Rambo II (Rambo: First Blood Part II – 1985)Az Első vér (angolul First Blood) című film az 1982-es év egyik nagy sikere lett, a közönség és a kritikusok is elismerték. Mi sem bizonyítja jobban a kult-státuszát, mint hogy a bemutatása utána mindenki csak "Rambo" néven kezdte nevezni a filmet (nálunk Rambo: Első vér címen futott). A David Morrell regényéből készült mozi remek hangulatával, képi világával és nem utolsó sorban színészi alakításaival lenyűgözte a népet, valamint fellendítette Sylvester Stallone karrierjét, (a szintén 1982-ben készült el a Rocky III, amely ugyancsak kasszasiker lett) így újabb filmszerepekhez juttatva a srácot. Igaz több filmre is felkérték, főszereplő lehetett volna a Beverly Hills-i zsaru, A smaragd románca mozikban (állítólag a Terminátor szerepét is neki ajánlották fel először), de ő inkább elkészítette az 1977-es Szombat esti láz folytatását, amely Életben maradni címen futott. Forgatókönyvírója és rendezője is volt a produkciónak, ám a film hatalmas kritikai bukás volt és a kasszáknál sem szerepelt túl jól. Egy évvel ezután készült el a Rhinestone, amiben Sly már főszereplő és forgatókönyvíró volt, de ez még az előző filmnél is rosszabb kritikákat kapott (pénzügyileg sem szerepelt fényesen). Korábbi sikereit alapjául véve Stallone nekikezdett a Rambo: Első vér folytatásának, amely amúgy is időszerű lett volna, mivel a közönség az első rész tesztvetítésén azért döntött Rambo életben maradása mellett, mivel szerették volna ha a jövőben készülnek folytatások. Pont kapóra jött James Cameron, aki még 1983-ban írta meg a forgatókönyvet, miközben arra várt hogy zöld utat adjanak a Terminátor című filmjének elkészítésére (Cameron ugyancsak ebben az időben írta meg Ridley Scott Nyolcadik utas: a Halál című filmjének folytatását, A bolygó neve: Halált is, amelyet 1986-ban mutattak be). Cameron a film írásakor alkalmazta azt az elhíresült trükkjét hogy az eredeti alapanyagot, vagy az eredeti filmet más műfajba és más megvilágításba helyezte. Ezért is lett később A bolygó neve: Halál egy akciófilm (az eredeti egy sötét sci-fi thriller volt), majd a Terminátor 2: Az Ítélet Napja egy látványos, ám mély mondanivalóval rendelkező akció-klasszikus. Cameron tanulmányozta az első Rambo-filmet és úgy döntött a karaktert más megvilágításba helyezi, ha lehet még jobban megmutatja Rambo erejét és teljesítményét.

A film története körülbelül három évvel az első rész után veszi fel a fonalat. John Rambo a kisvárosi incidens után egy kőfejtőben tölti a rá kiszabott büntetést, mikor egy nap felkeresi volt parancsnoka Samuel Trautman. Ajánlatot tesz neki: ha elvállal egy titkos küldetést, elnöki amnesztiát kap és szabad ember lesz. Rambo elvállalja az akciót, majd miután Thaiföldre szállítják, világossá válik mit kell tennie: Ledobják Dél-Vietnámban, majd be kell hatolnia abba a fogolytáborba, ahonnan 1972-ben megszökött. Az amerikai közvélemény és a veteránok szövetsége is úgy gondolja, hogy Vietnámban vannak még amerikai hadifoglyok, akiket nem hoztak haza. Így Rambo elindul, de a film során kiderül, hogy az amerikai felsőbb vezetőség nemigen szeretné ha fény derülne az igazságra. A történet maga igen érdekes, hiszen rengeteg valós alapja van. A háború után több mint ezer ütközetben eltűnt katonát jegyeztek fel. Embereket akik vagy fogságba kerültek, vagy meghaltak, de testük nem került elő, hollétük pedig kérdéses. Az amerikai közvélemény felháborodott, csoportok alakultak, akik elakarták érni, hogy a kormány kutassa fel az eltűnt hadifoglyokat. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy az "utolsó" amerikai hadifogoly hazahozása után elmondta hogy rajta kívül látott még a táborban másokat is. Ez a teória megihlette Hollywood-ot, bár kevés film készült a témában, leginkább Chuck Norris A jó fiúk feketében járnak és az Ütközetben eltűnt filmjei említhetőek meg, ám ezeknek minősége igen csak megkérdőjelezhető. Nem vitás a legismertebb és leglátványosabb film ebben a témában a Rambo-sorozat második felvonása. És a látványt itt szó szerint kell érteni. A filmben remekül vannak megoldva a robbanások, a különböző effektusok (mi sem bizonyítja jobban hogy a hangeffektusokat Oscar-díjra jelölték), az akciójelenetek kellően megkomponáltak, valamint a '80-as évek akciófilmjeitől elvárhatóan brutálisak is. A film végi helikopter-jelenet a mozi ékessége, sok későbbi alkotás nem tudott ilyen színvonalat produkálni.

