PlayStation.Community Blog ›› VictorVance

19 hozzászólás

2015.06.18. 01:49:31

Utolsó hozzászólás: skate_punk

2015.06.20. 14:00:39

Megosztás
Értékeld a blogot!
Terminátor – A halálosztó (The Terminator – 1984)
A mai időkben, mikor a világ egyre jobban automatizálódik, mindent behálóz az internet, fejünk felett profin megtervezett drónok repkednek, és nem sokra vagyunk attól, hogy kifejlesszük az első mesterséges intelligenciát, nem is olyan lehetetlen gondolat az, hogy a saját magunk kreálmányai öntudatra ébrednek. Még nálunk is okosabbak lesznek, és onnan már csak egy karnyújtásnyira van az, hogy ez a fáradtságos munkával felépített műveink az emberiség ellen fordulnak. Korai még valóságként kezelni a mesterséges intelligencia által vezérelt haditechnikákat, vagy tömegpusztító fegyvereket, de az tény, hogy egyre jobban elkényelmesedünk, a technológia gyors fejlődésének hála egyre több dolgot bízunk gépekre, talán többet is, mint kellene. Persze az ember nem tanul, és mint oly’ sok dologgal, ezzel is csak saját sírját ássa, szép lassan: nem csoda, hogy Hollywoodot is megihlette jó párszor egy robotok elleni háború lehetősége. Ennek a sci-fi alműfajnak legjelentősebb képviselője minden kétséget kizáróan a Terminátor – A halálosztó című film, amit minden valamit is adó mozirajongónak ismernie kell, és felesleges is bemutatni: a ’80-as évek fiataljai a külföldről behozott, hangalámondásos videokazettáról ismerhetik („A Végrehajtó”!), aztán az évtized végére, mikor már végérvényesen belefáradtunk a szocializmus megvonásaiba, végül moziba is eljuthatott a hazánkba.

Ahogy mondani szokás, a többi már történelem: minket is ugyanúgy elért a Terminátor kultusz, amely sikeresen továbbélt, mikor a ’90-es évek, és az HBO eljövetelével végre mi is sokkal jobban belekóstolhattunk a nyugati filmgyártás remekeibe. És a Terminátor is állandó főszereplője lett a folyamatos iskolai diskurzusoknak, mikor témába került, hogy ki a nagyobb akciósztár, Schwarzenegger, Stallone, vagy esetleg valaki más, aki természetesen sosem érhetett fel eme két ember karizmájához. Arnold kegyetlen, érzelemmentes, hűvös, és nem utolsósorban hihetetlen félelmetes gyilkológépe örökre beleégett nézők millióinak agyába. Hidegrázó nézései, gépies mozdulatai, levegőt megrepesztő szavai nem kevesebbet eredményeztek, mint egy új moziikon születését – későbbi karrierje láttán kissé idegen szerepkör, de kétségtelenül ez tette igazi sztárrá az Osztrák Tölgyet. Ezen film nélkül aligha futhatott volna be ilyen szép karriert, és aligha emlékeznénk rá ilyen nagy szavakkal – lehet, hogy nevét szélesebb körben a Conan, a barbár után ismerték meg, de egyedülállósága a Terminátorban mutatkozott meg igazán, jól lehet, a címszerepre nála jobb jelöltet nem is találhattak volna. Robosztus testalkata, részletesen kidolgozott izmai kifizetődtek, erős akcentusa pedig előnyt kovácsolt számára. James Cameron pedig, aki addig csak egy fájdalmasan félresikerült B-kategóriás filmet (Piranha 2 – bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy csekélyebb részvétele, és a forgatási gondok miatt lett olyan, amilyen) rendezett, örökre letette a névjegyét Hollywoodban.

