PlayStation.Community Blog ›› Gulandro

1 hozzászólás

2009.11.25. 18:38:34

Utolsó hozzászólás: raoul

2009.11.25. 19:10:36

Megosztás
Értékeld a blogot!
A mozgókép mai állapotára magyarázatot keresve arra jutok, hogy a jó filmek sohasem jöttek igazán divatba. Persze, szökőévente felkapta a közönség egy könnyebben emészthető filmjét bizonyos rendezőknek, de aztán mégis minden visszasüllyedt a "sikolyhorrorok" és "sikolyvígjátékok" szintjére. Napestig sorolhatnám azokat a műveket és alkotókat akiket elkerül a megérdemelt rivaldafény, de ma csak egyik rendező egy bizonyos filmjéről lesz szó.
Igaz, Jim Jarmusch filmjeiről azért hallott az ember, még akkor is ha nem volt annak tudatában. Halott ember, Szellemkutya, Kávé és cigaretta illetve Hervadó virágok szolgálnak útjelzőül életművében több más különös és különleges filmje mellett. Ezek közül van, amit elég nyitott elmével megtekinteni és befogadni a látottakat. Mi sem egyszerűbb ugyebár egy félszemű néger bérgyilkos Hagakura idézeteit hallgatni, miközben azok szerint cselekszik vagy derülni amint vadidegen emberek keserű kávézacc és nikotinfelhőben ugratja egymást szűnni nem akaró jókedvvel. A másik oldalról azonban nehezebb értelmezni ahogyan a vadnyugatra került Blake költő elmebeteg indiánokkal találkozik vagy ahogyan egy leharcolt világfi eltűnt szerelmeit keresi fel akarata ellenére. Bizony, sokszor úgy érezhetjük, hogy a magvas gondolatokat elefántcsonttornyokból hinti ránk celluloid csíkok formájában a rendező és mi nem mindig értjük minden utalását.

Az 56 éves rendező alapvetően más korból származik mint mi. Neki a hatvanas és hetvenes évek exploitation filmjei a jelen és mérce, ugyanakkor ő az aki saját filmjeit nem is nézi meg miután moziba kerültek. Mégis. a színészek sorban állnak nála, hogy szerepelhessenek, nem sokan utasítják el a felkérést, akármilyen ködös és üres forgatókönyvet is küldjön az ügynökkel az öreg Jim. Jelen filmje kapcsán az volt az érzésem, hogy egy fél oldalas szövegből dolgozott a csapat, de állítólag volt az húsz is. Na ja, nálam is annyi egy rendes borító...

http://www.brooklynvegan.com/img/music2/jarmuschmurr...
Balra a Jim Jarmusch, jobbra a Bill Murray.

Kicsit elkalandozva a filmesztétikától legyen történetünk folytatásának helyszíne egy eldugott pesti teaház, amelyet mostanában előnyben részesítek. Gyönyörűen berendezett hely, kulturált árakkal, borzalmas környezetben, de legalább tényleg senki nem ismeri. Nem is láttam még vendéget soha...igen...én is tudom ez minek a jele. E helyütt szoktam kedveseimmel találkozni és régi barátaimmal találkozni mindkét nemből. Így tettem szombaton is, amikor a programunk tervezése közben hölgytársaságom felhívta a figyelmem erre a filmre, melynek főszereplője Bill Murray volt a Kijárat műsormagazin szerint.

Pattantam is fel, hogy haladjunk el a moziba, de még persze volt teánk. Szeretem a Bill Murray filmeket, még az Elveszett jelentést is. A férfi aki túl keveset tudott és a Hervadó virágok főszereplője mostanra igencsak benne van a korban, de megállás nélkül filmez és szerepel most is. Hála Istennek érte, hogy még látok színészeket a vásznon. Ebben az esetben sajnos el kell mondanom, hogy a kiírás átverés volt, ugyanis Bill a film utolsó öt percéig nem kerül elő és akkor is csak egy két percet van a kamera előtt. Igen, a műsorújság durván átveri az olvasót, a film történetével kapcsolatban pedig nem is idézném inkább a hülyeségeket a "paradoxonról", amiket a Kijárat említ.

http://filmadatbazis.hu/images/default/mov_8916.jpg
Alternatív moziplakát, de mindegy, mert nálunk egy sem volt kirakva.

