PlayStation.Community Blog ›› VictorVance

13 hozzászólás

2012.04.04. 00:17:32

Utolsó hozzászólás: Matichku

2012.04.09. 04:48:47

Megosztás
Értékeld a blogot!
X-Men – A kívülállók (X-Men – 2000)
Több mint tíz éve már hogy bemutatták a méltán elismert és sikeres X-Men képregény első filmadaptációját, amely divatba hozta a rajzolt hősök szerepeltetését a mozivásznon. Addig nem is volt igazán olyan produkció ami ne bukott volna meg a pénztáraknál, után a Penge ami sikereket ért el tágabb körökben, de így is gyenge volt a felhozatal a képregényfilmek között. De ez a 21. század küszöbén megváltozott, és már kb. 10 éve tart és még jónéhány esztendőig tartani is fog, amíg a producerek elég dollárt látnak és mi is befogjuk a szánkat ha minőségi adaptációkat kapunk. Az X-Men nem is véletlenül indította el a képregényfilm mániát, ugyanis igen komoly hangvételű produkcióval állunk szemben, ami egyszerre illeszkedik és hű marad a képregényhez, másrészt pedig kicsit sötétebb annál, úgy ábrázolja a szereplőket hogy ne váljanak nevetségessé, hiszen ami a füzetlapokon jól mutat, az lehet hogy a mozivásznon már nem annyira. De talán még a legbénább ötletből is kitud valamit hozni egy jó rendező. Bryan Singer pedig valóban jó rendező, a Közönséges bűnözők és az Eminens után bátor próbálkozás volt bevállalni pont egy képregényfilmet, de emberünk remekül elvégezte a feladatát (amit nem értek hogy a stúdiók és a producerek miért pont félkegyelmű rendezőket bíznak meg nagymultú képregényhősök vászonra vitelével, mikor itt a példa hogy egy jó, ötletes elképzelésekkel megáldott direktor miket tud kihozni ebből a témából). Szerencsére Singer nem vallott kudarcot, filmje kritikai és egyben közönségsiker is lett.

Bár a magyar közönség először idegenkedett a produkciótól, azért az X-Men képregények hazánkat sem kerülték el, a '90-es években megjelent 36 számnak és a Fox Kids-en vetített rajzfilmsorozatnak hála kialakult valamiféle rajongás a mutánscsapat iránt. A mozifilmben is ugyanaz az alapsztori, vagyis a mutánsok, akik különleges képességekkel rendelkező emberek. A világ nem hajlandó elfogadni őket, örök kitaszítottak, maguk sem tudják miért van ez, talán valami előrehaladott evolúciós folyamat az oka, amely normális esetben évezredeket vesz igénybe, vagy talán ők a hiányzó láncszem. Az emberiség nem fogadja be őket, de a telepatikus képességekkel rendelkező Xavier professzor mutáns magániskolájában biztonságban érezhetik magukat. Ő tanítja meg őket az erejük használatára, de sajnos vannak akik ezeket rossz célokra akarják felhasználni, közülük a legveszélyesebb Magneto, a professzor régi ismerőse, aki erejével uralni tudja a fémet. Tervének kulcsfigurája a múltját már 15 éve kereső Farkas, akinek csontozatát adamantium fémmel ötvözték és különleges öngyógyító képessége van. Farkas Kanadában akad össze Vadóccal, aki érintésével képes elszívni más életenergiáját. Ketten Xavier iskolájába kerülnek, ahol Küklopsz (szeméből vörös sugarakat lő ki), Ciklon (uralni tudja az időjárást és a villámokat), és Jean Grey (mozgatni tudja a tárgyakat és telepatikus képességekkel rendelkezik) segítségével mindent elkövetnek hogy megállítsák Magneto-t. Ma már a képregény elért abba a szakaszba hogy hazánkban is komolyan veszik, hisz lassan már a 3 évestől a 40 éves korosztályig akadnak olvasók, így a műfajt nem lehet kizárólag egy korosztályba bekategorizálni. Singer filmje is inkább felnőttes, sötétebb hangvételű, cseppet sem olyan mint egy gyerekmese. Ezért sem ugrálnak benne kifordított gatyás, színes ruhájú emberek, a füzetek lapjain jó festettek, de filmen már cikik lettek volna.

