PlayStation.Community Blog ›› VictorVance

4 hozzászólás

2013.09.09. 14:18:27

Utolsó hozzászólás: Matichku

2013.09.14. 15:58:43

Megosztás
Értékeld a blogot!
X-akták: Harmadik évad (The X-Files: Season Three – 1995-1996)
Az X-akták második évadja egy hatalmas cliffhangerrel ért véget, így nem csoda hogy utána a világ fele Mulder ügynök életéért izgult, pedig a legtöbben, szívük legmélyén tudták, az írók nem annyira ostobák, hogy csak úgy (sőt, ilyen egyszerű, méltatlan megoldással) kiírják a sorozat egyik motorját. Nem történt így, viszont annyira felcsigázták a közönséget, hogy az új szezon első epizódját közel 20 millióan kísérték figyelemmel, ezt az eredményt az évad során már nem is tudta felülmúlni – de még így is a szériához méltó számok születettek. A szezon egy két részes mitológiai adaggal indul, melyek folytatják az előző évadnál abbamaradt szálat: „Az áldást hozó ének” ugyan nem lett olyan nívós és emlékezetes darab, mint az előző nyitó-epizódok, és ez főleg Mulder spirituális, misztikus útjára értendők, melyen keresztül visszatér az életbe – viszont olyan apró, de később nagyon is lényeges dolgokat vezet be, mint Scully implantátuma, és az idegen-ember hibridek. Ezeknek a cselekményszálaknak az elindítása pozitív tényként kezelendők, még úgy is, hogy Mulder látszólagos halálát rosszul kezelik, hiába próbálják érzékeltetni, hogy útja inkább szimbolikus, mint valódi, végül belebuknak. „A Gemkapocs-akció” azonban mentőövet nyújtott a nem túl fényesen kezdő szezonnak, a fikciót vegyítette a valósággal, vagyis azzal a művelettel, amely során magas rangú náci tiszteket menekítettek nyugatra, hogy ott folytassák kutatásaikat. Az írók ezt természetesen az X-akták mitológiájához igazították, így növelve az összeesküvés mértékét, részletességét, és ami még fontosabb, az erőltetettség érzést sehol nem találni, ellenkezőleg, csak még színesebb, és izgalmasabb lett a végeredmény. A témák között már korábban is fellelhető volt a tudomány, főleg Scully érvei szóltak mellette, de itt már halvány magokat hintenek el arról az archetipikus karakterről, akik itt arrogáns, ex-náci tudósok képében tűnnek fel, és istent játszva, erkölcstelen, embertelen eszközökkel próbálnak új életet, organizmusokat teremteni. A szezon során egyre közvetlenebbül foglalkoznak ezzel a témával, és szinte az összes tudóst úgy festik le, mintha kapcsolatban állna az ősi gonosszal, egy-két magányos kivételen kívül (ezek közé tartozik természetesen Dana Scully is).

