.
 

PlayStation.Community Blog ›› VictorVance

3 hozzászólás

2016.06.26. 16:44:57

Utolsó hozzászólás: VictorVance

2016.07.01. 15:16:20

Megosztás
Értékeld a blogot!
Batman #1-7
Batman #655-658, #663-665 (2006-2007)
Batman az olyan kevés szuperhősök egyike, akinek haza képregényes múltja hosszú időre tekint vissza. Még a rendszerváltás korszakában robbant be hozzánk, a Tim Burton-féle mozifilmmel együtt, ami nálunk is hatalmas siker lett – a magyarok is rákaptak a hősökre, és mi is igényeltük a képregényeket. A hazai Batman-sorozat 25 számít húzta (plusz a mozifilmek képregényes adaptációi ugye), aztán anyagi okok miatt összevonták a 18 dobást megért Superman-szériával, ami egészen 57 részig bírta ki, mikor 2001-ben ezt is be kellett fejezni – szintén a mocskos anyagiak miatt. Ezután már csak ritkán tűnt fel itthon a denevér, mozifilmes képregényben (Batman: Kezdődik!), ehhez kapcsolódó különszámokban (Az első év), vagy crossover megjelenésekben (Pókember és Batman), végül a Képes Kiadó karolta fel, akik kötetes formában folytatták. Ki is adtak több mint tízet, aztán kénytelenek voltak leállni, miután a DC a magyar piachoz képest irreális magasságokba emelte a belépési küszöböt (az előlegként kifizetendő összeg), amit a kiadó már nem bírt se erővel, se pénzzel. Batman így hát, ismét, immár sokadszorra parkoló pályára került. Ínséges idők következtek tehát a rajongóknak, azonban 2014-ben, a Kingpin jóvoltából újra megjelenthetett Magyarországon a denevérember, nem is akárhogyan: kötetes kiadványok helyett havi, füzet formájában lehettünk szemtanúi a köpenyes igazságosztó bűnüldözői kalandjainak, melyre már 13 éve nem volt példa. Az elszánt rajongóknak nem is kellett több, talán már az a tény elég volt önmagában, hogy újra lehet Batmant kapni a hazai újságárusoknál.

Az kis túlzással majdhogynem vitathatatlan, hogy volt rá igény bőven. Batman, karakterek kinézete, lélektana, na meg a mozifilmek, és videojátékok miatt nemcsak a DC kiadó, de a világ talán legnépszerűbb szuperhőse – magyar pályafutásának folytatása is indokolt volt tehát. A Kingpin ideális ponton kapcsolódott be az eredeti kiadásba: a Batman és fia nem sokkal a Képes Kiadó Batman-kötetei után veszi fel a fonalat, így hát nincs szükség több oldalnyi összefoglalóra, és lefutásra váró körökre. A négy részes történetben minden megvan ahhoz, ami egy jó Batman-sztorihoz kell, és ami a sorozatra mindig is jellemző volt: elmaradhatatlan, és megkapó sötét atmoszféra, egy jelentős adag a címszereplő tragikus múltjából, véres küzdelmek, különböző érdekek ütközése, és az ezeket kiváltó érzelmi manipulációk, stb.. A címből is kiderül, hogy mi képzi a cselekmény gerincét: Batman zavaros múltjából újra előkerül egyik legnagyobb ellenségének, Ra’s al Ghul-nak a lánya, Thalia, akivel a hős annak idején bonyolult, és összetett szerelmi kapcsolatot ápolt. Azon kívül, hogy ismét gonosz tervet formál Kirk Langstrom, a denevérszérum kitalálójának az elrablásával, és megzsarolásával, bemutatja Damian-t, a makacs, öntelt, és forrófejű gyereket, aki nem más, mint maga Bruce Wayne sarja. Főhősünk persze kételkedéssel fogadja ezt a hírt, mégis elvállalja, hogy kiképzi a fiút, ami számos bajt okhoz a fejére, Damian-t ugyanis maga az Árnyak Ligája edzette eddig, akik a „cél szentesíti az eszközt” jelmondat kereteit belül a gyilkosságtól sem riadnak vissza – ahogy a fiú sem, és ez csak a számos gondolok egyike. Miközben apa, és fia között egyre nagyobb súrlódások keletkeznek, Gotham City sem alszik…
Grant Morrison író (többek közt az Arkham elmegyógyintézet szerzője), és Andy Kubert rajzoló alkotópárosa jól teljesít, a rajzok aprólékosak, és kitűnőek, Morrison pedig biztos kézzel vezeti a karaktert. Egyszerre mutat tiszteletet az előzmények iránt, miközben új elemekkel gazdagítja a Batman-mitológiát, úgy, hogy a drasztikusabb lépésekkel is megőrizze a szuperhősképregények egyik nagy jellemzőjét, a szappanopera-szerű folytonosságot. Természetesen az új szereplő, Damian felbukkanása több érzelmi változást indít el a főhősben, érdekes látni, és Morrison tehetségének hála valóban izgalmas az, ahogyan megnyilvánul Batman-ben az apai szeretet, és a büszkeség, hogyan dolgozza fel, és birkózik meg azzal, hogy most nem csupán egy szárnyai alá vett árvát, hanem saját vérét kell terelgetnie. Eddig is jellemző volt egyfajta atyáskodó szerep a karakterre, csakhogy ez mindezidáig (több-kevesebb sikerrel) azokban merült ki, akik felvették a Robin-jelmezt, Damian színre lépése azonban teljesen más helyzet elé állítja Batmant. Főleg, hogy a fia nem egészen olyan, amilyennek ő szeretné. Merőben más tónusú kapcsolat ez, mint bármelyik Robinnal valaha is volt, Morrison-nak pedig sikerül kiaknáznia (bár azért nem teljes mértékben) az ebben rejlő megannyi lehetőséget. Számos régi szereplőt, és eseményt szőtt bele a történetbe, bőszen utalgatva ezzel néhány múltbéli dologra is.