Érdekes ugyan hogy pont egy ilyen rendező nyúlt hozzá a mutáns-témához, és keltette életre az emberiség üldözte kívülállók történetét, Singer zsidó és bevallottan homoszexuális. De olyat is ritkán látni hogy egy képregényfilmben náci haláltáborokat mutogatnak. A nyitójelenetbe még ennyi év után is beleborzong az ember, akárhányszor látja. Ezenkívül mondanivalóval és nagy tartalommal is rendelkezik a film, megmutatja hogy mennyire groteszk még mindig az emberi faj, mennyire nem hajlandók elfogadni a mutánsokat, sokan üldözik őket, természetesen vannak köztük akik erejüket rossz célokra használják fel, dehát ilyen ez, senki sem lehet egyforma, de az ember mindig fél attól amit nem ismer. A legszomorúbb hogy a felsőbb vezetés és a kormány sem tudja hová tenni a mutáns-kérdést, van aki csak bezáratná őket, természetesen ez nem zajlik nyíltan, de küszöbén állnak egy lehetséges háború kitörésének. Ezt próbálja kihasználni Magneto, aki már rég nem hisz abban hogy a mutánsok és az emberek meg tudnak férni egymás mellett. Xavier viszont valamennyire az ellentéte, bár mindketten ugyanazt akarják csak más célokkal. Ő igyekszik mindent megtenni a béke érdekében és megtanítani a fajtársait arra hogy erejüket jó célokra használják fel. Singer szerencsére odafigyelt a karakterekre, igazi személyiségekkel ruházta fel őket, igazából a film három legjobban kidolgozott karaktere Xavier, Magneto és Farkas, de a többieket sem hanyagolták el, bár ügyesen megoldották a dolgokat, mivel nem vonultatnak fel túl sok szereplőt. Színészi alakításokban is az előbb említett három karakter megszemélyesítője viszi a pálmát, Patrick Stewart legjobb teljesítményét hozza a Star Trek sorozat óta, Ian McKellen rideg, gonosz és könyörtelen, igyekszik elrejteni az élete során elszenvedett sebeket, amik kialakították benne az emberiség elleni megvetését és gyűlöletét. Hugh Jackman pedig Farkas szerepére született, ez vitathatatlan. A többi szereplőt sem szabad elfelejteni, Famke Jansen teljesítménye is dicséretet érdemel, na meg Halle Berry is tökéletes választás, mindketten dögösek és még jól is színészkednek. A trükkök elég ügyesen megoldottak, bár azért látszik hogy mégiscsak 2000-ben készültek, igazából rendben van, mert nincs is sok akciójelenet a filmben.

Igencsak bevezető-jellege van a filmnek, de jóval több érdeme van minthogy elkészítse a terepet a folytatásnak. Van mondanivalója, története és Singer még ennek ellenére sem mond csődöt, hogy a film alapjául szolgáló képregénysorozat több száz számmal rendelkezik, több szereplőt felvonultat és rengeteg olyan történet van amiben nagy lehetőségek vannak. Képregényfilmet készíteni amúgy is bátor, ugyanakkor nemes feladat. Olyan sztorival álltak elő, amely eredeti és fordulatos, ugyanakkor nem szakít a képregénysorozattal sem, nem pont olyan, de attól még érdekes és kiemelkedő adaptáció. A producerek nem tévedtek, jó kezekben volt ez az X-Men film, évtizedek múlva nem csak jó adaptációként fognak rá emlékezni, hanem mint egy adaptációra, amely elindította a rajzolt hősök vászonravitelét (mivel a Batman és Robin, na meg a Superman 4 gyatra sikereinek köszönhetően jegelték a műfajt). Ami ezután történt - mondani szokás - történelem.

