PlayStation.Community Blog ›› VictorVance

7 hozzászólás

2016.01.29. 20:12:19

Utolsó hozzászólás: zola0306

2016.02.05. 09:56:51

Megosztás
Értékeld a blogot!
Creed – Apollo fia (Creed – 2015)
Rocky Balboa története örök. Semmiből jött, tanulatlan, de hatalmas szívű senkiből küzdötte fel magát a csúcsra, élete egy több generáción átívelő méltóságteljes, megható, és küzdőszellemtől duzzadó mese, egy kisemberről, akit sosem a becsvágy, hanem az önmegvalósítás hajtott. Aki nem félt tenni valamit az álmaiért, és aki több millió embernek mutatta meg, hogyha nagyon kitartóak vagyunk, ha odatesszük magunkat, akkor a vágyaink talán nincsenek is annyira messze, mint gondolnánk. Útja tele volt vérrel, verítékkel, és könnyekkel, ahogy az egy igazi hőshöz illik, harcát ugyanúgy vívta a ringen belül is, mint kívül, a boksz azonban egyfajta keret volt csak, egy eszköz, melyen keresztül bemutatták egy erős lélek küzdelmét a családért, a becsületért, és az elismerésért. A talán legnagyobb férfidrámák elmesélésére alkalmas sportág valójában maga az élet metaforája, ahogy a híres lépcsőn felfutás is tulajdonképpen az élet nagy akadályainak legyőzését volt hivatott szimbolizálni. A Rocky-t megalkotó, és megszemélyesítő Sylvester Stallone karrierje is egybeforrt az Olasz Csődör életútjával: együtt néztek szembe a kudarcokkal, együtt emelkedtek fel a csúcsra, mindkettő megjárta a mennyet, és a poklot is, együtt kerültek mélypontra, de akárhányszor küldték őket padlóra, mindig felkeltek, és küzdöttek tovább. Rocky szelleme kortalan, minden generáció számára aktuális, és könnyen érthető, öröksége pedig vitathatatlanul jelen van ugyanúgy napjainkban, mint ahogy az elmúlt, közel négy évtizedben.

A sorozat hetedik része, illetve a Rocky-filmek spin-offjának beállított Creed is erről szól. Mármint az örökségről. Adonis (Michael B. Jordan) a rég elhunyt híres bokszoló, Apollo Creed zabigyereke, akit még kiskorában emelt ki az árvaházból annak özvegye, hogy sajátjaként nevelje fel. Bár jómódban nőtt fel, apja árnyéka egész életében kísértette, amit minden egyes alkalommal megpróbált levetkőzni, mikor a ring kötelei közé lépett. Szabadulni próbálna az apai örökségtől, attól az embertől, akit sosem ismert, de ez nem sikerül neki. Biztos állását feladva, és a mostohaanyai tanácsot meg nem fogadva elindul Philadelphiába, hogy a legjobbtól tanuljon, így felkeresi Apollo egykori ellenfelét, a már régóta helyi, és nemzetközi legendának számító Rocky Balboát (Sylvester Stallone), hogy profi öklözőt neveljen belőle, és elvigye egészen a világbajnoki címig. Az öreg, szomorú, és kissé kiégett Rocky először vonakodik az ötlettől, ám végül arra a következtetésre jut, hogy tartozik annyival régi barátjának, hogy lelket önt Adonisba, és megtanítsa arra, hogyan küzdjön minden erejével a hőn áhított elismerésig. Nemsokára egy váratlan lehetőség tárul elé, egy címvédő mérkőzés képében, ahol a jelenlegi veretlen bajnokkal, Ricky Conlan-el (Tony Bellew) kell megmérkőznie: Adonis számára itt az esély, hogy bebizonyítsa, rászolgált a nevére, és ugyanolyan jó bokszoló, ha nem jobb, mint apja volt.
A Creed a Rocky-sorozat szellemiségét örökli meg, és viszi tovább, minden megvan benne, amiért szerettük az előző filmeket. Dráma, küzdelem, érzelmek, szerelem, harc a végsőkig, a soha fel nem adás, és még sok minden más, ami meghatározta a különböző epizódokat, de főleg az eredeti filmet, amivel a Creed több ponton is egyezik. Adonis célja ugyanúgy az önmegvalósítás, mint annak idején Rockyé, azonban ezúttal nem egy nincstelen középosztálybeli ember felemelkedésének lehetünk szemtanúi, hanem egy, sokak által tévedésnek hívott srác harcát követhetjük nyomon, akinek lényegében önmaga az igazi vetélytársa, és az apja, akinek a körülmények ellenére még mindig nem tudott megbocsátani, a teher, amit cipel, megbélyegzi az életet, a düh pedig szép lassan felemészti. Nem apjának, vagy annak örökségének akar megfelelni, hanem csak saját magának, és önerőből elérni valamit, ennél fogva pedig, bár a film cselekménye a Rockyhoz hasonló utat jár be, mégis, ezúttal nem valami magasztosabb dolog elérése a cél, a motivációk mélyebben, és szerteágazóbban gyökereznek. Csak a kőkemény ösztönök vannak, azok vezérlik, és hajtják előre a főhőst. Lényegében semmi újat nem mondd a Creed, mégis működik. Mert ritka őszinte film, főleg ha a két főszereplőről van szó. Michael B. Jordan figyelemreméltó teljesítménnyel alakítja az ifjabb Creed-et, nemcsak külsőre hasonlók a vonásai, mint annak idején Carl Weathers-nek, de kisugárzása, jelleme, energiája, és vakmerősége miatt is csont nélkül elhiteti a nézővel, hogy valóban a nagy Apollo sarja elevenedik meg a szemünk előtt, és nem csak egy színész, aki a rá kiszabott szerepet játssza el. A karakterek közötti viszonyok valami hihetetlenül jól működnek a filmben, és ha valamit igazán értékelni lehet a Creed-ben, akkor ez az. Adonis, és a barátnője, Bianca (Tessa Thompson) közti kapcsolat egy pillanatra sem fordul át nyálas giccsbe, mindvégig jelentős szerepet játszik a történetben, kis túlzással a Rocky-Adrian szerelmi sztorit kapjunk meg kicsit másképpen, a mai kor igényeihez igazítva.