Külön-külön tekintve az első felvonás gyengébb, ám egy egészként tekintve több mint megállja a helyét, minden elcsépelt eleme ellenére: bemutatkozik az Ápolt körmű férfi, Mitch Pileggi pedig jobban kibontakozhat Walter Skinner szerepében, a szereplő nagyobb jelenléte mindenképp jót tesz a cselekménynek, és ez időben, ennek köszönhetően alakult ki a rajongói bázisa is. Vince Gilligan író szerint egyébként Skinner eredetileg negatív karakternek készült, de Pileggi volt olyan jó színész, hogy végül a kijelzett iránytól eltérjenek. Így megkaphatta két év után az első önálló epizódját, amelyben a cselekmény száz százalékig körülötte forgott. „A Skinner őrangyala” nem lett rossz rész, a történetmesélés korrekt, a paranormális rejtély azonban még a sorozathoz képest is túl zavaros, és a misztikumot nehezen tudták vegyíteni az aligazgató „világával”. A paranormális oldala majdhogynem felesleges, így következetlen, kicsit elcsépelt lett. Míg a cselekmény összeesküvéssel tarkított bonyodalmai egy már korábban felvetett problémát visznek tovább, így hamar sejthetővé válik, hogy Skinner tevékenysége terhes lett bizonyos felsőbb, titkos körökben. Az olyan epizódok, mint a „Veszélyes kapcsolat”, és „A Törtető” szadista gonosztevőket mutat be, akik képesek erkölcstelen cselekményeket végrehajtani, ennek ellenére azonban fenntartják a hétköznapiság látszatát. Előbbi rész egy olyan genetikai mutánsról szól, aki saját túlélése, és külsejének normális megőrzése érdekében kifejezetten kövérebb nőkre utazik, akiknek a testéből kiszívja a zsírt. Virgil Incanto jól megalkotott karakter, figurájából azonban az az univerzalitás hiányzik, ami miatt emlékezetes maradhasson, a cselekmény pedig kissé sablonos, nem kielégítő, az ötlet pedig részben újrahasznosított, hiszen a genetikai mutáns egyértelműen a Gumiember Eugene Tooms, és a második szezon szadistája, Donny Pfaster keresztezése. A Törtető becenévre hallgató Robert Patrick Modell azonban egy jól megrajzolt, emlékezetes figura (ebben nagy szerepe volt az őt alakító színésznek is), egy „emberi szörnyeteg”, aki ellenszenves, és lényegében egy vesztes, aki arra vágyik, hogy különleges legyen, ez pedig fontosabb annál, minthogy meggyógyítassa az amúgy egyáltalán nem súlyos agyi betegségét. Az epizód különös pszichológiát boncolgat, a gonoszt, a hétköznapi embert, és az önteltséget, amely egyébként a harmadik évad számos epizódjában gyökerezik.
A „Groteszk” című epizód egy sorozatgyilkos antagonista körül forog, központi témája pedig hogy a gonosz mennyire képes befolyásolni az embereket. Nemcsak a szezon, de gyakorlatilag a széria legsötétebb epizódja ez, nehézkes, elbizakodott, de már-már félelmetesen komoly is. Az ijesztő légkör miatt talán még sosem hozta ránk a sorozat annyira a frászt, mint ebben az esetben (pedig bizony jó párszor arra késztetett minket a show, hogy a takaró alá bújjunk), azt az őrületet, borzalmat, és a címhez hűen groteszk hangulatot mozifilmeken sem mindennap sikerült megteremteni, hát még sorozatokban, de itt semmi nem ment mellé, a sztori gyakorlatilag száműz minden paranormális megoldást. A „Nefelejcs” motorját egy szentimentális, és érzelmi töltet hajtja, amely egy fiatal lány elrablásával foglalkozik. Az elrabolt lány esete különös hasonlóságot mutat Mulder húgának, Samantha-nak az eltűnésével, David Duchovny pedig különös érzékenységgel festi le a figurát, a szokásos nemtörődöm, kissé felfuvalkodott stílusával szemben itt kifejezetten melegség, szimpátia árad belőle, egy szelíd, könyörületes, érzelgős embert jelenít meg, míg Scully majdhogynem antagonista méreteket ölt, és Mulder epizódbeli alakjának ellenpontozása lesz. „A vonat”, és a „Félemberek” történetfolyam a sorozat sötétebb oldalát mutatja be, és a mitológia részét képezi, a kormány iránti bizalmatlanságot hivatott feltárni. Az szezon kezdetéhez hasonlóan, a tudomány lényeges részét képzi a sztorinak, az amúgy valóságban is létező japán 731-es egység a második világháború alatt kegyetlen kísérleteket végzett embereken, majd megpróbáltak létrehozni egy sikeres ember-idegen hibridet. Mindkét epizód tartalmaz egy alternatív, kevésbé romantikus magyarázatot, mely szerint az egész egy bonyolult átverés, hogy elfedjék a valódi igazságot a katonai, és orvosi kormánykísérletekről. Ez a magyarázat szomorú, és keserű egyveleget alkot, mivel Mulder megtalálja a választ, de kénytelen elfogadni, hogy az nem az, amit ő keresett – s nem ez az egyetlen példa a sorozatban, Mulder hitét még sokszor próbára teszik.

Olyan egyéb epizódok foglalkoznak még a szélesebb mitológia öregbítésével, mint a „Piper Maru”, vagy az „Apokrif-iratok”, egy összefüggő történetvonal, az árnyékkormány cselekvéseit, és terveit folytatják. A két epizód újabb puzzle-darabokat szolgáltat, amiket beilleszthetünk a kirakóba, de természetesen, tipikus X-aktás módon, több a kérdés, mint a válasz. A fekete olaj vírus itt jelenik meg először, és persze alig tudunk meg róla valamit, eredetét, indíttatását, célját nem ismerjük, viszont pont ezért ég bele az agyunkba, és lesz rémisztő – ügyesen nyitva is hagyták ezt a szálat, és többet erről majd csak a következő szezonban mutatnak. Az évad záró epizódja, a „Leányka, kelj fel” ismét egy cliffhangerrel ér véget (bár ezúttal közel sem olyan izgalmasan, mint korábban), és egyértelműen sokat merít Fjodor Dosztojevszkij A Karamazov testvérek című regényéből, ez a Cigarettás és a földönkívüli Jeremiah Smith börtönbeli beszélgetéséből válik nyilvánvalóvá. Az összeesküvés egyre nagyobb méreteket ölt, valamint egy korábban megkezdett szálat is folytatnak, a cselekmény pedig hemzseg a vallási, és tudományos utalásoktól. Az idegenek és a sorozatgyilkosok mellett néhány epizód a B-filmek inspirálta szörnyek körül forog, mint a „Gyilkos csótányok” (melyet az egykori Féregember, Darin Morgan írt), és a „Veszélyes vizeken”. A „Gyilkos csótányok” eredeti címe nem véletlen, az epizód ötletét az Orson Welles regényéből készült rádiójáték adta, mely arról lett híres, hogy egy komplett kisvárosban okozott pánikot. A „Veszélyes vizeken” esetében a nyomozópáros egy tavi szörny után kutat, de mindkét epizódot finom humor jellemzi, és szándékosan túlzó hangvétel, utóbbi rész esetében pedig a Mulder-Scully beszélgetés marad emlékezetes, a karakterfejlődés kerül a figyelem középpontjába.