85%

X-Men 2 (X2 – 2003)
A képregényfeldolgozások egész során elindító X-Men pénzügyi és kritikai siker lett, így természetesen megtörtént vele az, ami némely esetben szerencsés, van mikor banális döntés: folytatást kapott. Valószínűleg az elejétől kezdve három részt terveztek kedvenc mutánsaik kalandjaiból, és mivel fialt az első részt, jönnie kellett a többinek is. Hálistennek az eredeti gárda nem változott, a rendezői székben Bryan Singer ült és ezúttal jóval megnövelték a gyártási költséget is, így lehetőség nyílt rá hogy az akciók egyenes arányban legyenek a tartalommal és a mondanivalóval. Persze megvan a rizikó is, mivel a legtöbb folytatás egyáltalán nem arról híres hogy hozná az előző rész színvonalát, sokszor alulmarad az elvárásokkal szemben. Nagyritkán azonban előfordul hogy egy második rész jobb, több, nagyobb lesz az előzőnél, és ez az X-Men 2-re határozottan igaz. A nagy költségvetés nem megy a minőség rovására, ugyanúgy nem felejtődik el a tartalom és a sztori. A folytatás minden téren többet kínál mint az előző, Singer hasonló irányba vitte a cselekményt, mint James Cameron, aki többek közt arról híres hogy minőségi folytatásokat hoz tető alá. Azért az X-Men 2 nem megy át más műfajba, nem kap új értelmezést, egyszerűen csak annyi történt hogy megnövelték a karakterek számát, látványosabbá tették a jeleneteket, ezen felül pedig előálltak egy ütős történettel.

Az előző rész óta nem sok változott, a mutánsok nem lettek elfogadottabb nép, a kormány pedig nem tudja a mutáns-kérdést. Ám nem várt események történnek. Egy teleportálni képes mutáns behatol a Fehér Házba és majdnem megöli az elnököt. Az USA első embere ezután parancsot ad Xavier professzor iskolájának megtámadására. Az akciót William Stryker vezeti, akinek azon felül hogy parancsot teljesít, személyes terveit szövögeti, elfogja Xavier-t is, akinek segítségével megtudja találni az összes mutánst a Földön. Nincs mese, az X-Men csapat megint akcióba lép, de ezúttal különös szövetségeseket kapnak Magneto és Mystique személyében. A második rész hozza a korábban megszokott hangulatot és képi világot, de valahogy most sötétebb, komorabb hangvételű lett az egész. Látszik hogy nagyobb volt a költségvetés, mert hihetetlen akciókat láthatunk, ezzel is pótolták az első rész hiányosságait, látványosabb és hosszabb is lett, a cselekmény pedig kidolgozottabb. A sok verekedés és robbantgatás ellenére sem veszett el a mondanivaló és a remekül kidolgozott történet, már a legelső jelent megadja a mozi alaphangulatát, a vágásért nagy dicséret jár, de maga Singer is nagyon jól rendez. Sajna azért akadnak hiányossága is a filmnek (na jó, melyiknek nem?), ennek fő oka hogy több karaktert vittek bele, akiknek kidolgozására már nem nyílt lehetőség, a két órás játékidő alatt természetesen nem juthat elég idő, úgyhogy ezt némiképp el is fogadhatjuk magyarázatnak, de például Küklopsz nagyon durván mellőzve lett, akárcsak Xavier, de említhetném még Árnyékot is, aki a film első felében jól van ábrázolva, a másodikban pedig már háttérbe szorul. Igazából Farkas lett igazán kiemelve és kidolgozva, amit nem is nagyon bánok, mert ő a legérdekesebb és legcoolabb karakter az egész trilógiában. A westernhősök misztikusságával felruházott Logan múltjáról kiderül egy pár dolog, amit a külön filmje fényében így már jobban megérthetünk, de azért mégis gyártási sorrendbe nézzük az X-Men filmeket, nem mintha a Kezdetek lerontaná ezen rész összképét, csak a misztikum vész el, ami részben érdekessé tette Farkast. Azért elsőre érdekes hogy ezúttal nem egy mutáns a főgonosz, de Brian Cox Stryker szerepében arra ad okot, hogy ne nagyon gondoljunk erre a tényre. Egy velejéig romlott, bosszúra vágyó alak, aki gyökeresen ragaszkodik saját eszméihez. Elképesztő rasszista karakter, de Cox-nak mindig az ilyen szerepek álltak a legjobban, ridegebb és karizmatikusabb karaktert nem nagyon látni képregényfilmben.