A filmet a nem túl ismert George P. Cosmatos rendezte, aki e film előtt főleg alacsony költségvetésű, közepes mozikat hozott tető alá. Állítólag akkor került szóba, mikor Stallone fia látta az Eredete ismeretlen című filmjét, és áradozott a papának az alkotás nagyszerűségéről. Cosmatos remekül elvégzi a feladatát, kihozza a jelenetekből amit lehet, ám a rendezésbe Stallone is besegített egy-két helyen, éppen csak annyira hogy a stáblistán a rendező cím mellett ne tűntessék fel a nevét. A zenét mint az első rész esetében, most is Jerry Goldsmith jegyzi. Talán ez az egyik olyan elem, ami teljes mértékben felülmúlja az eredeti filmet. Goldsmith fantasztikus dallamai rendkívül jól illeszkednek a jelenetekhez, már az első Rambo-ban is kiemelkedőt alkotott, de itt sikerült felülmúlnia korábbi teljesítményét. Az intro zenét tartom a legjobbnak, ott tényleg olyan amilyennek lennie kell, de a többi dallamot sem érheti panasz. Megkoronázása az egésznek a vége-főcimnél hallható dal, amit amúgy Stallone öccse Frank énekel. A színészi alakítások bár hozzák a szintet, de azért ne ezt a filmet nézzük meg először ha színészek akarunk lenni. Sylvester Stallone John Rambo szerepében kemény és könyörtelen, vagyis azt hozza amit kell, bár azért egy fokkal gyengébben alakít mint az első részben. Nem is alakításával viszi el a hátán a filmet, hanem a karizmájával. Látszik a srácon hogy nagyon készült erre a filmre, csak úgy dagadnak rajta az izmok, kidolgozott testét sokan megirigyelhetik, valamint tisztelni is lehet érte: Nem hinném hogy sokan készülnének ilyen keményen és fegyelmezetten a filmjeikre, mint ő (főleg nem a mai világban). Megkockáztatom, Sly itt volt a legjobb formában, fizikailag a legjobbat hozza akárcsak a szintén 1985-ben bemutatott Rocky IV-ben.

Samuel Trautman ezredes szerepében Richard Creena ismét jól alakít, hozza azt a színvonalat mint az első részben, még talán többet is hozzáad a karakterhez, ez inkább a szóváltásoknál derül ki, amiket a Charles Napier alakította Murdock-hoz intéz. Napier játssza az ügyeletes rosszfiút, igazából alakításával nem nyűgöz le minket, de nincs vele különösebb probléma, én karakterét még gonoszabbnak éreztem mint az első rész Teasle sheriffjét. Persze a rosszfiúk itt is rosszak és oroszok (ekkoriban még dúlt a hidegháború). A főgonosz ezúttal Podovsky alezredes, akit Steven Berkoff játszik. Nem Oscar-díjas mérce, de alakítása jóval az elfogadható felett helyezkedik, kellően könyörtelen, valamint néhol fanyar is. Jobbkeze Yushin egyszer sem szólal meg a filmben, de nem érezzük feleslegesnek, mert az akciófilmekben mindig kell egy másodhegedűs. A Rambo segédjét játszó Julia Nickson sem a színészi teljesítményével kápráztat el minket, bár véleményem szerint ő többre is képes lenne. Halála kizárhatatlan tényező volt a történetben, így ez az ok csak még jobban előhozza Rambo állati énjét. És voltaképp ekkor kezdődik, itt indul be az a bizonyos Rambo-feeling. Felveszi a fejpántot, a nyílvesszőt a robbanónyilakkal és megy zúzni. A film utolsó 20-30 perce maga a megtestesült akció és mészárlás. Rambo elkezdi és a film végéig nem hagyja abba. Már korábban is említettem a karakter hatását a pop-kultúrára: Rambo karaktere voltaképp a második résszel vált híressé és ez miatt tekintenek rá úgy ahogy. Itt tényleg ő a sebezhetetlen akcióhős, akit sosem találnak, de ő mindenkit lelő. Ezért is mondtam, ha nem készültek volna folytatások, most így majdnem 30 év távlatából máshogy látnánk Rambo-t és az egész filmet.

