.
A rendőrség elég mennyiségű pénzért bármi felett szemet huny, sokszor még azokkal a bűnözőkkel is együttműködik, akiket amúgy el kellene kapnia, a rendőrfőnök se különb, nyakig elmerült már a sárban, a város pedig a felső tízezret se kíméli, a Piros Sisak Banda látszólag mindenféle értelmes indok és célé nélkül gyilkol, lop, rabol és fosztogat Gothamben – társadalmi osztálytól függetlenül.
A kemény idők kemény tetteket követelnek, így Bruce minden erejével próbál úrrá lenni a káoszon és a korrupció mindent átszövő hálóján. Idővel persze a híres-neves denevér-jelmez is előkerül, de előbb még maszkok segítségével fedi el magát – ebben és még néhány más tulajdonságban kissé Frank Miller hivatkozási-alapként tündöklő Első évére emlékeztet.

Jobban mondva inkább az egésznek „olyan mintha” feelingje van, legalábbis a sztori első felében. Snyder fogja Miller történetének elemeit, és sajátosan újrahangolva helyezi bele a Batman-mítoszba. A lényeges dolgok tehát mind-mind megvannak a Nulladik évben is, de ok-okozati összefüggések helyett kiterjedtebb tragédiaként és átfogóbb sokként használja a Wayne-házaspár meggyilkolását, mely így nemcsak Bruce, de egész Gotham életére is óriási hatással volt.
A „minden mindennel összefügg” szemlélet üdítő frissességet hoz a formulába, és ami még fontosabb, nincs túlerőltetve. Snyder mind a kis apróságokat (a Piros Sisak Banda vezetőjét is nagyban inspirálta ez az eset), mind a horribilisabb horderejű dolgokat (gyakorlatilag a gyilkosság besegít Edward Nygma Rébusszá válásában is) hitelesen és zseniálisan végigvezetve adja elő. Ehhez hozzávehetjük még a karakterek közti komplexebb viszonyrendszert (kezdetben Batman és Gordon felügyelő kapcsolata sem annyira felhőtlen, mint azt eddig megszokhattuk), és bár a képregény nyomokban tényleg emlékeztet Az első évre és a többi Batman-eredetsztorira, a cselekmény előrehaladtával fokozatosan gyomlál ki magából mindennemű hasonlóságot velük kapcsolatban.
A Nulladik év harmadik felvonására pedig nemhogy a korábbi eredetsztorikhoz, de úgy en bloc az összes addigi Batman-képregényhez képest is tejesen más irányba viszi Snyder a koncepciót – valami olyan felé, ahol csak a No Man’s Land járt korábban.

A sci-fis, poszt-apokaliptikus vonalnak (ami amúgy nagyjából kifejezetten jó működik) azonban megvan az ára.
Ez talán a legnagyobb és egyetlen hibája ennek az egyébként remek képregények, ugyanis minden történést, a Piros Sisak Banda elintézésétől, a Wayne-vállalat hathatós támogatásával kifejlesztett halálos szérumon át, a várost világvége utáni senkiföldjévé változtató hatalmas árvízig és az azutáni poszt-apokaliptikus állapotokig bezárólag szeretne egyetlen egy esztendőbe belesűríteni – mely által a Nulladik év kissé zsúfolt lesz. Szerencsére ezen könnyű átsiklani, még annak ellenére is, hogy a sárga, lila és bíbor színekkel árnyalt Gotham-i égbolt elsőre több, mint szokatlan.

A városra jellemző tipikus groteszk, gótikus és sötét atmoszférából is jócskán visszavettek (csak nagyon indokolt esetekben van jelen), ahogy az utolsó harmadban, azaz a záró-felvonásban Batman is inkább egy képzett katonává lényegül át, aki köpeny nélkül, nyílpuskával a hátán, motoron ülve vág rendet ebben a Mad Max-szerű világban – holdfényben és napsütésben egyaránt. Persze talán még az is tökéletesen megjósolja előre a történet végkimenetelét, aki ezelőtt sem fogott még szuperhősképregényt a kezében.
De mint oly’ sokszor, a lényeg most is a kezdőpont és a végcél között rejtőzik. Ami (minden hibájával együtt) minden idők egyik legjobb Batman-története.
Blog hozzászólások
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
7. soliduss  A Krónikás
2019.03.11. 08:50:51
LV25
Válasz 5. VictorVance üzenetére:
Olvastam egy infógrafikt ,hogy ebben az 5 évben sürítettek bele annyi eseményt amint anno Batman 8-10 éven át tolt.

Gondolom akartak egy merészet húzni... de milyen lenne már ,ha mondjuk Batgril még nem vette fel a ruhát.... a 2 előző Robin is kinevelte Bruce ,hogy a vér szerinti fiának is legyen hely stb..
6. VictorVance  Szerkesztő
2019.03.04. 21:50:04
LV18
Válasz 4. Onimushaman üzenetére:
Annak, hogy a Nulladik év után kihozzák a Baglyos sztorit, még lenne is értelme (hiszen időrendileg utána játszódik), de a New 52-es történetek összekeverése totális blama, főleg, hogy ez az egész széria kvázi egy összefüggő, kerek történet.
Örülünk?
5. VictorVance  Szerkesztő
2019.03.04. 21:45:48
LV18
Válasz 1. ColdHand üzenetére:
Azért attól függetlenül, hogy (nekem) kissé túlzsúfolt volt, maradéktalanul élveztem.
Mondjuk ez az 1 esztendő még mindig jobb, mint az, hogy a DC a New 52 elindításával az egész addigi Batman mítoszt az összes fontos eseménnyel együtt kemény 5 évbe sűrítette bele.
Örülünk?
4. Onimushaman  Szerkesztő
2019.03.04. 21:43:03
LV24
Válasz 3. ColdHand üzenetére:
Az első kettő az a new52 érából van, amiben ez a Batman 10 könyvnyi képregényt ölelt fel. A Bagoly sztori a kövi, de a sort random dobálják ki.
señor
3. ColdHand  Szerkesztő
2019.03.03. 09:58:08
LV22
Válasz 2. Onimushaman üzenetére:
Márminthogy?
...a többit képzeld hozzá.
2. Onimushaman  Szerkesztő
2019.03.03. 08:54:19
LV24
Válasz 1. ColdHand üzenetére:
Viszont a folytatasa nem most lesz ennek.
señor
1. ColdHand  Szerkesztő
2019.03.02. 10:35:46
LV22
Nem éreztem úgy, hogy (túl)zsúfolt lenne a történet. Remek szórakozás volt végigolvasni a két könyvet! Már várom, hogy hozzák a harmadikat. :)
(az első ilyen sorozat, amit beszerzek)
...a többit képzeld hozzá.
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
LV18
Szerkesztő
PSC Kredit
15937 pt
PS4     PS3     PS2
PS Vita     PS One     PSP    


PlayStation.Community
Név:
Vlagyimir
Fórumhozzászólások száma:
5940 db
Hír/cikk hozzászólások száma:
4733 db
Utolsó belépés:
2019.08.25. 18:55:01
Regisztráció ideje:
2009.09.21. 14:17:16
Barátaim:

PlayStation.Community Trófea