PlayStation.Community Blog ›› VictorVance

6 hozzászólás

2015.03.12. 00:57:21

Utolsó hozzászólás: VictorVance

2015.03.13. 15:04:00

Megosztás
Értékeld a blogot!
Chappie (Chappie – 2015)
Hat évvel ezelőtt joggal emelték a sci-fi rajongók, és a filmes világ nagy része is piedesztálra Neill Blomkamp dél-afrikai rendezőt, aki Disctrict 9 című alkotásával hatalmasat robbantott, kritikailag, és anyagilag is. Az eszeveszett tempó, a kis költségvetés ellenére is szemkápráztató vizuális effektusok, és a jól tapintható társadalmi kritika miatt új klasszikus született. Ami egy újonc filmrendező számára minden bizonnyal szép és jó dolog, áldás, ugyanakkor átok is tud lenni. Utóbbi főleg akkor, ha az adott direktor első sikerét nem tudja újból megismételni, vagy akkora rajta a nyomás, hogy az a végén kegyetlenül összeroppantja. Valami ilyesmi történt az Elysium, aminél felesleges is vitatkozni, hogy végülis miért ment félre, Blomkamp kibontakozatlan ötletei miatt, vagy azért, mert azok az ötletek nagyon is jók voltak, viszont a nagy költségvetés miatt a stúdió erőteljesen szorongatta a rendező mogyoróit, mert Hollywoodban szinte minden eszközt feláldoznak a siker oltárán.

Harmadik játékfilmje, a Chappie először egy könnyed sci-fi műfajába oltott komédiát ígért, azonban az előzetesek valami egészen mást mutattak: Blomkamp esetében semmi sem az, aminek először látszik. Itt jön a képbe, a két véglet, miszerint semmiképp sem szerencsés, ha a cápaként a stáb körül úszkáló producerek állandóan nyomás alatt tartják a kreatív kontrolltól, és egyéni ötletektől megfosztott rendezőket, hiszen nekik elsősorban az számít, hogy egy film igenis legyen sikeres a pénztáraknál, ugyanakkor az sem túl szerencsés, ha az ellenkezőjét teszik, vagyis hagyják kibontakozni az embert, hadd tegye, amit akar. Nem kizárt, hogy a Chappie esetében is ez történt, de az biztos, hogy az arany középutat ezúttal is nehezen találja meg a félistenek magasságába emelt, de már az előző filmjével is zuhanórepülésbe kezdett rendező. Talán ez volt az oka annak is, hogy következő moziját visszahelyezte a kaotikus, társadalmilag jócskán kettészakadt, nyomornegyedekkel, és bűnözéssel teli Johannesburg városába.

A város a nem túl távoli jövőben (a történet 2016-ban játszódik – ne várjunk tehát se repülő kocsikat, se repülő gördeszkákat) sem egy vidám hely, tombol a bűnözés, a rendőrség sorra veszíti el embereit, ezért drasztikus módszereket kell bevetniük. Robotrendőrökkel akarják megfékezni a vérgőzös helyzeteket, és a habzó szájú gengsztereket, amit a fejlett technológia lehetővé is tesz. A változás nem marad el, egyre inkább sikerül megtisztítani az utcákat. A fiatal, és tehetséges programozó, Deon Wilson (Dev Patel), aki a robotokat is tervezte, azonban nem elégszik meg ennyivel. Létre akarja hozni a világ első mesterséges intelligenciáját, egy olyan robotot, amely érez, gondolkodik, képes saját véleményt alkotni, és legalább olyan okos (ha nem okosabb), mint egy ember. Kemény munka árán meg is csinálja, viszont főnöke, Michelle Bradley (Sigourney Weaver) nem szeretne változtatni a jól bevált módszereken, ezért ejti a dolgot. Deon azonban nem hallgat a parancsra, és a programot beülteti az egyik beolvasztásra váró, sérült robotba, aki időközben egy gengszterbanda kezébe kerül, akik saját céljukra akarják felhasználni. Ha ez nem lenne elég, még bekavar Deon elégedetlen kollégája, Vincent Moore (Hugh Jackman), akinek a saját tervezésű robotja nem kapja meg azt a figyelmet, amire létrehozója áhítozik, ezért minden lehetséges módon szeretne megakadályozni, hogy az első intelligens robot túl intelligenssé váljon.