Azért az X-Men 2 mégsem száz százalékig komoly film, vannak derűsebb pillanatai is, na meg a beszólások is a helyükön vannak, ezúttal a szerelmi szál sem marad ki, de ha már van, akkor legalább rendesen van levezetve, nem úgy mint a Pókemberben, ahol a szereplők már tocsogtak a nyálban (mondom ezt annak ellenére hogy imádom az első két részt), nem szól az egész mozi a rózsaszín felhőkről szerencsére (Mystique trükkje meg alighanem a film legjobb pillanatai közé tartozik). A szereplők hozzák a megszokott szintet, azt előbb említett két személyen kívül is vannak akik jól alakítják a szerepüket, Ian McKellen és Patrick Stewart (annak ellenére hogy nem szerepel valami sokat) is a helyén van. Singer jól összekovácsolta a csapatot és némely szereplő háttérbe szorításának ellenére mindenki kap helyet, csak van aki többet, van aki kevesebbet . Az első rész bevezető-jellege után itt már kellően elszabadul a cselekmény, együtt van a csapat, így nem fecsérelnek több időt a bemutatásukra.

Hiába vannak bizonyos hiányosságai a második résznek, mégis több, jobb lett mint az első. A hidegebb, kékes atmoszféra megmaradt, bár a mondanivalóból most nem jutott sok, mégis annyi pozitívuma van a produkciónak, hogy ezeket a hibákat képes megbocsátani az ember. Nem sűrű fordul elő hogy a folytatás jobb mint az alapmű, de ezesetben kivételt kell tenni. Nemcsak egy kiváló folytatás, hanem az egyik legjobb képregényadaptáció, és bár megjelenése óta akadt egy pár kiemelkedő darab ebben a műfajban, azért pozícióját erősen tartja. A befejezés pedig kellően drámai és benne hagyja a nézőben a kérdést, de a képregényfanok nyilván tudják mi következik. Akárhogy is az X-Men 2 magasan a legjobb rész, amely még így 7 év távlatából is bőven azt nyújtja amit a képregényrajongók várnak. Ami kérem szépen igen nagy szó, ugyanis ha annak idején nem készül el az első rész és nem lett volna akkora siker, talán másképp alakultak volna a képregényadaptációk. Máshogy, de semmiképpen sem jobban.

100%

X-Men: Az ellenállás vége (X-Men: The Last Stand – 2006)
Második résznél már csak egy harmadikat neccesebb elkészíteni, főleg akkor ha egy olyan nagysikerű képregényadaptációról van szó mint az X-Men és ha az első két részt rendező Bryan Singer úgy döntött, hogy inkább Supermant rendet és cserél Brett Ratner-el, a eredeti jelölttel. Nyilván Singer több potenciát látott a pirosbugyis hős megfilmesítésében, más kérdés hogy a harmadik X-Men filmre milyen hatással van ez a rendezőváltás. Lesz akinek tetszik, lesz akinek nem, de sokan úgy gondolják hogy nem volt szerencsés döntés ez a csere, bár az igaz hogy mindkét szuperhősfilm tekintélyes bevételekkel büszkélkedhet. Azért nem kell megijedni, a minőséggel sincsenek akkora gondok, de természetesen így hogy a rendezői székbe más ült, az előző két résszel szembe más látásmódba került a film. Singer két X-Men mozija a felnőttesebb, komolyabb vonalat követette, a cselekmény és a mondanivaló nem veszett el a látványos akciók és puffogtatások mellett. Alighanem a második rész olyan magasra tette a lécet, hogy azzal már kicsit nehéz megbirkózni. Azt gyorsan tegyük hozzá hogy míg Singer tehetségesebb és művészibb direktor, addig Ratner igazi popcorn-rendező, aki sosem fog Oscar-díjas filmet rendezni, mégis munkái agyatlan, de nagyon szórakoztató mozik. Így már nagyjából bekategorizálhatjuk, hogy milyen lesz az Ellenállás vége, de ne ítéljünk meg egy könyvet a borítója alapján.