A szintén Morgan tollából fakadó másik két agyszülemény, a „Clyde Bruckman végső nyugalma”, és a „Látogatók” szintén kevésbé komolyan vehetők, mint a széria átlagos epizódjai, előbbi a sorsot és az ember elszigeteltségét mutatja be (mindezt teszi példátlanul viccesen és kifinomultan, utóbbi pedig egyetlen történésnek a különböző, fantáziadús verzióit meséli el. Ezen kívül számos epizód ölt szatirikus göncöt, a „D.P.O.” nem a legjobb darab, de trükkösen egyensúlyozik a horror és a komédia közt. A „Szizigium”, amiben maga a show kreátora Chris Carter próbálta meg Darin Morgan stílusát majmolni, a végeredmény inkább lett felemás, mint értékelhető, ráadásul a Mulder és Scully közt oly’ finoman dédelgetett kapcsolatot is majdnem sikerül kinyírnia – ami mindkét epizódban el lett találva, az az, hogy egy kisvárosi közösség hogyan hozhat létre pánikhangulatot. A szezonban sikerrel keverik újra a korábbi recepteket, azonban olyan epizódok esetében, mint „A lista”, „A séta”, „Jézus sebei”, „Az átok”, és az „Agymosó gép”, az alkotók kissé mellémentek, a végeredmény nem lett más, csak egy már bevált ötlet újrahasznosítása. A színészek hozzák a bejáratott szerepüket, az újak is hamar megtalálják a helyüket, néhány mellékszereplő személye pedig kezd jobban kikristályosodni (Skinner, a Cigarettás). Már az első két évad sem volt piskóta, de a harmadik szezonnal el is érte a csúcspontját, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezután már csak lefelé vezetett az út.

100%
Blog hozzászólások
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
4. Matichku  PlayStation.Community tag
2013.09.14. 15:58:43
LV14
Válasz 3. VictorVance üzenetére:
De mindig csak egy falatot eszik a lepényből... :) Mégis sorakoznak az üres tányérok.
Vámpírokat szeretjük még ha csak egy lakókocsi parkban is laknak és mindig szórakoznak a cipőfűzővel. :) Valóban, nagyon jó rész ez is.
Nil Satis Nisi Optimum
3. VictorVance  Szerkesztő
2013.09.13. 20:47:00
LV18
Válasz 1. Matichku üzenetére:
Nekem a Látogatókból az a favorit, mikor Mulder egy fogadóban lepényt eszik, és közben kérdésekkel bombázza a pultost :) De az egész epizód felépítése és forgatókönyve nagyon ottvan, bebizonyította hogy a sorozattól egyáltalán nem idegen a humor, nagyon is hozzátartozik a széria képéhez. Ennél viccesebb rész szerintem csak a "Rossz vér" című az ötödik szezonból, ahol a főszereplők vámpírok után nyomoznak, majd saját szemszögükből mesélik el a történteket.
Örülünk?
2. soliduss  A Krónikás
2013.09.12. 14:53:01
LV25
múltkor belenéztem a viasat 6-on egy részbe. Kitört a frász még mindig... úgy paráztam mint 10 évesen :D

1. Matichku  PlayStation.Community tag
2013.09.11. 11:52:27
LV14
Teljesen olyan végigolvasni a blogodat mintha a régen tanult dolgokat felelevenítenénk. Minden egyes részről, szereplőről eszembe jutnak jelenetek, mondatok tiszta nosztalgia az egész, és ez jó. Erős évad ez is.
Nekem kifejezetten tetszettek ezek a könnyedebb, viccesebb epizódok. A látogatók az valami zseniális. Nem csak a mellékszereplők miatt( Jesse Ventura, Alex Trebek), hanem kiderült, hogy humor tekintetében is elég jól áll a stáb. Az a jelenet amikor Scully félálomban felveszi a telefont és közli, hogy a nyomozó üzeni "megint találtak egy francos UFO-t",ott már végem volt. :))
A veszélyes vizeken eredeti címe meg "Quagmire". :) Jót röhögnék, ha lenne rá bizonyíték, hogy a Family Guy stábja innen vette volna Glen Quagmire nevét. :)
Nil Satis Nisi Optimum
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
LV18
Szerkesztő
PSC Kredit
15650 pt
PS4     PS3     PS2
PS Vita     PS One     PSP    


PlayStation.Community
Név:
Vlagyimir
Fórumhozzászólások száma:
5833 db
Hír/cikk hozzászólások száma:
4663 db
Utolsó belépés:
2019.06.17. 19:33:59
Regisztráció ideje:
2009.09.21. 14:17:16
Barátaim:

PlayStation.Community Trófea