Azt már mondjuk az elején le kell szögezni, hogy aki mélyreszántó gondolatokat vár a gép-ember kapcsolatról, vagy akár a mesterséges intelligenciáról, esetleg a filozófiai, és erkölcsi kérdésekbe szeretne belebonyolódni, miközben a filmet nézi, az rossz helyen kopogtat. Semmi nyoma annak a jól megfogalmazott, ízes társadalomkritikának, és parabolának, ami Blomkamp első, vagy akár a második filmjét jellemezte, ezeket a témákat most sikerült feláldozni. Na, nem pont az akciófilmek oltárán, mert a Chappie nem csak egyszerű, látványos, csihi-puhi, hanem több annál, hogy ez jó e, vagy rossz, egyéni meglátáson alapul, de az biztos, hogy olyan műfaji ingadozásokban szenved, amiket az emberek többsége be sem tud fogadni. Az ál-dokumentarista stílus, ami kissé felesleges, viszont szépen felvezeti azt, amiről a film fog szólni, gyorsan el is hagyja a rendező, hogy néhány látványos, valóban jól megrendezett kisebb akció után a Chappie hirtelen átalakuljon. Könnyed, jópofa komédiává, ahogy a címszereplő robot (hangját Sharlto Copley kölcsönözte, és a motion capture-ért is ő a felelős) a Die Antwoord rap-rave együttes két tagjához, Ninja-hoz, és Yolandi-hoz kerül. Ha addig nem volt elég bizarr a film, utána már biztosan az lesz. Mégpedig azért, mert két figuránk a valós nevén fut, saját zenéjüket hallgatják, saját bandapólóikat hordják, egyszóval kis túlzással, saját magukat alakítják. Ninja, és Yolandi is másképp nevelik az ölükbe hullott, az elején még egy kisgyermek szintén lévő Chappie-t. Előbbi minden áron egy profi gyilkológépet akar belőle képezni, míg utóbbi igazi anyaként viszonyul hozzá, óvja, vigyáz rá, és esténként mesét olvas neki. Ezek a jelenetek inkább egy családi drámára hasonlítanak, amelynek segítségével végülis Chappie jellemét szeretnék felépíteni, időnként jópofa, máskor erőltetett poénokkal, vagy párbeszédekkel – ehhez hozzátartozik a már 10 évvel ezelőtt is idiótán hangzó, és kinéző műmájer gengszterszöveg, és laza mozdulatok, amiket viszont remekül el tud feledtetni a ritkán felcsillanó parodisztikus hangvétel, és az a rakás csillogó fux, amit az ütött-kopott, leharcolt robotra pakolnak. Az meglepő viszont, az összes előzetes benyomás ellenére a Die Antwoord két tagja sem annyira suta, és izzadságszagú, meglepő, hogy néha mennyire értik a dolgukat, és elnézhető, hogy néha mennyire nem, de ez már csak részletkérdés.

Az erőteljes műfaji ingadozások rányomják a bélyegüket a filmre, de pont emiatt lesz egyedi. Hollywoodban nem mindennap csinálnak ilyen alkotásokat, sőt, pont ilyet nem is nagyon lehetett eddig látni, figyelembe véve legnagyobb hibáját, hogy pont az kerül a háttérbe, amiről kéne, hogy szóljon. Ehelyett a Chappie a saját cipőfűzőjébe gabalyodik bele, mikor rendes mondanivaló helyett, felesleges, és ezerszer elkoptatott közhelyekkel jön a lélekről, szeretetről, vagy mikor már-már szemet szúróan tudomást sem vesz a logikai hibákról, és részletes kibontásra váró egyenleteket old meg egy pillanat alatt, természetesen ezután már csak összecsapva képes rá. Hogy ez alatt az amúgy szerepében lubickoló Hugh Jackman sem tud rendesen kibontakozni, ehelyett a szokásos, egydimenziós félőrült gonosztevőt hozza, azért inkább a forgatókönyv okolható. Már az Elysium is hordozta ezeket a hibákat, ott is némileg átgondolatlan befejezéssel volt dolgunk, itt viszont az utolsó néhány perc hihetetlen mértékben lerontja a film, addig egész tűrhető, és kellemes minőségét. Nem így a végső összecsapás, amely során a Chappie ismét műfajt vált, és egy eszetlen, de mégis szórakoztató akciózúzda lesz, ahol a hatalmas, két lábon járó, tankszerű robot (helló ED-209, és helló Robotzsaru), széttép egy embert, és lő mindenkire, aki a közelben van, olyan vad orgiát leművelve ezzel, ami mostanában szokatlan egy nagyköltségvetésű stúdiófilmtől. Elültetve a bogarat a néző fülében, hogy mégis mi lett volna, ha Blomkamp ül annak az előbb említett film remakejének rendezői székében. Ugyanis, hiába a számtalan hiba, a direktor még mindig ért a látványos akciókhoz, és a vizualitáshoz. Az effektek profik, annak ellenére, hogy kevesebb, mint 50 millióból kellett gazdálkodnia a stábnak. A robotok aprólékos kidolgozottsága bámulatos, ahogy minden, ami a filmben technikailag megtörténik, Johannesburg lepusztult képe, és sárgás, nyomasztó színei tényleg olyan összhatást váltanak ki, amitől a hangulat azonnal beránt, amint meglátjuk az égő épületeket, lövöldöző robotokat, és gengsztereket, az erőszak kíméletlen bemutatását, és mennyiségét. Ehhez minőségi zene dukál, amit a Mester, Hans Zimmer szolgáltat, biztos kézzel, ámde sűrű önismétlésekkel.