Maga a Batman és fia történetvonal csak négy epizódból áll, ezzel azonban nem zárult le teljesen a Wayne-família következő generációjának a drámája. Persze a sorozatot az ötödik számtól más mederbe terelték: az Egy bohóc éjfélkor című sztoriban sajátos kitérőt teszünk Batman legnagyobb ellenségének, Jokernek a pszichopata, beteg elméjébe, elég egyedi módon. Konkrétan egy illusztrált novelláról van szó, nem képregényről, digitális, torz rajzok segítségével adják át, milyen lehet Joker fejében lenni, a történet az őrült bohóc legújabb tréfáját követi végig, buborékok helyett a groteszk képek mellett vannak a szövegek – ezzel egyszerre teremtve komor, és agybeteg trip-hangulatot, és szokatlan összképet. Ezt követi még a Batman három kísértete című történet, amelytől egyenes út vezet egy nagyobb eseményhez, amelyet a Kingpin már a sorozat kéthavonta megjelenő második évadjában közölt. Hab a tortán, hogy a széria mintegy mellékszereplőiként itt vannak a Ragadozók is, akik Batman mellett a képregény 48 oldalának másik felét teszik ki, sajnos azt kell mondanunk, hogy az olvasók nem egyöntetű örömére – de róluk majd később.

Az új, kéthavi megjelenésű Batman-sorozat félig-meddig elérte célját. Bár a kétkedők hangja sem volt halk, miszerint a szériát nem ártott volna inkább a DC univerzumot újraindító reboot-al, a The New 52-vel kezdeni (ez egyébként idén vált esedékessé), de ennek ellenére jól sült el a Kingpin koncepciója. DC képregények egyébként sem nagyon jelennek meg kis hazánkban (sőt mi több, szinte egyáltalán nem), a Marvel egyeduralma mellé azért kellemesen társul egy Batman is, ami már önmagában nagy szó. És a minőség csak egyre jobb lesz.
Blog hozzászólások
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
3. VictorVance  Szerkesztő
2016.07.01. 15:16:20
LV16
Válasz 2. soliduss üzenetére:
Ahogy elnézem, egyelőre eléggé negatív a DC reboot fogadtatása. Az mondjuk érdekes, hogy behozták az univerzumba a Watchmen-t is, Alan Moore lassan azt is letagadja, hogy az az ő műve lenne :D Eléggé ellentmond a két világ egymásnak.
Örülünk?
2. soliduss  A Krónikás
2016.07.01. 15:02:53
LV24
Most kezdték el az new 52-őt... amit a sors fintora ,hogy pont a múlt hónapban félig meddig negálták.

Pl a new 52 superman meghalt.... és visszatér a régi... de batman is visszatért valahogy a flashpoint paradoxon előtti időkbe stb.. túl zavaros ez még jelenleg.

Amikor 3 éve újraindítottak mindent mindenki szánta a marvel-t ,hogy mekkora barmok ,hogy ők nem rebbotolnak..... ők döntöttek jól.
1. Rosszarc  PlayStation.Community tag
2016.06.30. 14:06:17
LV1
Nagyon megorultem, mikor kiderult, hogy ujra lesz itthon Batman kepregeny, es a tortenet sem rossz. A rajzfilmet lattam eloszor, az kicsit eltér az eredetitol, nem is lett annyira remek, mint a kepregeny. Az ezt koveto RIP-rol sajnos ezt mar nem lehet elmondani.
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
LV16
Szerkesztő
PSC Kredit
12941 pt
PS4     PS3     PS2
PS Vita     PS One     PSP    


PlayStation.Community
Név:
Vlagyimir
Fórumhozzászólások száma:
4647 db
Hír/cikk hozzászólások száma:
3933 db
Utolsó belépés:
2017.12.16. 15:55:40
Regisztráció ideje:
2009.09.21. 14:17:16
Barátaim:

PlayStation.Community Trófea