PlayStation.Community Blog ›› VictorVance

13 hozzászólás

2013.02.17. 22:54:56

Utolsó hozzászólás: VictorVance

2013.02.19. 20:25:15

Megosztás
Értékeld a blogot!
Die Hard - Drágább, mint az életed (A Good Day to Die Hard - 2013)
Rég volt már, pontosan 25 éve, mikor a legelső Die Hard film berobbant a mozitermekbe, és új színt hozott a már javában döglődő akciófilmes sodrásba, nem túlzás kijelenteni hogy újra is értelmezte azt. Minden idők legjobb akciómoziját aztán, ahogy az lenni szokott folytatások is követték, viszont a harmadik, az eredeti szintjével egyenértékű epizód után hosszabb szünet következett, legközelebb csak 12 év múlva láthattuk kedvenc elnyűtt, de mindig makulátlan, csibészes mosolyú rendőrünket, ahogy elkeni a gonosz terroristák száját. Azóta persze sokat változott a világ, talán túlságosan is más lett, jogosan kérdezték tehát a rajongók, mégis mi szükség van ennyi év után egy újabb Die Hard-filmre, mikor az akciómozik éppen kihalóban vannak, a választ pedig (többek közt) Willis negyedik kalandja adta meg: John McClane nyomozó jött, látott és megint győzött, nehezen, ám kifejezetten viccesen és stílusosan idomult a modern világba, a maga régimódiságával. Az a jelenet, amiben újsütetű társa számon kéri tőle miért is csinálja ezt az egészet, ő csak annyit felel: „Mert nincs más hogy megcsinálja” – ez talán magának a nézőnek szólt, és az akció műfajának egyaránt. A 21. század derekára a klasszikus akciósztárok mind-mind eltűntek, talpig férfi, cigarettázó, káromkodós vagány ikonok nem születtek többet, helyüket pedig alig ötven kilós, ugráló, mindenféle szuperképességekkel rendelkező hősök váltották fel, a ’80-as, ’90-es évek akciómozijaival pedig maximum a tévécsatornák késő esti óráiban, vagy a videotékákban lehetett találkozni.

Persze jogosan feltételeztük, talán nem is nekünk rajongóknak, hanem Bruce Willis-nek van szüksége egy újabb Die Hard-filmre hogy életet leheljen az újabban megint döglődő karrierjébe, filmjei sorra buktak, híres szerepe viszont mindig megfelelő táptalajt biztosított neki, akármi is legyen. Akárhogy is lett, a buli bizony összejött, a fanok nagy része elégedett volt, örültünk McClane visszatérésének, és a modernsége ellenére is remekül illett az első három rész mellé a negyedik is. A Fox stúdió azonban nem hagyta nyugton egyik aranytojást tojó tyúkját, s mivel a széria alappillére sem zárkózott el egy újabb mozitól, nem volt kérdés, lesz e kedvenc nyomozónknak következő bevetése. Mint keményvonalas Die Hard rajongó, mindig is szívemen viseltem a szériát, s így tettem akkor is mikor sorra érkeztek a kiábrándító hírek az ötödik darabról, viszont egyrészt aggódtam, mert folyamatosan érkeztek a vészjósló hírek a készülő produkcióról, másrészt pedig a bennem lévő 10 éves gyerek – aki minden délután mezítláb, atlétatrikóban, játékfegyverrel szaladgált otthon, McClane után szabadon – bízott abban hogy az új epizód méltó lesz majd a korábbiakhoz. Sajnos ezen az elvárások minimumra csökkentése sem segített, annak a „10 éves gyereknek” a Die Hard franchise jelentette minden idők legnagyobb akciófilmjeit, és ugyanő volt az, aki kicsit idősebben, de még mindig lelkesedve szurkolt kedvenc hősének a negyedik bevetésekor, és attól függetlenül hogy rengeteg idő telt el, szegény rendőr is megkopaszodott, még csak nem is káromkodott, nem is cigizett annyit mint régen, mégis mintha vállvetve harcolt volna vele, nem tudta nem szeretni, egységes egészként tekintett a tetralógiává duzzadt szériára. És ez a gyerek most legszívesebben égbe kiáltaná rettenetes csalódását, amiért így sikerült sárbatiporni a történelem legcoolabb figuráját, és mindazt amit ő képviselt, amilyen volt, a komplett örökségét. De egy pillanatra tegyük szívünkre a kezünket: legbelül tudtuk hogy csalódás lesz a vége. Kezdve attól hogy a rendezést John Moore kapta meg, aki több mint tíz éve próbálkozik azzal hogy egy épkézláb filmet összehozzon – sikertelenül, a forgatókönyv pedig Skip Woods hasonlóan kontár agyából pattant ki – rossz ajánlólevél és ehhez még rengeteg különböző probléma is társult, de szépen el is törpült az a tény hogy a forgatás nagy része kis hazánkban, Magyarhonban zajlik, ahonnan Hollywood-i produkció még nem nagyon került ki győztesként, de legalább egy kis időre az álomgyár középpontjába került országunk, még ha ennek valójában költségkímélő okai is voltak, és a média is elcsámcsoghatott az olyan – szerintük – hírértéket képviselő tényeken hogy Willis-nek milyen fényesen csillog a feje miközben kijön reggel a lakókocsijából.