A "helyre" elérve a pesti mozik újkori humorával is szembesülnünk kellett. A diákunk ugyanis nem artmozi diák, tehát nem jogosít minket olcsóbb jegyre. Én értem, hogy bölcsész, de utálom. Így kénytelenek voltunk több mint kétezret kiadni két jegyért hétvégén. Tudjátok miért szar idősebbnek lenni mint a mozi személyzetének legtöbb tagja? Mert én még emlékszem arra amikor 500ért bemehettél és kedvet adott hozzá, hogy naponta többet is megnézz. Tetvek, mindegy. Aztán majd sírnak, hogy megint nem jár senki és akkor meg lehet szüntetni joggal.

A film előtt voltak előzetesek, de nem igazán érdemesek említésre. Volt egy kifejezetten gusztustalan animációs filmről egy, ami lesz is a hétvégi Anilogue fesztiválon (http://www.anilogue.com - menjetek el, érdemes). Aztán az első képkockákon megjelent Jim Jarmusch neve és én ettől azonnal elernyedtem a székben, lejjebb is csúsztam kissé. Tudtam már, hogy itt valami fene nagy vadság lesz, valami ami kikezdi az érzékeimet és vagy nagyon fájni fog vagy elbűvöl. Lényegében ez be is vált.

http://www.jonathanrosenbaum.com/wp-content/uploads/...
A magányos bérgyilkos a film vizuális főszereplője, mert nemigen beszél.

Engem lenyűgözött a film. Első pillanattól kezdve elkapott az a pszichederikus érzés aminek el KELL kapnia ha moziban ülök. Amikor vagyok én és a vászon, mindig ugyanúgy, de mindig másképpen. Ez is kivételes volt. Pedig a filmen látszólag semmi sem történik és ez jó érezhetően kikezdte azt a minimális közönséget is ami jelen volt. Egy légzőgyakorlatokat végző öltönyös férfi kilép egy reptér mosdójából és utasításokat kap fordításban. A fordítással együtt rögtön megjelenik a film egyik legfontosabb motívuma, az ismétlés is. Hamar meg lehet unni és lehet utálni.

Ezután az instrukciókkal emberünk elmegy Spanyolországba ahol road-movie jelleggel veszi fel a kapcsolatot a helyi összekötőkkel és vált velük menetrendszerint egy gyufásdobozt, amiben a további teendői várják. Ezeket rituális elfogyasztja és tovább áll. Minden állomásán egy különös találkozás várja, egy sajátos monológ látszólag valami teljesen oda nem illő dologgal kapcsolatban. Hall és hallunk filmekről (ó nagyon erősek a filmes áthallások), zenéről és művészetekről egyaránt. Több jelenetben emberünk még a spanyol nemzeti galériába is ellátogat, hogy agyzsongító zenére megbámuljon egy-egy olyan képet vagy művet, ami aztán ilyen vagy olyan módon megelevenedik körülötte.

http://nsa10.casimages.com/img/2009/11/05//091105084...
Desperado ide vagy oda, ebben az akciófilmben nincsen akció.

Anélkül, hogy a történetről többet mondanék el jegyzem meg, hogy féltem egy kicsit, hogy nem lesz vége az utazásának. Végülis ez egy Jarmusch film, ami bármikor megengedheti magának, hogy véget érjen indokolatlanul. Ebben az esetben azonban esztétikailag kielégülhettem és számomra kerek egésszé állt össze a film. Érteni persze nem értettem meg mindent (az rossz lett volna), de kerek egésznek láttam a filmet amivel érdemes foglalkoznom. Így is van.

Más kritikákat olvasva és interjúkat a rendezővel több apróság is kiderült nekem. Nevezik a filmjét mások vizuális esszének, de a rendező maga is egy esszétől ihletett. Írják egy helyen, hogy a találkozásaikor feltöltekezik spirituálisan az adott művészetekkel és végül azokkal teljesíti küldetését és a rendező maga is mondja, hogy a főszereplő maga a képzelet, amelynek rendező elvét ő maga mindenek felett valónak ismeri el. Legizgalmasabbnak mégis azt tartom, hogy ő maga ugyan bele sem gondolt, de egy (újabb) szamurájfilmet készített el, amire a japán rajongó közönség döbbentette rá végül is. Valóban, igen könnyű papírfalakat húzni a spanyol helyszínek köré és katanát képzelni a szótlan néger derekára. Ez pedig ugyanaz a képzelő erő lesz, amit a film is dicsőít, tehát helyére kerülnek a dolgok.

http://auteursnotebook.s3.amazonaws.com/multiple%20i...
Szereplők jönnek és mennek, bölcsességeket osztanak meg velünk és egymással is.

