Azt hiszem az egész 1998-ban kezdődött, 12 éves koromban. Elindítottam a kis szürkében a Gran Turismo 1-et, és elragadott. Egy autós szimulátor, amiben érezni lehetett az autók "súlyát", nem volt eszeveszett sebességmámor, hanem valóban, a realitás érzését adta, a többi arcade cucchoz képest.
Itt kezdődött a vezetés iránti szeretetem, ami a széria további részeinél, egészen a 2005-ös GT4-ig tartott, akkor már a 900 fokban fordulni képes Logitech kormánnyal (ami a mai napig jó szolgálatot tesz PS3-on is), no meg persze a 24 órás le mans-i versennyel, ami kinyírta a fat ps2-m olvasófejét.
De nem bántam. Megérte.

A suli befejezésével, és a munkába állás után pár évvel sikerült némi megtakarítást összerakni ahhoz, hogy ha már megvan a jogsi, akkor tegyük át a GT-t a való világba, irány a használt autó piac.
A dolog egyszerűnek indult, nem volt elvárásom: legyen egy doboz 4 kerékkel, és vigyen el oda ahova kell. Első körben egy 80-as évekbeli kis Ford Escort jött volna számításba, de valahogy nem tetszett, hogy az bal első lámpa és motorháztető közt 5-6 centi köz van, a másik oldalon meg rásüllyed a lámpára (elég kemény ütés érte a motorteret). Második kör: ajánlat: Peugeot 405 piros anyagi okokból sürgősen eladó. Megnéztem. Kipróbáltam. Sajnos tényleg piros, nembaj a Ferrari-k is azok ;) de azokban nem volánbusz szintű váltó van, és nem telítődik benzingőzzel az utasterük, ha 10 percig kocsikázol velük. Felejtős. A harmadik próba említésre méltó darabja egy (már meg nem mondom milyen típusú) fekete, sportos Mazda lett volna, bár kissé brutál áron, dehát nézelődni szabad. Csillagfelni, bőrülés, morcos, csinos. A motortér már kevésbé volt csinos azzal a retro barna celluxszal, amivel az összes motorba tartó cső át volt tekerve. Vastagon. Makettnek jó, beindítani már nem is akartam. Pár méterrel arrébb már figyelt engem, az amit én is kerestem.
Egy szimpla 97-es 406. Gyári, semmi extra, se hangszóró se rádió, viszont megkímélt állapotú.Árban is megfelelő volt, a külső, és belső átvizsgálás után is rendben volt, mentem vele 1 kört, tökéletes. Kérdeztem is, az értékesítő kollegát, hogy lehet ez... Egy idős úré volt az autó, aki cserébe hagyta itt, egy új autóért ráfizetéssel. Tökéletes, az idős urak nem járnak driftelni, hanyagolják a gyorsulási versenyeket egyszóval bízhattam a dologban. Nem tudom, hogy a 406 szemelt-e ki engem, vagy én "őt" de ha már így rátaláltunk egymásra, ismervén a többi versenyző ár/érték arányát, visszük.

Persze a kisördög nem alszik. Nem telt el fél év, és valamiért már nem lett olyan erős a gyorsulása, és csörgött is valami indításkor. Katalizátor. Nem a torka véres, csak cserélni kell. 20.000. Azért, hogy működjön. Örültem, nemgond, a szerelők kicsit alánéztek, az alvázon egykét rozsdásabb csövet hegeszteni, cserélni, ennyi kellett. Akkor ott a műhelyben kezdett elkapni a gondolat, hogy ha már alapból ilyen kis csinos, mi lenne ha feldobnám. Valahogy így indul a függőség :)

Kezdetben elég a kisebb dolog: egy kis 1000 forintos króm kipufogóvég, dísztárcsák, új üléshuzat. Aztán rájössz, hogy egy alapból elegáns autón, ez a teszkós dolog elég vicces. Ekkor már tudtam: nem lesz megállás.
Először, a már amúgy is öreg, rozsdás kipufogót cseréltem, egy krómozott, duplavégű dobra. Durva hang, és komolyabb is, mint egy felhúzott teszkós krómvég ;)

Később elkezdtem keresgélni a neten, a "keményebb drogokat": Body kit (vagy ha úgy tetszik első- hátsó lökhárító, meg oldalszoknyák). Rengetegféle van 406 coupéra, 4 ajtós sedan-ra (aminek 1 dobja van és nem 2) már csak 2.

Az Enigma: (http://www.magnatuning.ro/hu/product/7421/Peugeot-40...)
és a General kit: http://www.magnatuning.ro/hu/product/4924/Peugeot-40...