De ami még ennél is fontosabb, és határozottan a Creed legzseniálisabb pontja, a mester, és a tanítvány közti kémia, amit végtelen tisztelet, és tapintat jellemez. Rocky szép lassan lesz egyszerre mentora, és edzője is a fiatal elhivatott srácnak, majd egy sokkal fontosabb személlyé alakul Adonis életében. Mély barátságuk egyfajta apa-fiú kapcsolattá csiszolódik. Adonis, miután sosem ismerte apját, Rocky egyfajta apa-pótlékká növi ki magát, aki valódi támasz ringen kívül is, belül is, aki figyelő, és óvó tekintetét mindvégig féltett tanítványán tartja. Rocky pedig egyrészt saját fiát látja az elismerésre áhítozó fiatal titánban, másrészt talán azt a fiút, aki sosem volt neki. Nem nehéz észrevenni a párhuzamot Stallone 2012-ben tragikusan elhunyt fiával kapcsolatban, amikor saját gyereke eltávozásáról beszél, azt legalább annyira vehetjük szó szerint is, mint idézőjelesen. A Creed-ben Sly vitán felül karrierje legjobb teljesítményét nyújtja, játéka egyszerre letaglózó, és őszinte is, minden kertelés, mesterkéltség nélkül festi le nekünk sokadszorra is az Olasz Csődör figuráját, gyomorbavágó hitelességgel, hiszen akárhogy próbálja tagadni, és elkülöníteni a karaktert, végtére is önmagát játssza. Egy csodálatos visszatérés után (Rocky Balboa) újra reflektorfénybe került, majd ott is maradt egy jó ideig a John Rambo-val, és A feláldozhatókkal, aztán az utóbbi években kissé egyenetlen, gyenge minőségű alkotásokat produkált, ezért sokan csak legyintettek, mikor kiderült, Sly újra felveszi elnyűtt kalapját, hogy még egyszer eljátssza Rockyt. Sokan viszont hajlamosak elfelejteni, hogy valójában mekkora harcos is az öreg: ha valamit csinál, akkor azt csakis szívvel-lélekkel teszi, még ha a végeredmény nem is mindig pozitív, minden esetben megteszi a tőle telhetőt, és rendesen odarakja magát. De ezúttal a mérleg a lehető legjobb irányba dőlt: megint megcsinálta!
Ez pedig a rendező, Ryan Coogler érdeme is, aki nemcsak több hónapnyi sikertelen próbálkozás után csak rábírta Stallone-t, hogy még egyszer bújjon Rocky bőrébe, ezúttal mellékszerepben (a jelző ne tévesszen meg senkit, a Creed legalább annyira szól róla, mint a címszereplőről), de a franchise legjobb pillanatait gyűjtötte össze, és keverte meg. Rendkívül erős párbeszédek, ahol ismét végtelenül egyszerű, de egyben jelentőségteljes szavak, és életigazságok hangzanak el („Életed legnagyobb ellenfele saját magad vagy!”, „Ha én harcolok, te is harcolsz!”), megható pillanatokból is akad bőven. A könnyfakasztó jelenetek pedig minimum előcsalnak legalább egy könnycseppet még a legedzettebb lelkű nézőkből is, bevallom őszintén, amikor kiderült az a bizonyos fordulat, én magam is megkönnyeztem Rockyt. Látni ezt az embert, öregen, és megtörten, azt az embert, aki egész életében küzdött, tömegek számára lett példakép, milliókat ösztönzött arra, hogy a leglehetetlenebb helyzetből is próbáljon felállni, és küzdjön akkor is, amikor már úgy látszik, minden elveszett… még ha csupán egy kitalált figuráról beszélünk, fájdalmas, és szívszorító. Ugyanakkor a két főszereplőnek kölcsönösen szüksége van egymásra, mindkettejük motiválja a másikat, így ez a film is ugyanazt az üzenetet hordozza, mint az előzőek, vagyis, hogy küzdjünk a végsőkig, és soha ne adjuk fel. A Creed egyszerre tiszteleg a hatalmas legenda előtt, egyben el is búcsúzik tőle, mindenféle pátosz, és giccs nélkül – a film nemcsak Rocky életét, de Stallone karrierjét is tökéletesen összefoglalja. A stafétabotot pedig nagyszerűen átadja Jordan-nek.