Nekem azonban teljesen más kép él a fejemben a filmről, azzal együtt, hogy minden fenti gondolattal egyet tudok érteni. Egyszerűen, mert túl sok minden van a filmben. Hát, talán, mert baromi hosszú ahhoz a tartalomhoz amit tulajdonképpen mutat. Nekem a moziról szól és a filmek megváltozott jelentéséről. Ismerjük a "kikapcsolódást", mint olyan tevékenységet ami kimozdít és kicsit felráz minket. Észrevettük azonban, hogy manapság minden ezt teszi? Hogy őrjítő sebességre kapcsolt a szórakoztatás és ugyanolyan, ha nem feszültebbek vagyunk egy pörgősebb tempójú film vagy játék után mint mielőtt neki ültünk volna? Pár éve (mikor még fiatal voltam, hihi) baromira unatkoztunk, tényleg és volt sok felesleges időnk is. Hetente volt egy film amit meg akartunk vagy tudtunk nézni és hónapokig játszottunk egy játékkal. A köztes időben tudtunk rajta gondolkodni és elmerülni benne kicsit, megmártózni a képzeletben. Ez mára teljes egészében megszűnt.

Ez a film nekem időt rabolt az életemből...az én számomra. A két órás műsorideje alatt pörgött az agyam, friss gondolatok szökkentek szárba és egy meglehetősen húzós nap után még este egy hihetetlenül hosszú és összetett kalandot is tudtam mesélni a filmből (szerepjátékban). Inspirált, elgondolkodtatott és hagyott nekem időt közben, hogy végre kicsit elgondolkozzak, úgy hogy mellett nem unatkoztam. Gyönyörű tájak, jellegzetes zenei betétek és hihetetlenül vizuális színészek kísérik utazásunkat amit belefér az is, hogy negyed órán keresztül egy spanyol zenés-táncos előadást nézessen végig velünk a film. Tegye, akarom, tetszik.

http://www.rowthree.com/wp-content/uploads/2009/03/t...
A szokások rabja nem ura saját életének...legalábbis ameddig a munka tart.

Itt van egy film ami az eddigi Jarmusch életmű egyik legkülönösebb darabja. Itt van egy műsorújság ami alapvetően hazugsággal terelné be az emberek rá és itt van a mozi ami olyan áron enged hozzá, amit szégyellni kellene. Ebből még különösebb matematikai zseni nélkül is érzem, hogy nem lesz egy befutott film Az irányítás határai. Az is igaz viszont, hogy odakint sok helyen nem is került be moziba és Amerikában (egészen pontosan) egy hétig és limitált alkalommal adták nagyobb városokban. Tehát igazából hálásak lehetünk a mozinak, hogy egyáltalán, az újságnak pedig hogy beterelt rá. Én legalábbis nem bántam meg.

No de itt jön a másik gond, hogy aki el is jut rá és végig is "szenvedi" az jó eséllyel utálni fogja. Miféle film az ilyen ugyebár? Még kísérőm is "berédzselt", pedig ő képes elvontabb és értékesebb filmek felderítésére. Bizony, Jim Jarmusch legújabb filmje is az elefántcsonttoronyból való leszólogatásnál maradt meg a többi, már-már földközeli alkotásához képest. Az az igazság viszont, hogy nekem is nagyon, nagyon tetszett. Aki teheti az mindenképpen nézze meg ameddig játsszák a mozik, de ha ezt nem is, az Anilogue valamely előadására üljön be kicsit dicsőíteni a képzelet...ráfér.
Blog hozzászólások
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
2009.11.25. 19:10:36
LV2
erről múlt héten még azt hittem hogy moziba akarok menni miatta, de annyit olvastam róla hogy elbizonytalanodtam. belebuzultam már egynéhány Jarmusch filmbe (Törvénytől sújtva, imádom), azt hiszem kedvencem a faszi, de ettől most valamiért tartok.

Toldiban valami kedvezményes napon, talán.
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
LV2
PlayStation.Community tag
PSC Kredit
2665 pt
PS4     PS3     PS2
PS Vita     PS One     PSP    


PlayStation.Community
Név:
Szilágyi János
Fórumhozzászólások száma:
1 db
Hír/cikk hozzászólások száma:
187 db
Utolsó belépés:
2011.10.11. 10:15:34
Regisztráció ideje:
2008.11.20. 10:13:13
Barátaim:

PlayStation.Community Trófea