.
 

PlayStation.Community Blog ›› ceu

14 hozzászólás

2009.05.23. 20:59:36

Utolsó hozzászólás: ceo

2009.06.07. 01:35:14

Megosztás
Értékeld a blogot!
Aki kóstolt már bodza teát, valószínűleg úgy vélekedik róla, hogy olyan, mintha hűs harmatot nyalogatna egy verőfényes nyári délutánon, miközben a lelke egy mesebeli szivárványon szánkózik a végső boldogság felé. Vagy esetleg úgy, hogy ihatatlanul émelyítő lötty, ezt sem zárom ki.
Én azt gondolom, hogy az istenek igencsak adakozó kedvükben lehettek, amikor a bodzát a földre helyezték.

A mai nap ideálisnak tűnt arra, hogy felkerekedjünk egy kis bodzavadászatra.
Körülbelül 300 méterre lakom a gáttól -ez egy teljesen másik folyóhoz tartozó gát, mint amit az esetek többségében emlegetni szoktam, az egyrészt a szívem csücske, másrészt sokkal közelebb is esik a lakhelyemhez /természetesen egy másik lakhelyről van szó/, de azért a környék varázsossága itt sem kétségbe vonható, leszámítva néhány apróságot, ezekről talán később ejtek szót-, mögötte a senkiföldje, erdők, mezők, ligetek, tehát elég nagy a terep ahhoz, hogy siker koronázza bodzavadászati indíttatású terveimet, melyeket oly nagy lelkesedéssel igyekeztem véghez vinni. /Ezennel megígérem, hogy több ilyen mondat ebben a bejegyzésben nem fog szerepelni. De legalábbis ez a mondat biztosan nem, ha ez valamennyire vigasztaló./

A nap sütött, a szél lágyan lengedezett, nekem pedig nem volt annyi eszem, hogy ne szandálban vágjak neki a susnyásnak.

Alig hogy felértünk az első olyan pontra, ahonnan már viszonylag jól belátható a környék, kiszúrtuk az első áldozatunkat. Csalódottan kellett konstatálnunk, hogy már megint akadtak, akik nálunk korábban keltek /tehát még valamikor a délelőtt folyamán/, a bokrot ugyanis megdézsmálták, néhány kisebb tányér virág árválkodott rajta csupán. Úgy gondoltuk, megtehetjük, hogy ügyet sem vetünk rá, komolyabb préda után eredtünk. Két kilométernyi gyaloglás után egy hatalmas bozótos közepén leltünk rá a következő példányra, nem az az elakad-a-lélegzeted-annyira-gyönyörű-fajta, de itt már korántsem voltunk annyira magabiztosak, mondhatni eluralkodott rajtunk egy felettébb kellemetlen érzés, olyan, amikor úgy érzed, a természet úgy szórakozik veled, ahogy csak kedve tartja, szóval igyekeztünk megtenni mindent, hogy ne érezzük abszolút vesztesnek magunkat. Vagyis nekiestünk a bokrocskának, kézzel-lábbal-foggal, keresztülverekedve magunkat csalánon, akácon, nyúlürüléken, hangyabolyon. Itt összegyűlt annyi anyag, hogy már lehessen mit kezdeni vele, persze ez nem volt elég, ugyanis én szentül elhatároztam, hogy márpedig kiszárítani is akarok valamennyit, hogy télen is bodzateázhassak. /Mert roppant előrelátó vagyok ám./

Tovább mentünk tehát, és hamarosan megpillantottuk.
Ott volt.
A mennyei bodzabokor, minden bodzák királynője, hívogatóan pompázott, virított csodálatos glóriája centrumában a messzeségben.
A fanfárok ütemére indultunk felé, majd nemsokára lassítottunk. Egy kerítés bukkant fel a horizonton.
Kerítés, leszarom, átmászok rajta, drótkerítés, jajmár mégis kit érdekel, gyerünk a mennyei bodzához, ne szarozzunk, semmi nem állíthat meg... csak a tőle öt méterre elhelyezett méhkaptárak.

Elkeseredetten indultunk visszafelé, fölmásztunk a gátra, mert elég volt a csalitosból, és meglepetten vettük észre, hogy egy párhuzamos utcában ott lengedez egy szép példány. Korrekt kis bokor, virágok elérhető magasságban, gyanús is volt az egész, de tényleg semmi furmányt nem véltünk felfedezni, szóval szépen körbejártuk és leszüreteltük, amit tudtunk.

Ezután még elballagtunk a másik irányba is, mert hazamenni még nem volt kedvünk, mellékesen útba ejtettünk egy olajfa ligetet, olyan illat volt, hogy elképesztő, hangulatra kábé olyan, mint a régi francia Aladdinos rajzfilmben, amikor a főhős a kincsesbarlang mélyén drágakövet termő beszélő fákra bukkan; kergettünk nyulat, és kiröhögtük a többi bodzavadászt, akiken láttuk, hogy nagyon fáradtak és üres a szatyruk.