És ahogy az várható volt, a történet tele van mindazokkal a klisékkel, sablonokkal, amiket az elmúlt 30 év alatt felvonultattak az akciófilmek, teljesen komolyanvehetetlen cselekmény, ha nem virítana vastagon a plakáton a Die Hard cím, és nem Bruce Willis lenne a főszereplő, ez a mozi el sem készült volna, legjobb esetben is már eleve DVD-lemezen, egy turkáló alján végezte volna. Minek egyáltalán egy akciófilmnek történet, kérdezhetné a naiv mini-rambó. Nos, a baj ott kezdődik, maguk a karakterek is borzasztóan papírízűek, a párbeszédekről nem is beszélve, külön rossz érzés ezt egy olyan szériától látni, amelynek legelső része forradalmasította a műfajt, egyedi volt a történet, a főszereplő, a karakter, a kurrens darab pedig leginkább a forradalmasítás előtti időszak gyengébb alkotásaira emlékeztet. Mindenhogy. John McClane Moszkvába utazik, hogy segítsen bajba jutott fián, Jack ugyanis megölt egy igen fontos embert, és nagy esélye van rá hogy ezentúl egy szép szűk cellában élvezze önmaga társaságát, azonban a bírósági tárgyalást egy fegyveres banda szakítja félbe, még jó hogy ott van John hogy besegítsen elhidegült csemetéjének, akiről aztán kiderül, valójában CIA ügynök, akire egy igen fontos feladatot bízta, egy orosz milliomost kell kivinnie az országból, aki felakarja adni régi üzlettársát, miután kiábrándult a terrorizmusból. A cselekménynek nincs igazi gerince, csak mindenki megy arra ahová az író éppen irányítja őket, nem érzünk semmilyen tétet, súlyt, ami azért az előző részekben igencsak észrevehető volt, azoknak fényében McClane orosz vakációja tényleg olyan mint egy unalmas városnéző túra, egy kis céllövöldével egybekötve. Az összecsapott szkript természetesen aztán komoly logikai buktatókat eredményez, ami ráadásul iszonyatosan szembetűnő, és az egészből valami mintha egy rosszul megírt Jason Bourne, vagy James Bond kaland akar kisülni, az operatőri munka is erre akar „rímelni”, már ha lehetne valamit látni az akciókból, ugyanis a sokak által annyira felmagasztalt, és a magyar média által eléggé hype-olt autósüldözés a mozi elején teljesen követhetetlen, a kamera a Bourne-filmekben sem rángatózott ennyire, ráadásul a helyzeten a szarrávágott képsorok sem segítenek, aminek köszönhetően aztán tényleg nem lehet eldönteni hogy épp mi történik az utakon. Persze viszonylag ezt még minőséginek is lehetne nevezni, mert később alacsonyabbra csökken a színvonal, műanyag, túlontúl csili-vili mozzanatok tarkítják a lövöldözéseket, és a Die Hard-ra jellemző földhözragadtság, ha úgy tetszik realitás sem érhető tetten ebben a produkcióban. McClane-nek majdhogynem egy szálloda tetejéről kell lezuhannia hogy a sminkesek rárakjanak néhány vérfoltot és karcolást, ez a McClane már nem az a McClane aki olyan mint egy hétköznapi ember, tele hibákkal, esendő, fáradt, elnyűtt, de mégis elszánt, hidegfejű hős, újabban már csak egy komoly fegyverzettel rendelkező kommandót látva lazán előkap egy golyószórót, és fedezéket nem keresve elkezdi nekik osztani az áldást, egy olyan ember, aki laza közönnyel veti bele magát a tűzharc közepébe, cseppet sem tartva attól hogy esetleg eltalálják, vagy megölik – ami persze meg sem történhet, de így a karakter lényege veszik el, ez pedig valószínűleg a legfájóbb pont lesz a rajongóknak, és mindenki másnak is.