A Creed operatőri munkáját illetően is nagyszerű, a cselekményben elhelyezett három meccset három különböző módon filmezték le, a maga nemében mindegyik remek, sőt, felülmúlják az utóbbi idők összes ilyen jellegű próbálkozását. Néhol egyébként vágás nélkül zajlik a meccs, valós időben, igaz, a boksz valóságától még mindig messze áll kicsit, ellenben piszok látványos. Csépelik egymást a szereplők, minden ütésnek csontrepesztő hangja van, csöpög a vér, az izzadság, a folyamatos hörgés, és szuszogás megdolgoztatja a dobhártyákat, szól az erőteljes zene, és közben minden egyes pillanatot átitat az adrenalin. A Creed zseniális alkotás. Egybesűríti az eddigi Rocky-filmek legjobb pillanatait, kellően nosztalgikus, de közben újszerű is, attól függetlenül, hogy ezerszer megrágott témákat boncolgat, viszont ezek sosem fognak kimenni a divatból. Ahogy az „egy esélytelennek tartott ember felülír minden törvényszerűséget” sztoriknak is mindig lesz létjogosultságuk. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy voltaképp a filmben egy valódi legendától búcsúzunk el, de helyét mégis átveszi egy hozzá hasonló, mindenre elszánt ifjú harcos. Coogler rendezése a tavalyi év egyik, ha nem a legnagyobb meglepetése, és az utóbbi évek legjobb bokszfilmje.

100%
Blog hozzászólások
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
7. zola0306  SonsOfSaRock
2016.02.05. 09:56:51
LV16
Válasz 6. martin üzenetére:
Tőle nekem is az a kedvencem!
"Nem isten az ami ilyennek teremtett!"
6. martin  Főszerkesztő
2016.02.01. 21:47:57
LV27
+1
Nekem is nagyon tetszett, igen jó film. Azt viszont, hogy ez Stallone legjobb alakítása, erős túlzásnak érzem. Ez annyira kommersz már, hogy ha egy kiöregedő színész eljátssza a saját nagybetegségét, egyből repülnek neki a szobrok. Szerintem Stallone a Coplandben FÉNYÉVEKKEL nagyobbat játszott.
Ezt most kimondtam, vagy csak gondoltam?
5. ps2true  -A LEGNAGYOBB-
2016.02.01. 14:21:53
LV24
Nemrég láttam. Nagyon jó film! Rocky kiöregedett. Most Creed viszi tovább a szériát. Ebből is lesz Creed 2-3-4-5? A régi momentumokon kirázott a hideg! Na! Tényleg jó film!
Playstation
4. ALF22  Son of Liberty
2016.01.31. 22:33:09
LV26
Zseniális a film. Es elvezet volt a blogot is olvasni.
A zenek meg..... Itt is van egy running scene es konkretan libabőrös lettem alatta annyira meg van komponálva. Lord knows /fighting strong c. szamot nonstop hallgatom hol fulesen ,hol soundbaron csutka erovel. Iszonyat kiralyul szol.

3. JINBOBEK  PlayStation.Community tag
2016.01.31. 10:30:41
LV11
Sly nem áll le! :)
Mindig legyen egy "B" terv!
2. edWood  PlayStation.Community tag
2016.01.30. 12:59:48
LV6
Egy Rocky filmet sem láttam még, szóval a múlt héten úgy döntöttem, pótolom a hiányosságomat. Megnéztem az első részt, marha jó volt. Szépen sorban meglesem a többit is.
Én vagyok a romlottság manifesztálódása!
1. wasp00  PlayStation.Community tag
2016.01.29. 21:18:56
LV4
Tegnap néztem. Iszonyat jó film volt.
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
LV18
Szerkesztő
PSC Kredit
15928 pt
PS4     PS3     PS2
PS Vita     PS One     PSP    


PlayStation.Community
Név:
Vlagyimir
Fórumhozzászólások száma:
5938 db
Hír/cikk hozzászólások száma:
4728 db
Utolsó belépés:
2019.08.24. 09:38:55
Regisztráció ideje:
2009.09.21. 14:17:16
Barátaim:

PlayStation.Community Trófea