Az első rész esetében elmondtam hogy butaság lenne agyatlan akciófilmnek nevezni az alkotást. Így a folytatás elemzésekor ezt már nem merem olyan biztosan kijelenteni, de mégis: az utolsó 10 perc egy lényeges párbeszéd. Rambo kiszabadította a foglyokat, visszavitte őket a bázisra, Murdock-nak pedig beolvas: vagy megtalálod a többi foglyot, vagy én talállak meg téged. Utána találkozik Trautman-nel, aki gyakorlatilag apja helyett apja volt. Az ezredes nem érti egykori katonáját: lehet hogy a háború, és minden ami itt történt egy tévedés volt, de attól még nem kell gyűlölnie hazáját. De Rambo igazából meghalna a hazájáért és csak annyit akar hogy hazája is ugyanannyira szeresse őt. Sokan félreértették ezt az egészet, amikor a film megjelent, politikai tartalmát ellentmondásosnak tekintették. Sokan érezték, hogy a vietnámi konfliktust megváltoztatták, és hősies cselekedetnek állították be. Most hogy véget ért a hidegháború és eltelt egy bizonyos év, úgy érzem a készítőknek nem ez volt a szándékuk, maximum nem azt érték el vele amit akartak. A pénzügyi siker nem maradt el, a Rambo 2 világszerte több mint 300 millió dolláros bevételt produkált, így 1985 második legsikeresebb filmje lett a Vissza a jövőbe után. Ugyanabban az évben készült el Stallone másik filmje a Rocky IV is, amelynek hasonló politikai témája volt és szintén nagy pénzt hozott. Érdekesség hogy a film láttán az akkori amerikai elnök Ronald Reagan meghívta a Fehér Házba Stallone-t, majd megdicsérte a színészt amiért Rambo-t az amerikai hadsereg szimbólumaként mutatta be.

A kritikusok ízekre szedték a filmet, alig akadt egy-egy pozitív kritika a sok negatív közt, ennek részben az akkori USA-Szovjetunió közti kapcsolat volt az oka és a tévesen megítélt politikai tartalom. Én azt gondolom túlságosan erősen támadták az alkotást, most hogy eltelt valamennyi év, sokkal letisztultabban állhatunk hozzá a filmhez. Nem hiába a Rambo 2 színtiszta akciófilm, pörgősebb és izgalmasabb mint az első rész, ám körülbelül ennyire lecsupaszított is. Sajnos a film nem tud felnőni az első rész színvonalához, nagyon látszik hogy itt a látványosságon és az akción volt a hangsúly, mintsem a mondanivalón. Bár be kell vallani ha az ember eltud vonatkoztatni ezektől a hibáktól, akkor jót fog rajta szórakozni. Mert ez a film tényleg szórakoztat és ez tényleg kikapcsol. Úgy is mondhatnám hogy agyatlan vérgőzös akció, de nem mondom. Ha nem is rendelkezik annyi mondanivalóval mint az első rész, ha nem is kezdenek a szereplők filozofálni minden ötödik percben a háborúról és annak értelmetlenségéről, attól még ez egy jóféle film.

80%