A távoli jövőben egyre reménytelenebb csata dúl a gépek, és az emberek között. A Skynet nevű mesterséges intelligenciával ellátott katonai védelmi rendszer a 21. század hajnalán öntudatra ébredt, és megalkotói, a teljes emberiség ellen fordult. A nukleáris holokauszt során milliárdok pusztultak el, a megmaradt emberi ellenállás pedig elkeseredett harcot folytat az egyre fejlettebb, és halálbiztosabb robotok ellen a világunk romjai között küzdve. A hatalmas túlerő ellenére is sikerül meggyengíteni a Skynetet 2029-ben, amikor a bázisukra behatol a megtizedelt ellenállás kisebb csoportja: vezetőjük John Connor, aki egykor visszahozta az emberek önbizalmát a szakadék széléről, fegyvert adott a kezükbe, és megtanította őket harcolni. Ám a Skynet furfangos tervet eszel ki a megoldásra. A háborút nem a jövőben, hanem a múltban szeretné megnyerni, ezért visszaküld az időben egy T-800-as terminátort (Arnold Schwarzenegger), tökéletes gyilkológépet emberi szövettel bevonva, hogy ölje meg Connor anyját, Sarah-t (Linda Hamilton) még a fia születése előtt, 1984-ben. Ezért az emberi ellenállás is visszaküldi egyik legjobb katonáját, az atomcsapás után született Kyle Reese-t (Michael Biehn), hogy védje meg a múltban a nőt, akinek életén az egész emberiség sorsa múlik.

Cameron filmje újszerű, de összességében egyáltalán nem nevezhető újnak. A Terminátor régóta ismert B-filmes gyökerekből építkezik, ő pedig mindig is értett ahhoz, hogyan adjon el kliséket, vagy sablonokat finomabb csomagolásban. Maximálisan csúcsra járatta a műfaj elemeit, ugyanazokat a monumentumokat alkalmazta, mégis üdítő ízt hozott bele. A T-800-as már-már horror ikonná nemesedik, kocsiban ülve, és az utcákat sétálva kutat megölni kívánt áldozata után, miközben azokat is pillanatok alatt elintézi, akik saját ostobaságuk miatt az útjába mernek állni. Minden ízében brutális, kegyetlen, kimért, nem ismer fájdalmat, szánalmat, együttérzést – és pontosan ez teszi olyan félelmetessé, na meg hatásossá. Közben Cameron nem riad vissza az erőszaktól: ha kell, akkor kedvenc robotunk egy ember testén üti át az öklét, faarccal lövöldöz a diszkóban, miközben célkeresztjébe jó pár ártatlan civil is belekerül, és akkor még nem is lett megemlítve a mészárlás a rendőrkapitányságon. Nyomasztó, kendőzetlen alkotás, igazi apokaliptikus horror hangulat, a slasher filmek iránti tisztelet pedig tagadhatatlan. Cameron megmutatta, hogy még egy ilyen, sokak által lenézett műfajba is lehet maradandó dolgokat belevinni. Schwarzenegger pedig jókor volt jó helyen (vagy stílszerűbben, jó helyre dobta az időgép), kellett egy izomember, aki elbír egy hatalmas kardot, és képes eljátszani a szűkszavú, karizmatikus barbár harcost, aztán kellett egy faarcú izomhegy, aki tökéletesen rajzolja meg a lelketlen, mimikátlan kiborgot. Egyébként eredetileg Arnold a védelmező Reese szerepét kapta volna, de ő végül rábeszélte Cameron-t, hogy a film negatív karaktere sokkal jobban állna neki – a siker őt igazolta, és alighanem ez volt minden idők egyik legjobb döntése a filmiparban.

Arnie ide, vagy oda, a Terminátor nem csak miatta működik, hanem a lepusztult, apokalipszist megjövendölő atmoszféra miatt is. A ’80-as években virágkorukat élték az apokalipszis-mozik, a negatív utópiák nagy népszerűségre tettek szert, ahogy a korszak alkotásaira nagyban rányomta a bélyegét a hidegháború. Az évtized közepén ugyan már mindenki kezdte levetkőzni egy lehetséges harmadik világégés bekövetkezte miatt érzett félelmeit, de a ’80-as évek első felében még tartott ez a hidegháborús paranoia, rettegés egy atomcsapástól, pesszimizmus, és ezt a félelmet persze az álomgyár is megpróbálta kiaknázni. A Mad Max 2-ben atomháború söpört végig a Földön, ami az egész emberiséget a kietlen sivatagba küldte, hogy ott küzdjön a túlélésért habzó szájú ösztönlényként; a Menekülés New Yorkból című filmben a világ egyik legnagyobb városa vált lepusztult börtönné, ahol a legveszélyesebb pszichopata bűnözők randalírozhattak kényükre-kedvükre; a Szárnyas fejvadászban pedig egy mamutcég gyárt robotokat, melyek még alkotóiknál is emberibbek, miközben a társadalom hatalmas, romos felhőkarcolókban tengeti az életét, a horizonton látható, lángoló kéményű gyártelepek pedig fenyegetően merednek a koromsötét égbolt felé. Cameron azonban másfajta oldalról közelíti meg az egészet: nála már a filmbeli jelent is erőteljes poszt-apokaliptikus szellem lengi be (gondoljunk akár Los Angeles nyomornegyedére, ahová Reese érkezik), a néző pedig a hatásos, és sötét visszaemlékezések, narrációk miatt jogosan érzi gyomrában a fenyegetettséget, félelmet, hiszen a Terminátor a modern, és felgyorsult globális világunk vesztét jósolja, ahol saját műveink taszítják nyomorba civilizációnkat – véletlen-nem véletlen, mégiscsak „az orwelli évről”, 1984-ről beszélünk. Ettől (is) olyan horrorisztikus ez a film.