A harmadik rész majdhogynem közvetlen folytatása az előzőnek. Az X-Men csapat gyászol Jean Grey halála miatt, eközben feltalálnak egy szert, ami képes a mutánsokat normális emberekké változtatni. A hír felháborodást kel a mutánsok között, van aki önként vállalkozik a kezelésre, mások már a puszta gondolatot is sértőnek találják. Természetesen ismét feltűnik Magneti aki egész hadsereget szervez hogy a gyógyszert saját céljaira használja fel. És ezzel még nincs vége, a történet tovább bonyolódik, kiderül hogy Jean mégsem halt meg, csak átalakult Főnixé, egy sötét én, olyan erővel ami képes elpusztítani akármit az útjába kerül. Az alapsztori amúgy két képregény történeten a „Főnix halála” és a „Gifted” című sztorikon alapul. Ez a kombináció igen erős töltetet ad a mozinak, a forgatókönyvírók ügyesen adaptálták a történeteket. Az új rendezőnek köszönhetően a harmadik rész már látásmódot képvisel. Igazi akcióbombára kell számítani, amely némiképp szakít a Singer-i hagyományokkal, nem foglalkozik sokat a szereplők, vagy a cselekmények részletes bemutatásával, inkább a speciális effektusokra és a robbantásokra gyúrnak rá. Azért a CGI-sek most is jól végezték a dolgukat, sikerült még látványosabbá tenni a filmet, a Golden Gate híd felemelése a mozi egyik csúcspontja, de a Főnix dühkitörései is szemkápráztatóak, az effektusok ügyesen igyekeznek elfeledtetni velünk a film gyengeségeit, amiből sajna van bőven. Már az előző részben is felléptek azok a gyermekbetegségek, miszerint túl sok karaktert zsúfoltak bele két órába, így alig nyílt lehetőség a szereplők részletesebb bemutatására. De amíg az előző részben valamennyire sikerült orvosolni ezeket a problémákat, itt már a főbb karakterek is alig kapnak hátteret, vagy érzelmi tölteteket. Kezdve azzal hogy a film első felében két főszereplőt is kinyírnak, ráadásul az egyiket is nagyon durván mellőzték korábban is. Ezeknek hála Halle Berry már közelebb lett hozva a nézőhöz, gyakorlatilag ők ketten viszik előre a filmet Hugh Jackman-el. Némi romantikus szál is belepottyant a cselekménybe, a Farkas és Jean közti kapcsolatot felesleges is lenne említeni, maximum csak annyit hogy Logan karaktere ismét domináns kiemelést élvez és nyilván a személyes tragédiájára is sor kerül amely csak az utolsó jelenetekben csúcsosodik ki. A fiatalokat sem hanyagolták el, a Jégember – Vadóc – Kitty közti szerelmi háromszög már iszonyat giccses, hálistennek nem lett a filmből szerelmi történet, épp annyi a rózsaszín köd sűrűsége, amennyire kell. Leginkább Vadóc képében jelentkezik az alapsztori, vagyis az X-gént kiirtó szer. Szegény csaj nyilvánvalóan már megunta a képességeinek hátrányait, csak normális akar lenni, na meg azért csak nem nézi tétlenül hogy egy falakon átsétálni képes kiscsaj elvegye a fiúját.

Az ellenfelek is a helyükön vannak, Ian McKellen továbbra is nagyszerűt alakít, Vinnie Jones meg igazán jópofa Bulldózer szerepben. Továbbra is az a probléma, hogy míg pár főkaraktert megöltek, Jean pedig átállt, a helyükre kerülő karaktereket kicsit mellőzi a film, különösen Angyal járt rosszul, gyakorlatilag nincs is sok értelme a szerepeltetésének. Ahogy mondani szokás, minden rosszban van valami jó, öröm nézni hogy megelevenednek a képregény figurák, akiknek kalandjait órákon keresztül néztük-olvastuk, és most hús-vér szereplők képéven láthatjuk őket, azt hiszem többek között emiatt nem lehet nem szeretni az X-Men harmadik részét. Persze Ratner rendezése kicsit távol áll Singer felfogásától, könnyen emészthetőbb, akcióorientált, egy nagyon picit komolytalanabb mozi lett. A képi világ fényesebb, színesebb is lett, Ratner sosem arról volt híres hogy belemenne a lélektani dolgokba, és most sem hazudtolta meg magát Azt hiszem dicséretet érdemel, mert komolyan, azért az Ellenállás vége lehetett volna sokkal, de sokkal rosszabb is. Azért azzal mindannyian tisztában vagyunk, hogy Singer jobbat csinált volna, és érdekes is elgondolkodni, milyen irányba vitte volna az alaptörténetet. Ratner filmje inkább egy ügyesen végzett iparosmunka, amely az első felében még ügyesen viszi végbe a történet adta lehetőségeket, ám a második felében a sztori háttérbe szorul és a látvány viszi tovább a mozit. Az X-Men 3 popcorn-mozi a javából, és hiába más mint az első kettő, mégis a jobb képregényadaptációk közé tartozik, szórakoztató és többször nézhető alkotás.