Kicsit olyan ez, mint A feláldozhatók első és második része esetében. Ott a régmúlt akciósztárjait sikerült összetrombitálni egy közös bulira, amit az agyonmásolt, hangalámondásos VHS-filmeken felnőtt közönség kétpofára zabált, már csak nosztalgia szempontjából is, a folytatás pedig mindenből kétszer annyit ígért, részben ebbe bukott bele, a nosztalgia-érzés csak egyszer volt annyira életképe ahhoz hogy eladják. A 21. századra ismét döglődő üzemmódba váltó akciófilmeknek azonban igazi vérfrissítést jelentett a negyedik Die Hard, még ha nem is akkorát mint az első, a régi vágású hősök újra divatba jöttek, s a recept is újfent működött. Az ilyen sikert meglovagolni azonban mindig rizikós feladat, ami simán elsülhetett volna jól is, szomorú hogy végül nem így lett. Bruce Willis ugyan láthatóan élvezi a szerepet, talán túlságosan is, mert egész film alatt erőltetett grimaszokat vág, az állkapcsa összeszorításával, ez persze nem von le abból hogy jó őt látni a vásznon, legalább ha már az eddig felépített karakterét kinyírták, a jó öreg kopasznak örülhetünk. A rá jellemző cinikus fekete humort és poénokat viszont távolról se várjunk, ugyan van 1-2 értékelhető megnyilvánulása, amin ellehet mosolyodni, de ezt még kétszer annyi erőltetett szófordulat követi, a két puffogtatás között beiktatott apa-fiú dialógok pedig olyan súlytalanok mint egy héliumos lufi, körülbelül ugyanazt játsszák ki mint az előző epizódban McClane lányával, csak itt egy felfújt, bucifejű, szobor mimikájával vetekedő tuskó férfira cserélték. A kémia cseppet sem működik kettejük közt, és a csapnivalóan megírt szerepük miatt pedig nem is igazán izgulunk egyikőjükért sem, pedig azért a fater esetében nem egyszer fordult elő hogy ökölbe szorított kézzel, vagy összeszorított fogakkal vártuk hogy mi lesz a sorsa, attól függetlenül hogy végül mindig sikerül kikeverednie még a legnehezebb helyzetekből is. A negatívumok sora tehát olyan hosszú mint egy fizetés idejében megírt bevásároló listáé, a pozitívumok felsorolásakor pedig nagy bajban van az ember, merthogy alig vannak: viszont aki kifogásolta Len Wiseman rendezését, és a vadászgépen szörföző McClane-t meg úgy egészében a 6 évvel ezelőtti negyedik részt, annak most talán felértékelődik az, ami annak idején csalódás volt, valamint nem fogja térdét verdesni azért mert a PG-13-as besorolást kapott, mivel itt az R-korhatár csak arra szolgál hogy McClane elmormolhasson néhány „bazmeget”, amire korábban nem volt alkalma, és az alkotók is kényelmesen dőlhessenek hátra, hogy eggyel jobban sikerült visszakanyarodni a régi szabad szájú akcióhőshöz. Azonban menet közben valamit nagyon-nagyon sikerült elcseszni. Felesleges lenne egy dühkitörés, vagy esetleg mocskolódás, de valóban felfoghatatlan az, hogy kaphatta meg ilyen kontár banda egy ilyen nagy múltú, és jelentős franchise legújabb részének levezénylését, vagy az, hogy bólinthatott erre bárki is, hogy gondolhatták hogy tisztességes üzletet csinálnak majd a filmmel, hogy majd ilyen stábbal az űr ész méltó lesz, ha nem is a legendás első három részhez, vagy akár a negyedikhez. Hogy gondolhatták, alig kevesebb mint másfél óra elég lesz, vagy az összesen három nagyobb ívű akciójelenet, a teljességgel jellegtelen főgonoszok, akikhez képest Timothy Olyphant Alan Rickman-i magasságokba emelkedik, vagy a forgatókönyvben tátongó lyukak, melyek a film előrelahadtával egyre csak tágulnak, hogy végül a néző a rendező vérét, húsát követelje, és keresztre feszítse mindazokat akiknek közük volt ehhez a borzalomhoz, amit még akciómozinak sem nagyon lehet nevezni, főleg nem Die Hard-nak.