És voltaképp ezért sem sikerült a második részen kívül egyetlen egy folytatásnak sem megismételnie az első sikereit, vagy felülmúlnia. A Terminátor sohasem attól volt Terminátor, hogy percenként felrobban valami, a gépek, és az emberék cibálják egymást egyik faltól a másikig, nem attól, hogy az emberek menekülnek A-pontból B-be, miközben mögöttük komplett épületek dőlnek romba. A folytatás ugyan szép számmal rálicitált az akciójelenetekre, és még jobban felturbózta a látványt, azonban az első két epizódon kívül a későbbi filmekből sok minden hiányzott, de egy valami nagyon: a lélek. A pénz-orientált stúdiók, és producerek csak a látványt látták Cameron két filmjében, a stílust, a lelket, és a szívet pedig teljesen figyelmen kívül hagyták. És amikor az alkotók azon fáradoztak, hogyan rakjanak bele minél több robotot, és minél látványosabb akciójeleneteket a folytatásokba, hajlamosak voltak elfelejteni, hogy a legelső részben csupán egyetlen terminátor volt, ami mégis többet jelentett ezernél. Arnold hiteles alakítása, és görög istenekhez méltó izomzata miatt a néző valóban elhiszi, hogy ez a gép bárkit megöl, aki csak az útjába kerül, és mindent elkövet, hogy megsemmisítse célpontját: hogy lenyúljon a torkán, és kitépje a szívét. A sötét jövő, mint olyan, csak visszaemlékezésekben, karakterek mondatataiban, és rémálmokban kerül elő, mégis sokkal hatásosabb, mintha premier plánba mutogatnák két órán keresztül a koszban kúszó, fegyvert markoló embereket, ahogy utolsó leheletükig harcolnak az őket elpusztítani akaró gépek ellen. A levegőben szálló robotrepülők, romhalmazzá vált épületek, és a koponyák rakásait eltipró lánctalpas járművek, na meg az azokat követő, gyomorgörcsöt előidéző hanghatások (ne feledjük Brad Fiedel fülbemászó, jelentőségteljes, gépies zenéjét se) agyunkba égő képeket alkotnak. Majd a T-800-as megérkezésének pillanatai, a kissé elavultságot keltő, de még mindig jól működő trükkök, valamint egy karakterfejlődést megkoronázó, mindenféle giccstől mentes szerelmi jelenet, és akkor még nem is említettem a finálét, ahol tényleg tekintélyes mennyiségű adagot kapunk a borzalomból. Cameron annyira rátapintott a lényegre, hogy egyik rendező sem fogja tudni megismételni ezt a Terminátor franchise-on belül.

A színészek pedig Arnie mellett szintén jól végzik a dolgukat, figyelemreméltó, hogy a forgatókönyv az akciók, és a gyilkolás mellett mennyit szánt a karakterek fejlődésére is. Sarah a film elején csupán egy átlagos, fiatal, naiv lány, aki barátnőjével éldegél a nagyvárosban, és felszolgálólányként dolgozik, mikor az élete egyik pillanatról a másikra megváltozik. Élete veszélybe kerül, és nehezen hiszi (ahogy mi is nehezen hisszük) el, hogy ez a nő egyszer még az emberiség megmentőjének az anyja lesz. A történtek hatására azonban törékeny lányból erős jellemű nő lesz, és innen már csak egy lépés választja el attól a kemény, férfiakat megszégyenítő anyatigristől, aki majd a folytatásban lesz – de az más tészta. Biehn pedig karrierje egyik legnagyobb szerepében tetszeleg, amiből sajnos nem volt neki valami sok, pedig nem rossz színész, itt is megmutatja, hogy van tehetsége, karizmája. A legtöbb mai Hollywoodi szépfiúból fele ennyit nem néznénk ki, ám Biehn hitelessége megkérdőjelezhetetlen keménytökű, tapasztalt védelmezőként.