75%
Blog hozzászólások
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
13. Matichku  PlayStation.Community tag
2012.04.09. 04:48:47
LV14
Válasz 12. VictorVance üzenetére:
Igen a Fox Kids-féle X-Men Evolutionban Farkasnak hívták, nem is volt rossz anno még egy DVD is megjelent belőle. Emiatt én is néhányszor bele futottam a Farkas hibába, de hallva mennyire mérgesek tudnak lenni a fanatíkusok gyorsan váltottam Rozsomákra nehogy atrocitás legyen:)
A Pézsmapatkány változatot ha jól tudom a Viasaton vetített másik X-Men széria is használta...
Az Animaxos anime már direkt Rozsomák párti:) Nem csoda ha a rajongók eltévednek a név kavalkádban.

De ugyanez van Cyclon - Vihar - Storm esetben is :D

És még a First Class témához, szerintem nagyon jót tett a franchisenak. Nem hittem volna, hogy van jó választás Ian Mckellen és Patrick Stewart helyére de Michael Fassbender és James McAveoy megállták a helyűket. A filmzenéje is nagyon tetszett, az meg ahogy szemünk elött lesz Magneto az aki nálam megérdemli a brilliáns jelzőt.
Nil Satis Nisi Optimum
12. VictorVance  Szerkesztő
2012.04.08. 12:09:26
LV18
Válasz 11. Matichku üzenetére:
Ritkán Farkasozom le Logan-t, tudom hogy eredetileg ez a neve, csak én a Fox Kids-es X-Men rajzfilmen nőttem fel, és már annyira hozzászoktam, már automatikusan Farkasnak hívom :) Meg a Rozsomák így magyarul kicsit hülyén hangzik. De pl. a Pókember rajzfilm egyik epizódjában Pézsmapatkánynak hívták, na az tényleg iszonyat gáz :D
Örülünk?
11. Matichku  PlayStation.Community tag
2012.04.08. 06:06:51
LV14
Nagyon kedvelem a képregény filmeket, az X-men Trilógiát meg különösen. A szinészek abszolút a helyükön vannak( Ian Mckellen, Patrick Stewart, Hugh Jackman). Rozsomáknak Jackman telitalálat.Itt kezdte a "színészi" pályát - varangyként a harcmüvész a késöbbi Darth Maul- Ray Park. Nem tudok különbséget tenni mind a három nálam 100%.

Ha már Rozsomák, öt ne Farkasozd le mert a képregény fanatíkusok erre nagyon kényesek:)
Nil Satis Nisi Optimum
10. Rinity  PlayStation.Community tag
2012.04.06. 00:56:01
LV6
Nekem a harmadik rész a kedvencem, a végén mindig bőgök..
Leda atomica
9. VictorVance  Szerkesztő
2012.04.05. 19:53:59
LV18
Válasz 8. ladib üzenetére:
Ebben egyet kell hogy értsek.
Örülünk?
8. ladib  PlayStation.Community tag
2012.04.05. 18:07:10
LV1
Szerintem a legjobb képregény film a Sötét Lovag.
7. Onimushaman  Szerkesztő
2012.04.05. 11:34:42
LV24
Válasz 5. noozi üzenetére:
Vállalhatatlan volt. :D
señor
6. VictorVance  Szerkesztő
2012.04.05. 11:04:21
LV18
Válasz 5. noozi üzenetére:
Nálam már ott elvágta magát hogy gyakorlatilag több mint 100 év történését 1 percbe sűrítette:)
Örülünk?
5. noozi  PlayStation.Community tag
2012.04.05. 09:48:23
LV17
Válasz 4. Onimushaman üzenetére:
Rozsomák úr filmjében a vége volt botrányos..Deadpool a kedvenc Marvel karakterem erre mit tettek vele?úristen :D
PSN ID; No_Ozi_
4. Onimushaman  Szerkesztő
2012.04.04. 23:51:44
LV24
Válasz 3. VictorVance üzenetére:
Az első részben mutatják Hanket a tévében, mint embert.