Aztán végre-valahára hazatértünk az otthon biztonságos és civilizált melegébe, ahol még várt rám egy komoly ügy: szétválogatni, átmosni, és fogyasztásra kész állapotba hozni a zsákmányt. Ekkor jöttünk rá, hogy nem tudjuk, hogyan kell bodzateát készíteni. Elképzelése persze mindenkinek volt, amit a lehető leghangosabban próbált a többiek tudomására hozni, de pontot az ügy végére egy mentő telefonhívás tett.
És egy közös megegyezés: mindenki csináljon magának bodzateát.
Blog hozzászólások
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
14. ceo  PlayStation.Community tag
2009.06.07. 01:35:14
LV2
gógliba beírod, h bodzatea készítés és biztos kidob valamit... 8)
you lose!
2009.05.24. 14:58:20
LV5
Viszont a gömbhal-teával vigyázz tényleg, mert asszem már elmúlott ebben az évben az az egy nap, amikor nem mérgezőek a gömbhalak.
12. ceu
2009.05.24. 13:37:01
LV9
Válasz 9. Kiccsidzson üzenetére:
egyszer bátorságot gyűjtök, és megpróbálom.
11. ceu
2009.05.24. 13:36:12
LV9
Válasz 10. cjnin üzenetére:
lőtyölsz, lőtyölgetsz? :D
10. cjnin  PlayStation.Community tag
2009.05.24. 13:28:29
LV10
Jó is ez. Mostanában én is ilyesmiket szoktam lőtyölni.
No mission too hard, No challenge too big
2009.05.24. 11:39:34
LV5
Válasz 6. ceu üzenetére:
Pedig a csalán baró, minden kehére jó.
Öregapám kb 10 évet volt orosz gulágon fogságban, és amikor nem kaptak enni, csalánlevest meg teát főztek maguknak, ettől maradtak életben.
Meg finom is, tényleg, de az igazi nem a szárított, hanem a nyers, leáztatott. Persze nem az út mellől kell szedni, mert annak az íze már rossz.
8. ceu
2009.05.24. 11:31:12
LV9
Válasz 7. Johnny üzenetére:
aham, tudod mi még a nagyon király?
az aloe vera tea.
uhh... isteni! de nem az a fahéjjal, meg ilyenolyan szirszarokkal ízesített, dúsított fajta, hanem csak natúr.
komolyan, világbajnok, veri a bodzát. persze a bodza visszaver. de ez nekünk, fogyasztóknak csak jó :)
7. Johnny  PlayStation.Community tag
2009.05.24. 09:52:03
LV5
Hmm bodza, mennyei ital :)
Nagyon szeretem, bár én még házi bodza teát nem ittam, csak filtereset, de az is fini volt. Mézzel természetesen :P
Hömpörö apor ündürüxi!
6. ceu
2009.05.24. 07:55:28
LV9
Válasz 1. Kiccsidzson üzenetére:
istenem, mennyire hülye vagyok.
eszembe sem jutott, hogy ilyet a boltban is árulnak.
mindegy, a dolog megért egy bejegyzést, nem? :)

csalánt nem. gömbhalat sem főznék magamnak.
5. ceu
2009.05.24. 07:52:55
LV9
Válasz 3. krissz88 üzenetére:
nos megmondom őszintén, a szirupot eleve kizártam a terveimből, de a tegnapi nap után bármilyen receptet szívesen fogadok, mert a vita elsősorban azon ment, hogy most mi szörpöt készítünk, vagy teát, és forrázni kell, vagy áztatni; hideg vízben, vagy melegben; előre kell bele a cukor, vagy utólag; sőt kell-e bele egyáltalán.
szóval információra éhezem, mert nem értek semmit az egészből.
a google-s infókban meg már nem bízok, mert nem vagyok két éves.
2009.05.23. 22:48:40
LV5
És ez a "profilkép gyorsan kitesz, majd méggyorsabban levesz" dolog mi nálad? :D
3. krissz88  PlayStation.Community tag
2009.05.23. 22:46:24
LV12
Nekünk 5 m-t kellet megtenni a mennyei bodzáért(itt nő az ablak alatt:D), viszont mi szirupot csináltunk a virágokból. Ha kell leírom a receptet.
2009.05.23. 22:46:22
LV5
Persze azért a bodza is üt:)
2009.05.23. 22:45:28
LV5
A bodzateát meg kell venni szárítva a boltban.
Viszont szörnyű hibát követtetek el, mikor az alapanyagért küzdve letapostátok a csalánt. No, azt kellett volna leszedni - szigorúan kesztyűben persze - és abból teát főzni, kis mézet hozzáadni, nincs is annál szuperebb:)

1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
LV9
Kitiltott felhasználó
PSC Kredit
7197 pt
PS4     PS3     PS2
PS Vita     PS One     PSP    


PlayStation.Community
Név:
Zsófi
Fórumhozzászólások száma:
1752 db
Hír/cikk hozzászólások száma:
206 db
Utolsó belépés:
2010.04.04. 08:29:35
Regisztráció ideje:
2008.10.06. 21:14:58
Barátaim:

PlayStation.Community Trófea