A Terminátor minden idők egyik legjobb sci-fije, megérdemelten van helye a nagy filmes klasszikusok könyvében. Bár technikailag kissé fogott rajta az idő, az Arnold bábú akármennyire is aprólékos, nagyon könnyen kilehet szúrni, és ennyi év elteltével talán a csupasz fém csontváz is hagy némi kívánnivalót maga után, de legyen akárhogy, ez mégsem von le semmit Stan Winston, és a többi effektes munkájából. Miközben egy horror-filmekhez hasonló, félelmetes film, a Terminátornak mégis van üzenete, ami kis túlzással meg is előzte a korát: ma már egyre elképzelhetőbb, hogy egyszer majd egy mesterséges intelligencia dönt helyettünk. És így nagyon szépen találkozik a fikció a valósággal. Hátborzongatóan tapossa szét a „boldog ’80-as évek” eszméjét, a meglepően pesszimista befejezéssel is. Bár a konfliktus megoldódik, a világvége még mindig ott lóg a levegőben, ez pedig újabb jelentős események felé vezeti a nézőt. De az már egy másik történet.

100%
Blog hozzászólások
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
19. skate_punk  PlayStation.Community tag
2015.06.20. 14:00:39
LV14
Válasz 13. Ragle üzenetére:
Egy kritikus sem megy vissza egy filmnél sem, egy jobb folytatás után, hogy lejjebb vigye az előző filmek pontszámát, ami pedig nagyon tetszett neki.
Mivel meg van szabva, hogy egy 10-es (vagy 100-as) skálán kell értékelni, így előfordul ez.
Én nem okoskodok, hanem okosakat mondok
18. VictorVance  Szerkesztő
2015.06.20. 11:02:20
LV18
Válasz 17. VictorVance üzenetére:
És mivel veled úgyis felesleges vitázni, én itt befejeztem, nincs kedvem még 50 kommenten keresztül hallgatni a nyávogásod.
Örülünk?
17. VictorVance  Szerkesztő
2015.06.20. 11:01:28
LV18
Válasz 14. Ragle üzenetére:
Nyilván csak azért kap minden mainstream film 100-at, mert mainstream, még véletlenül sem azért, mert esetleg annyira jó. Nem mintha egy kritikában az lenne a fontos, hogy a végén mekkora százalékot kap, igazából a lényeg a film címe, és az írás végén látható "pontozás" között van, amit te megint nem vettél észre, rögtön azt nézted, hogy mibe lehet belekötni. Mondjuk tőled mit is vár az ember, nálad melyik film nem szar....
Örülünk?
16. Penge70  PlayStation.Community tag
2015.06.20. 08:55:14
LV22
remek írás, és jogos a 100 %
a hülyével pedig ne foglalkozz
5*
15. Ragle  PlayStation.Community tag
2015.06.20. 07:08:14
LV5
-1
Válasz 14. Ragle üzenetére:
Az és ahhoz az nem kell a mondatba, csak elkezdtem folytatni, de nem tudom miért :P
14. Ragle  PlayStation.Community tag
2015.06.20. 07:07:37
LV5
-1
Válasz 11. VictorVance üzenetére:
Igazából ennyi erővel tök feleslegesen csapsz oda bármiféle pontot, ha mindent önmagához hasonlítasz, és ahhoz. Mert a Terminator első része így 10/10 Terminator 1 pont, a Terminator 2 is 10/10 lesz, de 10 Terminator 2 pont, és így tovább.
Csak akkor ezt tedd hozzá :D
13. Ragle  PlayStation.Community tag
2015.06.20. 07:05:06
LV5
-1
Válasz 11. VictorVance üzenetére:
Értem én, hogy nálad az összes mainstream film 70-100 között mozog, de azért na. Kicsit lehetnél következetesebb, mert ez így mindenképp vicces, hogy csuklóból rávágod mindenre, hogy 100%, ami kellően mainstream.
12. Matichku  PlayStation.Community tag
2015.06.19. 20:12:13
LV14
Nagy klasszikussá nem lépett elő nálam a Terminator. Nem rossz film, de mégsem lett kedvenc.
Ellentétben a zenéje. A legjobb filmzenék között van a helye. Annak idején sokat ment a kazettás magnóban, hogy azt ne mondjam rongyosra lett játszva.
Az új film trailerét is nagyban megmentette, hogy néhány taktus felcsendül belőle.