A Wolverine és az Elsők össze vissza hugyozza szembe a sorozatot a kis logikai hibáival.

A 3. részben, amikor Misticque vissza változik majdnem elhagytuk a mozit. Singer rendezése és David Hayter forgatókönyve kellett volna...
señor
3. VictorVance  Szerkesztő
2012.04.04. 19:04:37
LV18
Válasz 1. Chester013 üzenetére:
A harmadik rész szerintem is egy korrekt képregényfilm, láttunk már rosszabbat is. A Wolverine-ben pedig rengeteg, de rengeteg potenciál volt, de a lehetőségeket még egy kicsit sem sikerült kiaknázni. A First Class szerintem simán hozza az első két rész szintjén, egyedül csak az idővonalbeli hibák zavartak (Xavier lebénulása, Mistique karaktere, stb.)
Örülünk?
2. noozi  PlayStation.Community tag
2012.04.04. 11:55:37
LV17
Emlékszem az 1. rész volt az első videókazettám :) megnéztem legalább 40x
PSN ID; No_Ozi_
1. Chester013  Lelkes Amatőr
2012.04.04. 10:04:06
LV3
Az X2 a mai napig a LEGJOBB képregényfilm!!! Ezt a szintet amit képvisel, még megközelíteni se könnyű nem hogy túlszárnyalni. Nem csoda hogy Brett Ratner belebukott. Bár azért arra kíváncsi lettem volna hogy Matthew Vaughn (akit Singer ajánlott be, de nem vállalta) mit hozott volna ki az X-Men 3-ból, mert a First Class-el szerintem kisebb csodát művelt... Illetve még nagyon hiányzott David Hayter is, mint forgatókönyv író...
Pozitívum viszont a zene, ami szerintem egy szinten áll a második rész aláfestésével! Kellően drámai, dinamikus.

A rendezőcserét legjobban Magneto viselkedése írja le, látszik hogy Ratner-nek nincs akkora "rendezői kelléktára", mint Singernek.
Az X2-ben emlékeztek Magneto szökésére az "üvegkalitkából"? Sir McKellen rezzenéstelen arccal megöli az őrt, majd távozik pár vasgolyó kíséretében, miközben halomra öl mindenkit, és a legvégén olyan ördögi mosolyt levág, hogy a mai napig borsózik tőle a hátam...
A folytatás ezt félelmet keltő tiszteletet rombolja le számomra bármelyik Magneto jelenettel. Magneto itt nagyobb dolgokat visz véghez, DE közben úgy grimaszol, mintha székrekedése lenne, különösen a Golden Gate hídnál.
Vagy említhetném Mistique emberré válását, mikor gondolkodás nélkül ott hagyja a leghűségesebb és leghasznosabb társát, akivel azért jó pár dolgon keresztülmentek.

Ordító hibái ellenére azért szeretem a harmadik X filmet is, mert még így is az intelligens adaptációk sorár erősíti. Ellentétben a Wolverine-os borzalomal, na ott romboltak le mindent, ami addig jó filmmé tette az X filmeket.
Szerencsére a First Class kihúzta a franchise-t a gödörből, bár tény hogy rengeteg hibája volt, nálam az első és második rész mellett a kedvencem!
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
LV18
Szerkesztő
PSC Kredit
16010 pt
PS4     PS3     PS2
PS Vita     PS One     PSP    


PlayStation.Community
Név:
Vlagyimir
Fórumhozzászólások száma:
5968 db
Hír/cikk hozzászólások száma:
4769 db
Utolsó belépés:
2019.09.23. 19:35:52
Regisztráció ideje:
2009.09.21. 14:17:16
Barátaim:

PlayStation.Community Trófea