A Chappie az idei év eddigi legfurcsább filmje, és ezt a címet még biztos, hogy jó ideig birtokolni fogja. Azt nem mondhatjuk rá, hogy nem volt ambiciózus, és nem volt meg benne egy kiváló film lehetősége, de út közben valami nagyon félrement, és a korrekt minőséget az utolsó percek le is húzzák, ha addig még nem kapott agyvérzést a legtöbb néző az ordító bakiktól. Mindenki hinni akarta, hogy az Elysium csak egy szerencsétlen véletlen volt, de ez után már szinte biztos, hogy Blomkamp-nak egyszer jött össze igazán, azóta csak lefelé halad. Az utóbbi hetekben még a Chappie-nél is nagyobb visszhangot kapott Alien 5-tel ezután nem tudjuk mi lesz, azt se, hogy milyen lesz, de az biztos, hogy a negatív összkép el fog gondolkodtatni néhány embert, hogy mégis merre tovább, aminek akár az is lehet a vége, hogy Blomkamp „Alien-filmet rendezek” kijelentése után átkerüljön a „Majdnem Alien filmet rendeztem” csoportba.

60%
Blog hozzászólások
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
6. VictorVance  Szerkesztő
2015.03.13. 15:04:00
LV18
Válasz 5. skate_punk üzenetére:
Szerintem ha nem ő írja a forgatókönyvet, vagy esetleg valaki besegít neki az írásban, akkor nem lesz probléma. Igazából jó rendező, ért az akciójelenetekhez, és a vizualitáshoz, a képi világgal sem lenne gond.
Örülünk?
5. skate_punk  PlayStation.Community tag
2015.03.13. 01:35:50
LV14
Válasz 3. VictorVance üzenetére:
jah hát igen, ő rajtuk is múlik, mert nagyon vegyesek a róluk alkotott kép mindenhol.
Azért még az Alien-ben bizakodok. Egy meglévő alapanyagból lehet jót tud kihozni.
Én nem okoskodok, hanem okosakat mondok
4. martin  Főszerkesztő
2015.03.12. 10:55:50
LV27
"de ez után már szinte biztos, hogy Blomkamp-nak egyszer jött össze igazán, azóta csak lefelé halad"

Ezt mondtam a podcastben is.
Ezt most kimondtam, vagy csak gondoltam?
3. VictorVance  Szerkesztő
2015.03.12. 10:05:46
LV18
Válasz 1. skate_punk üzenetére:
Azért a film élvezhetőségi faktora a Die Antwoord tagjain is nagyban múlik :D
Szerintem egyszer mindenképp megéri megnézni, mert tényleg nem olyan rossz. Csak az embernek egész végig az cseszi a csőrét, hogy ebből mennyivel jobb film lehetett volna, és mennyi mindenről szólhatna.
Örülünk?
2. tsabe  PlayStation.Community tag
2015.03.12. 09:24:06
LV12
lehet megnézem hétvégén.
PiPi
1. skate_punk  PlayStation.Community tag
2015.03.12. 01:47:52
LV14
Nagyon gondolkodom, hogy elmegyek rá egyedül, mert 2 időpontot is eltoltam mások miatt, de végül egyik sem jött össze.
Szerintem ez a film egy kihagyott ziccer. Annyi mindenről szólhatott volna...
Nagyon sajnálom, mert nagyon vártam, talán túl sokat is, és nem tudom miért.
Valószínű főleg azon múlhat a film nagy része, hogy mennyire szereti meg a néző Chappie-t, de én csak látatlanban beszélek itt :D
Ez a poszter itt a végén baromi jó egyébként :D (meg van még egy rohadt jó, a rajzolós)
Én nem okoskodok, hanem okosakat mondok
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
LV18
Szerkesztő
PSC Kredit
15981 pt
PS4     PS3     PS2
PS Vita     PS One     PSP    


PlayStation.Community
Név:
Vlagyimir
Fórumhozzászólások száma:
5959 db
Hír/cikk hozzászólások száma:
4757 db
Utolsó belépés:
2019.09.17. 09:03:18
Regisztráció ideje:
2009.09.21. 14:17:16
Barátaim:

PlayStation.Community Trófea