Ugyanis ez nem Die Hard film. Ez valami félresikerült, összecsapott, félkész borzadály, ami az olyan keményvonalas rajongóknak fáj a legjobban, amilyen én is vagyok. És a bennem lévő gyereknek, aki nagyon reméli, talán mégis lesz olyan sikeres pénzügyileg az ötödik, hogy a stúdió egy hatodik epizód elkészítésére adja a fejét, ami egyben a befejezés is lesz, és végre olyan rendezőt, írót bíz meg a munkával aki valóban ért hozzá, aki gatyába tudja rázni a szériát, és méltó búcsút tud alkotni minden idők legnagyobb akcióhősének. Ha viszont komolyabb hangvételt akarok megütni, arra gondolok, talán itt lenne az ideje végleg befejezni, még mielőtt nagyobb mélységekbe hajítanák le, ezt a már amúgy is megtépázott figurát, aki már csak néhány apró tulajdonságot őrzött meg régi énjéből, bár még mindig szerethető, és lényegében még ez a majdnem nézhetetlen produkció is miatta érdekes valamennyire, ő már rég nem az, aki unott, csibészes mosollyal besétált a Nakatomi torony épületébe, hogy aztán beírja magát az akciófilmek halhatatlan ikonjai közé és valóságos hivatkozási alap legyen. A Die Hard legendát kis híján sikerült sírba tenni, de hiszem, sőt tudom hogy ez nem sikerült. Ugyanis ez olyan mint maga McClane: marha drágán adja az életét, és még egy ilyen pancsernek sem sikerült tönkretennie mint Moore, aki ezek után maximum a farkát rendezgesse jobbra-balra, mert amekkora tehetsége van ehhez a munkához, ennyi erővel a kávét is hordhatná a stábtagoknak. A rajongók pedig vigasztalódjanak az első három résszel, esetleg a negyedikkel, ezt meg felejtsük el minél előbb, mert még egy említést sem ér. Ezt is megértük, a legrosszabb Die Hard epizód készült el, amihez azért kicsit mi is hozzájárultunk, de megéri ez a végtelen siránkozást? A föld nem áll meg, holnap is felkel a nap, a kenyér se lesz olcsóbb, az élet megy tovább. Ennyi. Néhány könnycseppet azért elmorzsolok…

40%
Blog hozzászólások
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
13. VictorVance  Szerkesztő
2013.02.19. 20:25:15
LV18
Válasz 4. ALF22 üzenetére:
Sikeresnek a Die Hard is sikeres, legalábbis anyagilag. Az a gond hogy egyre több film készül, egyre drágább lefoglalni a forgatási helyeket, ezért jönnek százával a filmesek Romániába, Bulgáriába, Magyarországra, ahol olcsón megszámítják nekik, és nem lépik túl a költségvetést, plusszban az adott országnak is jót tesz ha egy sikeres színész új filmjét, vagy egy neves széria új darabját forgatják itt. Persze ezen moziknak a minősége az elfogadhatótól eléggé messze van.
Örülünk?
12. Lotar  PlayStation.Community tag
2013.02.19. 01:38:08
LV17
Válasz 10. VictorVance üzenetére:
az igeeen . kár ezért a szériáért . :[
psn/sen id: pcpmate
11. Penge70  Veterán PSC tag
2013.02.18. 19:51:20
LV22
Válasz 10. VictorVance üzenetére:
pffuu:/
10. VictorVance  Szerkesztő
2013.02.18. 18:33:26
LV18
Válasz 5. ALF22 üzenetére:
"pániknak nyoma sem volt az utcán"