http://www.youtube.com/watch?v=68I3j2luW64
Nil Satis Nisi Optimum
11. VictorVance  Szerkesztő
2015.06.19. 19:47:26
LV18
+1
Válasz 9. Ragle üzenetére:
Ezt a múltkori kritikánál már kitárgyaltátok. Az, hogy szerinted a 100% azt jelenti, annál nem lehet jobb, még nem biztos, hogy úgy van. Ez alapján akkor az első résznek kb. 40 százalékot kellene kapnia a második rész fényében, ami szintén hülyeség.
Örülünk?
10. rottenbull  PlayStation.Community tag
2015.06.19. 18:04:13
LV9
Nekem ez sosem tetszett.
A korai 80-s evek gorcsos disztopiaja.
Ugyanolyan absztrakt es unalmas film szamomra, mint a Blade Runner, hasonloan sotet is.
Nekem a masodik resszel jott el a Terminator korszak.
9. Ragle  PlayStation.Community tag
2015.06.19. 17:06:02
LV5
-3
100% -> el nem tudod képzelni, hogy lehetne jobb, de már rögtön a folytatása is jobb lett ennél, nem?
Pfff
8. VictorVance  Szerkesztő
2015.06.19. 01:20:51
LV18
Válasz 7. ColdHand üzenetére:
Naná, hogy jönnek, talán egy kicsit korábban is:)
A hetedik rész miatt mindenképp, meg egyébként is terveztem, hogy most már írni kellene róluk.
Örülünk?
7. ColdHand  Szerkesztő
2015.06.19. 01:03:10
LV22
Olyan október-november tájékán majd jönnek a Star Wars filmek kritikái, ugye? :)
...a többit képzeld hozzá.
6. VictorVance  Szerkesztő
2015.06.18. 18:43:57
LV18
Válasz 5. Alien üzenetére:
Nekem azért az Alien 3 bejött, a negyedik is, de az már lényegesen gyengébb társainál. Szerintem a Terminátor sorozat sokkal rosszabbul járt. Egyszerűen az első két rész egységes egészet alkot, kerek történet, amit felesleges volt folytatni - nem véletlen, hogy Cameron is inkább hagyta, miután nem volt elég ötlete a harmadik rész forgatókönyvéhez. Nélküle tényleg nem lehet összehozni egy ebkézláb T-filmet.
Örülünk?
5. Alien  PlayStation.Community tag
2015.06.18. 17:55:11
LV10
ez talán a VHS korszak legjobb/legizgalmasabb scifi-akció filmje, a második meg szimplán a világ legjobbja. mindig mondtam, Cameron után senki se akarjon folytatni, mert belebukik (Aliens detto)....
4. VictorVance  Szerkesztő
2015.06.18. 12:02:10
LV18
Válasz 2. skate_punk üzenetére:
A második részt nem lehet csupán százalékokkal kifejezni. Az már egy másik, sokkal nagyobb szint :D
Örülünk?
3. TCr64EU  Choose life
2015.06.18. 11:36:22
LV22
Válasz 2. skate_punk üzenetére:
(Bocs, véletlenül mellényomtam, "egyetért" akart lenni!)

Ugyanez fogalmazódott meg bennem is.
"Mert a kamion a miénk és el akarunk menni vele!"
2. skate_punk  PlayStation.Community tag
2015.06.18. 11:23:00
LV14
-1
ha ez 100, akkor a második részre én 110-et adnék :D
Én nem okoskodok, hanem okosakat mondok
1. Maximus  PlayStation.Community tag
2015.06.18. 11:07:09
LV7
Alapfilm. Siman 100-at adnek ra en is. Akkoriban meg plane nagyot utott...nem veletlenul.
Becsület nélkül üres a győzelem
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
LV18
Szerkesztő
PSC Kredit
15931 pt
PS4     PS3     PS2
PS Vita     PS One     PSP    


PlayStation.Community
Név:
Vlagyimir
Fórumhozzászólások száma:
5938 db
Hír/cikk hozzászólások száma:
4731 db
Utolsó belépés:
2019.08.24. 18:58:25
Regisztráció ideje:
2009.09.21. 14:17:16
Barátaim:

PlayStation.Community Trófea