A General esetében félő, hogy a képek 2000 utáni szériából származó 406-ról készültek (ezeknek az "orrán" fekete a rács), nekem meg 97-es, így ha pár mm-ben eltér akkor kuka. Ilyen árakkal pedig nem szivesen szórakozik az ember. Egy hónap e-mailezés egy hozzáértő szakemberrel, aki utána járt és kiderítette: ez a nekem való. Amikor igent mondunk a dologra, még 3 hónap, mire beszerzik.
El is felejted mit is akartál, aztán egyszercsak megérkezik. Szürke matt, műanyag darabok formájában, ami elég lelombozó, mert nem látod még a folyamat végét.
Visszatértem jóöreg szerelő barátaimhoz, akik a katalizátoron is dolgoztak, srácok, hoztam egy kis extrát. Örültek nekem, és ez nem irónia, ez a kis csapat, akiket találtam, tényleg imádják a munkájukat. Odavannak ezért. Nameg azért is, hogy darabokra szedjék a kocsimat, lerombolva a roncstelepi szintig, hogy még mielőtt elküldik festésre, rápróbálják a dolgot. Ekkor nagy kő esett le a szivemről: stimmel. Persze benne van az a fél milliméter hézag, de fehér gittel kitölthető, és feltűnésmentes.
Rendben akkor vágjunk bele, festés: 3 hét. Akkor 4 hónap alatt 10 évet öregedtem, úgy éreztem, ebből sose lesz semmi. Aztán lett. Megérkeztek a festett darabok, és 2x12 órás műszakban felkerültek
a spoilerek:Telt-múlt sokáig az idő, és apróságokkal bővítettem: újabb tárcsák, szemöldök, alu pedálok, Momo Cobra Carbon váltó, és egy lexus stílusú hátsó lámpa ( http://dtmtuning.hu/product_info.php?products_id=441... imádom az ilyen kis karikás dolgokat, kicsit skyline-os), kis Monster matricák hátra és a kilincsekre, amolyan igényesen, valamint Isotta ablaktörlők. Nem mertem nagyobb dologba belevágni, egyrészt mert tudtam mivel jár, másrészt az anyagi keretek is megcsökkentek, már a tankolás is tuningnak minősül az utóbbi időben.
De tudtam, hogy kell valami. Eddig is megkaptam az utcáról odabiccentve "höhö, taxi", és nem szeretem, ha hozzá hasonlítják, bár a filmet imádom, de az a 406 igénytelenül van összerakva, előre egy löki, hátra egy brutálnagy szárny, ültetve,felnivze, és kész.
A többi már csak filmtrükk. A 2. részben előkerült hókotró csőr pedig mindennek a teteje, valljuk be: ami a mozivásznon, vagy a tévében menő, az a valóságban gyorsan nevetségessé válhat. Többek közt ez volt az oka (najó meg az ár is), hogy a szolidabb General szett került fel a sajátomra.
Mi kell még? Egy szárny. Nem taxis. Nem drága, 30.000-ért kinéztem egy evo típusú szárnyat, ismét érkeztek a műanyag darabok, bár most gyorsabban mint az előző esetben, ment a festés, 1 hét, és nemrégiben felkerült az utolsó elem is.

Most így nézünk ki belülről:És így kívülről:2009 január óta van meg a szépség. 15 éves. És transformers módjára alakult át, gyáriból, egy szexi döggé :)

Megvolt az újabb "adag" és egyelőre stop van. Sikeresen lenulláztam a tartalékom, és a jövő eléggé kétséges, az okokat, a romló fizetéseket, nagyobb terheket ismerjük. Persze beleestem abba az ördögi körbe, amibe a szilikonos plázapicsák: ha belekezdtél, sose lesz tökéletes, sosem lehet abbahagyni, soha sem vagy "kész".
A tervek már most megvannak, egy laza kis sport direktszűrő, belevághatnánk a motorháztetőbe is (süllyestész, rács), az ültetést és a felnit hanyagolni fogom, nem a magyar utakra való dolog. Legalábbis, ha nem csak tuning-showkra akarok járkálni (ahhoz pedig ez a fejlesztés még nagyon kevés). Nem, én hétköznapi szinten használom, és vagyok rá büszke, illetve arra az útra, és sok-sok kihívásra, amin keresztül kell menni ehhez.
Sokan azt mondják, minek költök ennyit, egy valljuk be: öreg autóra.
Adjam el, vegyek jobbat, stb. Hát nem. Amíg megy a motor addig nem, ha meg megáll akkor azt is kicseréljük, ha leszakad az egész alja akkor azt is, de ha az ember ennyi munkát, időt, pénzt, és energiát befektet valamibe, azt igazán a sajátjának érzi.
Összehozott a sors, és azóta is tart a "szerelem".

És az egész a Gran Turismoval indult, 98-ban.
Real Driving Passion. :)

Köszönöm, hogy benéztetek, akik további képekre kíváncsiak: http://www.facebook.com/gregt01

Respect,béke,csákány ;)