Na akkor itt most rendesen fogni fogod a fejed, mert a moszkvai rendőrség konkrétan két járőrkocsiból áll, az utasai se élnek sokáig. Arról nem is beszélve hogy a filmeseknek senki sem szólt hogy Oroszországot már nem Szovjetuniónak hívják, és Ukrajna is egy teljesen különálló ország, ahova nem lehet csak úgy átmenni tökig véresen, lopott kocsival, komoly fegyverzettel a csomagtartóba.
Örülünk?
9. Matichku  PlayStation.Community tag
2013.02.18. 15:51:27
LV14
Válasz 7. VictorVance üzenetére:
DVD-n persze mindeképpen meg kell nézni. Annyit azért megérdemel a Die Hard széria.
Nil Satis Nisi Optimum
8. Matichku  PlayStation.Community tag
2013.02.18. 15:43:32
LV14
Válasz 6. szikla85 üzenetére:
Való igaz, sokunknak az elsö három jelentette a Die Hardot, a 4 már annyira nem. Nekem pont a második a kedvencem.
Nil Satis Nisi Optimum
7. VictorVance  Szerkesztő
2013.02.18. 14:07:38
LV18
Válasz 1. Matichku üzenetére:
Sajnos hiába próbálom szépíteni, tényleg ennyire rossz lett. Az első 30-40 percben még azt mondtam, egy 60 százalékra jó lesz, de utána annyi blődség és illogikátlanság történt ami még egy rendes akciófilmtől is szokatlan, hát még egy Die Hardtól, mondom ezt úgy hogy azért már a korábbi részekben is voltak hihetetlen dolgok. Azért DVD-n később megér még egy nézést, de azt hiszem nekem ez a sorozat örökre 4 részes lesz.
Örülünk?
6. szikla85  PlayStation.Community tag
2013.02.18. 11:43:24
LV14
Válasz 1. Matichku üzenetére:
Én a négyet láttam haverral moziban, most is szólt, hogy meg kellene nézni moziban az újat. Szóltam neki, hogy ne feledd a négy se volt már olyan jó. Pörgős volt meg minden, de köze sincsen a klasszikusokhoz. Amit az 1-2 felállított az a 3 még tartotta, de ott is lehetett már érezni, hogy kezd kifáradni. Hozzáteszem nekem a 2 nem tetszett annyira. Ismerősöm viszont mesélte, hogy neki a 4 jött be a legjobban, s mondtam, neki, hogy amiket olvastam az ötödik részről az alapján bukta, s teljesen kiakadt. Inkább várok 1 BRripet.
I'm never asked for this
5. ALF22  Son of Liberty
2013.02.18. 08:12:45
LV26
Az első részben a toronyház fa..a volt. A 2.ban a reptér már nagyobb lépés volt. New yorkban forgatni már grandiózus.
A 4......tetszett nekem, de leszámítva az első fél órát utánna olyan üres séget láttam ami nem passzolt abba a környezetbe (pániknak nyoma sem volt az utcán).
Szal már az elöző részben is kevesebb lé állt kézre.
4. ALF22  Son of Liberty
2013.02.18. 08:09:53
LV26
Van egyáltalán olyan film ami sikeres és kelet európában forgattak?
Nekem ilyen lejtmenetnek tűnik már mikor egy akciósztár filmjeit itt forgatják.
3. Penge70  Veterán PSC tag
2013.02.18. 07:29:27
LV22
azt lehetett sejteni, hogy ez a film a legjobb esetben is max egy közepes akció movie lesz
2. ColdHand  Szerkesztő
2013.02.18. 01:52:52
LV22
Pozitív véleményt még valahogy nem láttam erről a filmről.
...a többit képzeld hozzá.
1. Matichku  PlayStation.Community tag
2013.02.18. 01:42:05
LV14
Au! 40%??? Nem számítottam volna arra, hogy ennyire rossz lesz. A Die Hard széria nekem mindig a tévés, dvd-s, videós, élmény jelentett. Egyiket sem láttam moziban. Az ismertetőd után ez így is marad...
Köszi, hogy megspóroltál nekem egy mozijegyre szánt összeget. Bár inkább a film lett volna jobb, ez így sovány vigasz.
Nil Satis Nisi Optimum
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
LV18
Szerkesztő
PSC Kredit
15650 pt
PS4     PS3     PS2
PS Vita     PS One     PSP    


PlayStation.Community
Név:
Vlagyimir
Fórumhozzászólások száma:
5833 db
Hír/cikk hozzászólások száma:
4663 db
Utolsó belépés:
2019.06.17. 19:33:59
Regisztráció ideje:
2009.09.21. 14:17:16
Barátaim:

PlayStation.Community Trófea